Zala, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-22 / 93. szám

A trieszti kérdés ónálló napirendi pontként való felvételét javasolta Gromiko elvtárs a küliigyminiszterhelyettesek értekezletén A »égy hatalom külügyrcúnisz* ierhelyettsseinek április 20-i ér­tekezletén elsőnek Gromiko elv- •árs, a Szovjetunió képviselője szólalt fel és kiegészítette eddigi észrevételeit a három hatalom küldöttteá által javasok uj napi. rendi tervezettel kapcsolatban. Az a makacsság, — mondotta a többi között —, amellyel a há­rom nyugati hatalom képviselői a Szovjetunió javaslatának elfoga- .: ;,Sva ellen tiltakoznak, alapot ad ?a a következtetésre, hogy az =sz ügyet trta'lmatlam, beszél gé­gékkel akarják elintézni, ahe. et- , hegy komolyan megvitatnák béke fenntartásának szempont­ról annyira fontos kérdést ,— fegyverzet és a fegyveres erők ■ökkenitósének kérdését. Teljesen : vilvánvailó, hogy a nehézségekért és az érte­kezleten kialakult h«fyzetért a fe’elősség nem a Szovjetuniót fogja terhelni, hanem azokat, akik a nehézségeket okozzák. Gromiko elvtárs ezután megál- bipiította, hogy Németország de. mili'tiarizálásának kérdésében sem jutottak még végleges megegye­ző-re. „A szovjet küldöttség re­méli — mondotta, — hogy a há­rom hatalom képviselői elfogad, iák azt a javaslatéit, hogy Német­ország demiilitarizálásának kér­dését első helyre állítsák a napi­rend első pontjában.“ A Bulgáriával. Magyarországgal é= Romániával kötött békeszerző­dések kérdésiének megformulázá- sát a nyugati hatalmak megrövi- dkettők — de nem változtatták meg a tartalmát. Ilyenformán ezi a szovjet küldöttség nem fogad­hatja el. Ebben, a vonatkozásban 3 szovjet küldöttség sióját kiegé­szített javaslatát a következő szö­vegűre változtatja meg: „Az Olaszországgal. Romániá­val, Bulgáriával és Magyaror­szággal kötött békeszerződé­sek, a négy hatalom Németor­szágra és Ausztriára vonatko­zó egyezményei.“ Gromiko végül rátért a Trieszt­re vonatkozó napirendi pontra, amelynek elfogadását a három hatalom küldöttsége attól teszi függővé, hogy a napirend, egészé­re létrejön-e a megegyezés. Ezzel kapcsolatban meg állapit o ti la: ah­hoz, hogy az egész napirendben megegyezzünk, mindenekelőtt az egyes pontokban kell — köztük Trieszt kérdésében, is — meg­egyeznünk. A trieszti kérdés ren­dezésének további halogatása — különösen azért, mert a város an­gol-amerikai katonai támaszpont­tá változott — meg nem en ged- h tő. Mindaz alapot nyújt a szov. jet küldöttségnek am, hogy ezt a kérdésit önálló napirendi pont- kánt vesse fel. Legújabb hírek — RÁKOSI MÁTYÁS ELV- TÁRSNAK május l-re uj könyve jelent meg „A békéért és a szó. t’lizmus építéséért“ címmel. A Tény vet a Szikra adja ki 50 ezer i Tdányban. A kötet 1949 májú­éról a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusának befejezéséig tartalmazzia Rákosi elvtársinak Pártunk és az egész magyar dol­gozó nép számára irány tmutató cikket és beszédeit. — MOSZKVÁBAN magyar kép­zőművészeti kiállítás nyílt meg, amelyen 300 mű: festmények, raj. ::ok, szobrok szerepeltek. A kiál- li'ás megnyitásán Geraszimov. a Szovjetunió Képzőművészeti Aka­démiájának elnöke és Mihályit Er­nő magyar népművelési minisz. ierhelyettes mondott beszedet. — DUNAPENTELÉN a jövő évben központi kultúrpalotát és két körzeti kul túrót thont léi esi le­nek. A képzőművészetek iránt ér­dek! őrlő tehetsége' fiataloknak szobrász- és festőmüt’Or^m áll majd rendelkezésükre. 2 Vasárnap, 1951, ápr. 15. — a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség norvég tagozata megbízott két norvég ujságirónőt, hogy tegyenek utazást Észak-Ko- reában, s hazatérésük után szá­moljanak he ,a sajtó utján be­nyomásaikról. A két ujságirónő elfogadta a javaslatot, azonban szerkesztőik megtiltották az új­ságíró nőknek, hogy Észak-Ko. rrába utazzanak. — KOREAI HADIJELENTÉS: a néphadsereg egységei a kínai önkéntes osztagokkal együtt a kö. zépső és a keleti fronton tovább­ra is védelmi harcokat vívnak. Az ellenség emberben és anyag­ban elszenvedett veszteségei elle­nére egyes frontszakaszokon to. vább nyomul észak felé. A nép­hadsereg egységei a középső frontszakaszon április 19-én az el. ienség 8 repüló'gépét lelőtték. — PHENJ ANBAN fényképki- áRitás nyílt meg, amely bemutat­ja. az amerikaiak koreai kegyet­lenkedéseit. — A koreai Vörös- kereszt társaság nyilatkozatban leplezi le azt a barbár rombolást. amelyet az amerikai repülőgépek intéznek a vöröskereszt jelével ellátott kórházak és gyógyintéz- mények ellen. — A FRANCIA KÖZTÁRSA­SÁGI TANÁCS megkezdte a vá­lasztási reformra vonatkozó tör. vényjavaslat megvitatását. A vita során, kommunista és haladó kép­viselők hangsúlyozták: a többsé­gi pártok meg akarják hamisítani a választások eredményét, mert attól félnek, hogy a Kommunis­ta Párt megerősödve kerülne ki a választásokból. — AZ HTJMANITÉ vietnami francia hadifoglyok levelét is. meirteti, amelyet a francia demo­kratikus szervezetekhez írtak. A levél írói többek között azzail for­dulnak a demokratikus szerveze­tekhez, kér jék a vietnami kor. mányid’, ezeknek a hadifoglyok­nak szabadonbocsáiását, hogy a közelgő választásokon elmondhas­sák: mit láttak, hallottak, mit ér­tettek meg vietnami hadifogságuk a’oitt. — MAGYAR KULTURÁLIS KÜLDÖTTSÉG utazott a Szovjet­unióban. amelynek tagjai tudo­mányos és kulturális életünk ki­válósággá. — A LENGYEL KÜLÜGYMI. NISZTÉRIUM jegyzéket juttatott el az USA varsói nagykövetségé, hez, amelyben tiltakozik az ellen; hogy a Bátoiry kereskedelmi ha­jót gyakorlatilag megfosztották attól z lehetőségtől, hogy folytas­sa a békés hajózást a Gdynia— New-York útvonalon, mert New- York városa nem járult hozzá, hogy a Bátory kereskedelmi hajó kikötőhelyet béreljen. — A JUGOSZLÁV GAZDA­SÁGI TANÁCS elnöke, Borisz Kidrics egy beszédében felhívta Jugoszlávia közgazdászait. szen­teljenek nagyobb figyelmét u ka­pitalizmus tanulmányozásának“. Kidrics kijelentette: igen fontos hogy a jugoszláv közgazdászok szakítsanak a „korlátolt felfogá­sokkal“ és inkább a kapitalista államok fejlődésével foglalkozza­nak. •i Rendelet az 1951. évi aratási, béták ári tási és cséplési munkaerőszükséglet biztositásáról A földművelésügyi miniszter a belügyminiszterrel és a Munkaerő- tartalékok Hivatala elnökével egyetértésben rendeletet adott ki az 1951, évi aratási, betakarítási és cséplési munkaérőszükséglet biztosítása érdekében, A rendelet értelmében az állami gazdaságok és az állami gépállo­mások az 1951. évi aratási és cséplési munkák elvégzésére ápri­lis 25-ig kötelesek munkaerőtervet készíteni, és kötelesek a jelentkező munkaerőszükségletet az 1951. évi április 25-től május 20 napjáig terjedő időbén időszaki dolgozók­kal való előzetes szerződéskötés utján biztosítani. Az állami gazda­ságok és gépállomások az arató­kat és cséplőmunkásokat elsősor­ban az ott dolgozók családtagjai közül kötelesek szerződtetni. Ha a szükségletét ilymódon biztosí­tani nem lehet, akkor a megye te­rületéről, elsősorban a gazdaság­hoz, illetőleg a gépállomáshoz leg­közelebb eső községekből kell arató- és cséplőmunkásokat szer­ződtetni­Azok az egyénileg termelők, akik az aratási és betakaritási munkákat maguk és családtagjaik munkájával, azonkivül az alkalma­zásukban álló dolgozókkal, vagy kölcsönös megsegítés utján kellő időre elvégezni nem tudják, azok kötelesek az 1951. évi május hó 15 és junius 1 napja között az aratás és betakarítás kellő időben való elvégzéséhéz szükséges dolgozót szerződtetni. Az alkalmazható dol­gozók számát a községi, illetve a városi tanács végrehajtóbizottsága esetenként meghatározhatja. A cséplőgép egyéni üzembentartója a cséplési munkacsoportot, illetve az etetőket 1951. évi május 15 napjától junius 1-ig kötelesek szerződtetni, Az aratási és cséplési munka- szerződést minden esetbén írásban a községi tanács végrehajtóbizott­sága előtt kell megkötni, és azt a végrehajtóbizottság láttamozni kő. teles. A munkahelyükről önkényesén kilépett, dolgozókat, csak a megyei tanács végrebajtóbizottsága mun-, kerőgsizdáíkoclási sszUlyénajr kör* vetítésével lehet szerződtetni. Az ipar vagy a mezőgazdaság számára toborzás utján szerződtetett dol­gozókat aratási vagy cséplési mun­kára szerződtetni nem lehet. A rendelet a továbbiakban rész­letesén intézkedik a munkaerő- szükséglet biztosítása érdekében a megfelelő jeientőszolgálat meg­szervezéséről, majd részletesen fog­lalkozik az ellenőrzés kérdésével. Munkaerőszükségletnek a rendelet­ben elői,rt határidőkre való biztosí­tásáért az állami gazdaság, illetve a gépállomás vezetője fegyelmileg és büntetőjogilag felelős. Ezek munkaerőszükségletének biztosítá­sát a megye területén az állami gazdaságok megyei központja, il- ?tve a megyei tanács végrehajtó- bizottságának mezőgazdasági osz­tálya irányitja és ellenőrzi. Az egyénileg termelők munka­erőszükségletének biztosítását a községi, valamint a járási és a megyei tanács végrehajtóbizottsága köteles ellenőrizni és a szükséges intézkedéseket megtenni. Kimondja még a rendelet, hogy amennyiben az egyénileg termelő, vagy a cséplőgép egyéni üzemben­tartója a szükséges munkaerő biz­tosításáról nem gondoskodik és ezáltal az aratás vagy cséplés kellő időben való elvégzését veszélyez­teti, akkor az aratást, illetve a cséplést hatóságilag kell elvégezni. Ilyen esetben a szükséges számú dolgozót a termelő költségére a községi tanács végrehajtóbizottsága szerződteti, a cséplőgépet pedig — ha a mulasztást a cséplőgép üzem­bentartója követte el — a bűnvádi eljárás megindítására és eredmé­nyére tekintet nélkül, kártalanítás nélkül igénybe veszi. A rendelet a továbbiakban büntető rendelke­zéseket tartalmaz. — A NÉMET Demokratikus Köztársaság: 1950 évi államháztar. lási terve az előirányzóig 102 mil­lió márka ferésle ghelyett 466 mii. lió márka felesleggel zárult. VÁLTOZATLAN MARAD AZ IDŐ Várható időjárás: Felhős idő. öbb helyen kisebb eső. mérsékelt szél. A hőmérséklet [nyugiston aüg változik, keleten kij'sé emel­kedik. ! KÖNYVSZEMLE ★ Rákosi Mátyás: A Pártról és pártépitésröl Szikra uj kiadásban önál­ló kötietbe gyűjtötte Rákosi elvtársnak a Pártról és pártépi­tésröl szóló legfontosabb besszé. dei't és cikkeit. Az uj kötet meg­jelenése nemcsupán politikai iro­dalmunk kimagasló eseménye. Öt esztendő legfontosabb beszédeit és cikkeit tartalmazza ez a kötet, mert az első 1946 januárjában., az utolsó 1951 januárjában Íródott. Ez az öt esztendő Pártunk életé­ben hallatlanul fontos időt jelent. Ezalatt az öt esztendő alatt vált Pártunk az egész magyar nép ve. zetőjévé. Olyan párttá, melyet az egész dolgozó nép jó munkája eredményeképpen „tisztel, de egy. ben szeret is“. Olyan párttá, me­lyet sajátjának érez a pártonki- vül’i dolgozó nép minden becsibe, fes tagja. Rákosi elvtárs alakította ilyen párttá a Magyar Dolgozók Pártját. Ez az uj kötet éppen azokat a tanításokat tartalmazza, meiyek&n keresztül Rákosi elvtárs megmu. tat'ta Pártunk minden, tagja szá­mára az utat ahhoz, hogy végülis elérkezzünk ide. Épen ezért szól­nak Rákosi elvtárs tanításai,, a Párton, túl az egész magyar nép­nek. Mire tanít bennünket Rákosi elvtárs? Mindenekelőtt a Szovjetunió szereltére. a Szovjetunió iránti fel télien hűségre. Rákosi elvtárs vezetésével gyü.rkőzték neki a magyar kommunisták, hogy Pár. tunk minden tekintetben hason­lóvá váljék nagy példaképéhez: a Bolsevik Párthoz. Rákosi elv­társ megtanít bennünket arra, ho­gyan érhetjük el ezt a célt: „Minden elvtársunk azért vésse agyába, hogy nincs kérdése a dolgozóknak, amely közömbös a kommunista számára. Azt is vésse agyába, hogy tetteinkről, arról, hogy g dolgozó nép ügyes, bajos dolgán segítünk, ítélik meg Pártunkat, embereinket, szervezeteinket.“ Milyenek tegyenek hát a kom­munisták? A nagy Sztálin taní­tásait idézve így tanSlt Rákosi elvtárs: „A legdöntőbb dolog, hogy tel­jes odaadással legyen a kommu. nizmus ügye iránt, hogy sze­resse hazáját, szeresse népét és mindig tuda+áben legyen annak a felé'ősségnek, amelyet népé­vel szemben viselnie kell. Ne ijedjen meg a nehézségektől, tudjon harcolni a nehézségekkel szemben és tudja legyőzni azo­kat.“ A magyar kommunisták meg. fogadták ezeket a tanításokat és el lehet mondani: a Magyar Dol­gozók Pártja napról-napra azon fáradozik, hogy minden tekintet, ben hasonlóvá váljék nagy példa, kénéhez, a Bolsevik Párthoz. ákosi elvtárs beszédeinek és cikkeinek tanulmányozá­sai kétségkívül jól megmutatja mindannyiunknak aztl a hatalmas utalt, azt a, hatalmas fejlődést, me­lyet egész dolgozó népünk, élén Pártunkkal, az elmúlt öt sztendő alatt megtett. De a beszédek és cikkek megmutatják azt is, hogy ez az ut nem volt sima. nem volt minden nehézségektől mentes. Megmutatják azt is, hogy bár nagyjában és egészében a kitűzött feladatokat végrehajtottuk, a vég. rehajtások sorén kiderült egész sereg olyan hiányosság, melynek leküzdése fontos feladat*1 Pár­tunknak, Pártunk minden egyes tagjának. Legfontosabb ilyen hiányossá­gunk a marxizmus-leminizmus él. mélelének nem kellő alapos is­merete, Ez a hiányosság nem egy­szer abból a téves nézetből fa. kad. hogy a marxizmus-leniniz- mus elméletével csak a hivatásos politikusnak kell foglalkoznia, vagv a munkásmozgalomban do1- g07Ó funkcionáriusoknak. Rákos* ',1vrérs nem eervrer fíovolmewiet bennünket arra, hogy rmwkárv '•r tékát minden területen me «sok, szárazzá az, ha a kommunisták fel vannak fegyverezve a marxlz- mus-leniuizmus elméletének is­meretével. Rámutat arra is, hogjr Párunk helyes poliikájónak vég. róhajtása során a múltban mutat­kozó hibák egész sora fakadt ab­ból, hogy a kommunisták nem megfelelő képzettséggel: álltak he­lyükön. Rákosi elvtárs tanításai tették éberré a Pártot, tették éberebbé egész népünkéit a magyar nép el. lenségeivel szemben. Az ellenség mindig a leggyengébb pontunkon igyekszik támadni. Minden tevé­kenységével arra törekszik, hogy/ szocialista építésünket góltolja. Az ellenség felismerése nem könnyű feladat. Csak akkor lehet sike­reden és jól végrehajtani, ha a kommunisták politikailag képzet­tek, állandóan és tervszerűen to­vábbképzik magukat. A marxiz- mus-leninizmus elmélete minden­ki számára elsajátítható tudó. mány. De nem elég csak a betű­jét^ megtanulni, el keli sajátítani Lenin, Sztálin tanításainak szel­lemét is úgy, hogy ezeket a ta­nításokat a mi viszonyainkra tud. juk alkalmazni. ákosi elvtárs megmutatja nekünk. hogy Lenin és Sztálin tanításait hogyan kell a mi viszonyainkra a gyakorlatban alkalmaznunk. Kijelöli Pártunk, egész népünk számára azokat a legfontosabb feladatokait, amelye­kéit meg kell valósítanunk. „Fokozni kell a béke védelméért folyó küzdő műnket is.“ A békéért folytatott harc igen sokrétű feladat. Minden területen kell azt vívni: a munkapadok mel lett csakúgy, mint az irodákban, az elmélet terén és a mindenna­pos gyakorlatban egyaránt. „A béke megvédésének problé. mái, a hazafiság és a proletár nemzetköziség elválaszthatatlan összefüggései és kÖlícsönhatá. ai, az Imperialisták terveinek, fon­dorlatainak helyes megvilágitá- s>a, a legközelebbi idők fontos feladatta marad... Küllőn fi. gyeimet és erőfeszítést igényel az imperialisták jugoszláv lán­cos kutyáinak, a „szociaisia“ álarcban garázdálkodó iSto-brm- da „teóriáinak“ és aljas gyakor. latának felfedése és kipel’cngé- rezése.“ A magyar kommunisták meg­tudják oldani ezeket a feladato­kat. A megoldáshoz azonban az kell, hogy egyre jobban közelit, sük meg azt a kommunista ém- bertipust, eíkit Lénám, és Sztálin tanításai nyomán Rákosi elvtárs állát a magyar kommunisták elé. Hogyan tudjuk most leginkább elérni ezt a célunkat? „Világos, hogy az élesedő hely­zet fokozott követelményeket álíit párttagjaink, a népi de­mokrácia minden híve elé. Most újra több fegyelemre, példamu. tatásra, áldozatkészségre, bátor kiállásra, éberségre és elszánt­ságra van sziükség.“ Ezeket a feladatokat „jó megoldását©' függ nagyrészben, hogy hazánk az imperialisták s magyar csatló­saik minden aknamunkája é!"e- nére szilárdan haladhasson to. vább, a S00 mil'iós béketábor hü tagjaként az eddigi újon, a szocializmus építésének utján, újabb sikerek, újabb győzelmek felé.“ Róma. Az Unita jelentése sze­rint a lombardiai békeharcosok hatalmas arámin gyűlést rendez- 'ek Mantovában. A békena gy gyűlésen egy hanga lelkesedéssel két határozat ja­vaslatot fogadtak el, amelyet kül­lőit ség vitf Rómába Einaudi köz- ársasági elnökhöz, az első ha­tározati javaslat felhívást inté­zett minden jóaikaratn emberhez, hogy követelje az öt nagyim:a- V m képviselőinek találkozását békeegyezmény kidolgozása érde­dében. A másik határozati ja­vaslatban t üt akoznak a béka hí­veinek önkényes letcirózfatásai ellen, és követelik a tetartózta- lolyik szabadlábra helyezését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents