Zala, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-25 / 71. szám

„A hehe biztosításáért vívott harc eredményes less, ha Európa összes országaiban közösen küzdünk érte“

Az Európai Munkásértekeslet berlini tanácskozása

'Az Európai Munfeásérlekczleí berlini értekezletén pénteken Auguszt Koojecny essen-sonne- he cici bányamunkás tartotta meg beszámolóját. Ismertette azokat a tényeket amelyek: megrmitat- jáik, hogy Ny ugat -N ómé t orsz ágban az angol-amerikai imperialistáik uj életre támasztják a fasizmust és uj háborút készítenek eló. 'Felsorolta Németország íegyve-rtkezésének számszerű adatait és azokat a gazdasági korlá- 'I ozásokat, amelyeket a bonni •kormány a fegyverkezés érdekében léptetett életbei és amelyeknek megvalósítása egyértelmű a háborús gazdálkodás bevezetésével Nyugat-Néinetországban.

Hangoztatta. a továbbiakban, hogy a kommunista, szociáldemokrata és pár to nk ivük munkások akció egységétől függ elsősorban a remiiútarizálás- elleni harc sikere. — Béke bizta&itdsdért vivőit Imre eredményes lesz — mondo'lta végül —, hu Európa összes országaiban közösen küzdünk érte.. A munkások ereje az akcióegységben van, amelynek — tekintet nélíkül politikai felfogásúikra, világnézetükre, vallási meggyőződésükre. — szoros egységbe kell fűznie bennünket.

A vitában felszólaltak: még W. Kalf holland, Lellievre francia. Ludwig Phillips belga, Kari OsLiizky esseni bányász, Rudolf Tylkowsky wesjfáilLaii, H. Larisse párisi. Dragoj Kodjeicov bolgár, EM'riede Schmidt keletnémeten^ szági, Liuba Chisiitevschi román és Peler Perry brit küldőit

^ w ■ • *

Csak a szovjet javaslatok alapján lehet megállapodásra jutni Párisban

Paris (TASzSz) - A külügyminiszteri tanács napirendje kidolgozásával foglalkozó értekezlet március 23-án szükkorü zárt illést tartott.

Egész sor párisi ,ap. mely az uitolsó napokban a külügymi- ndiszterbeíyettesek tanácskozásával kapcsolatban unó s-unl alán hangoztatta „a zsák-utca“ szót, ma mégis reményét fedezi ki, hogy & négy hatalom képviselőinek tanácskozásán mégis megállapodásra jutnak a napirend -ángyaiban.

Hogy la sajíókomméntárok hangja némileg megváltozott, ennek okát f abban kell keresni, hogy |:

még’ a Icgreakeiósabb lapoknak Is számolniok kell a közvélemény hangulatával. A közvélemény pedig valamennyi országban azt kívánja, hogy tartsák meg a külügyminiszterek tanácsának ülésszakát.

A !kü 1 ü gy m i nils z te rh el ye 11 esek eddig azért nem egyeztek meg, mert. a nyugati hatalmak küldöttségei konokul elutasították a Szovjetunió küldöttségének érveit és arra törekedtek, hogy a. legfontosabb kérdéseket a — négy hatalom fegyveres erőinek csökkentését, valamint Németország demilitaü’Lzálását íkimondó pots- damii értekezlet határozatainak teljesítését, semmitmondó szólamokba fulasszák. Ezt megcáfolhatatlan tények bizonyítják.

Egyetlen, a helyzet tárgyilagosan értékelő, (elfogulatlan megfigyelő sem tagadhatja, hogy éppen ezeknek a problémáknak megoldása szüntetné meg a rkm- zetfcözi feszültséget, és vezetne a népek békéjének és biztonságának megszilárdításához.

Ezzel szemben a nyugati hatalmak küldóttiségének tervezete megkerüli '' a szovjet, küldöttség által felvetett konkrét és égető problémákat. A nyugati -küldöttségek tervezetének az a célja, hogy a miniszterek tanácsát1 a „fennálló nemzetközi feszültség okairól1’ folytatott általános viták útjára juttassa.

A három«hatalom képviselői u vita folyamán azt igyekeztek bizonyítani, mintha javaslatuk nem is különböznék olyan élesen a szovjet javaslatoktól.

Azonban, mint a Szovjetunió -képviselője felszólalásaiban meggyőzően bebizonyitplta:

a Szovjetunió javaslatai és a három hatalom képviselői által ajánlott formula között nincsen semmi közös vonás.

Ha a három hatalom küldöttségei valóban meg akarnák tárgyalni az olyan fontos-kérdé sek. mint a Németország dé- militarizálásáró! szóló poisdutm egy zménv leliesi ménve é- a négy hatalom fegyveres erőinek

csökkentése, akkor elfogadnák a; ezekről a kérdésekről szóló szov jet javaslatokat. Az a tény, hogy a három hatalom képviselői tiltakoznak ezek eillen a szovjetja- vaslatok ellen, azt bizonyltja, hogy más céljaik vannak, amely céloknak semmi közük nincs a béke és a pépek biztonsága biztosításához.

A tények azt bizonyítják, hogy a három hatalom -küldöttsége mindezideig nem a megegyezés elérésének utján, hanem mindig olyan újabb mesterséges indokok kiagyalásának utján halad, ame- lveik megnehezítik az egybehan- golt napirend elkészítését.

Barcelonában.

változatlanul

feszült a helyzet

A féktelen francoista terror ellenére a barcelonai népi. megmozdulások más catalán városokra .is átterjedtek s a francia határtól 50 kilométerre eső városokban is hatalmas méreteket ölt a népi 'akció.

Az általános sztrájk után Meri- no-Chicarro, a munkaügyi miniszter barcelonai megbízottja megtiltotta a sztrájkpapokra eső

bér kifizetését és elrendelte a letartóztatott munkások elbocsátását, Erre az ország más tájain,

köztük Madridban és Saragosá- ban is tiltakozó sztrájkok törtek ki. Végül is Franco mága kényszerült sürgősei hozzájárulni a szír áj napokra eső bérek kifizetéséhez és a felmondások visszavonásához. a spanyol nép hősiessége uj erőt ad

a győzelmesen terjedő

A szovjet könyv diadalutja Magyarországon

franciaországi

sztrájkmozgalmak nuk.

Jelenleg mintegy 400 ezerre növekedett a sztrájkolok száma. A sztrájkra ozgalo m n öveke désének legközvetlenebb oka, hogy a minisztertanács mindössze liz frankkal hajlandó emelni a béreket, azonban a béremelés nem vonatkozik a köztisztviselőkre, vasutasokra, a párisi közlekedési dolgozókra, a közüzemek dolgozóira ős sok egyéb kategóriára. A CGT ezzel kapcsolatban 'kijelenti, hogy a látszat-béremelés — amely mess elém arad az áremelkedés mögött — a. munkásosztály kigúnyolása, amely ellen a munkások tovább erősítik soraikat. A párisi közlekedési müveknél, valamint több város közüzemeinél folytatódik a sztrájk. Legújabban több vas- és i fémipari munkás valamint Nond és Pás de Calais megye bányáinak hét tárnájának munkásai léptek sztrájkba.

A koreai néphadsereg * i)

\ Magyar-Szovjet Barátság Hónapja alatt dolgozóink különös figyelemmel fordulnak a szovjet kultúra, a szovjet könyvek felé. Több, mint 1.000 üzemben, 100 tszcs ben ünnepi könyvbemutatókat, ünnepi könyvvásárokat, könyvankétokat rendez a Magyar- Szovjet Társaság.

Magyarországon a felszabadulás óta hatalmas példányszámban je_ jelentek meg a szovjet müvek. 1945 és 1950 között 2.011 szovjet mű jelent' meg magyar nyelven, több, mint 23 millió példányban. Ebből 1950 ben közel 10 millió példány jelent meg. Az 1950-ben kiadott művekből 3 milliót tesznek ki Lenin és Sztálin müvei és

más politikai müvek, és több,

mint másfélmillió példányt képvisel a szovjet szépirodalom, melyből 161 kiadvány jelent még.

A felszabadulás óta megjelent szovjet művek közül a legnagyobb példányszámot az 560.000 példányban megjelent SzK(b)P Történet érte el. amely 7 kiadásban jelent meg. Sztálin Müvei egyes kötelei 100.000 példányban jelennek meg és fogynak el rövid idő alatt. Lenin munkái eddig 1,300.000,

Sztálin élvtárs különböző müvei

3 millió példányban jelentek meg a felszabadulás óta Magyarországon. Közel 100 ezer példányban fogyott el Kalinin: „Kommunista nevelésről'* cimü könyve. A pedagógusoknak a szovjet könyv iránti érdeklődését mutatja, hogy Kairov: Pedagógiai c. művéből 4 hónap alatt 3 kiadás vált szükségessé, hogy Arkin: „Szülőknek a nevelésről" c. ' könyve 2 hónap alatt szinte teljesen elfogyott.

C zépirodalom terén a lcgna.

^ gyobb szovjet' könyvsikert Solohov: „Uj barázdát szánt az eke'* c. regénye jelentette, amely 7 kiadásban 100.000 példányban fogyott el. Gorkij: „Az Anya“ c. műve 80.000 példányban 6 kiadásban jelént meg és sajtó alatt a 7-ik. 25 000 példányos kiadás. Bek: „Volokalamszki országút1' c. művének 10-ik kiadása van előkészületben, s a mű eddig 100.000 példányban fogyott el, Azsájev: ..Távol Moszkvától'1 c, könyvének 3-ik, 25.000 példányos kiadása van most előkészületben. Azsájev hires regénye ezzel az uj kiadással csaknem éléri a 100.000 ös-sz- példánysz.ámot. A legutóbbi időben megjelent szovjet szépirodalmi művek közül Csakovszkij: „Nálunk már reggel van“ c. könyve 3 hét alatt 7.000 példányban. Kozsedub: „Hazámat szolgálom“ c. regénye 10.000 példányos 1. kiadása egy hét alatt teljesen ei fogyott. Hasonló példányszámban vásárolták meg a dolgozók igen rövid idő alatt Szedik: „Vörös kozákok“ c. művét.

Ifjúságunk körében a legnépszerűbb szovjet regények. Fagye- jev: „Ifjú Gárda“ c, könvve.

amely 80.000 példányban, és Osz- trovszkíj: „Az acélt mégedzik" c. regénye, amely 42-000 példányban jelent, meg.

A fenti adatok mutatják a szovjet kpnyv diadalulját. Magyarországon és azt bizonyítják, hogy a szovjet könyv, a szovjet irodalom népünk igaz barátjává, a békéért, a szocializmus építéséért folyó harcában fegyvertárává lett.

főparancsnokságának

hadijelentése

Phenjaa TASzSz. a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság

i) é pha «Féregének f őpa ra ncsnoik- sága március 23-án iközölte a néphadsereg egységei-a 'kínai ön- kéotes osztagokkal együtt valamennyi arcvonáíon folytatták a füeVnény harcot. A középső arcvonalon az ellenség emberben és hadianyagban jelentős veszteségeket szenvedett.

Az angol alsóházban Davies munkáspárti képviselő kérdésére Shinwell nemzetvédelmi miniszter beismerte, hogy a Korpában döhöngő gubópestis és fekete- himlő járvány átterjedt az angol csapatokra. Hughes képviselő ecsetelve a koreai nép nyomorát, kijelentette: legfőbb ideje lenne.

hogy végre-vaiahára vegetvesse- nek ennek az esztelen mészárlásnak. Shin well (képmutatóan azt igyekezett bizonygatni, hogy az angol kormány a koreai eseményekért nem felelős,

A külpolitika

egyéb hirei

— PARISBAN pénteken több mint ezer gyermek vonult a városháza elé és kérte az üdülőtelepek számára ágért hitelek megadását. A degaulleista városi tanácsosok rendőrökkel akarták a gyermekeket eltávolítani — a kommunista tanácsosok meleg szeretettel fogadták a gyermekeket.

— SZOVJET ifjúsági küldöttség utazott Finnországba az Ifjúsági Világhéttel kapcsolatos ün- népségekre.

— marokkóban a közeljövőben mintegy 100 hajó érkczii. az amerikai támaszpontok épité- séhaz szükségs felszereléssel.

—n TITO, hogy ingatag hatalmát, valamennyire ✓ megszilárdít. • sa, Angliától 20 millió, Amerika-, tói 30 millió dollár segítséget kánya rák

— AZ USA legfelsőbb bírósága az ártatlanul halálraítélt néger, Willie MacGee fellebbezési ügyében március 26-án határoz.

— délnyugat-Kínában az

eddigi tíz milliárd dollár mellé újabb négy és félmilliót gyűjtöttek a koreai menekültek, valamint a koreai néphadsereg és a kínai önl-cérttcsek számára.

— AZ OLASZ KORMÁNY jegyzékben követeli az amerikai, angol, francia, és Tito-kormánytól az olasz békeszerződés katonai záradékának felülvizsgálását.

Va-ííiHrtp 1951. mire.

szovjetunió i6 köztársasága Moldva Szovjet Szocialista Köztársaság

vezetes dátum Moldávia népének történetében, A nagy szovjet nép segítségével az elszakított nyugati körzetek — Bészarábia —• dolgozói megszabadultak a román földesurak igája alól és Moldávia 1940. augusztus 2-án Szovjet Szocialista Köztársaság lett. Az egységes Moldávia most már- teljes egészében elindult a boldogság felé vezető utón.

4 szovjet emberek békés alkotó munkáját 1941-ben félbeszakította a német-fasiszta rablók támadása. A fasiszta meg szállók több mint 3 évig garázdálkodtak Moldávia földjén. Lerombolták és fölgyujtották az üzeme két, gyárakat, főiskolákat, iskolákat, kulturális és egészségügyi intézményeket. és a lakóházakat. A szovhozokat. kolhozokat, gép és traklor^llomásokat teljesen kirabolták. A. szovjet emberben azonban hatalmas alkotó erő lakik. A háború okozta súlyos sebek csakhamar begyógyultak és a köztársaság még szebbé épült, mint amilyen volt.

Moldávia emberei jómódban él nek- Az ipar — Moldáviában fejlődő nehézipar. elsősorban gépipar van — többe' termel mint a háború előtt és az élelmiszeripar termelése majdnem kétszeresen múlja felül ;i háboruelötti termelési átlagot- A kolhozparasztok évről-évre magasabb terméseredményeket mutatnak fel. A köztársaságban máris számos milliomos kolhqz van.

1949. igen nevezetes időszak volt a moldván nép életében. A nyugati egykor elszakított körzetek — parasztjai, miután meggyőződtek!, a kolhozrendszér nagy előnyeiről, ráléptek a kollek iv gazdálkodás útjára. Ezeket a kolhozokat is teljesen gépesítették. Besszarábia parasztjai történelmük folyamán először nyertek lehe'ö- séget arra, hogy tudományos alapon gazdálkodjanak. A gépi tech nika alkalmazása, az élenjáró agrotechnikai módszerek széleskörű felhasználása biztosították a gabonafélék és ipari növények magas terméseredményeit. 1949 ben létesítettek először nagy területeken gyapot- és rizsültetvényeket.

14Í eldáviát bőkezűen megaján- dékozta a természet. A völgyekben és a napos lejtőkön, a hektárok tízezrein gyümölcsösök és szőlőültetvények virulnak. Legutóbb már citrom- és narancsíáka' is ültettek és megkezdték a füge és mandarin termelését. A gvü moles, és szőlőtermelők páratlan eredményeket értek el. A bulboki körzői Micsurin-kolhozának pa raszljai 100 mázsa sárgabarackot.

300 mázsa alfnát és körtét. 97 mázsa szőlőt gyűjtöttek be hektáronként- A kolhoz a gyümölcs és szőlő eladásából csaknem négymillió rubelt vett be. A bender! körzet Sztálin-kolhoza egy-egy hektárról 117 mázsa szőlőt szüretelt. Kasurovszkijnak, a .Szocialista Munka Hősének munkacsoportja, amely a kameni körzet „Artyom“- kolhozában dolgozik, 1949-ben egy hektárról 141.8 mázsa szőlő: szüretelt. A magas terméseredményekkel együtt nő a kolhozparasztok jóléte. 1949 ben már jóval több, mint 60 ^nilliomos kolhoz volt és ez a szám 1950-ben még sokkal nagyobb lett.

A moldáviai kulturális élet központja a háború romjaiból újjászületett Kisenyev, — a köztársaság fővárosa. Négy szinház és egy filharmonikus zenekar gondoskodik a főváros szórakoztatásáról. A kulturális élet egyébként is hatalmas fejlődésen ment keresztül a szovjet uralom alatt. A köztársaságban 45 újság és hat folyóirat kerül kiadásra. 1924 iskola működik, amelyekben több mint 400000 gyermek tanul, ezenkívül 8 főiskola és 38 szakmai középiskola van. Száz kórház és több mint 500 poliklinika áll a betegek rendelkezésére, akiknek ellátásáról hétezer orvos, és ápoló gondoskodik.

J me, néhány szám SzovieL Moldávia életéből, amely örténclme folyamán elsőizben szerezte meg állami önállóságát és vívta ki öröm éli, boldog életét.

moldáviai nép hosszú év_ zázados elnyomás után 1918-ban, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eredménye- képen elindult a boldog felemelkedés utján. De az angol, francia és német imperialisták segítségére támaszkodó román bojárok és földesurak betolakodtak Moldávia nyugati körzeteibe és hosszú időre elszakították Moldávia e szerves részét.

Moldávia területén két világ alakult ki. A Szovjetunió kötelékébe tartozó Szovjet-Moldávia hatalmas ütemben fejlődött. Egymásután épülitek fel az ipartelepek, különösén az élelmiszerfel dolgozó üzemek és teljesen átalakultak a falvak is. Az egykor elmaradt moldáviai falvakban kigyulladt a villanyfény, a mező- gazdaságot gépesítették és az öntözés alatt álló völgyekben uj gyümölcsösök és szölőskertek lé tesültek. Sikeresen haladt előre a nemzeti kultúra és művészet fejlődése is. Egymásután nyíltak az uj iskolák. közép- és főiskolák- színházak, múzeumok és sikerült teljesen felszámolni az évszáz^^m átkot, — az irástudatianságcv,

E sikerek elérését nagyban elő segítette a Szovjetunió népeinek sztálini barátsága. A nagy orosz ncp. az egész szovjet ország állandó gondoskodást tanúsított Moldávia gazdasági és kuburális fejlődése iránt- Jöttek a szovjet szakemberek, a technika és az agrotechnika élenjárói, és segítették a népet uj élete’ építésében.

1911). június 28 a különösen ne-