Zala, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-30 / 100. szám

Zászló^ és virágdíszben várja Zalaegerszeg a nagy ünnepet Minél jobban közeledünk az 'íünncpluz, annál nagyabb' sürgés - forgás van a megye összes vár- rosaiban és községeibep. Minden, felé lázas munka folyik. Készül­nek a hetedik szabad május 1. málló megünneplésére. Az éger­szög [ gyárak, az üzemek és a lakóházak versenyeznek 'egymás­sal. Mindegyik túl akar tenni a másik ötletén. Legtöbb épület már teljes díszben, az üzletek ki­rakatai tiszta vörösbp öltözve várják a május 'elsejei Kivonulás ünnepi hadseregét. Mindenki igyekszik, hogy a háza elejét csinosítsa. Virágokkal barátságossá varázsolják a dol- _____________ •őz ök az egész várost, amely végig vörös és nemzeiiszinü dra pária. Hatalmas táblákra jelmon­datokat Írtak. Zöld i'enyőgaly- Ivakkal körbefonva a hatalmas diadaL'kapuik bejárata fölé erősí­tették Lenin, Sztálin cs Rákosi elvtársak kepeit. Jíem L?sz olyan épület Zalaegerszegen, amelyikről lemaradna a vörös csillag. A városon végig a házak or­main már o‘t lengjenek a hal al­mas vörös zászlók. A Marx-téren, a városi tanács épülete elolt gyö­nyörű disz tribünt épített a dol­gozók szeretete. Annak a teljén is az ötágú vörös csillag világit. A teret vörös- és nemzctíszinü lobogók, Lenin, Sztálin és Rákosi elviársak, valamint a testvéri népi demokráciák vezetőinek arc­képei diszilik. S a baráti államok zászlói teszik még színesebbé a Marx-tér egyébként is pompás dekorációit. A szabadtéri színpadok is el­készültek a város különböző he­lyein. Meg kell emlékeznünk a délutáni ünnepélyekről is, azután az olcsó italokról és ételekről. Az idei május elsejei ünnep méltó megülésére minden dolgozó határ­talan lelkesedéssel készül Zala­egerszegen. PÁRTÉLET ALAPOSAN TANULMÁNYI>ZZUK A PÁRTKONGRESSZUS HATÁROZATAIT! A mai nap legyen ujnagy győzelem napja a falun is! Mozgósítsunk minden erőt a tavaszi vetés maradéktalan befejezésére Bármerre nézünk a zalai határ­ban, kövér őszi vetések, szépen fejlődő, idejében vetett tavasziak biztatnak gazdagabb terméssel. Nagylengyelben, Pölöskén, a szent- gróti járás több községében vége- fMc jár az első kapálás is. A zalai í-dvak adott szava volt, hogy má­jus elsejére a tavaszi vetéssel vé­geznek. A megyei tanács mezőgaz­dasági osztályának május 27-én Hadott jelentése alapján nem sok hiányzik már a vetés 100 százalé­kához, mégis van pótolnivaló. A kukorica és a napraforgó vetéssel cl vagyunk maradva. Vo­natkozik ez különösen a letenyéi •járásra. Az utóbbi két nap alatt azonban hatalmas lendületet vett a munka cs ha keményén megfog­ják a dolog végét, nem lesz hiba a megyében. * A 27-én kiadott jelentés óta a szójabab vetésénél is nagyfokú ja vulás mutatkozik. Egyébként befe­jeztük a zab, burgonya, cukorrépa, olajlen, mák, rostlen, borsó, lucer­na, lóhere vetését. A mai napon minden erőt össz­pontosítani kell a kukorica-, napra­forgó-, kendérvetés teljes befeje­zésére. Ahol lemaradás van, ott fogjanak össze a kis- és középpa­rasztok munkaerővel, géppel, iga- erővel. Segítsék győzelemre a bé­kevetést, ahogy azt tették Boc- földe községben is. Az eddigi jó eredményeinket falvainkban a munkában való ver­seny segítette elő és ném véletlen, hogy a lenti járás a békevetésí verseny utolsó helyezettje. Nem javították ki a verséuy hiányossá­gain nem elevenek a párosversc- nyek, nem népszerűsítették a leg­jobban dolgozókat. A megyei ta­nács részéröl megbízott járási fe­lelős sem állott felad-ata magasla­tán! Az most a teendő mindenütt, hogy mozgósítsanak pártszervezeteink jól a vetés befejezésére, A falu se maradjon el az ipari dolgozóktól. Fokozottabban leplezzük le a ku- lákok szabotálásait, ahogyan tet­ték ezt Szentgyörgyvölgyön, A munka ünnepét megelőző na­pon a tavaszi vetés befejezése le­gyen új nagy győzelem a békéért vívott harcban! Határmentén történt: A magyarok panaszát hozta át a viz A lctieayci termelőcsoport Ie- veiét kapott Jugoszláviából. A levelet nem posta hozta. Egész furcsa módon került Kovács György élvtárs, tszcs-elnök és Ka- raíiás Ferencné tszcs-tag kezébe. Nem cgy ember írta és nem egy embernek szólt. Az egész magyar dolgozó népnek van címezve. B. jugoszláviai község dolgozói írták. Bent van a sok szenvedés, amit Tito bandája zúdít a jugoszláv dol­gozó népre, de az ottani magyarok ezt kétszeresen érzik. Kovács György elvtárs így mond­ja el a levél érkezésének történe­tét: — Karaíiás Férencnével elmen­tünk a Mura mellett fekvő föld­jeinket megnézni, hogy lehet-e már vetni, mert. három nappal ezelőtt még víz alatt állt. Közel a Murá­hoz még nagy tócsákban állt a víz a földön. Közelebb mentünk. A sze­mem egyszerre csak egy félliteres forma üvegén akadt meg. Ezt a levelet találtuk benne: ..Magyar testvéreink! — így cí­mezték a levelet. -— Reméljük, ho-gy kezetekbe kerül levelünk. Nem tudjuk, ki halássza ki, de akárki legyen az közüleiek, kérünk benneteket, hozzátok nyilvános­ságra, hogy tudja meg minden ma­gyar dolgozó, hogy mi jugoszláviai magyarok mily tengernyi sokat szenvedünk Tito banditáitól. ff ljutott hozzánk a hír, hogy a világ dolgozói ebben az idő­ben írják alá a békeíveket. Úgy hallottuk, hogy Magyarországon is megkezdődött már az aláírásgyűj­tés, Mi nem írhatjuk alá, de gon­dolatban mi is odaírjuk nevünket a tiétek alá és Áldjuk, hogy ez is a békelábor erejét növeli. Mi is minden erőnkkel azon harcolunk, hogy Tito ne tudjon egy újabb im­perialista háborút kirobbantani. Azt nem lehet leírni, hogy milyen nagy a nyomorunk. A Tito jani­csárjai elrabolták utolsó szem ga­bonánkat is. Nincs mit ennünk, le vagyunk rongyolódva és az abrak- hiány miatt állataink is egymás­után döglenek meg. A mi nálunk van, azt nem lehet 1 életnek nevezni, de a meg­halt embereket sem veszik semmi­be. A munkásnak még csak egy fc- nyökoporsóra sem jut. Ilyent csak a kiváltságosak, Tito kiszolgálói kapnak. Meghalt hozzátartozóin­kat rongyokba csavarva temetjük el. Nem válogatnak eszközeikben, de minket magyarokat és a többi nem­zetiséget kétszeresen gyűlölnek. Ritkán múlik el nap, hogy valakit ne vinnének el falunkból, vagy ne vernének félholdra, csak azért, mert magyar. ■ rf udjuk, hogy ti is harcoltok a jugoszláv nép szabadságáért. Tudjuk azt, hogy a Szovjetúnió ha­talmas erejével minden aljas há­borús támadásra visszavág. Ez erőt ad nekünk és biztatást, hogy rö­videsen végetér Tito vérengző ural­ma és szabad, boldog emberekként élhetünk, úgy mint ti. B. község dolgozód!’ Béke vetéssel — Tito ellen Serényen folyik Q munka1 Tor- nyiszentmiklós határában. Iét-ott veinek még burgonyát is. de nsi- gyebbára már csak a kukorica vetése van vissza. A kukoricaföi- deken elszórt trágyát szántják a földbe egyik helyen, odább meg a kukorica négyzetes vetését végzik. Vidám m-jvetés, énekszó, hangos tréfálkodás mindenütt. A vidám élet, ei felszabadullság zaja1 ez. Gerencsér József 8 holdas kö­zépparaszt, öi békebizottság elnö­ke röviden, tömören igy foglalja össze a1 látnivalót, — Békeharc. Jó munkát végez a községünk, mert tudj'ai minden dolgozó, hogy alig egv-két kilométerre tőlünk amerikai parancsra rombolásra készül Tito bandája1. Mi földünkön a mi vetésünk Kezével előremutat. — Nézzék azt az erdős részt. Azon túl Tito az ur. Nem marad az hir nélkül, hogy sanyargatja a népet. Min­den levél, amit túlról kapunk ro­konoktól, ismerősökből. erről számol be. Tekintetét .yégighordozza a zöl­ddé vetéseken, figyelve a község dolgozóinak szorgalmas munká­ját. Hosszú szünet után szólal meg ujrai. — Amit itt a szemünk lát. ezek mind a mi eredménye­ink, A mi földünkön a mi veté­sünk. Ezt szeretnék összetaposni, elrabolni tőlünk Tiloék. — A békebizotteág elnöke va­gyok. Tudom mi a kötelességem és tudja a békebizottság minden egyes tagja. Példát mutálni ai munkában. Mert ezzel harcolunk a békééit. Én már végeztem a ta­vasziak vetésével. Szép Ignácné, iái békabizottság titkárai is a kuko­ricát veti. Meg a többiek, Pelhő Sándor, Szak Gyula, Szak Sán­dor, az egész község — mutat körül — mind tudja a kötelessé­gét. A békevelés fegyver I ito ellen — Nem ilyen jól indult a ta>- Vciszi munka1’ mint ahogy most folyik. Lemaradtunk. Mikor meg­kezdődött a, békeivek aláírása, a Part, ei tömegszervezetek népne­velői s a békebizoltság tagjai fel­világosítottak minden dolgozó:, hogy aláírásának csak úgy van igazán ereje, úgy tudjuk ellen­ségeink háborús terveit megaka­dályozni, ha helybéliünk a mun­kában. A Párt tagjai példát mu­tattak, élenjárlak a tavasziak ve­tésében. A község dolgozói pedig követték a példát, Kisgyiiléseket tartunk most is és a békebizott­ság tagjai munka közben, sza­badidőben egyaránt ama tanítják a falu dolgozóit, hogyan kell a békét megvédeni. S a mi közsé- Lgünk dolgozói mindenre készek a békéért. Hosszan elgyönyörködik a ha­tárban folyó munkában, aztán még megjegyzi. — A békevetés Tito ellen hathatós fegyver. Pártunk It. Kongresszusának határozatai sűrített tapasztalait). amelyek megértése csak elmélyült tanulás után sikerülhet. E hatá­rozatok nem a párt-, vagy ál.ami élet valamely részterületére, rész- problémájára, hanem a párt- és államélet egészére vonatkoznak. Niucs dolgozó népünk éle.ében olyan kérdés, amelynek megoldá­sához ne adnának kulcsot. Nélkü­lözhetetlen minden pártfunkcio- náhus számára áLlalában a párt- határozatok alapos ismeret?. Ép­pen ezért fontos, hogy újra és újra áttanulmányozzuk, hogy vál­jék hatalmas lenditő erővé az el­mélet és a gyakorlat jobb össze­kapcsolásáért, a népnevelő muriku megjavításáért, egész munkánk politikai szia vonalának emelé­séért folyó harcunkban. Mindenfajta politikai munka és í-zen belül a politikai felvilágo­sító munka is megköveteli a té­nyek, a legfontosabb adatok, egy­szóval a 'konkrét anyag ismere­tét. Csak igy válnak kézzel fog­halóvá mindazok az igazságok, amelyekre mi egész népünket tanítjuk. A kongresszusi lia.áro­satok harci felhívások népneve­lőink számára az előttünk álló feladatok végrehajtásában. Eze­ket a feladatokat csak akkor hűl­jük végrehajtani, ha jó felvilágo­sító munkát végzünk, a Párt ál­tal kijelölt feladatokra min­den békeszerető .dolgozót moz­gósítunk. A népnevelők ' Ike­rében van az az eltépheteden szál, amely a tömegeiket _ a. Pár ­hoz fűzi és az ő jó munkájuk biz­tosíték arra. hogy nagyszerű öt­éves tervünk minden részletében megvalósuljon. Ab agitáció* munka sike­rének záloga a népnevelők mun­kájának a Párt_ által történő szüntelen -irányítása, valamint a munkájúikhoz nyújtott komoly se­gítség. Éppen ezért jelent nagy feladatot politikai iskoláink szá­mára á kongresszus anyagának méltó feldolgozása. A sikeres munka érdiekében tovább kell fej­lesz,eni pártoktatásunk eddigi jó módszereit, eredményeit, ugyan­akkor ki kell javítanunk a még ielealeg mutatkozó hibákat. Eddig bizony az állami gazda­ságokban és az építőiparban a kongresszus anyagának feldol­gozása igen vontatottan, vagy mechanikusan haladd Hasonló a helyzet jó egy néhány falusi alapszervezetünknél is. mint pél­dául Borsfán, vagy Egerváron. Máshol a gyakorlattól elvonat­koztatva tárgyalják a politikai iskoláikon Rákosi elvtárs beszé­dé,, egy-egy elvi kérdést, Vöc- köndön például helyi, gyakorlati oéldákkal nem támasztják alá. Mutatkoznak olyan jelenségek is, hogv a poliliíkal iskolavezető nem tudja összefogni a hallgató- kai. Különösen most a tavaszi munkák idején indokolatlanul so­kan teljesen lelmaradnak a fog­lalkozásokról. Eddig megmutatko­zott ez a letenvei járásban a dél­szláv községekben is, A tanulási fegyelem megerősítésére különö­sen gondot kell fordítani most a Pártkongresszus anyagának ta­nulmányozása során. .4 Délszláv községedben a politikai iskolák előadói szemé- vesu-n látogatták meg az elmara­dóikat és a személyes beszélgetés alkalmával meggyőzték őket uZ oktatás fontosságáról és örven­detes módon emclkedc.i. az esti politikai isíkoIák hallgatóinak lét. száma. A héten megtartott taggyűlése­ken a titkári beszámolók minden alapszervezeiünkhm részletesen foglalkoztak a kongresszusi hatá­rozatok tanulmányozásának fon­tosságával, azzal, hogy az egyre élesedő nemzetközi helyzet, az osztályharc, a munka jó elvég­zése fokozottan azt (kívánja üze­mi és falusi népnevelőinktől, pár.tagságunktól, hogy az eddi­ginél jobban emeljék politikai felkészültségüket. Mennyin? üre­sen konganak az olyan népnevelő szavai, aki nem ismeri öléves '•érvünk legfőbb számadatait és csalk nagy szavakkal beszél ar­cról. hogy az ötéves terv során emelkedik az életszínvonal. 'te­hát iijulí erővel fogjanak hozza noliiikai iskoláink hallgatói a kongresszusi anyagok tnnulmá- ny ozásához. Ugyanakkor o jár áh pártbizottságok az oktatási mim kához ellenőrzéseik során ad iá­nak nagyobb segítséget az elő­adóknak. Vonatkozik ez főkéin a zalaszcntgróti járási pártbizoj- s áer a. Több példa mutat arra, hogy a falusi pártszervezetek jagjag de a legjobb pártonkivüli dolgozó iYi'Su és középparaszfek is szívesen elmennek a politikai .iskolára, ha ott valóban tanultainak, ha ott jó munka folyik, ámde az elő­adó elmarad, mint Horváth Gyula elvtárs, a kanizsai járási tanács dolgozója a komárvárosi politi­kai' iskoláról.’ Természetes, hogv ilyen módon lemorzsolódik a sze­minárium létszáma. Feltétlenül főhős, hogy népne­velőink állandóan emeljék: politi­kai képzettségűiket. Az a népne­velő, aki nem képezi magát szün­telenül és csak már elsajátított .adására támaszkodik, politikai és kulturális előrehaladásban mean fogja 'saját hallgatóságát meg­előzni és nem tudja többé ezek követelményeit 'kielégíteni. Én- pen. ezért Marx, Engels. Lenin és Sztálin műveineik tanulmányo­zása. napilapé/';, politikai iroda­lom, szépirodalmi nhiveík> olva­sása legyen a népnevelő számára mindennapi szükségesség. Nincs tiszteletreméltóbb munka, mint a dolgozók politikai felvi­lágosítása. az igaz hazafiság szel­lemében való nevelése, amelynek célja, hogy szeresse a szocializ­mus' korszakát megnyitó hatal­mas szovjet népet és küzdjön az embernek ember ál.al való ki­zsákmányol ás megszii nie: ésérL építse a szocializmus felé haladó hazánkat. Ezért kell tehát harcba vinni az alkotó béke megvédé­séért a dolgozók legszélesebb tö­megeit. Legnagyobb erőforrások népnevelőink számára a II. Párt- kongresszus ha.ározalai. Ismer­jük hát meg. tanulmányozzuk, használjuk mindenapi cselekvé­sünk vezérfonalául e határozato­kat és már most • minden párt- szervezetben induljon meg uj lendülettel a kongresszus határo­zatainak feldolgozása a pár okui- lásban, ahogy ezt részletesen az e heti taggyűléseiken alapszsrvvze- teink elhatározták. (Keiken) Az üzemek dolgozóinak példája nyomán állami gazdaságaink dol­gozói is vállalták, hogy május el­sejét a normák túlteljesítésével, a tavaszi vetés befejezésével ünnep­ük meg. Május elseje tiszteletére tett fel­ajánlásoknak a megye állami gaz daságai meg is feleltek és a ve­tési munkálatokat öt nappal a vál­lalt idő előtt elvégezték, A bur­gonya 100 és a kukorica vetése 120 százalékot mutat- Az «döíráay^.ftU. {ütemtervet az állami gazdaságok megyei központja 110 százalékra teljesítette A május elsejei versenyben és a felajánlások teljesítésében a zala- lövöí és a felsőrajki állami gazda­ságok dolgozói érték el n legjobb eredményt. A zalalövői és a fel­sőraj ki állami gazdaságok dolgo­zói érték el a legjobb eredményt. A zalalövői gazdaság Táncsics bri­gádja már a növényápolási -mun­káltai is megkezdi*. Az állami gazdaságok 28-ig minden tavaszit elvetettek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents