Zala, 1951. május (7. évfolyam, 101-118. szám)
1951-05-13 / 110. szám
Zalaszentmiháiy válasza a háborús uszitóknak! halászon ti váltóit jól ha!a?l a itö vény ápolás Az amerikai imperialisták és cinkosaik egy harmadik világháború kirobbantásán spekulálnak. így próbálják még fenntartani ideig-óráig 'kérész életüket, sorsúba!; azonban nem kerülhetik el. Sztálin elvlárs nyilatkozata az egész világ dolgozói előtt felfedte piszkos szándékukat: „Ezeknek háború kell. hogy extra profitot szerezhessenek, hogy kirabolhassanak más országokat. Ezek a milliárdosok és milliomosok a háborút hatalmas hasznot jelentő jövedelmi léteinek tekintik“. Rajtakaptuk átn a uép ellenségeit! Ebben reménykedik ZalaSzent- ivánon Kollaxics Kálmán 19 holdas kulák, a szeszfőzdetulajdonos, vagy Körmendi Lajos kulák. Ezek egy követ fújnak a Koreában rablóháborut folytató amerikai imperialistákkal. Amerika Hangját terjesztve háborúra' uszítanak. Kollarics kulák is ai háború előtt a dolgozók véresverejtékén tollasodon, mint megannyi hasonszőrű népnyuzó. Körmendi Lajos hintójával járta a határt még ez •Imult. esztendőben is, úgy uszított & dolgozó parasztok között a tszcs ellen. Ebben az esztendőben azt hazudtam hogy elvetette a zabot. A dülőfelelősök azonban rajtakapták a hazugságon. Nyíltan kipellengérezték a két kulákot á faluban. Már büntetésük egy részét meg is kapták a nép ■ellenségei. Ugyanakkor elvet- tették velük a tervszerűit rájuk kiszabott tavasziakat. Versenyben végezzük a növényápolást is — Azzal válaszoltunk ezek mocskos próbálkozásaira — mondja Hóbor Ferenc elvtárs. tanácselnök —, hogy május 1-re befejeztük ai tavaszi vetést. Versenyben végezzük a növényápolást is. Meg kell csak nézni a nagyfaludi- dülőt, Németh László dülőfele- lősre büszkék vagyunk mi is. A legjobb munkát ők végzik. Kosa István 9 holdas középparaszt, de a falu 90 százalékban a búzatáblákat megtisztította a rozstól, első kapálással is végzett e dűlőjük. Akármerre nézünk a zalaszent. iváni határban, gyönyörűen fejlődő haragoszöld rozs- és búzatáblákat látunk. A mákot, répát gondos gazda módjára kapáljuk. Eleven a határ. így készülnek, igy vetik meg ez alapját, hogy a jövő esztendőben is eleget tegyenek terménybeadási kötelezetné- güknek. — Igen — folytatja Hóbor elv- társ. — Párosversenyre hívtuk az alibánfaiakat. hogy melyikünk tudja jobban túlteljesíteni majd a beadást. Május elsején itt volt nálunk a rivális“ község 10-lagu küldöttsége és hosszúlejáratú ver. senyszerzödé-st kötöttünk velük egész esztendőre. l)e a beadásban mi győzünk A tanácselnök őszintén megmondja azt is.^hogy a verseny elbírálásánál a május elsejei állapotok szerint az alibánflaiak egy fejhosszal megelőzték őket, mert hamarabb befejezték a kukoricavetést. — A növényápolásnál, meg a terménybegyüjtésnél már nem engedjük az elsőséget. Jobban e ku- lákok körmére nézünk mint eddig. — Bizony nem engedjük magunk. Elibük kerülünk az alibán. fai,aktiak — mondja Gáspár István 3 holdas dolgozó kispanaszt. — A tojásbeadási előirányzatnak már 70 százalékát teljesítettem- Az egész falu beadása ezen ia ter ren 35 százalékos. A falu dolgozó parasztsága a növényápolási munkálatok gondos elvégzésével és a termény- begyűjtésre v,aló felkészüléssel folytatja a harcot a kulákok al- jias provokációival szemben. Zalaszentivcm község dolgozó parasztjai siettek a tavaszi vetéssel. Kihasználták a jó időt, amely a múlt hetekben volt és teljes egészében befejezték a munkát. Most teljes erővel megkezdték a növényápolási munkákat is, amiben egyes dolgozó parasztok különösén jó eredményt érnek cl. A tanácstagok kiváltképpen jó példával járnak elő. Kosa István, Németh László és Tóth Károly pártonkíviili tanácstagok például a cukor- és takarmányrépa sara- bolását már el is végeztek. Most búzájukat rozsolják. Napi munkájuk elvégzése után, fáradságot nem ismerve mennek, hogy a dolgozó társaikat buzdítsák a növényápolási munkák mielőbbi elvégzésére. Tóth Károly tanácstag azt mondja, hogy a község jó eredményt ért el a tavaszi vetési munkáknál, most a növényápolási munkában sem akar lemaradni. — -Hogy így előre vagyunk, az nagyrészt a pártszervezet és a községi tanács irányításának köszönhető. Rendszeresen megtartják a tanácsüléseket, a népnevelő értekezleteket, amelyre mozgósítják a község összes egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjait. így a dolgozók állandóan tartják a kapcsolatot a tanáccsal és mindjárt könnyebb saját munkájuk is. Lám, Szeglet Imre dolgozó paraszt kérdésünkre' büszkén jelenti ki: ö már nagyon régen elvégezte a növényápolási munkákat, —• Igaz, csak két hold földeim vám — mosolyog —, de vannak, akik ezzel is elhúzzák. Én azonban jól tudom, amit a tanács magyaráz, aszerint is járok el. Nemcsak a tojásbeadást akarom május 20-ra, jókor teljesíteni, hanem a többi terményből is sokat akarok, hogy jusson, maradjon is elég. Itt is vagyok minden népnevelő értekezleten, tanácsülésen, eljárok a pártszervezet szeminá- riumjaira, tudom, mert ezeken megtanulom, mi a kötelességem dolgozó társaimmal szemben. Azt meg nem hagyom, hogy kimaradjak a koreai gyűjtés népnevelő munkájából. Amikor arról van szó, hogy népnevelő munkát végezzek, úgy érzem, hogy megfiatalodok. Különösen most, amikor a koreai gyermekekről, van szó. Ha az ö szenvedésükről hallok, mindig arra gondolok, hogy mennyivel jobb a mi gyermekeinknek. Azon leszek, gítsek. Látnunk kell mindany nyiunknak, hogy az ő ügyük, a mi hogy tőlem telhetőén rajtuk is se- ügyünk is. Takarékoskodik az egerszegi járás Sokat beszélünk az anyagtaka- r ékosságról, az cnergiamegtakari fásokról és az utóbbi időben — ez magyon jó — sokan beszélnek már a pénztakarékosságról is. He mint az alábbiakból ikidcriil, nemcsak beszélnek. Forintok gyűl nek a takarékban, s akik beadják egyszerű emberek, olyanok, akiknek talán sosem volt módjuk ■arra, hogy takarékoskodjanak, egyszerű okból: nem volt mivel. — Ma már egyre gyarapszik azok száma, akik fölösleges pénzüket takarékba rakják. S ezt jiemcsak azért teszik, mert jó ha az •embernek van tartalék pénze, hanem azért is, hogy forintjaik- jkal az ötéves tervet támogassák, iazt akarják, hogy pénzük forog. \jan, hasznot hajtson a bákeharc- na k — mondja Tamás József posta dolgozó, a zalaegerszegi já rás takarékossági felelőse. Bizony- iságul számos példát lioz fel, amelyek azt bizonyítják, hogy egyre több lesz azok száma, akik takarékbetétet gyűjtenek. Andráshidán például Berta Jenemé postainvatátvezető és Horváth Sarolta tanácselnök jó politikai felvilágosító munkája eredményeképpen a márciusi 210 forintról 1650 forintra emelkedett a takarékbetét összege. Bakon 300 forintról emelték 3025 forintra a takarékbetét összegét. Jó munkát végzett ebben Tárnái József posta- hivatalvezető, a tanácselnök és a tanácstitkár. Pacsa szövetkezeti 'községben 1100 forintról 2680 forint, Puszta, szenllászlőn 1000-ről 3000 forintra, Pölöske szövetkezeti ’községben 1400 forintra, Zalacsébcn a semmiből 1400 forintra emelkedett áprilisban a takarékbetétek ősz-' szege. A kicsi Salomvár dolgozói is 510 forintot takarítottak meg ebben a hónapban, a még tkisebb Vaspör pedig 700 forintot. Vannak azonban olyan községek is a járásban, ahol a tanács nem sokat törődik ezzel a fontos problémával. Nem igyekszik takarékosságra nevelni a dolgozókat és maga sem jár elöl jó példával. Ilyen például Csdcsbozsok, ahol egyetlen fillér sincs a takarókban. Söjtör, ez a hatalmas község sem sokkal különb, mindössze 260— 300 forint a megtakarítói,;, az ország pénzgazdálkodását segítő összeg. Jó lenne, ha. ezek a tanácsok követnék az előzők példáját és nem századrangú ügyként kezelnék népünk takarékosságra nevelését. Eredményes Szabad Föld vasárnapok Sáncban Nagy sikerük van Nagykanizsa sánci kerületében a Szabad Föld Vasárnapoknak, melyeknek előadásain egyre nagyobb számban vesznek részt ej dolgozó parasztok. Mig a legutóbbi Szabad Föld Téli Estének alig 120 hallgatója volt, az első Szabad Föld Vasárnapon már 150-re emelkedett a számuk. A legutóbbi előadás iránt még nagyobb érdeklődés nyilvánult meg, mert ekkor rendezték az első dia veti lést. Az „Ifjú gárda“ és a ,,Várnya, az ezred fia“ cirnü nagysikerű szovjet filmekből ösz_ szeállito’tt képsorozatot vetítették. A kulák kertész munkakönyv és közvetítés nélkül foglalkoztatja a dolgozókat Kecsendi János kertész tekinté lyes és köztiszteletnek örvendő ember volt Zalaegerszegen, amíg az emberi nagyságot a holdak számával mérték. Kecsendi János azonban, mintha kiesett volna az időből, nem akarja észrevenni, hogy nálunk 1945 óta, a Szovjetunió segítségével hatalmasat fordítottunk sorsunk kerekén. Ma már ez a föld a dolgozóké. Uj törvényeink vannak, melyek a dolgo- gozók és a dolgozók államának érdekeit védik és ezeket a törvényeket mindenkinek, aki népi demokráciánk földjén él, be kell tartaígy látja a politikai munka megjavítását Seidel Lajos zalaszentgróti pártonkivüli népnevelő „Pártunk legyőzhetetlenségének alapja — 'tanítja Sztálin cív. társ — tömegekkel való állandó szoros kapcsolata. Ennek a kapcsolatnak a láncszemei mi népne velők vagyurüt: nemcsak azzal, hogy a tömegeknek megmagyarázzuk a Párt politikáját és igyek szánk átnevelni Őíkék hanem azzal is, hogy a Párthoz továbbítjuk a tömegek hangulatát, egyes kérdésekben megnyilvdnitotf véleményükét, kívánságaikat, kezde. mcnyczéseike,f.‘‘ Ennek a tanításnak szellemében folytatja iiépnevelőmuokáját Seidel Lajos (kádár, megyei tanácstag és felesége, a zalaszcnt- gróli helyi tanács tagja. — Szabad hazában boldogan élhetünk — mondja Seidel Lajos. — Nagyobbik leányom, Irma Budapesten lanul egyetemei. Matematikus lesz belőle. Klára Zalaegerszegen tanul a gimnáziumban, 1 kiló cserebogár: 20 fillér A cserebogár elpusztult álla- I forrázzák, kiszárítsák őket. pótban hasznot is hajt. A haszon kettős. Egyiknek népi demokráciánk vegyészeié örül, a másiknak azok a dolgozók és legfőképpen úttörők, akik megfogadják az Illetékes minisztérium felhívását és megszervezik a cserebogár- gyűjtési. Cserebogárban nincs hiány, sőt az idei május ugyancsak sokat csalt ki a földből. Most azon van a hangsúly, hogy takarékos kis úttörőink lerázzák reggelenként a megdermedt boga. rakat a fákról, összegyüjtsék, le.-.Ezután a műveletsor ozat után kilónként 20 fillérért eladhatják az elpusztult cserebogarakat. Fontos volna, ha úttörőcsapataink a gyűjtési héten jó cserebogárgyüj- téssel is résztvennének, megszerveznék a kártékony rovarok elpusztítását és értékesítését. Mindezt persze úgy meg tudják csinálni, hogy a gyűjtögetés nem megy a tanulás rovására, Annál is inkább könnyű ez, mert a j’5 és könnyű gyűjtés nyitja: a kora reggeli farázás. is ír: a bekéről, a Páliról, a szó. cialista mu irka vers c n y r 61. — De nemcsak írok a békéről, a Pártról, a munkaversenyről — mondja —• Iranern ez; cselekedeteimben is igyekszem megvalósítani. Pártunk II. (kongresszusára kis hordóikat készítettem ajándékba, amelyek Budapesten .kiállításra is kerültek. Seidel Lajos és felesége Zaia- szentgróton igv harcolnak, igy dolgoznak a béke megvédéséért, hogy gyermekeik és maguk számára szebb és boldogabb jövőt biztosíthassanak. nía. Kecsendi János úgy látszik megfeledkezett erről, vagy talán nagyon is jól tudta s úgy gondolta, hogy az illetékesek feledkeznek. meg. Szó se róla. A megyei tanács munkaerőgazdálkodási osztálya idejében rájött, hogy a kulák kertész manipulál a munkaerővel. 25 dolgozót foglalkoztatott kertészetében közvetítőlap és munkakönyv nélkül s így akart zavart okozni a helyes munkaerőelosztásnál, így akart ártani a dolgozók államának. Mi itt a teendő? Eljárást kell indítani Kecsendi János ellen, hogy a jövőbén százszor is gondolja meg magát, mielőtt a dolgozó nép államának kárára valamit cselekedni akar. Felelősségre kell vonni a dolgozókat is, akik azzal, hogy törvényellenesen vállaltak munkát a kuláknál, az ellenség malmára hajtották a ví zet. 7 havi borion — feketevágásért Feketevágás miatt von'a felelősségre a kanizsai járásbíróság Sárosi Gyula felsőrajki lakost. Egy 80 kilós serfésl vágott le engedély nélkül, majd ei felfüstölt húst elrejtette. A hatóságok két mázsa elrejtett lerménnyel együtt ezt is megtalálták. Sárosil 7 havi börtönre, valamint 500 forint vagyonelkobzásra Ítélte a bíróság. Tervszerűt ienség—tervszerűség A termelőcsoportok dolgozói ál~ tálában befejezték a tavasziak vetését. A növényápolási munkán van most már a sor. A tótszent- mártoni határban egyénileg dolgozó parasztok kínlódnak, igaerővel szántják a földjüket a kukorica alá. Lemaradtak a vetéssel. Lete- nyén is van bizonyosfokú lemaradás az egyénileg gazdálkodók részéről. A kis nadrágszíjparcellákon való gazdálkodás messze elüt attól látványtól, amiben részünk volt termelőcsoportokban. A traktorral megszántott földeken a négyzetesen vetett kukorica legalább 10 centiméterre kibújt a becsehelyi termelőcsoportban is a földből. Nincs gond a vetésre, nem torlódott össze a munka. ma már a növényápolási munka járja. Tölszer- dahelyen pedig az egyénileg gazdálkodók holtfáradtan kullognak az egyeseke után. De fáradtak az áltatok is. A munka minősege bizony komolyan kifogásolható. Á csoporttagok péiisóvaí, szu- foszfáttal tették termékenyebbé földjeik talaját. Muraszemenyén azután a lenti járás több községében az islállótrágya is hetekig hevert a napon szétteregetve, amíg végre alászántották az egyénileg gazdálkodók. Persze. hogy javarészben elveszítette tápértékéi! Nem szükséges hozzá különös szakértelem, könnyen meg tudjuk különböztetni, hogy melyik az egyénileg dolgozó paraszt, melyik a nagyüzemi gazdálkodásra szövetkezett dolgozó parasztok vetése. Menjünk csak ki a határba és a saját szemünkkel győződjünk mßg róla. — HELYREIGAZÍTÁS. A nagykanizsai Gépjavító V. üzemi bizottságától szerzett újabb értesülésünk alapján közöljük, hogy a Zala május 10-i számán- k 4. oldalán „Több dolgozót terjesz- ’ettek fel sztahánovis*\i és szakma. í*8)obö)a címre a Vasvázasban" cirnü cikkben foglalt adatok aftin felelnek meg a tényeknek. mezőgazdásznak készül. Ezt mim a Pártnak és kormányzatunknál köszönhetem. Ezért végzek én mint pártonlkivüli dolgozó nép nevelőmunkát. Mindig rámulatot arra, mit kapott a nép államától a Tervtől községünk, a többi dől gozó társaim cs jó magam is, — Én is népnevelőmunká végzek — szól közbe a felesége — Mint tanácstagot sokan felke resnek, különösen az asszonyolt közül, de magam is kijárok so kát Kisszentgrótra, ahol a dől gozó parasztokkal minden; meg beszélek és igyekszem kérdéseikn világos választ adni. Mert Kis szentgrótra bizony nem sokat járnak ki a pártszervezet népnevelő és ez meg is látszik az embereken a különféle munkák elvégzésében Nem foglalkoznak kellőképpen £ DlSz.fiatalokkal sem. Szükséges lenne, hogy £ zalaszentgróti DlSz fiatalság vegye fel a fcisszientgrót: fiatalokkal a kapcsolatot és szóró, san együttműködve segítsék egymást a munkában. A pártszervezet is több gondot fordítson a DlSz-szervez-et munkájára, segítse, irányítsa és aktívan vonja be a fiatalokat a feladatok végre hajtásába. Egészítse ki a párt- szervezet a népnevelőcsoportokat a fiatalokkal s ez uj lendületet fog adni felvilágosító munkánk végzésében. Seidel bácsi köztién egv füzetben lapozgat. Ezt észreveszi a felesége és biztatja, — No mutasd meg a verseidet! Seidel Lajos kissé zavarba ión, de lázért büszkén mutatja meg verseit. Hadd lássuk mire’ Vasárnap, 1951. máj. 13.
