Zala, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)
1951-03-11 / 59. szám
Epiíőmunkánk a békét szolgálja Ahány téglát benalazok naponta, aunyi téglával járultam hozzá aznap a béke ügyéhez. Hiszen minden épitőmunka a békét szolgálja. Nem véletlen, hogy az „építő'* szó országunkban olyan széleskörű értelmet kapott. Minden egyes szovjet ember — bármily foglalkozást űzzön is — az uj élet, az uj. kommunista társadalom építője. Néni véletlen az, hogy mi, szovjet emberek olyan lángoló lelkesedéssel védjük a békét. Lehetne-e vájjon másképpen? Hogyne védené meg a békét az az ember, akiiek egész életét a szabad alkotó munka, az építés jelenti? Elképzelhetetlen, hogy népünk, az epitő nép, ne tiltakozzék a háború eben, hiszen a háború az rombolás. 1949-ben módomban volt meghallgatni a népi demokraVENDEGEINK VASZILIJ NYIKITYIN tudós Vaszilij Nj]ikiU)in a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának rendes lógja 1893-ban szüleiéit Pc- i er vár őrt. Apja munkás volt, ő maga is először, mint lakatossegéd, majd, mint lakatos dolgozott különböző vasúti műhelyekben. Mint lakatos végezte cl a műszaki iskolát, majd ezt követően a politechnikai főiskolára iratkozott be és tanulmányai mellett gyári tervezőként dolgozott. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom széles lehetőséget nyitod meg Nyikilyin mérnök előtt. 1919-ben már, mint főmérnök állt az egyik elektromechanikai gyár élén. Ebben az időben kezdődik V. Nyüdtyin nevelői tevékenysége is. A bányászati főiskola elektrotechnikai tanszékének asszisztense lesz, majd rövidesen tudományos kutató munkába kezd az elektrotechnikai ^ és a villanyhegesztés terén. V. Nyi- kítyin irányifása melleit 192í-ben a lentngrádi „Elektrik“-gyárbait megtervezik az elektromos ívhegesztő gép első mintadarabjait és kidolgozzák az ujtipusu hc- gesztőiranszformdiort. Ekkor már kialakult a fiatal tudós egész -további tudományos, tevékenységének jellege. Hamarosan az elek- iromcchanika, villanyhegesztés és v il lanyh eg esz lögép- ggártás egyik legkiválóbb szakértője 'lesz. Nyikityin nevéhez több mint száz tudományos munka, cikiz és találmány fűződik a népgazdaság e fontos ■területén." Minden munkájú szoros kapcsolatban áll a gyakorlati élettel, a szovjet ipar szükségleteivel. Nyikityin' igen nagy gondol és figyelmet fordít a tudományos munkatársak és mérnökök képzésére. Egyike volt a moszkvai hegesztési főiskola és hegesztő technikum létrehozóinak. Amikor'a főiskolát átszervezték a Bauman nevét viselő technikai főiskola hegesztő tanszékévé, Nyikilyin lelt a tanszék dékánja. Nyikityin vezeti a technikai főiskolán az elektrotechnika és elektromos berendezések tanszékéi is. Az akadémikus igen sok tanítványa és munkatársa dolgozik ct népgazdaság különböző helyein, a tanintézetekben, tudományos és kutatóintézetekben. A. szovjet, kormány magas kitüntetésekkel jutalmazta Nyilci- lyin tudományos és pedagógiai tevékenységét. Megkapta a tudomány és technika érdemes munkása címer, Lenin-renddel és a Munka Vörös Zászlórendjével tüntették ki. 1939-ben megválasztották a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának rendes tagjává. Jelenleg Vaszilij Nyikityin tagja a Szovjetunió Tudományos Akadémiája elnökségének. V. Nyikityin tevékenyen vesz részi a békéért és a népek közötti barátságét■/ folytatott harcban. Rész Iveit a ll. Szovjetuniói Békekonferenciáiéin Moszkvában, a külföldi tudósok meghívására pedig az európai országok egész sorába látogaloll el és elősegítette a népek közötti kulturális kapcsolat oJ< megerősítéséi. Itta; Fedosz Savljugin a „Moszkvai Lakásépítési Tröszt'* kőművese, az OSzSzSzK Legfelső Tanácsának tagja tikus országok rmiukásujitóinak tanácskozását Budapesten. Üröm volt nézni, hogy milyen lelkesedéssel üdvözöltek bennünket, a nagy Szovjetuniót képviselő szovjet munkásokat Budapest, Prága, Varsó, Bukarest munkásai. Nagyon jól tudtuk, hogy a mi személyünkben a nagy szovjet népet üd- vözlik, amely nemcsak hogy elhozta számukra a szabadságot és függetlenséget, de amellett segíti őket nj életük felépítésében. Mikor Budapest közelében az egyik építkezésen bemutattam téglarakási módszeremet és 40 perc alatt majdnem tízszeres magyar normát teljesítettem, micsoda öröm, micsoda lelkesedés tört ki. — Köszönjük Savljugin elvtárs! — mondották magyar épitőmuukás barátaim. — Ön megmutatta nekünk, miképpen építőnek odakint a Szovjetunióban és mi igyekezni fognak ugyanúgy építeni. Mikor végigmegyek Moszkva egyre szépülő, épülő fővárosán, nézem az uj főútvonalakat. a gyönyörű uj épületeket, melyeknek felépítéséhez én is hozzájárultam munkámmal, a boldogságomat Szavakkal1 ki sem lehet fejezni. Hasonló érzések hatalmasodnak el minden szovjet emberen, _a kommunizmus óriási építkezéseinek résztvevőin. Hiszen nincs más gondolatunk és célunk, mint a nép javára végzett békés épitőmunka. Sztálin nevével ajkán és a béke gondolatával eltelve dolgozik és alkot népünk. Ha most. rövid idővel a pusztító háború befejezése után országunk olyan hatalmas építkezésekbe fog, mint a hatalmas termószetátalakitó tervek, el lehet képzelni, mi- lyén messze tartanánk már, ha a háború nem zavart volna meg bennünket. Ki tudná., ha nem mi, építők, hogy mennyi munkát és mennyi alkotó energiát fordít az ember egyik vagy másik építmény elkészítésére. Éppen ezért, mikor a háború által lerombolt épületeket láttam, úgy éreztem, hogy az én munkám, az én alkotásom hever széttaposva. Micsoda újabb vandál pusztításokat okozott az amerikai ragadozók íalkája Korea békés földjén. És milyen, még cunél is borzalmasabb rombolásokra készülnek ezek a véreskezű rablók a világ leigázását célul kitűző öx-ült terveikben. Nincs békésebb hivatás, mint a kőműves, az építő hivatása Mikor pedig eszébe jutnak az embernek azok, akik újabb véres mészárlást készítenek elő a világ számára,-akkor felforr a vére és ökölbe szorul a keze. Az egész világ egyszerű embereinek van ereje arra- hogy megfékezze a háborús gyujtógátokat. (Jeott/ij jÉeanidze: MAQYARORSZÁQI EMLÉK Mint a tengernek tornyos árja, Zúgott a tapsvihar végig a téren. Szivem is ujjongva vert hallatára:-— Éljen a nagy Sztálin! Éljen! Földet osztottak a magyar parasztnak. Népgyülés zászlói lengtek a szélben. Uj törvényt hirdetlek, arra szavaztak: — Éljen a nagy Sztálin! Éljen! Vendégül hívlak Csepelre, A váltás Munkába állott, s tulzengte keményen Kattogó gépek zaját a kiáltás: — Éljen a nagy Sztálin! Éljen! Tisztáson tábor. napfénnyel elöntött, S pöttömnyi barna legénnyel az élen,. Jókedvű úttörők őrse köszöntött: — Éljen a nagy Sztálin! Éljen! Tanyai házban a gazda felállóit. Poharai emelve koccintott vélem, S vendége mind vejciegyiitt kiáltott: — Éljen a nagy Sztálin! Éljen! Szobra talpazatán láttam merengve Állni Petőfit a felleges éjben, S hangja népével csendült fülembe: — Éljen a nagy Sztálin! Éljen! Felderült fénylön a távol homálya. Bércek derengtek az égi szegélyén. Zúgva felelte a vén Duna tája: — Éljen a nagy Sztálin! Éljen! Ifjú erő hona, uj Magyarország, Képedet szivembe vésted te mélyen, S hallom a szól. melyre felragyog orcád: — Éljen a nagy Sztálint Éljen! Gáspár Endre fordítása, 6 Vasárnap. 1951 mire 11 Az Ukrán Szocialista Köztársaság mezőgazdasági bankjának Szta- lino-kerületi irodája az elmúlt évben mintegy 24 millió rubel hosz_ szúlejáratú kölcsönt juttatott a terület kolhozainak. Ezt a pénzt a kolhoz-állattenyésztés további fejlesztésére, a mezőgazdaság villamosítására, mesterséges víztárolók és tavak létesítésére használták fel. A területen 1950-ben az állami hitel segítségével összesen 49 kolhozt villamosítottak. Ebben az évben még több hosszúlejáratú kölcsönt bocsátanak ki. Ukrajna, Kaukázus, Krím és Moszkva környékének kertészei az utóbbi idők folyamán nagy sikereket értek el a törpe almafák kite. nyészlésébcn. Mint ismeretes, a legtöbb almafajta. amelyet rendes,' magastörzsü fajtákba oltanak be, első gyümölcseit az oltás után nyolc-tiz évvel adja és teljes hozama csak mintegy 20 év múlva lesz. Egészen más eredményt adnak ugyanezek az almafajták, ha törpe fába oltják be őket. A fák ala~ csonytörzsűek lesznek, de igen sok gyümölcsöt hoznak és már háromnégy éves korukban kezdenek teremni. Hét-nyolc éves korában minden fa átlagban 40—50 kg-os almatermést ad. A szovjet falu élete Grúzia meharadzevi körzetének minden kolhoza milliomos kolhoz, A 40 kolhoz összbevétele 140 millió rubel, ami 33 millió rubellal több, mint 1949-ben volt, A kolhozok vagyonának föforrá- sál a teaültetvények képezik. A kolhozok tcaüMetvény területe tízszeresével túlszárnyalja az egész forradalomelőtli Grúzia teatermő területét. Több mint 60 kolhozparasztot tüntettek ki a Szocialista Munka Hőse címmel az elért tea- termésért, több mint 400 embert pedig érdemrendekkel jutalmaztak. A Kirgiz Szocialista Szovjet Köztársaság „F r u n z e‘‘ termelőszövetkezetében a munkaegységek elszámolásakor Oszánali Ka- ragulov kolhozipásztor házához több mint 70 juhból álló nyájat hajtottak. Az állattenyésztő ezt csupán többlétfizetésként kapta az elmúlt évben végzett eredményes munkájáért. Alija Anarov, a Szocialista Munka Hőse, aki hektáronként 100 mázsás gyapottermést ért el, több mint 50 ezer rubelt, sok gabonát és gyümölcsöt kapott munkájáért. A Csui-völgy cukorrépatermelöi, akik hektáronként 500 métermázsás termést értek el, mint például Ljahovenko és Szemenisztova, a „Gigant" és „Május 1.“ kolhozok kolhozparasztjai a pénzen és egyéb élelmiszeren kívül fejenként még 450—500 kg cukrot kaptak. ★ A Szóvjelúnio állattenyésztésében széles körben alkalmazzák a juhok elektromos nyírógéppel való nyírását. A sztavropoli vidék „Cser. pajev"-kolhozában 7 ezer finomgyapjas juhot villanygéppel nyírtak meg és így minden állatról 700 gramm gyapjúval többet nyírtak le, mintha ezt a munkát kézzel végez- fék volna. így a kolhoz 1.4Ö0 kg értékes gyapjúval többel kapóit. Ebben az évben a vidék kolhozainak juhait már mind villanynyírógéppel lógják nyírni. Az elmúlt tél folyamán Turk- ménia több mint 400 kolhozának volt milliós bevétele. A köztársaságban a legnagyobb bevétele a kizil-urgencsi körzet „Bolsevik*- kolhozának volt, mintegy 20 millió rubel. A szagar-csagíni körzet .,Kujbisev"-kolhozának bevétele 1950 ben elérte a 13 millió rubelt, A kolhozok tagjainak munkája bőséges jutalomban részesült- Például Dzsommot Eszen gyap attéi - meló négy munkaképes tagból ál lő családja 60' ezer rubelt és 400 púd. gabonát kapott. ★ A Kazalt Szocialista Szovjet Köztársaságban jelenleg mintegy 700 kolhozelnöknek van középiskolai vagy főiskolai végzettsége. Ebben az évben több mint ezer kol- hozuezetö fog magántanulóként beiratkozni a mezőgazdasági technikumokra. Az Aral-tó környékének végtelen homoktengerén terülnek el az Abaj-jiolhoz földjei és legelői. A közelmúltig a kolhozparasztok fő foglalkozása az állattenyésztés volt* ■’ 1950-ben a földművelés is fejlődésnek indult. A kolhozparasztok a sivatagtól százharminc hektárnyi területét hódítottak el, ahol igen jó búza, árpa. és köles- termés volt. Ezenkívül gyümölcsöst is ültettek, ami egyedülálló ezen a területen. Példájukat több kolhoz kövét'te. A SZOVJETUNIÓ 16 KÖZTÁRSASAGA Az Orosz Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság /§ z Oroszországi Szovjet Szö- vétségé^ Szocialista Köztársaság, az 1917-es .Nagy Októberi Forradalom napjaiban született. A Szovjetunió népeinek testvéri családjában, első az egyenlők közön. Az orosz népnek óriási érdemei vannak a hazával szemben, Megteremtette azt a forradalmi munkásosztályt, anbeiy harcában Lenin—Sztálin hat almas pártját hozta létre soraiból. Elsőnek kelt harcra a burzsoá-íüi- dcsuri rendszer ellen és ebben a harcban a volt cári orosz birodalom minden népét egyesítette. A Nagy Októberi Szocialista- Forradalom győzelme u'án az orosz nép Oroszország valame-ny- nyi népének élére állt a szocializmus győzelméért vívott harcba n. Az Oroszországi Szovjet Szövetséges Szocialista Köztársaság területiének nagyságát tekintve is az első helyen áll az összes szövetségi köztársaságok között, A Szovjetunió több mint 22 millió km2 területéből az OSzSzK-ra kb. 17 millió km2 jut. Az Orosz Föderáció két kontinensen — Európában és Ázsiában fekszik és a Baj:i-tenger partjaitól a Csendesóceáni Kurili- szigclekig és az Északi Jeges- íengcrtől a Fekete-tenger partvidékéig terjed. Tizenkét fengéV mossa az OSzSzSzJ pártjaik Az ország északi részén óriási távol, ságban húzódnak a tundrák, délen és délkeleten a sztyeppék, keleten a tajga. a FVkete-tenger partján pedig ia szubtropikus éghajlat uralkodik. Az Oroszországi Szovjet Szövetséges Szocialista Köztársaság területére esik a Szovjetunió egész erdőterületének 93 százaléka. felmérhetetlenül sokrétűek az M Oroszországi Szovjet Szövetséges Szocialista Köztársaság ásványi kincsei. Földjének mélié- ben óriási szén-, petróleum-, tőzeg-, vasérc-, réz-, arany-, platina-, nikkel-, cink-, ólom-, bauxit-, kálisó-ikészletck és sok más hasznos ásvány található. Az SzSzSzK sok nemzető állam. Területén a különböző népek tucatjai élnek, amelyek a szovjet- hatalom alatt megalakították maguknak autonom köztársaságukat, autonom területüket és nemzeti körletüket. Az 1939. évi Szovjet- unióbeli népszámlálás adatai szerint az Oroszországi Szovjet Szövetséges Szocialista Köz'ársaság lakossága 108.8 milliót tett ki, ennek háromnegyed része orosz. Az elmúlt 34 év alat az OSzSzSzK hatalmas gazdasági és kulturális fejlődésen ment keresztül. Csupán az első sztálini ötéves tervben a beruházások összege 29.7 milliárd rubelt, a második ötéves tervben 83.3 milliárd rubelt és az 193S—40 közötti időszakban 69.5 milliárd ruháit teli ki. A forradalomelötti Oroszországban nem volt traktor- és autóipar, a szovjcthatalom megteremtette ezeket az iparágakat, a Nagy Honvédő Háború kezdetekor az Orosz Föderáció népgazdaságában már 502 -ezer autó, 345 ezer traktor cs 111 ezer kombájn volt. 1910-ben az Oroszországi Szövetséges Szocialistái Köztársaságban két traktorgyár, a sztálingrádi és a escijabinvzki működöt. A háborús években újabb kés ilyen üzeni épült, az alt áj i és a vlagvimiri traktorgyár. Az SzSzSzK hatalmas élenjáró ipari ország, amely a Szovjetunió - ipari termelésének mintegy há- iomncgved részét szolgáltatta
