Zala, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-30 / 100. szám

Leleplezték Tito cinkosait befejezték a vetést Szentgyörgyvölgyön Ä béke megvédésének «lapja', az aláírások aranyíedezeíe a jól elvégzett munka, amellyel dolgozó parasztságunk az üzemi munká­sok példáját követve, erősíti a béke táborát. így van ez SzgnL györgyvölgyön is. A termelőcso- portba tömörült dolgozó parasztok befejezték békevetésüket. két alappal a vállalt határidő előtt. Példát mutattak az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak. A pártszervezet népnevelői a békéi vek aláírásakor minden egyes családnál elmondották: Az aláirás egymagában nem elegen­dő, teltekkel is bizonyítsuk be. hogy itt, a magyarjugoszláv ha­társzélen. a kulák elleni kemény harc közepette is sikerre visszük május 1-ig a békevetést. — így beszélt Kozma József elvtárs uépnevelőmunkáj'ai során. Ez a válasz a Utó-banda ügynökeinek Dómján Elek dolgozó paraszt, amikor aláírta a békeivet, ezeket mondta. — A fiam katona. Min­den levelében ezt Írja, higy be- becsülettei teljesítsem a földön « munkámat, az állammal szemben a begyűjtési kötelezettségemet, mert ők sziklaszilárdan állanak őrt azért, hogy a jó munkánk gyümölcsét békében élvezhessem. Megfogadtam, hogy május el­sejére befejezem a békevetésemet, de már 26-án földbekerült minden tavaszi vetőmag nálam, A tojás­os baromíibeadási kötelezettsé­gemnek 30 százalékban tettein mostanáig eleget. Ez zz én vá­laszom a békénket fenyegető Ti- lo-banda határséftéseire. Nem ismerünk tréfát!' Nem feledkeznek meg azonban a’ béke ellenségeiről sem, akik éppen a hazánkat erősítő termelő­munka szabótálásával leplezik le magukat, a tavaszi munkákat ezernyi aljas íurfanggal szabotál­ják. Dómján Kálmán 40 holdas ku­lák elszabotálta a vetést, nem te bt •aleget beszolgáltatási kötelezett­ségének sem. Szándékosain csök­kentette állatállományát-. Dóm­ján Sándor 36 holdas kulák azt állítottál, hogy elvetett, Szabó La­jos és Laposa Győző dülőfele- lősök azonban személyesen győ­ződtek meg '«orról, hogy a kulák hazudott. Nyomban jelenítették a tanácsnál az esetet, és a kuIákok máris a rácsok mögött ülnek. Mi biztosítani akarjuk és biz­tosítjuk is, hogy ebben >aiz eszten­dőben többet termeljünk a ma­gunk és az ország számára. A ládátokat pedig szemmel tartjuk, és kötelezzük őket, hogy a mi akarat unkáit végrehajtsák — mondja Mayer Károly dolgozó paraszt. — Mi világosan látunk és nyitott szemmel járunk itt a ha­társzélen, Szükség van a mi ke­mény ö kölcsapásunkra. És a mi öklünk oda csap le, ahol arra leg­nagyobb szükség van. Nem isme­rünk tréfát. — Lelepleztük Bukányi Győző­né kulákasszonyt is, amikor Ve- reczkei Jánosnéval együtt ezt sugdosták Vadnai Zoltánná ku- lálcaeszony fülébe: hiába taníttat­ja a fiát, jön ez uj háború, aztán jaj lesz a proliknak.. Legfőbb erősségünk, hogy erős a Szovjetunió-Szinte ökölbeszorul a keze Cse_ ke ‘Ferencnének, amikor magyar rázza: — Ezek «I mi esküdt ellensége­ink hiába reménykednek az ame­rikaiak és a Tito-batn-da segítsé­gében, hiába szánják nekünk azt ■a sorsot, amiben most nyomorog, sínylődik a jugoszláv nép, a mi erősségünk abban van. hogy erős a Szovjetunió. A jugoszláv nép is egyre erősebben áll elten a Tito banda terrorjának. Szerte oi vi­lágon nagyobb a béketábor ereje, mint a háborús uszitóké és mi nem félünk, bátran nézünk a jö­vőbe. Amit alkottunk, azt ha kell, mi, dolgozó parasztasszonyok is, fegyverrel a kezünkben védjük még. Náluk—Mlnnk Nyugat-Berlinben a legutóbbi státisztitkai kimutatás szerint 600.000 munkanélküli van. ★ Zalaegerszegről -a- napokban újabb 47 dolgozó fiatal indult út­ra, hogy büszkeségünk, a Dunai- Vasmű építkezésénél dolgozzanak. így segíti elő a többtermelést a nagylengyel! pártszervezet és tanács Hegyi Pál düléfelelós gyors leplekkel igyekezett"*-a nagylen­gyel)' tanácsház felé. Amim belé­pett az irodába, Scheiber Károly eivtárs tanácselnök asztalához ment. — Baj van, Károly — mondta izgatottan. — Lenbolhát fedeztem fel a határban. Azonnal intézkedni kell. Scheiber elvtárs gyorsan fel­állt, és az ajtón kifelé indulva kérdezte meg. — Merre láttad? , —, Az én dűlőmben. Az olaj­lent meg a rostlent petlzilc. De itgv gondolom, hogy a többi dű­lőkben is találni. Veszedelmes férgek. Nincs idő késlekedésre Jó ideig hallgatva menteik egy­más mellett, végül Scheiber _ elv- társ szólalt meg. — Kipusztitjuik a kártevőket! Mindjárt intézke­dünk a íöldművesszövetkeZtf-tbeu. De mosi csak menjünk be Kele­méin elvtárshoz. Kelemen Gyula elvtársat, a pártszervezet titkárát otthon ta­lálták. Röviden ismertették vele az eseményeket, — Gyerünk, nincs idő késlekedésre — szólt Ke­lemen elvtárs. — Sok még a fel­adat estig. Be kell szerezni a port és meg kell szervezni a porzóbri­gádokat. A jó termésről van sző, a békénkről. A földműve-siszövetkezetnél Scheiber elvtárs elmond.a, mi a helyzet- és megkérdezte, mire kaphatja meg a község az irtó­szert. Ügy mondták, hogy holnap délelőtt. Kelemen elvtárs arca megkeményedett és hamrozottan jelentette tki: — A rovarirtószer­nek. ha törik, ha szakad, ma es'ig meg kell érkeznie! Hajnalban megkezdjük a porozást. Csak így tudjuk megmenteni az olajlent Ós a r os dent. A népnevelők mozgósítják a falut Rövid szünet következett, majd a biztató válasz. — Meglesz, Ke­lemen elvlárs. Közben megérkezett Vugrinecz — .A/:ir'có^r ÖL vállalóm a Áronnál intézkedem és hozzák i-s már Egerszegről. — Akkor ezz&I rendben va­gyunk — állapította meg Keke­men -eivtárs. — Most az esti nép­nevei ő é r t ökle zle t e t kell előkészí­tenünk, A pártszervezet, ,a tanács, a DéFOSz munkához látott, hogy szervezetten, könnyebben küzdj ék io a nehézségeket és megmentsék a népgazdaságunk számára fon­tos ipari növényt. Időközben azonban megmozdult, -az -egész község dolgozó parasztsága is. Ismét segit a Párt Egymást érve jelentették a ta­nácsnál és zvévé teleiket. Meg­nyugtatták őket: a pártszervezet már megtette a lépéseket, hogy mielőbb megérkezzék a porzó- szer. Iván József 14 holdas kö.- zépparaszt nyugodtan jelentette ki: — Ha a Párt. vöt le a kezébe, akkor nincs mi'tói tartanunk. Ké- szenállunk, mint mindig és var­júik -a pártszervezet útmutatását. A nap lebukott a hegyek mö­gött. amikor a népnevelőik 'szét­széledlek a faluban. Megmagya­rázták a dolgozó parasztságnak,, hogy a növények ápolása több termést jelent ős ha többet adunk a nép államának, a békénket erő­sítjük. — Hajnalban a földműves, szövetkezet előlit találkozunk — adták ki a jelszót. Mire a nap sugaraival elárasz­totta a zöldelő mezőt, Nagylen­gyel dolgozói már végeztek a porzással. Vidáman, jókedvűen indullak hazafelé, mert tudták, hogy becsülettel teljesítették kö- •iiességüket. LEGJOBBJAINK Varga József bányamérnök. A lo­vászi üzemben többszáz tonna óla j- többiermclési felajánlást tett, ame­lyeket ujrendszerü kutkiképzések- kel, * nem termelő kutak rend­beli »sásával, tennelfleíésével ha­talmasan tu'Uéljesitett, Berta Pál kovács, a lovászi ola j­termelő üzem gépműhelyének legjobb munkása. A békehét során 120 százalékos teljesítményt ért el. az dmu't' versenyszakaszokbars újításaival, niunkamódszerátaíJá- sával tűnt ki. Mint a gépműhely szakszervezeti bizalmija jó ver- senysaevvezö munkát végez. Ösztöndíjas magyar diák levele a Szovjetunióból A Szovjetunió, a béketábor legfőbb őre, felbecsülhetetlen anyagi és erkölcsi segítséget nyújt népi demokráciáinknak. Tapasz­talatainak kincstárából .mélyen meríthetünk. Elküldi hozzánk legjobb sztahanovistáit, tanul­mányútra hívja dolgozó paraszt­jainkat. Fiataljaink százai tanul, nak a szovjet egyetemeken. Lássuk csak, hogyan ir Sárközi István elvtárs a kazán] egyetem­ről bátyjához, Sárközi Gézához. „Most, hogy a Szovjetunió jó­voltából, Magyarországtól több­ezer kilométerre, a tatár autonom köztársaság pedagógiai főiskolá­ján fejlesztem tudásomat, mélg benyomást; tesz rám az a szeretet és megbecsülés, amelyet a Szov­jetunió irániunk tanúsít, amiről nap.nap után jobban me győződ­hetek. Kiváló szovjet professzorok ad­ják át nekünk, magyar tanulók­nak tudásukat, hogy hazánkba visszatérve, minél szélesebb tö­megekbe olthassuk át az élenjáró szovjet tudományt, s ezzel népűn- kef, kiemeljük régi elmaradottsá­gából Április í-d, a magyar nép fel- szabadulásának napját úgy ünne­pelték itt és olyan szeretettel árasztottak el bennünket,, hogy az egyenesen megható volt. Ami- kor a szovjet nép ünnepel, RáJzosi dvlárs arcképét is opt látjuk a menetben. Baráti magyar népnek neveznek bennünket, de amiI mu­tatnak, az több a barátságnál, mert az testvéri szeretet. az egye­temen magyarországi irftmkás és paraszifiaialok tanulnak. A ma­gyar ösztöndíjas tanulók arcké­ped ott látjuk a legjobb szovjet avulók, komszomolisták képei között. Mi oly lelkesedéssel tanulunk, itt a szovjet főiskolán, hogij ha­zatérve minél jobban gyiimöl- csörtethessük tudásunkat dolgozó népünk és a béke tábora érdeké­ben, a szocializmus építésében. A szovjet nép telítve van bekc- akaraitah és ez a gondolat hatal­mas eredményekéi szül nálunk gazdasági, tudományos és kultu­rális téren egyaránt. A szovjc nép nem akarja cs nem engedi, hogy ezek a gyönyörű eredmé­nyek ismét a háború maHalékávd váljanak, ezért készen áll arra, hogy a békét megvédje és könyör­telenül visszaverjen minden há­borús provokációt, Mi azért'ta­nulunk jól, hogy az építésben és eredményeink megvédésében egy­aránt segítségére lehessünk a Szovjet un iónajc.“ (Ebben a cikkben sKcreplek nem • költötték. S aki nem ismer ma. gára, az olvassa el mégegyszer.) A gyűlés már másfél órája tartott. Csuka bácsi az öreg éjjeliőr termetes pocakján jólesvén fonta össze két kezét és édcsdeden szundikált. Aki csak ránézett, egyszeribe felvidult és kuncogni kezdett. Káli Jóska az ifi ellenállhatatlan röhögési in­gert érzett és oldal ha taszít oda legjobb haverját a Pős Ferit: — Te, nézd az öreget, tiszta röhej... llö-hö, el is nevetgéllek még jó­déig, csak amikor Száva szaki, az öreg esztergályos szigorúan nézett rájuk, rejtették villogó fo­gukat tenyerük mögé. Kovács Elemér, a tekintélyes gyalus izgatottan keresett szemé­vel egy újabb felírást, A.z összes előtte láthatót már elolvasta, s niost retícpcicsen izgatta, vájjon mi lehet a poiűos szövege a mö­götte lévő [elírásuknak. Megfor­duljon? Nem tehet, közf eltűnést kelt, meg aztán hátha valaki szó­ba akar elegyedni vele. Az meg nem megy zaj nélkül és zavarja az előadói Kicsit jobban nézeti, aztán balra fordította a fejét. D* mindjárt szemekkel találkozott- — az anyjuk... miért nemi figyelik az előadói — káromkodott magá­ban. — Miért jönnek gyűlésre unatkozni TOLVAJNYELV A z előadó, Hosszú dvlárs, (Alá a járástól jött, zavarta­lanul beszélt. — ... mert elvtársak! Miről is van szó tulajdonképpen, kedves elvtársak. Nem kevesebb­ről elvtársak. Arról elvtársak, hogy iá a területen, mondjuk igy, itt az üzemben, helyileg kell konkretizálni, de ezen túlmenő­en minden egyes dolgozóval szí­vós, politikai,munkával kell alá- ;ámasztani igy Pártunk II. kon­gresszusával kapcsolatban, a nép­nevelők és bizalmiak jó munká­ján keresztül, minden erői igy laibaveive, hogy igy sikeres lé­gyen a kérdés. Persze a kon­gresszusi beszédek, elv társak, minden egyes mondata igy fo­kozott feladatot ró ránk, igy a területen. Mert persze elvtársak, ha az anyugot konkrétan feldol­gozzák elviársak, igy világos lesz elődük, elvtársak, hogy azok a kérdések ránk vonatkoztatva így megfelelnek. Engedjék pieg, hogy konkréten, röviden . elöljá­róban rámutassak arra a kérdés­re, hogy pédáid mii mondott Re vo.i elvtárs igy Pártunk kon­gresszusán, erről a kérdésről. Azt mondta Révai elvtárs. mondjuk így magyar népművelési minisz- 'er, hggy és mopt fdézéjp „Kialg kvtómn van hűlünk valami kü- • lön! ege s „párt nyelv", helyeseb­ben: bürokrata tolvajnyelv, ap.it: színtelen cs szagtalan nyakate- kert és élettelen és ami eltuszit- ju tölünk a tömegeket.“ Eddig az idézet, elviársak: fk a. aki mái' hosszú ideje éji nappallá téve dolgozom b pártapparátusban elviársak, vi­lágosan és konkréten látom a kérdési, hogi] mennyire helyi vi szonylatokra van alkalmazva ez az idézet is. Sok funkcionáriu sunk van, aki hosszúra nyúló igy beszedeket tart és nem kon­kréten, elvonatkoztatva viszi a kérdéseket, úgyhogy a kérdések a beszéd végén is ismeretlenek maradnak igy a dolgozók előtt. Alá kell húzni, hogy a kérdések ilyen lev Hete nem helyes, mond­hatnám idéző jelbet éve persze tel­jesen eredménytelen, Bevallom, persze nálam is vakuk ilyen el­hajlások, de igy a maya mun­kájára konkretizáltam Révai elvtárs beszédé! és megkezdtem a hiányosságok felszámolását, és kiküszöbölését s ha ma valaki fi­gyeli igy a beszédemet, csak kon kret. iráni]!mutató, persze jól feldolgozok kérdéseket hall, érf betöm. Az a feladat, hogy pél- 7dmáf igy kövesse minden kom- nuntSiá, népnevelő, hogy legjt a leriitehiá, ő dolgozók husdta-vé- révé váljon, döntően átpoUtizá lód jón, minden döntő kérdés, elv ifpsatk és nevünk döntő súllyá erre súlypontot képezve felzár­kózzon a kongresszus ismereté­ben, amelyen Rákosi elvtársunk beszélt, hogyan kell dolgozni ez* éri a kérdésért, Ehhez persze ci helyi viszonylatok ismerete, dön­tő felkésftiltség, mondjuk igy tu­dás, jól átpolitizált kérdések kellő politikai alátámasztás és átbeszélés szükséges, elvtársak. Tehát előre, kövessék az én pél­dáinál és népünk békeharca, a a kongresszus 'határozatainak is­mertetése, amely leszögezett min­den kérdést és csak ismerni kell őket. Ehhez kívánok az elvtár­saknak sok sikert, á Jp elszabadult tap's jelezte A Hosszú eivtárs beszédének végé■ és a leglelkesebben Csuka bácsi tapsolt. Az elnök örömmel köszönje meg Hosszú elvtárs idc- zőjelbeléve ..értékes“ beszámoló- iái és felkérte a hallgatókat hoz­zászólásra, Pár perc ájtato* csend után Száva elvtárs állt fel, m égi gaz Hot ta szem üvege?. egye f. köhintett, s uay mondta: — Tn is köszönöm Hosszú elvlárs be­számolóját, mert megawattá, hogyan nem szabad beszélnünk a lulgazokkal, hogyan nem szabad 'eldolgozni a kongresszus anya­gát. (B. aj Hétfő. 1951. ápr. 30.

Next

/
Thumbnails
Contents