Zala, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-22 / 93. szám
Előadássorozat keretében tárgyalják meg a Pártkongresszus határozatait Gyorsítsuk meg a kukorica vetésének ütemét AZ ram* ZAtAMEKYEl PÁRTBIZOTTSÁGÁN AK WAPJOLAPJA WM VIL évfolyam 93. szám. tfra 50 fillér 1951. április 22. Vasárnap A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a felemelt ötéves terv második évének első negyedévi végrehajtásáról Á népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális éle(színvonalának emelkedését 1951 I. negyedévében a következő aidiaitok jellemzik. Ipar Az ipar a jelentősen felemelt ötéves terv 1951 első negyedévére eső részét (sikerrel teljesítette. Az eredményhez hozzájárult >ai Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusának, valami nb hazánk felszabadulása ünnepének, április 4-ének tiszteletére kialakult Szocialista munkaversgny. Az egész gyáripar az első negyedévben 100.S százalékra, ezen belül a nehézipar 102.3 százalékra!, ai könnyűipar 101.9 százalékra telje, silette a tervet. Az élelmezési ipar a (tervét nem teljesítette (92.7 százalék). A gyáripar termelése 1951 első negyedében 1950 első negyedéhez viszonyítva) 32.6 szár zalékbai, ezen belül tai nehézipar termelése 40.1 százalékkal, a könnyűiparé 33.3 százalékkal, az élelmezési iparé 7.1 százalékkal emelkedett. Az iparcsoportok közül ei bányászat termelése 19.6 százalékkal, a kohászaié 33.2 százalékkal. a gépgyártásé 46.8 százalékkal emélkedeftj a múlt év első negyedéhez képest. Egyes fontos iparcsoportok, igy 131 bányászat, a gépgyártás, a gumiipar. a ruházati ipar első negyedévi tervüket nem teljesítették. Az év első negyedében w egyes iparcsoportok terv teljesítése a következőképen alakult: 1951. I. negyedének terv telj esi. iparicsoport tési %-a bányászat 97.4 kohászat 102.4 gépgyártás 98.7 erősáramú berendezések 104.2 gyengeáramú berendezések 104.4 finommechanika 107.4 tömegcikkipar 112.7 javítóműhelyek 108.8 vilkmosenergia 103.4 épitőanyagipar 107.2 vegyészet 102.2 gumiipar 96.7 Nehézipar összesen 102.3 faipar 112.4 papíripar 101.1 nyomdaipar 119.4 textilipar 102.1 bőr- és szőrmeipar 105.1 ruházati ipar 94.3 Könnyűipar összesen 101.9 élelmezési ipar 92.7 Gyáripar összesen 100.8 Az egyes minisztériumokhoz tartozó iparválleaatok termelési tervüket a következőképen (teljesítet ték: százalék bányai- és energiaügyi minisztérium 99.3 kohó- és gépipari minisztérium 101.9 könnyűipari minisztérium 101.8 élelmezési minisztérium 92.3 építésügyi minisztérium 122.7 közlekedés- és postaügyi minisztérium 110.9 A fontosabb iparcikkek termelese 1951 első negyedében 1950 első negyedéhez viszonyítva» at következőképen alakult. a termelés 1951. I. negyedében 1950. I. negyedének Iparcikk százalékában szón 109.8 vasérc 109.3 vas és acél " 118.2 aluminium és (timföld 133.8 esztergagépek 187.7 egyéb forgúcsológépek 131.9 mozdony 126.0 vasulti teherkocsi 73.3 tehergépkocsi 488.0 motorkerékpár 112.6 kerékpár 117.6 traktor 114.3 villamos forgógépek 157.1 izzólámpái 120.3 rádióvevőkészülékek 104.8 varrógép 96.1 villamosenergia 117.5 gép- és motorolaj 138.5 gépkocsiabroncsköpedy 146.9 téglái 149.1 mész 140.7 cement 144.5 táblaüveg 102.7 pamutszövet 118.4 gyapjúszövet 115.3 selyemszövet, * 101.1 len-kenderszövet 108.1 selyemharisnya) 103.4 pamil harisnya 104.6 bőrcipő 145.3 férfiöltöny 308.7 női kabát 303.0 liszt 132.9 szesz 139.4 cigaretta 129.0 édesipari készítmények 199.0 szappan 107.2 gyufa J25.9 Terven felül az első negyedévben jelentős mennyiségű vasércet, nyersvaeat, bauxitoó, timföldet, laszbesztcsövet, csempe és mozaiklapot, előregyártott betongerendát. tetőcserepeit, csiszolókorongot. táblaüveget, parkettát,, furmirt, ládát, hordót, gyufát. doboza, vigogne fonalat, lisztet. száraztésztát, malátát, cigarettát. gyümölcskonzervdt gyártónak. A legtöbb iparcikk termelésének jelentős emelkedése mellett •ai tervvel szemben lemaradás mutatkozik a szén, nyersolaj és földgáz, petróleum, gép- és motorolaj, műtrágya, cement, téglia«. szigetelő porcellánok, gépkocsi- abroncslömlő, selyemszövelt. takarmány liszt, csokoládé, szesz, ecet, étolaj gyártásában. Építőipar Az építőipar a tervidőszakban jelentős mértékben fejlődött: 1951. első negyedévi termelési tervek 116.9 százalékra, ezen belül a magasép it őipar 120.8 százalékra, a szerelőipar 116.4 százalékra, a mélyépítőipar 111.2 százalékra! teljesítette. Az építőipar termelése a tervidőszakban iái múlt év hasonló időszakához képest 211.1 százalékra, ezen belül a magasépitőipar 172.0 százalékra, a szerelőipar 211.1 százalékra, ai mélyépítőipar 333.7 százalékra emelkedett. A Szovjetunióból kapott építőipari munkagépek üzembeállításával fokozódott az építőipar gépesítése. A tervidőszakban az. összes földmunkáknak mintegy 20 százalékát, az összes betonkeverési munkának csaknem 60 százalékát végezték gépek segítségével. Az első negyedben végzett failazási mim. kálótoknak több mint 25 százalékát Sztahánov-módszerekkel végezték. Mezőgazdaság A tervidőszakban tovább erősödött a mezőgazdaság szocialista szektorai. Legjelentősebb sau fejlődés a ’termelőszövetkezeti csoportoknál. Mig az elmúlt év végén az ország szántóterületének 7 százalékán folytattak szövetkezeti társas gazdálkodást, addig 1951 március végére ez az arány iaiz ország szántóterületének több mint 13 százalékára emelkedett. A termelőszövetkezeti csoportok aglétszáma 1951 március végéig jelentősen megnőtt. Az általános emelkedésnél gyorsabban nőtt ia> termelőszövetkezetekbe lépő kö- zépparaisztok aránya. Az .állami gazdaságoknál - legjelentősebb fejlődés a gépesítés terén következeit be. Megnőtt a negyedév folyamán az állami 'gazdaságok traktorállománya. Mig 1950' első negyedében egy traktorra 365 katasztrális hold szántó jutott, addig 1951'március végén 289. Emelkedés mutatkozik iaz egyéb gépekkel való ellátottság terén is. Az állami gazdaságok Kerülete és állatállománya a negyedév folyamán kisebb mértékben növekedett. A tervnegyedévben a gépállomások száma 369-re. a traktorok száma több mint 9 százalékkal, a vontatóké mintegy 4 százalékkal emelkedőit. 1951 első negyedében a mezőgazdaságban a tavalyinál nagyobb volt ai műtrágyafelhasználás. Mintegy 22 százalékkal • növekedett a múlt év megfelelő időszai- kához képest a szerződéssel lekötött növények 'területe. Az állatállomány fejlődése szempontjából jelentős a lucerna tavaszi vetésterületének több mini négyszeresére való emelkedés. A rendkívüli esős időjárás következtében a vetési munka üteme kissé elmaradt iái tavalyi mögött. A mullévi gyenge takarmány - termés ebbén a negyedben még érezhette kedvezőtlen hatását az állatállomány alakulásánál, bár kisebb mértékben, mint a megelőző negyedévben. Közlekedés A vasút áruszállítási tervét 109.5 százalékra, személyszállítási tervét 100.4 százalékra teljesítette. A iteheráruforgalom emelkedése 1950 első negyedéhez képest 25 százalék, a személyforgalomé 34.4 százalék. A MÁV a teheráruk napi áll?fos rakodási tervét 104.7 százaiéit! a. teljesítette, ez az elmúlt év hasonló időszakának telj eseményéhez képest 27.2 százalékos emelkedésnek felel meg. A fontosabb árucikkek napi átlagos r:kodása 19.50 első negyedéhez képest a vasáruknál 36.8 százalék, tégla, cserépnél 132.9 százalékkal, kő. kavics 60.4 százalék, mész, cementnél 91.5 százalékkal, szénnél 14.4 százalékkal, őrleményeknél 15.9 százalékkal, kenyérgabonánál 53.3 százalékkal, cukornál 10.3 százalékkal emelkedett. A vízi közlekedés áruszállítási tervét 125.7 százalékra teljesítette. Az áruforgalom az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 54.9 százalékkal emelkedett. , A városi közlekedésben az autóbuszforgalom egy év alatt 26.8 százalékkal, 0 közúti villamosforgalom 11 százalékkal, a helyiérdekű vasutak forgalma 18.2 százalékkal nőd. A távolsági autóbuszforgalom utasszálli- tási tervét 118.8 százalékra teljesítette. & múlt évi teljesítményhez képest az emelkedés 59.7 százalék. Teherfuvarvállafliaitok áruszállítási tervüket 107.8 százalékra tel jetsif ették. A tehergépkocsi - közlekedés a tervidőszakban 94.1 százalékkal több árut szállított, mint 1950. első negyedében. Beruházások Ez év első negyedében a népgazdaság beruházásai 63.2 százalékkal haladták meg a muh év első negyedét. Az emelkedés az iparban, a bányászatban és az építőiparban (együtt) 56.8 százalék, a közlekedésben 83.3 százalék, a kereskedelemben 68.2 százalék. a gyáripar beruházásaiból 93 százalék a nehéziparra, 7 százalék a könnyűiparra jutott. A tervidőszakban számos községet, gépállomást, állami gazdaságot és termelőszövetkezeti csoportot villamosítottunk. Számos uj gép és termelőberendezés üzembehelyezése történt meg, igy uj edző, kupoló, elektromos for- maszállitó és lágyitókemencék, formázógépek, hóm okke verők, különféle szerszámgépek, darupályák, sfcb, üzembeállítása. A negyedév folyamán az ország különböző részeiben 12 uj hidat adtak át a forgalomnak. Az ország különböző • részein számos újonnan épült orvosi rendelőt, fürdőt, bölcsődét, óvodát, községházát, ipari és egyéb iskolákat adlak át rendeltetésének. Áruforgalom 1951 ehö negyedében az állami nagykereskedelem eladási forgalma 31.5 százalékkal haladta meg a múlt év hasonló időszakának forgalmát. A kereskedelem a tervidőszakban 21.6 százalékkal több tejet, 3.1 százalékkal több kenyeret, 2.3 százalékkal több finomlisztet és 6.5 százalékkal több cukrot hozott forgalomba, mint 1950 első negyedében. Az állami és szövetkezeti kiskereskedelmi forgalom egy év alatt 1.17.9 százalékkal — ezen belül az állami kiskereskedelemé 113.9 százalékkal, a szövetkezeti kiskereskedelemé 131.0 százalékkal nőtt. Az állami és szövetkezeti kiskereskedelmi bolthálózat egy esztendő alatt 6921 uj üzlettel bővült. Ebből az állami kiskereskedelemre 4338, a földművesszövetkezetekre pe’dig 2.583 uj üzlet jutott. A munkások és tisztviselők számának emelkedése és a. munkatermelékenység alakulása 1951 első negyedében tovább nőtt a népgazdaság valamennyi ágában a munkások és tisztviselők létszáma. A terveszerü munkaerőtoborzás eredményeként a 'ervidőszakban többezer uj munkás helyezkedett el az iparban. A gyáriparban és építőiparban fog lakoztatottak száma egy év alatt összesen 150 ezerrel nőtt* Az első negyedévi munkabéralap a gyáriparban az egy év előtti 17.1 százalékkal haladta meg, A gyáripari átlagkeresetek az előző év első negyedéhez képes! 4 százalékkal nőttek. Az ipari tanulók száma 30 szá zalékkal volt magasabb, mint 1950 Glső negyedében. A gyáriparban az egy főre eső lenne lés értéke 1951 első negye dében 17.6 százalékkal volt magasabb, mint az előző év megfelelő időszakában. Az emelkedés a bányászatban 11.8 százalék, ezen belül a szénbányászatban 3.2 százalék, a kohászatban 18.9 százalék, a gépgyártásban 22.9 százalék, az erősáramú berendezéseknél 34.2 százalék, a vegyi- iparban 15.8 százalék, a faipar ban 41.1 százalék és a textilipar ban 15.6 százalék. Szociáüs és kulturális eredmények A első negyedévben (kiadott könyvek és brosúrák példányszá ma több mint 17.7 millió, ez 1950 első negyedéhez képest 10.6 százalékos emelkedést jelent. A tervidőszakban a mozgóképszínházaknak 16 millió látogatója volt, ez a múlt év_ hasonló időszakához képest) 35.4 százalékos emelkedésnek felel meg. A színházakat a negyedév folyamán mintegy 1.200.000 ember látogatta, 8.4 százalékkal több, mint 1950 utolsó negyedében. A rádióelőfizetők száma 1 év alatt 14 százalékkal emelkedett. 1951 március 15-én 86 tudóst, mérnököt. írót, művészt, élenjáró ipari cs mezőgazdasági dolgozót tüntetett ki a Népköztársaság minisztertanácsa Kossuth-dijjal a tudomány, az irodalom, a művészet és a termelés terén végzett kimagasló munkájukért, 1951 első negyedében megrendezett 'országos hűlturversenyen 10.027 városi és falusi kulturcso- pertnak közel 150 ezer tagja vett részf. Az első negyedévben üdülők átalakítása révén három uj szanatórium létesült 700 ággyal. Ezenkívül uj kórházi osztályok létesítésévé], több kórház újjáépítésével bővült, a kórházak ágylétszáma. A szakszervezeti üdülésben résztvevők száma 1950 hasonló időszakához képest 19 százalékkal növekedett.
