Zala, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)
1951-03-11 / 59. szám
JUa Om nyin: BUDAPEST Aki látta a harcok idején Budapestet, az anyák szemét nem felejti el, Budát, a kőhalmazokat, a hidak roncsait — a Pestet, tetőtlcn házak tört ablakkereteivel. Ki hitte volna akkor, hogy fény lesz itt. s vidámság, s a megifjodott város kitárja újra szárnyát, hogy negyedfél év sem lelik bele s a város ismét élettől ragyog! Akkor sebzett volt mind mik köve. S vplt-e ily szép valaha is? — Sose! Csak a szabadság gyújthat ily napot! Benne nőtt föl ez az uj ifjúság. S felépítette, jobban, a régi hidakat s a tündökletes oszlopsorokat, hol a szovjet katonák vére hullt a boldogabb jövő vetésére. Várhatta Budapest , a háború előtt, hogy a világóriás benne dalolni kozd, hogy itt annyi mosoly fakad és annyi zászló gyűlik majd egybe falai között annyi országból s hogy ifjúsága jogait e tüzfényes ragyogásban kiáltja ki itt, s hogy a világ szent esküje merészen harsam föl ennyi utcán, téren!? Budapest! Újult reménytől gazdagabb sors néped osztályrésze. mert oszlopsoraid alatt szovjet katonák vére ömlött a jövő boldog vetésére. Vidor Miklós fordítása. 11 magyar nép biztosan tekint a jövőbe Irta: Arsa Ovaneszova, Szfálin-dijas filmrendező, a Nemzetközi Békedij kitüntetettje. f)lnbnv visszaemlékezem azok- * ra az utalásokra, melyeket a népi demokráciák országaiban tettem. Szinte magam előtt latom annak a hordárnak csodálkozó arcát, aki a Román Köztársaságban bőröndömet a repülőgépből kihozta. Bőröndöm ugyanis nagyon nehéz volt, nagy kincsek voltak benne. Esztergakések. Nagyolókés, beszurókés, hengerfurókés, a sztahánovista szerszámok egész harci fegyvertára. Találkoztam itt a Román Nép- köztársaságban Juliu Gerendi esztergályossal, akivel Moszkvában ismerkedtem meg, s ott adtam át neki módszeremet. Gerendi Romániában a gyorsvágás ' élenjárója. Öröm nézni, hogy milyen szépen dolgozik. A népi demokráciák országaiban 1etf utazásaim közül kedves emlékeim vannak a magyarországi látogatásomról. Magyarországon járva többek között ellátogattam a csepeli Rákosi Mátyás müvekbe. Itt beszélgettem a dolgozókkal, s az egyik idősebb esztergályos, nem akarta elhinni, hogy munkás vagyok. Az öreg azt hitté, hogy az, amit rólunk, szovjet sztahanovistákról beszélnek, az csupán propaganda, s nem is lehet igaz. El sem tudta képzelni, bogy olyan vágási sebességgel is lehet dőlBeláthatatlan távlatok Qita: (pánti rBikoü, a üilátyhieii g.^otLtszittQ.áig.&s gozni, njiní ahogyan mi dolgozunk/ihnkéri h°fiy mutassam meg ^ * neki a kezemet. Én helyesebbnek tartottam, ha a ke zém helyeit a munkámat mutatón meg. Egy kicsit „bejárattam*1 ; számomra teljesen ismeretlen gé pet, azután rákapcsoltam a leg magasabb fordulatszámra: 1400-rs Az izzó fémforgács puskalövedék ként ■ repült szerte szét a feszült ségíől rezgő kés alól. Néhány per alatt megmunkáltam az alkatrészl melynek elkészüléséhez az Őré szaktársnak órákra volt szüksége Elragadtatással szemlélte munká mat, a moszkvai ember munkáját s megköszönte, hogy bebizonyitot tani neki azt. amit ő lehetetlennel hitt, hogy munkámmal cáfoltam r; a reakció hamis hírverésére. Igen sok levelet kapok Magyar országról, melyben tanítványain beszámolnak sikereikről, Különö sen kiválik közülük Muszka Imp esztengályos. Ö áll a magyaror szági gyorsesztergályos-mozgalon élén. f Nem én vagyok az egyedüli, akt az erkölcsi elégedettség és melej szomjjal vesznek .át minden jót, ami nálunk létrejött. Á más nyelvre le nem fordítható sztahánovista szó, közeli és szeretett fogalommá vált. Volt idő a. távolmültban, mikor az emberek -Berlinbe* Rómába; Parisba, vagy Londonba utaztak tudást szerezni. Ma, a mi szeretett Moszkvánk vált a tudás egész világot beragyogó fáklyájává, az egész földkerekség alkotó központjává. A szovjet ipar, közlekedés és mezőgazdaság újítóinak példáját Kelet-Európa nagyon sok országában veszik át, így vált a modern kor élenjáró mozgalmává a sztahánovista mozgalom, melyeket magyar barátaimtól kapok, meggyőző bizonyítékai a két nép közötti szeretetnek és megbecsülésnek. A magyar nép tudja, hogy a Szovjetunió vitte el számára a szabadságot és élni is tud ezzel a szabadsággal. A magyar és szovjet dolgozók közötti személyes kapcsolat és barátság még szorosabbra fűzi a viszonyt a hatalmas Szovjetunió, s a szocializmust építő Magyar Népköztársaság népei között. cAlzűk a Imelek közvetlen meg- Különöscn gép, és kémiai ipara már a háborút előző időben, fém, szövő, fa igen fejlett. A köztársaság területén számos .szovjet ipari központot találunk. MM >szkva. a köztársaság és <a x™ Szovjetunió fővárosa, a ■ Nagy Honvédő Háború előtt például két és félszer több ipari terméket áritolt elő. min: egész Oroszország 1913-ban. Leningrad, a Szovjetunió egyik legfejlettebb ipari központja, .igen fejlett gépgyártással. Az orosz köztársasághoz tartozik az ásványi kincsekben mesésen gazdag Ural, ahol a sztálini ötéves tervek nyoméi, hatalmas kohászati üzemek és gépgyárak emelkedtek. Az uráli ipartelepek képezték a Szovjet Hadsereg legfőbb' arzenálját. Bakkim olajkutjaí a kuznyecki medence gigantikus bányái és oL vásztőlf-emencéi, a Volga-mellék hatalmas gépgyárai, mind az Orosz Föderáció, a hatalmas Szovjetunió ipari erejét gazdagítják. A Nagy Honvédő Háború előtt az OSzSzSzK-ban 92.9 millió hektár földet vetetlek be. az 1913-ban bevetett. 09.9 millió hektárral szemben. A hitleri rablótámadás óriási “károkat okozott a köztársaság népgazdaságának. Az elpusztított népgazdaság újjáépítése már a háború közben megindult. A Szovjet Hadsereg által felszabadítod körzetekben már 1916 elejére'újjáépít ették az iparvállalatok többségét; 17 ezer kolhozt, 780 szovliozt. 1300 gépes traiktorálLoniás: állítottak helyre. 1947 ok lóheréig mintegy 885 ezer házat épiíe'tek fel. melyben több mint 4 millió kolhozparaszt halál ismét otthont. Ml őrs ütemben fejlődöd a köztársaság ipara is. a há. boruutáni ötéves terv idején hatalmas fejlődést telt. meg Moszkva., a volgai városok, az Ural és Szibéria ipara. Moszkva 1950-ben jó másfélszem több ipari terméket állított elő, mint a háború előtt. Az uráli és szibériai szénipari és kohászati gócpontok több mint másfélszer annyi hengerelt acél: adtak az országnak, mint háború előtt. A háború után egyre szélesedő szocialista munka- versenyben sokezer dicső újító és észs-zerüsitő tűnt ki a sztálini ötéves tervek túléljesitéséért folyó harcban. Az Orosz Föderáció népei sikerrel valósítják meg a természet átalakításának nagy sztálini tervét. a Volgán a nagy orosz folyón megkezdődött a világ legha- 'ahnasahb vizierőműveinek. a kujbisevi és sztálingrádi erőműveknek az épi é^e A kommunizmus igaz' ép? kezesei zek. A krimi terű V' szemp n jé hó1 rendkívül fontos az é'Zak •\r:mf csatorna mely a Dnyeper vizét viszi el a Krímbe. A Volga—Doni csatorna megépítésével Moszkva, a Szovjetunió és az OSzSzSzK fővárosa, ö: tenger kikötőjévé lesz. Évről-évre fejlődik a kulturális építés és emelkedik a dolgozók kulturális színvonala. Az elemi és a középiskolákban több mint 20 6 millió tanuló nyer oktatást.. Állandóan emelkedik a kiadót; könyvek példányszáma. A Kommunista Párt és a szovjet kormány állandó gondoskodása az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság és az egész Szovjetunió dolgozóinak éleiét évről-évre gazdagabbá, szebbé, színesebbé teszi. •Élénk, pezsgő életet élnek sz OSzSzSzK dolgozói.' Értékelik harccal és munkával kivivőt* sikereiket. teljes energiával éplik a kommunizmus . Az Orosz Föderáció .nép?! nap mint nap újra amis - rro r-sznfc', a loTV ;Vr'-> ügv. 'ránti pd •»'•gmk ói és a1 hó s: c'-a.h a r. :.nk; . veszik ká részüket hazájuk erejének növeléséből, a világ békéjé nek védelméből. nyékét, amelyeket nehéz munkával ért cl. Láttuk és tudjuk. hogy a magyar nép meg is védi a bókét, ha kell élete árán is. A Szovjetunióhoz fűződő szövetség és barátság sziklaszilárd alapot ad az uj népi demokratikus magyar állam egész politikájának és záloga a magyar nép még boldogabb jövőjének. A magyar dolgozók egy sorban menetelnek a jószándéku emberek millióival, akik a békéért harcolnak a háborús gyújtogatok ellen. ^ Milyen, öröm. tudni, hogy a békéért, az emberek boldogságáért harcolunk valamennyien és milyen felemelő érzés az. hogy a világ valamennyi demokratikus népének a szivét egy és ugyanaz a vágy tölti cl, hogy megvédje a békétVENDÉGEINK VASZILIJ AMOSZOV olvasztár Vaszilij Amoszov munkás élete még a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eUitf kezdődött. Vaszilij Amoszov, a fiatal paraszt fiú 35 évvel ezelőtt napszámosként lépett be a juzovkai (ma a Do* nyec-medencei Sztalino) kohászati gyárába. A polgárháború éveiben Amo- szov munkástársaival együtt, résztvett a fiatal szovjet köztársaság védelmében. Harcolt a német megszállók és a fehérgárdisfa bandák ellen. 1924-ben olvasztár lett. Sorra döntötte meg a régi normákat, s a harmincas évek végén olvasztási rekordott ért el. A kemence fűtő-felületének minden négyzetméteréről 14 tonna acélt csapolt. Ez az eredmény abban az időben a Donyec-medence legjobb olvasztási eredménye volt. Amoszov ekkor áttért a gyorsolvasztásra. Az addigi 12 órai olvasztási idő helyett jóval rovidebb 6—8 óra alatt csapolt. 1841-ben, midőn a front Sztaü- nohoz közeledett, a szovjet kormány a messze hátországba telepítette át a donyec-medencei vállalatokat. Vaszilij Amoszov egy hónappá] később már a Sztálin nevét viselő zlaíouszti kohászati gyár Martin-kemencéje méret t állt őrt. A Nagy Honvédő Háborúban két fia, Szem jón és Viktor hősi halált halt. A bánat nem tör.e meg a szovjet olvasztár erejét. Amoszov és brigádja a háborús években a terven felül 37.700 tonna acélt olvasztott. A háború győzelmes befejezése után nem tért vissza a Donyec-medencébe. Vaszilij Amoszov Martin kemencéje három év és három hónap alatt befejezte a háboruutáni ötéves terv feladatait. Amoszov nevét ma mindenki ismeri a Szovjetunióban. Annak idején a SzK(b)P XVIII. kongresszusán küldöttként vett részt. A szovjet szakszervezetek X. kongresszusán ő képvise'te az uráli kohászokat és Ziatouszt dolgozói kétszer választották meg küldöttjüknek a Béke Híveinek moszkvai konferenciájára. Vaszilij Amos^ovot a Kommunista Párt nevelte a szovjet nép ügye iránti határtalan odaadásra. A Párt nevelte bátorságra és ki* artásra, arra. hogy ’esyőzzön minden nehézsége* és kivívta a győzelmet. A szovjet nép méltányolta a híres olvasztár kiváló tulajdonságait. s bevá’asztotta őt a czov?e unió Legfelső Tanácsába. Amoszov aktiv harcosa a béke ügvét>ek és a népek közti barátságnak Ö kezdeményezte a sztahanovista békeműszakot az Ura’- ban. Most. Amoszov és munkatársai hf>frv a J - "■röv’dphü idő Víi*t l-‘v"5ó (i'vae, 'í. oo? ~ " -vv • n*- Teg?-'? r* 1vr v * ’**♦ n-yn i A !.*o o S^ArC-0 **-♦ °-7 Vasárnap, 19í> 1. mire II, köztársaság a Szovjetunióban és Sztálinban, a dolgozók nagy vezérében, látja azt a hatalmas védőpajzsot, amely megvédelmezi fiatal, szabad áha- nuft. A magyar nép szivo mélyéből méltányolja a Szovjetunió nagyarányú, önzetlen segítségét, szocialista épitőmun- kája sikereinek zálogát. Mi, szovjet művészek, akik figyelemmel kisérjük a testvéri inap-var nép sikereit, különös örömmel látjuk azokat a változásokat, amelyek végbementek a, demokrácia és szocializmus utján haladó ország kulturális arculatán. Magyar- országon a könyvtárak száma 1938-hoz képest 11-szerosen, a könyvkiadás pedig 6-szorosan megnövekedett. Majdnem kétszeresére emelkedett a középiskolai tanulók száma. Örömmel tölt el bennünket az is, hogy az egyetemekre, amelyek a régi Magyarországon csak az elnyomók gyermekei számára voltak hozzáférhetők, most a dolgozók gyér mekei özönlenek, A munkásgyerekek teszik ki az összes egyetemi és főiskolai hallgatók egvharmadát. A szovjet emberek megértik a magyar népnek a jövőbe vetett rendíthetetlen hitét, mert a magyar nép ugyanúgy nem akarja, mint a világ egyetlen más népe sem, hogy uj háború pusztítsa el azokat az eredméÖrökre emlékezetemben marad-Budapest. 1949. nyarán, a Világit'jusági Találkozó napjaiban jártunk ott mi. szovjet művészek, amikor a magyar művészekkel együtt a ,,Világ Ifjúsága*' cimü . dokument- ’ filmet forgattuk. Felejthetetlen marad számomra a világ 1 demokratikus ifjúságának ez a fesztiválja, az örömteli találkozások, amikor a világ minden tájáról összesereglő delegátusokkal együtt elragadtatással néztük az uj iskolákat.. házakat, hidakat, gyárakat, kórházakat és más építményeket. Bármit is filmeztünk, akár azt a mélyen megható .jelenetet, amikor a delegátusok koszorúkat helyeztek el a felszabadító szovjet katonák Gellérthegyi emlékművének talapzatán, akár a lelkesén beszélő delegátusokat, a nagyszerű hangversenyeket, vagy sport- versenyeket, a sziupompás ünnepi felvonulást, mindig meg- éreztük, hogy ez az erős, életörömmel teli ifjúság nem lesz az imperialista, urak ágyutöl- teléke, ezt az ifjúságot nem rémíti meg a Wall-Street lakájainak hisztériás rikácsolása. Budapesten újból meggyőződhettünk, hogy á béke ifjú harcosai nem riadnak vissza semmiféle nehézségtől és készen áUnak teljes erejükkel harcolni a béke ügyéért, Budapesten az ünnepi menetoszlopok felett, a gyárak és épületek homlokzatán transzparenseket láttunk. ezekkel a nép szive mélyéből eredő szavakkal: „Örök hála Sztálinnak !’* Az újjászületett magyar szeretet tolt el, mikor olvastam Magyarországon élő barátaim és követőim levélét. Fedosz Savljugin moszkvai kőművesnek is nagyszerű tanítványa akadt a magyar Pozsonyi Zoltánban, akit Kosstüh-díjjal tüntettek ki, a szovjet gyorsfala- zási módszer sikeres alkalmazásáért. dhnl beaéltk vístákról, mert azokat személyesen ismerem. Összefűz minket a barátság is. mely országaink között fennáll. A magyar nép, a magyar dolgozók szeretettel és megbecsüléssel vettek minket körül, s mi ugyanolyan 'szeretettel adtuk át munkamódszereinket, s boldogok voltunk, mikor hallottuk, bogy „szovjet módon akarnak dolgozni, hogy felépíthessék . 3 szocializmust“. Ez sokmiliió dolgozó magyar jelszava ma, akik lerázták magukról a kapitalizmus bilincseit. Az alkotó munka szovjet stílusa hihetetlen gyorsasággal hatol be a népi demokratikus országok életének minden területén. A báráti Magyarországon tudás_
