Zala, 1951. május (7. évfolyam, 101-118. szám)
1951-05-13 / 110. szám
ELMÉLETI KÉRDÉSEK * Tito fasiszta nemzetiségi politikája A Ti to-banda minden tevé- kenységében méltó utóda a hitleri fasisztáknak, amire a többi között rávilágif nemzetiségi politikája' fasiszta, lényege is. A f asizmus mindig felhasználja: a burzsoá nacionalizmus és fekte, len sovonizmus ideológiáját. így akarják megbontani a munkásosz. tály nemzetközi szolidaritását, egységét. Ezzel akarták elterelni a munkásosztály figyelmét a kapitalizmus elleni harcról, Szembeállítják az egyes nemzetiségi csoportokat, gyűlöletet szítanak a nemzetiségük között. Tito és bandája isi nacionalizmus utján halad. Minden törekvésük: Jugoszláviát elszigetelni e: Szovjetuniótól. a népi demokratikus országoktól, a szocializmus, a béke táborától és az amerikai imne- rialisták gyarmatává süllyeszteni Ennek érdekében Jugoszláviát a Szovjetunió, a népi demokratikus országok, köztük hazánk ellen is hangolják, féktelen uszítást folytait nak. Erre a célra: összegyűjtötték az összes nacionalistái elemeket. A Tito kormányban és a parlamentben, ott vannak Mihajlovics terrorista bandájának, a reakciós Demokrata Pártnak és a többi nacionalista pártoknak vezetői. A Tito-klikk nemzetiségi politikájára jellemző: a nemzetiségek legtöbb iskoláját bezárták, az UDP fosztogatja a magyar és a többi nemzeti kisebbségeket. Rankovics rendőrsége a Vajdaságban parancsot adott, hogy minden mezőgazdasági terményt szedjenek el a nemzetiségi kisebbségektől, magyaroktól. románoktól stb. TZ" iméletlenül üldözik a nem- z?tiségi kisebbségek kulturális és társadalmi szervezeteit. A nemzetiségi kisebbségeknek például a Mvakbstn minden reggel 6 órakor jelentkezniük kell nyilvántartás céljából. Rágalmazó hadjáratot folytatnak a népi demokratikus köztársaságok ellen, azt kiabálják, hogy Jugoszláviából területet akarnak 'elrabolni. Többek között arról beszélnék, hogy Magyarország el akarja szakitatni Jugoszláviától Bácskát. Ezt szajkózza az amerikai imperialisták propagandagépezete is. Azt állilják, hogy ‘Jugoszláviát veszély fenyegeti a: népi demokratikus országok részéről. 'P nnek nyilvánvaló célja nem más. minthogy az amerikai imperialisták a • nacionalizmus segítségével is előkészítik a Tito- bandát háborús provokációkra. Tito nemzetiségi politikája. — ahogy a fenti példák is bizonyítják —- semmiben sem különbözik a fasiszta pártok nacionalista' politikájától, amely szöges ellentétben van a jugoszláv nép érdekeivel és az amerikai imperializmus törekvéseit szolgálja1. A mi népköztársaságunk alkotmánya értelmében ebben az országban délszláv, csehszlovák, német vagy bármely nemzetiségű dolgozó egyenjogú a megyarrah Mi ej lenini-sztálini nemzetiségi politika alapján állunk. Délszláv dolgozóink megbecsült tagjai népköz társ a Ságunknak, Magasabb Párt-, gazdasági-, köz. igazgatási-funkciókban ott találjuk a legbecsületesebb délszláv dolgozókat, asszonyokat, fiatalokat. Malek József tanácselnök Fi. tyeházán, Bányai Ferenc Bajcsa községben. A Párt segítségével Reszket ©i bokor... de nem madárka- szállott rája. Az egyik közvetlen a magyar-jugoszláv határszélen fekvő négy óbb közsé- günk határában vagyunk. Szürkület felé hajlik az idő. Az öreg Biskopics Kálmán 5 holdas dolgozó paraszt még egy jó villával vet a szrekérderékbai >a: frissen vágott' lucernából. Amit építettünk én is védem ! — Érdekesen reszket ez a bokor — mondja csak úgy magadé. A szeme szinte fáj az erős nézéstől, de most már biztos, hogy jól látott. Az öreg megdöbbent. — Azt a keservit. az át akar szökni. Mit akarhat? Ártani az országnak! Kém, a nyomorult. Es felvillant az agyában, hogy neki a munkásosztály 5 hold földet juttatott 1945-ben. Tavaly uj családi házat épített. Az egyik fia pedagógiai főiskolán tanul. A Tito-pribékek ezer és ezer hasonló Biskopics Istvánok boldogabb jövőjét veszélyeztetik. Azt pedig joggal, körömmel védi, amit épített. s ha kell az élete árán is. Eleibe fiaim! Ne engedjétek cl! Mintha legalább 30 esztendőt fiatalodott volna olyan rohanással indult meg arra befelé. Egyszer- csak rohanás közben hallja az éles kiállást: „Állj“! Határőr-baj társak voltak. Peregnek a percek. Bajosán -és más helyen is délszláv anyanyelvű általános iskola működik. Ugyancsak a Párt és kormányzatunk támogatásával, hathatós anyagi segítségével Tótszer- dahelv. Tótszenlmártou, Semjén- háza délszláv községekben saját anyanyelvükön szárnyal a dal, ez éník, a dolgozók saját anyanyelvükön tartanak gyűléseket. 'T' ito fasiszta nemzetiségi po. -*• litikájávai szemben azon- ban egyre erősbödik az ellenállás. Jugoszlávia nemzetiségi néptömegeinek harca az igazi Kommunista Párt vezetésével napról- napra nő. És nem kétséges, hogy a győzelem nem a titoista árulóké lesz, — ©kik gyalázatban fogják végezni. mint minden áruló — hanem .a jugoszláv munkásosztályé, népé. — Nini. az öreg Kálmán bácsi! Hát maga mit keres itt? Hova rohan?! — Háfc magukhoz bajtársak! Jöjjenek gyorsan, mert az a bitang talán már azóta át is ért. — Elejbe fiaim, ne engedjük el a bilangot. A hatalmas kiálltás felveri a békés, nyugodt falu csendjét. Két-három DISz-fiatal máris szalad a falu felől. Varga Jóska! még a kutyáját is magával hozza. Lövés döreje rezgeti meg at levegőt. Valamennyien a földre vetik magukat. A Tito országából át- szökölt fasiszta szőkéivé menekülni próbált. A mi bátor határőreink azonban ügyesebbek voltak nála. Rövid küzdelem után feltartott kezekkel állt ott ai nyomorult és tört magyarsággal kö- nyörgött hitvány életéért. Az öreg Biskopics bácsi és még egvpár idősebb nénike odament a; bajtársakhoz, kezetszoritottak’ velük: Köszönjük, hogy hűségesen álltok őrt... — Köszönjük nektek fiaim, hogy hűségesen álltok itt őrt. azért, hogy mi nyugodtan, békében dolgozhassunk. A fiatalok miközben hátrakötözték a morcona kinézésű Tito. pribék kezeit, az' arcába vágták . nedű: „A mi országunk nem átjá- I róház Tito kémei számára!“ „A mi országunk nem átjáróház oc&mány Tito-kémek számára!“ Képesítő vizsgával és oklevéllel mennek az egyetemekre a közgazdasági technikum végző növendékei Számvitel és ellenőrzés — ez a legfontosabb, ami a kommunista társadalom első szakaszának elindításához. helyes működéséhez kell“ — állapitolta meg Lenin elvíárs és ebből láthatjuk, hogy tervszerűen gazdálkodni, sí szocializmust építeni nem lehet jól képzett, gazdasági, számviteli és statisztikai kérdésekben jártas káderek nélkül. Gerő elvtárs is rámutatott kongresszusi beszámolójában arra, hogy fejlődő tervgazdálkodásunk. egyre több gazdasági szakkáderl igényel. A kanizsai közgazdasági technikumban is 'a jövő számviteli» üzemgazdasági és statisztikus középkáderei nevelődnek és készülnek elő egyetemi ,és főiskolai tanulmányaikra azok, akik gazdasági életünknek vezetői lesznek. A most végzett negyedikesek közül 47-en tanulnak tovább a> különböző egyetemeken és főiskolákon. Sok van közöttük, aki gazdasági szakember, pedagógus, vagy jogász akar lenni ,ds sokan mennek az újonnan létesített veszprémi nehézvegyipari egyetemre. Ezeken a pályákon, s különösen a közgazdasági egyetemen és főiskolán legszívesebben az ilyen tipusu iskolák végzett növendékeit veszik fel. mert az’ itt szerzett képzettségük komoly alapot jelent további lanulmáCsömödéren az elmúlt esztendőben is. az idén tavasszal is megpróbálkoztak azzal, hogy ter- rr.előcsoportot. alakítanak. A helyi pártszervezet népnevelői azonban nem a dolgozó parasztok között beszélgettek a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről, hanem olyan embereket kezdtek megagitálni, mint az állomásfőnök, a tanácstitkár és más alkalmazottak. Az előkészítő bizottságban is egy-két dolgozó paraszt volt csupán. Persze az ilyen előfcészitőbizottság nem lehetett életképes, mint ahogyan nem. is volt. Széthullott. A csömödéri dolgozó parasztok azonban olvasták, látták, saját szemeikkel győződtek meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről és most maguk a dolgozó parasztok egy egészséges, fejlődőképes eiő- készitöbizottságol alakítottak. A munkában élenjáró dolgozó, kis- és középpars sztok a vezetők, olyanok mint Illés János 13 holdas középparaszt is. A helyi pártszervezetnek, a tanácsnak most az a feladata1, hogy nyoikhoz. Ezért.a képesítő vizsgára készülő negyedikesek vidáman búcsúznak iskolájuktól. Vár. ja őket az egyetem, a főiskola, az ösztöndíj. Ee azok is, akik nem tanulnak tovább, tudják, hogy a képesítő bizonyítvánnyal olyan oklevelet kapnak a kezükbe. amely biztosítja számukra az elhelyezkedést a gazdasági élet bármely területén. A közgazdasági technikum szeretettel várja a most végző VIII. osztályos általános iskolásokat, akikből uj gazdasági szakembereket nevel, s akik a képesítő oklevéllel a kezükben annakidején majd bekapcsolódhatnak a szó. ciaüzmus építésébe. Középiskolánknak kettős célja van. Egyrészt- előkészít a fői-kólákra, másrészt már a négy esztendő alatt is olyan szakképzet séget ‘ad a tanulóknak, amellyel népgazdaságunk megfelelő helyein elhelyezkedhetnek. Iskolánk kettős jellegének adott Kifejezést a közoktatásügyi minisztérium, amikor a IV. osztály elvégzése után teendő vizsgál képesítő vizsgának nevezte el, utalva arra', hogy ebben az iskolában már szakkeposi-: lést is szerez a tanuló. Dr. Bársony Róberlné. a nagykanizsai közg. lacnnikum igazgatója. a ma.zima.Lis seguseget nyújtsa minden vonatkozásban a tszcs előkészitőbizottság tagjai számára és ne felejtsék el' Rákosi elvtársnak a Pártkongresszuson mondott -szavait, hogy az egyhelybentopo. gás ott változott meg és olt alakult át tömeges belépéssé, ahol párt_ szervezeteink, tanácsaink elmélyítették a kapcsolatot a dolgozó tömegekkel. Egyre népszerűbb J a kanizsai városi könyvtár A május 1-i megnyitás napja óta egyre fokozódik a dolgozók körében a nagykanizsai városi könyvtár népszerűsége. Az olva. sóterem a nyitvaíartás aide je alatt állandóan tele van, s a könyvtár, nak már eddig 180 nyilvántartott olvasója van. Az olvasók legnagyobb része — az üzemi dolgozókon kívül — a középiskoláknak a képesítő vizsgákra készülő tanulóiból áll, akik a könyvtár anyagát nagyszerűen fel tudják használni vizsgáikhoz. Bedi Istvánból igazi munkás lett TIangját időnként elnyeli a traktor dübörgése. Mosolyog. Neki is nagy része van abban, hogy a gép újra: él. Úgy került be ide, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalathoz, hogy a használható alkatrészeket kiszedik belől?. a többi, részét pedig felhasználják, ahogy éppen tudják. Megnézték a traktort a szerelők, az esztergályosok, a hegesztők, szóval megnézte minden dolgozó, aki ;a vállalatnál szaktekintélynek számit. Bedi István is jól szemügyre vette a ronccsá tört differenciálházat, a foghíjas fogaskereket, ajtón látta, hogy -a kapcsolótengely is el van törve és még sok hibát látott, de ő hallgatott, bár szerette volna azt mondani, jó volna megpróbálni, talán sikerül használhatóvá tenni ezt a gépel. Bedi István agsmban egy pillanat alatt sok gondolat cikázott át. Az állami gazdaságokra, a termelőszövetkezeti csoportokra, mezőgazdaságunk gépesítésére gondolt. Most ismét íülcbecsengtek Rákosi elvtárs szavsj: ,.A mezőgazdasági gépállomások fejlődése még csak részben váltotta be © hozzáfűzött Vasáriun. iflíít. naáJ. reményeket“. — Minden gépet meg kell menteni, ami menthető — gondolta, de nem szólt. Attól tartott hátha kinevetik! De nem hagyta nyugodni at gondolat, — hátha sikerülne. Később ismét vizsgálni kezdték a traktort. Ekkor Csögi elvtárs hegesztő azt mondta: — A legsúlyosabb hiba a differenciálháznál van. Én vállalom, hogy május 1-re megjavítom. — Kluger bácsi és Horváth István szerelő is megvizsgálták a traktort, aztán azt mondták: — Mi is vállaljuk, hogy a szerelő munkával végzünk május 1-re. Bedi István szeretett volna felkiáltani örömében. Horváth Istvánnal dolgozik ő együtt s igy ő is részt vehet a gép helyreállításában!' P s a traktor, amely hason- litott a súlyos beteg emberhez, akiről már lemondtak az orvosok, amit. mint roncsot vontattak be a Gépjavító udvarára, a május 1-i felvonuláson diadalmas dübörgéssel gördül! végig Zalaegerszeg utcáin. Bedi István 142 százalékos tel - jesilményt ért el ennél a munkánál. Nyolc hónappal ezelőtt került a vállalathoz. Politikailag teljesen képzetlen, volt. Nem is & maga. sabb célok hozták ide, hanem az, hogy itt többel tudóit keresni, mint p mezőgazdasági munkánál. ahol azelőtt dolgozott. Kezdetben idegen volt neki ez & munkaterület. Olyan mindenes féle volt s főleg sí takarítást végezte. Arca csak akkor derült fel, amikor lejárt a munkaidő. Keveset dolgozott, mégis fáradtabbnak érezte magát, mintha kint ai réten kaszált- volna. A városori kívül laknak, a hegyen s útja csak hazafelé volt vidám, mert reggel, amikor munkába indult, úgy jött, mintha nehéz súlyokat cipelt volna lábain. Szótakn volt, s látszott rajt-, hogy nfrunkáját csak azért végzi úgy — ahogy, mert tudja, hogy munka nélkül nem maradhat az üzemben. Később Kerschmann elvtárs, az üzemvezető beosztotta az egyik brigádba. A brigád azonban nemi szívesen dolgozott vele, mert 01 munkát hátráltatta!. — Mit csinálják? — fakadt ki több ízben is. — Én nem értem ezt a munkál. Tudok kaszálni, tudok kapálni, szántani is tudok, de a gép csinálásához nem érlek. — Ekkor Csöge elvtárs megmagyarázta neki, hogy az öntudatos dolgozó, bármely munkába állítják is, igyekszik azt elsajátítani. — Akarat és kedv kell a munkához — mondotta Csögi András oktatólag. — A takarításhoz nem kell szakképzettség, mégis olyan unottan csinálod, mintha kényszermunkát végezné!. Tíedi István arca, vívódást u árult el. Hatoltak rá Csögi elv társ szavai. Beismerte, nem úgy végzi a munkáját, mint kellene. Bár m§g sohasem késett el, de mégis... itt valami nincs rendben. Másnap ismét brigádba osztották. Az idősebb elvtársak elbeszélgetlek vele. Oktatták. Beszéltek neki a munkához való Viszonyról, 01 munka értékelése- ről, mely a kapitalista tái*sada- lomban ismeretlen volt. Bevonták az oktatásba is. Néhány hét múlva elégedetten állapították meg a brigádnál, hogy Bedi István már nem a régi. Mindig nagyobb kedvvel végzi a munkáját. Még nem lehetett arról beszélni, hogy politikailag fejlődött volna, de az a- kevés, amit rövid idő alatt magára szedett, segítette a munkájában. Mind jobban kezdte érezni,' hogy a munka becsület dolgai és december 21-én arra is rájött, hogy a munkai nemcsak becsület-, hanem dicsőség dolga is. Ugyanis, nem akart ő sem kivételt képezni s igy vállalta, hogy Sztálin elvtárs születésnapjára eléri a normát. ígéretét betartotta. mert vállalását 10 százalékkal túl is teljesítette. Tulajdonképpen ezen a napon ment végbe Bedi István nagy át- .kiadása.. Reggelenként úgy jött ba az üzembe, mintha szárnyai nőttek volna. Most már érdekelte a munka. Felujjongott benne egy hang: „110 százalék“. Ezt ő érte el a traktor szerelésnél. Boldogan vett részt mindenféle oktatáson. Fel tudta már mérni a jelentőségét, mily nagy dolog a mun. kásosztály értékes tagjának lenni és ő igyekezett azzá válni. A munkához való viszonyai úgy megjavult, hogy hamarosan tagjelölt lehetett, belőle. — Pártunknak és a szaklársak- nak köszönhettem — mondotta egyik alkalommal —, hogy most átképzős vagyok és rövidesen szerelő szakmunkás leszek. Csögi elvtárs nagyon sokat oktatott, de Kluger bácsi is mindig a segítségemre volt. Aztán rádió szeminá. riumot is hallgattam. Amikor láttam. hogy a szak társaim mennyire segítenek, .rájöttem, miért teszik. Én is felismertem ezt a ha- talmas feladatot, amelynek megoldásai reánk, a munkásosztályra vár. Ezentúl mindig a legjobban igyekszem betartani Pártunk iránymutatását, mert tudom, hogy Pártunk utjai a béke felé, a dolgozók szebb jövője felé vezet. lí edi Istvánt a Párt, az elvtársi J segítségnyújtás tette a legjobb munkások egyikévé. Teljesítménye már április közepén 122 százalék volt, amit május 1-re 142 százalékra javított. Bedi István boldog, hogy a Párt megmu. tatta neki á helyes ut«t. Amire a csömödéri példa figyelmeztet
