Zala, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-30 / 100. szám

A Tito-imnda, a magyar nép legdwliődleiíb ellensége Az egér szegi Konfekció DISz-fiataljainak levele a nemesszeri ifikhez A Tito-banda, mely Jugoszláviá­ban ideiglenesen kezében tartja a hatalmat, az imperialista háborús uszítok legkezesebb kiszolgálója. Tito azt az utasítást kapta impe­rialista gazdáitól, hogy a jugoszláv szépet fokozatosan fordítsa szembe Szovjetunióval és a népi demokrá­ciák országaival, köztük a magyar saépi demokráciával is. Ehhez a tervükhöz Titoék megvalósították a jugoszláv nép legteljesebb elnyo­mását, a veres terror, a nemzeti­ségi uszítás és a nemzetiségek pusztítása útján. Hazánkban a Uorthy-reakció is kipróbálta azt a módszertr hogy a uép nyomorát a környező népek bűnéül magyaráz­hassa. Titoék ezen a téren sem tud­tak semmi újat kieszelni, úgyszólván s zószer int vették át a nacionalista uszítás módszerét. Ma már a leg­vadabb úszítással sem tudják azon­ban elhitetni senkivel, így a jugo­szláv dolgozó néppel sem, hogy a gazdasági életük csődjének oka a Szovjetunió és a népi demokrá­ciák. A íitóista propagandisták al­jas rágalmai, együgyű hazudozásai mögött ott bujkál a kapitalizmus visszaállításának ténye, melyből a gazdasági csőd fakadt. Látni vilá­gosan, hogy jugoszláv falu dolgo­zóinak nyomora azért növekedett éhínséggé, mert Tito és banditái a falu fö ellenségét, a kulákot bízták meg a dolgozók kirablásával.. Ők vannak megbízva például a beszól- gáltatási rendelet végrehajtásával melynek értelmében elrabolnak a falu dolgozó parasztjaitól mindent, Nyílt rablása ez a jugoszláv dol­gozónak. Addig, amíg nálunk a be­gyűjtés progresszív, Jugoszláviá­ban az 1^-3 hektár földdel rendel­kező dolgozó paraszt hektáronként háromszor annyit szolgáltat be, mint az 50—50 hektárral rendel­kező kulák hektáranként. Rend­szeres az, hogy az ilyen rendeletet teljesíteni nem tudó dolgozó pa­raszt koldusbotra jut, elszegődik a kulikhoz cselédnek. • Tito most bajban van, szeretné uralmát meghosszabbítani. Imperia­lista gazdáihoz fordult segítségért és hogy ne utasítsák vissza, hogy jobban bízzanak benne, igyekszik hűségét bebizonyítani. Mivel tudja egy rabló, egy háborús uszító be­bizonyítani hűségét imperialista gazdái iránt, ha nem azzal, hogy fokozza a jugoszláv nép elnyomá­sát és a Szovjetúnió, valamint a népi demokráciák ellen még alja. subb és dühödtebb rágalom- és provokációs hadjáratot folytat! Ezzel magyarázható a belgrádi pro­vokáció és az, hogy nap mint nap kísérlik meg kémeiket és ügynö­keiket átdobni határainkon, Jugo­szláviában erre a célra úgynevezett speciális" kémiskolákat állított jel Tito. Világos, hogy miré képe­zik ki itt a gyilkosságban kipró­bált kádereket. Arra, hogy a bol­dog jövőt építő magyar nép nya­kára küldjék, arra, hogy építé­sünk, munkánk eredményeire tör­jenek. arra, hogy aljas terveiket szövögessék egy új háború kiprovo- kálása érdekében. Tito-banda azon­ban elfelejti, vagy nem akarja meglátni azt, hogy uralma, mely az imperialisták támogatásával a tő­késekre és a kulákokra épült, ros­kadozik. A jugoszláv nép felismerve en­nek a fasiszta bandának árulását, egyre szélesebb fronton folytatja harcát a véreskezü hóhérok terror- uralma ellen. Ami pedig a provo­kációkat illeti, itt sem éri el Tito a várt eredményt. Még azt sémi éri el, hogy megijesszen bennün­ket. Mi tudjuk azt, hogy kik ural­kodnak Jugoszláviában és ahogy Rákosi elvtárs mondotta: — „Min­den rokonszenvünk a Tito-banda ellen harcoló jugoszláv hazafiaké”. Mi azt is tudjuk, hogy az előt­tünk álló feladatok gyors és jó megoldása, tervünk teljesítése csa­pás a Tito-bandára is. Ha a mi ál­lamunk erősödik, népünk büszke­sége, a Néphadseregünk fejlődik, A Dunántúli Fűrészek lenti üzemében érezhetően megjavult a munka azóta, hogy népi demo­krácián*: pontot tett a vállalat- vezető és a műszaki vezető közti karrierista visziVy végéne és Ild- mo$ Imre chrláiSzal nevezte ki a vállalat igazgatójává. A dolgozók a békefelhivás aláírása során számos felajánlást tetteik május 1 méltó megünneplésére és ver­senyre léptek az ország faipari üzemeivel. A versenyben az elő­kelő harmadik helyet érdemel­ték ki. Komoly lendülettel induKak meg az üzemien a dolgozóik kö­zötti párosversenyek is. Fúrián Károly 21 collos lassú gatteros brigádja párosversenyre' hívta 1 százalékos termelésemelés érde­kében a TóUván brigádot. A II. számú körfűrész pedig a III. számú körfűrésszel indított pá­rosversenyt a jobb anyagikihasz­nálás és a selejtcsökkentés célja bői. A szélezők a kis iker-széle* zőlkikel dolgoznak párosyerseny- ben. Javítani kell az üzemben a munkafegyelmet, amely nem ik-is- mérfékben az előző vezetőség hi­bájából meglehetősen fellazult és megszaporodtak a 'késések, igazo­latlan hiányzások, az uj igazgató •géietet tett. hogy műszaki téren, akkor homokra épülnek á Tito- banda tervei. Ezért kötelessége minden hazáját szerető embernek harcolni az ellenség ügynökei ellen, a Tito-banda ellen. Harcolnunk kell a munka fegyverével, de foko. zott éberséggel is. Mi, akik Tito-banda közvetle’n szomszédságában élünk, különös felelősséggel tartozunk népünknek határaink védelméért. Mindnyá­junknak tudnunk kell azt, hogy az átdobott kémek és ügynökök a mi életünkre törnek, a mi családunk kipusztítására, egy újabb háborúra spekulálnak, tehát személyes érde­künk ezek leleplezése. Ezt a fele- lőssé'gteljes feladatot csak úgy tud­juk elvégezni, ha látjuk állandóan, hogy nem egyedül harcolunk. Mö­göttünk áll a hatalmas Szovjet- únió, velünk harcolnak a népi de­mokráciák, az egész béketábor és nem' utolsósorban a jugoszláv nép hős fiai, akik fegyverrel a kézben döngetik Titoék uralnfának alap­jait és minden biztosítékuk meg van arra, hogy rövidesen meg is fogják dönteni azt. MŐNA GYULA, párt iskolavezető. az üzem menete folyamatosságá­nak biztosítása érdekében min­dent elkövet és a dolgozóktól egy pillanatig sem fog elszakadni. Ennek az Ígéretnek teljcsi+ésébeLi kell támogatnia a pártszervezet­nek, s ehhez kell az, hogy érvé­nyesüljön az igazgató munkájában is a dolgozók széleskörű ellen­őrzése, amelynek fontosságára Gero clVkirs mutatott rá a kon­gresszuson. Folyik a novényápolási munka a Vörös Csillag tsz-né! A nagykanizsai Vörös Csillag termelőszövetkezet május 1-i fel­ajánlás keretében határidő előtt fejezte he 20 hold tengeri négy­zetes vetését, amelynél resztvet­tek a mezőgazdasági technikum hallgatói is gyakorlati ismeret­szerzés véget*; Ugyancsak vé­gezlek 20 hold burgonya vetésé­vel is. A kertészetben 5 hold káposztapalánta ültetését fejezték be, s 2 holdat már meg is kapál­jak. Ugyancsak megkapáltak már 6 hold cukorborsót, s a 3 holdas mák vetés második kapá­lásával is végeztük már a terme­lő szövetkezét tagjak Legutóbb, mikor Nemesszerben jártunk, elbeszélgeiíünk. veled, Csertőn József, a DiSz-szervczet munkájáról érdeklődtünk. Te, mint titkár, büszkén újságoltad, hogy egyedül 20 fiatalt szerveztél ba a DlSz-be. A további beszélgetés, során sok mindent megtudtunk tőled. Ha nehezen is. de elmondjad, hogy három, hónapja, amióla meg­alakultatok, sem vezetőségi, sem taggyűlés nem volt. A fiatalok keveset tudnak a küldöttválasz, tás jelentőségéről. És szervezete­tek nem készül méltóképpen má­jus 1 megünneplésére Nálunk Zalaegerszegen a Kon­fekció Üzem fiataljai összejöt­tünk és a taggyűlésen szóba jött a nálatok fennálló hiányosság. El­határoztuk, hogy levelei írunk hozzátok megyei lapunkon ke­resztül, hogy hozzásegítsünk ben. netöóet a hibák kijavításához. A mi szervezetünk is fiutal. Voltak és még most is vannak nehézségeink, de üzemi pártszer­vezetünk segít bennünket hibáink kijavításában. CsaJc igy tudtunk aránylag rövid idő alap; eredmé­nyekét felmutatni, Mi jobb mun­kával készülünk május 1-re. Ver­senyben állanak egymással DISz- tagjaink. Nem régén még voltak Pókaszepelken 7 holdon gazdál­kodom. A munkámat mindiá becsű, tettel láttam el. Most is az elsők között voltam, aki már április 20-án minden tavaszi magot elve­tett. Igen helyesnek tartottam, hogy a községi tanács rendszeresen ismer­tette velünk, hogy miből mennyit kell termelnünk. így aztán terv sze. rint vetettünk. Kihasználtunk min­den talpalatnyi földet. A múlt na­pokban azt is megtárgyaltuk, mi pókaszepetki dolgozó ■ parasztok, együtt a tanáccsal, hogy mennyi a begyűjtési kötelezettségünk. így tudja mindenki a faluban, hogy mit vár el tőle a dolgozó nép ál­lama. Az biztos, hogy valamivel több a beadási kötelezettségem, mint az elmúlt esztendő során, de most jobban megműveltem a földemet, a kukoricát is négyzetesen vetettem, fejtrágyáztam a rétet. Több lesz a termésem- Arról sem feledkezünk meg, hogy egy esztendő alatt mit fejlődött a mi községünk. Kultúr- otthont, mozit, könyvtárat kaptunk a tervtől. Megépült a hervadtfai bekötőút. Most itt van a villany olyanok a fiatalok között, akik 100 százalékon alul teljesítették normájukat . A verseny lendülete, a május 1 méltó megünneplése azonban erőt adott a munkához, 100 százalékon aluli teljesítés nincs és vannak fiataljaink, akik 130—140 ' százalékban teljesítik- normájukat. Ha meg alcarjátok javítani munkátokat, ha igazi harcos épí­tői akartok leruii ötéves tervünk­nek, békénknek, nektek is az a feladatotok, hogy szorosabbra [űzzétek a községi pártszervezet­tel a kapcsolatot,■ kérjétek a pártszervezet támogatását munká­tokban. Először is a vezetőség tagjainak feladatta, hogy átérezze azt, mi a kötelessége a nép ál­lama iránt, mit vár tőle a Párt, a békéért folyó harcunk. Rendszereden tartsátok meg a vezetőségi- és taggyűléseket, irá­nyítsátok a falu fiataljait, hogy valóban a Párt első segédcsapö- tóvá váljatok. írjatok nekünk m unkátokról, eredményeitekről, nehézségeitekről és mi erőnkhöz mérten segítünk nektek. HORVÁTH KÁLMÁN, DlSz-titkár, SZÉKELY IMRE, DlSz.iag. Is, a fiataloknak a sporttelep. Ér* demes hát többet dolgozni. Ha a 37 terményféléségből jobban telje­sítjük a begyűjtési kötelezettség günket, annál több térül vissza. Ahhoz azonban, hogy építhessünk, fejlődhessünk, béke kell. Ezért ír­tam, alá a békeívet. Nem akarom! én sem, hogy újra 48 ház leégjen, ahogy 1944-ben. 35 állat égett benn az istállókban. Pusztultak az em­berek. Nagy Józsefüknek is leégett a háza, a fia elesett a fronton az urak érdekeiért. Rettenetes volt a pusztító háború. És hogy vissza ne jöjjön, ezért kell jobban dolgoz­nunk és a munkásosztállyal szoro­sabbra fűzni a kapcsolatainkat, fo­koznunk az éberséget az ellenség leié. Ezért kell minden dolgozó parasztnak követnie a Pártot és á mi legjobb barátunkat, Rákosi Mátyást, Most a gondos növényápoláson van a sor. Elvégezzük azt is be­csülettel, mert ezzel is segítjük, hogy minél előbb megvalósuljon a terv, amitől mi még oly sokat ka­punk. SIMON GYULA pókaszepetki középparaszt. Uj igazgatóval lendületesebb munkát végez a lenti fűrészüzem „Időben vetettem, hogy a beadási is példásan teljesíthessem“ 5. BRODZKI: A- titofasizmus története A munkásmozgalom egész törté­netének folyamán nem fordult elő oiyan aljas, undorító árulás, mint Tito klikkjének árulása. A mozga­lom egész történetében példa nél­kül áll ez a provokáció, ez a bűn­tény, Tito klikkjének története, pártülésének, árulásának története, Titoék elfajzása és az imperialista keinek befurakodása a Kommunista Párt vezető pozícióiba •— mindez elrettentő példa. Figyelmeztetésül szolgál valamennyi munkáspárt számára, azok számára, akik halai, mon vannak és azok számára is, akik a kapitalista országokban még a hatalomért küzdenek. Titoék áru­lásának történetét a világon min­den öntudatos munkásnak, minden becsületes embernek ismernie kell. S. Brodzki: „A litofasizmus tör. ténete“ című könyvét folytatások­ban azzal a céllal közöljük, hogy olvasóink gyökerében ismerjék meg a tttofasizmust. Egy iigynötizég története L Campbell nagykövet kémhálóztaía. lieigrád, 1940—1941, Az országöt a monarchofasiszta-ktikk kormá­nyozza, A közigazgatás és a had­sereg egész felső rétegét átitatja az árulás. A miniszterek, táborno­kok és politikusok Hitler vagy cin­kostársa, Mussolini zsoldjában áll­nak. És ha valaki ezekben a körök­ben nem a tengelyhatalmakat szol­gálja, akkor igen kevés kivételtől eltekintve, az angol, az ‘ amerikai, vagy végső esetben a francia kém­szolgálat ügynöke. A döntő ,,pár­viadal“ azonban az angol és a né­met kémszolgálat között folyik — és ez a párviadal lényegében ver­senyfutás szövetségések, ügynökök, ,,támaszpontok*’ szerzéséért. Az angol kémszolgálat akkoriban nagyon keveset törődött azzal, hogy Jugoszláviának mennyi ter­mészeti kincsét viszik ki állandóan, rendszeresen, tonnaszámra a hitleri Németországba, növelve ezzel a né­metek háborús potenciáját. Anglia ebben az időben a „furcsa há­ború'* stratégiáját folytatta s en­nek rnindenekíölütt nem az volt a célja, hogy a hi'derizraus ellen har­coljon, hanem az, hogy a hitlerista agressziót kelet felé, a Szovjetunió ellen irányítsa. Az angol imperia­listák ehhez fűzték minden remé­nyüket. Azt remélték, hogy vagy a hitlerista Németország győz, amellyel később azután „meg 1< hét egyezni“, vagy pedig Németoi szag és a Szovjetunió „kölcsöne sen elvéreznek”. Ez utóbbi esetbe — akkoriban még úgy látták — a angolok lettek volna a hábor egyedüli győztesei. Az akkori belgrádi angol nagy követ, Ronald Campbell, az ángc külügyminisztérium régi „balkáni iskolájából került .ki. Itt a_ t irányelv a következő volt; fenntar tani a Balkánon a királyi trónoka és a monarchián keresztül tartósí tani az angol befolyást. Ez a be folyás különösén Jugoszlávia gaz dasági életében volt igén jelentős minthogy az ország természeti kin őseinek legnagyobb része a külföld tőke kezében volt. Egész kémháló zat állott Campbell rendelkezésé re, amelyet az Intelligence Servic kipróbált ügynökei. Lisle é Hackett építettek ki az osztrák ha tártól a bolgár határig. E hálóza feladata volt kialakítani az ügy nökségek központjait, a különfél' árnyalatú liberálisok, polgári de mokraták, szociáldemokraták stb között, tehát a burzsoázia azoi köreiben, amelyek gazdasági' kap tísojatban álltak az angol tőkével Ezeknek a különféle elemeknél közös nevezője a Szovjetúnió irán* Hétfő, 1951. ánr. 30. érzett gyűlölet volt. Akárcsak a lengyel burzsoázia egy része 1939- ben Lengyelországot, ügy ezek a csoportok Jugoszláviát nem az egyetlen igazi antifasiszta hata­lommal, a Szovjetunióval való szö­vetség útján' akarták biztosítani a fenyegető hitleri agresszió ellen, hanem a nyugati imperialistákra, elsősorban pedig Angliára akartak támaszkodni. Jugoszlávia területén ebben az időben igen sok angol ügynök tar­tózkodott, mint diplomáciai kép­viselő, -újságíró, kereskedő, fpari vállalkozó vagy turista. „Csodála­tos“ véletlen folytán éppen azok az emberek voltak ott 1940—1941 - bén, akik később az angol hadse­reg összekötő tisztjei lettek Tito vezérkara mellett (mint például Basil Davidson). Közfilük sokan baloldaliaknak tüntették fel magu­kat és ilyen módon felvették a kapcsolatot az illegális kommunis­ta szervezetekkel, amelyek a jugo­szláv fasizmus terrorja ellenére folytatták tevékenységükét. Ily módon az angol kénszolgálatnak már 1940- 1941 ben sikerült elhe­lyezni saját embereit az illegálisan működő antifasiszta szervezetek­ben. Az angol kémszolgálat által leg korábban beszervezett személye« egyike Vladko VélebiL Tito későb­bi „tábornoka*' Vladko Velebit ap­ja a jugoszláv fasiszta hadsereg tábornoka volt és így Velebit már egyetemi hallgató korában baráti kapcsolatban állott a belgrádi an­gol körökkel, Mikor később csat­lakozott a felszabadító mozgalom­hoz, kijárt magának egy „összekötő missziót" Belgrádban, hogy — mint ő maga állitotta — az ellenállási mozgalom egyes csoportjai között tartsa a kapcsolatot. Bár a Gesta­po kellőképpen' informálva volt Velebit belgrádi tartózkodásáról, Velebitnek semmi baja sem tör­tént, mert magas védnökei olyan jó viszonyt tartottak fenn a meg­szálló hatóságokkal, . hogy sikerült őt megménteniök a letartóztatás­tól. Velebiten kívül még számos ha­sonló „antifasiszta” akadt az an­gol ügynökségek megbízottai kö­zött. Ezek főleg a különféle polgári ellenzéki pártokból kerültek ki. Ilyen volt Ribnikar, a legjelentő­sebb belgrádi napilap -a „Politika** tulajdonosa, aki Vniután több mint tíz évig szolgálta a fasizmust. 1943-ban egyszerre csak „haladó­nak“ érezte magát és csatlakozott a partizánokhoz. E körből került, ki dr. Iván Ribar, a régi burzsoá politikus, aki szintén 1943 ban csat­lakozott a partizánokhoz, s rajt* kívül még számos hasonló, korrum­pált politikus. (Folytattuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents