Zala, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-25 / 71. szám

TKé^liiiiíl parlagon a föld — nálunk üdezöld a határ A községtől a]ig ötszáz méter, re folyik a kanyargós Mura. Se- besfolyásu vize ezüstösen csillan u napsütésben. Megközelítjük a partot-, hogy jobban lássuk, mi történik odaát. Úgy fest a táj, mintha-a Holtak Szigetét néznénk. Sehol semmi mozgás. Két komor épü etet látunk. Úgy néz ki, mintha két börtön lenne. A ju­goszláv határőrség laktanyája van ott. Az épületek körül orditozás, lárma. Éppen ebéd-,osztás“ van. Egy rongyosrubáju civil odébb 'csutkatövet cipel a- hátán, hiszen tüze őjük nincs. Külföldre szállít­ják a fát. Parlag- amerre csak nézünk. A békéért dolgozunk — ők arra törnek! Nálunk .folyik az építő, a ter­melő munka Tömve a íöldmü- vesszövetkezet áruval. Murasze- menyén 75 százalékos a vetés is. A zabot mind elvetették. A zö - dejő öszj. táblák között békés te­henek húzzák az ekét. Arrébb ve- tegép halad a szürke szántáson, hogy néhány hét múlva az egész mező zö'd legyen-. Az emberek ajkán vidám nóta csendül. Odaát. sóhaj. Mi tudjuk, miért dolgozunk — mondja Teiber Elek középparaszt. Náluk, odaát, az álam, a Ti>o. banda minden terményt elvisz. Nem nézik, marad-e, csak viszik. Próbálna valaki ejc/nímondani. Ot.f- nem a terményfe esleget ad­ják Le, mint nálunk, ott minden­ből kifosztják a dolgozó parasztot. Mi tudjuk. Csak a kulákok hasa. sódnak, mert ők Tito kedvencei. Ezt az életet szánnák az ameri­kaiak nekünk is. Ezért kell ne­künk összefognunk, megmagya­ráznunk mindenkinek, mit jeení a- Szovjetunió által adott szabad­ság. Poszt) Józs-efné tanácselnöktől megtudjuk, hogy Teiber Elek egyike a legjobb népnevelőknek, aki a békebizottságban. is jói dol­gozik. A terménybeadást és a ta­vaszi munkák végzését a békével kapcsolja össze. A Béke Vilógta náes berlini határozata alkalmá­val felvilágosító munkája nyo­mán egyik napról a másikra 12 hektó borfölösleget adtak be a községben. Ismerjük a jugoszláv nép nyomorát Odaátról egyre.másra jönnek a panaszos- -levelek. Rédicsre, de ide is azt írták, hogy akkor ettek utó jára jó buzakenyerat, amikor még átjöhettek Magyarországra. Most örülnének, ha naponta leg­alább egyszer kukoricakenyérrel jóllaknának. Muraszemenycn. jól ismerik a jugoszláv nép egyre el­viselhetetlenebbé váló sorsát. — Odaát még a vörös csillag is fakóra vált — mondja- Poszt-i Jó- z-sefné. — Nem messze a Mura partjától, egy oszlopon, a nyilit mezőn helyezték el a csil’agot. a r,ap kiszívta szinét, mint ahogy a jugoszláv, nép vérét kiszívja Ti­to. Egy ködös reggel aztán el­tűnt a csillag. Gyűlölik Titot Muraszemcnye lakossága vég­telenül gyűlöli Titot. Ismerik al­jas szándékát, éppen ezért a bé. kebizottság nagyon komolyan ve. szi munkáját. A legutóbbi béke- gyülésen is 330-an jelentek meg, Sztálin ©Ívtársnak. a Pravdában megjelent békenyilatkozatáról volt itt szó. A hozzászó ásókból a község dolgozó parasztjainak nem csak határtalan békeaksrata bonta kozott ki, hanem az is, hogy mi­képpen- dolgoznak a békéért és mi­ben látják annak megvédését. Nemcsak a békegyülé&an be­szélnek Tito aljas mesterkedésé­ről. hanem minden munkájukat a béke megvédésének gondolta irá­nyítja. Nincs o’yan összejövetel, amelyen szó ne ésnék a békéről. Magyarlaki József, aki egyik leg­lelkesebb tagja a békebizottság, nak, a békealáirási mozgalomról beszél: — A mi községünkben ünnep 'e-z április 8. a békealáirási moz. gálom kezdetének napja. Egy em­berként ál unk ki, de Widdig 1 - munkánkkal mutatjuk meg, hogy békeakáhaitunkkai békeharcunk is napról-napra erősödik. Tekintetét a Murántulra veti, ahol kihajt, sivár a táj. aztán mo- •soyogva mutat a dúsan züldelő mur-aszemeny-ei mező fele, ahol szánjanak, veinek: építik a bé­két, a jövőt. Jlcuéi rDima pititelétől „Jó munkánkért mindent megkapunk, amire szükségünk van“ Balogh Béla nagylengyeli fía'al, ezelőtt két héttel azzal állított szülei elé. hogy igen nagy kedve támadt és elmeg'y Dunapentelére megszerezni segédlevelét: ács lesz. Pár napra rá Balogh Béla elin dúlt, hogy kövesse a Párt, Rákosi elvtárs hívó szavát. Baloghné szí­vére kötötte fiának, hogy megér­kezése után nyomban írjon, A le­vél kisvártatva imcg is érkezett. Balogh János és felesége együtt olvastak el még háromszor is, „Kedves Szüleim! Ne haragudjanak, hogy egy na- not megkéstem a levélírással. de a felvételünk és elszállásolásunk le. kötötte az időnket. Úgy, ahogy a szerződéskötésnél ígérték, felvet­tek az ácsokhoz átképzösnek. Hat hónap után megkapom a segédle. velemct. Kedves Szüleim! Nagyon jó he­lyem van. Rendes lakást kaptunk. együtt lakok két falumbelivel: Szabó Józseffel és Sárái Jánossal. A koszt nagyon jó, én is beirat, koztam az üzemi konyhára. Édes­anyám nyugodjon meg% mert nem ágy van. ahogy magát, otthon ré­misztgették, Itt olyan nagy munka folyik, hogy ilyet még életemben nem láttam. Nagyon sokan vagyunk fiatalok az ország minden részé, bői, Kultúrház és mozi áll rendel, kezesünkre. Esténként a DISz szervezetbe járunk tanulni és szó­rakozni. Hiányunk semmiben sincs! Beszélgettem már több átképzős. sel. azoktól tudtam meg, hogy az átképzősök is milyen szépen keres­nek. A koszt olcsó és jó, így köny. nyen kijövök a pénzből. Mé<s ruhát is tudok magamnak venni. Itt nagy népboltok, ruhaüzletek is vannak. Én már ki is választottam magám­nak, hogy melyik ruhát veszem meg. ■ BÉLA“. Hiszen már eddig is bőven visszatérőit Bcnkő Sándor, a zalaegerszegi Magasépítő Vállalat műszaki osz­tályvezetője az íróasztalára gon­dosan kirakja tervkölcsönkötvé- nyeit. Hosszan elnézi külön.külön mindegyiket. Itt a tervkölcsön: Ruhagyár, bölcsőde, kultúrotthon. Jóízűen elneveti magát. — Hát ebből igazuk van. De én erre azt tudom mondani: Amikor a terv- kölcsömt jegyeztem, nem is tud hattam, és nem is alapoztam a sze­rencsére. Az az alap. amire én számította,m. már számtalanszor visszatérült. Ezt én nagyon jól tu­dom, hiszen építkezésnél dolgo zom. Nem kell messze menni, meg­találjuk itt Zalaegerszegen is. Ott van a ruhagyári építkezés. Mellette a pontház, a bölcsőde. Mind fel­mérhetetlen kamatja a kötvényeim nek. — Az én kétezerö'tözáz forintom csak filléreket jelent, ha összeha­sonlítom azokkal a hatalmas be­ruházásokkal, ami nálunk, Zala egerszegen történt az elmúlt év­ben: Munkáslakások, kultúrotthon, városi bérház és még számos ered­ménye a demokráciának, amit a Pártrak köszönhetünk. Harcolunk ötéves tervünk sikeréért —T- Mi műszaki dolgozók — mond­ja -— üzemi dolgozóink példáját követve, jó munkával harcolunk ötéves tervünk sikeréért. Jó mun­kánkkal is kamatoztatjuk kötvé­nyeinket. Én is igyekszem a tőlem telhető legjobbat nyújtani, előse­gíteni ioarí dolgozóink munkáját, így is harcolok a békéért. Most a békekölcsönjegyzésnél szintén 2500 forintot jegyeztem. Hogy nye­rek-e? Ebben biztos vagyok. — Ne értsenek félre —’moso­lyog ránk — nem úgy értem, hogy kihúzzák a kötvényeimet. De nye­rünk mindannyian .akik a nép fiai vagyunk. A mi forintjaink hozzá­adásával hatalmas gyárak, mun­káslakások épülnek. És ezek mind mi hasznunkat szolgálják. (Siklós) A DéFOSs-sservesetek is javítsák meg munkájukat! A felemelt ötéves tervünkben előirányzott 50-55 százalékos . e r ru é s á ti a g-emelkc de s t biztosí­tanunk kell a mezőgazdaság vo­nalán, mert ellenkező eseben mezőgazdaságunk lemaradása mialt szocialista iparunk fejlő­dése is hátrányt szenved. A dol­gozó parasztság a kongresszusi beszámolókból felismerte» hogy mi a legközelebbi tennivaló, és hozzáfogott, a tavaszi munkák haiáridő előtti elvégzéséhez, ami — az országos eredményeket véve alapul — szép. ütemben halad. Megyénk területén is vannak komoly eredmények az állami gazdaságok (Andrásliida) és ,a cermelőcsoponjaink vonal á n (Tűrje, Bocfölde, Lcnt’iikápolna). l>c általánosságban Zala megye ebben a munkában erősen Lema­radt a többi megyék mögött. Ez abbó1' is következük, hogy ;) é FO S z- s ze r Ve z-et-e ink sem for­dítanak kellő gondot a tavaszi munkák időbeni elvégzésére és .,ráérünk“ álláspontra helyez­kedve elnézik, hogy áz osztály- Jlenség elvégezze ezen a téren romboló munkáját. Nem vi’.ágo- vitják fel a dolgozó parasztságot arról, hogy a korán elvetett ta­vaszi kalászosok és a ikapásuö- vények is magasabb termést ad­nak. Szervezeteinknek a legkövetke­zetesebben fel keli számolni az s területen munkájukban meg- miíatkozó hibákat és a munka' jó megszervezése érd,ekében a helyi tanácsokkal a legszorosabb kapcsolatot kell kiépitennik. A legjobb DéFOSz-nevelőket és aktívákat állítsák be erre a mun­kára! A dülőíelelősök beállításá­nál adjanak meg minden támo­gatást a tanácsoknak. Vezetőségi üléseiken beszéljék meg a vetési munka ütemének gyorsításával. kapcsolatos fel­adatokat, és az egész tagságot, de a szervezeten kívül álló dol­gozó parasztságot is mozgósít­sák a március 27-én tartandó gazdagyülésre. A iközségek között szervezzék a versenyt és (gondos­kodjanak 'arról, hogy a „Béae- harc híreiben“ (versenytábla) á.iandóau népszerűsítsek a mu'.v kában élenjáró dolgozó paraszto­ka;. Hogy DéFOSz-szervezeteink és aktíváink jó munkát tudjanak végezni, a legjobb agitációs él ­vet, a személyes példamutatás) alkalmazzák. Járjanak élen jó példával a tavaszi munkák ba­táridő előtti elvégzésénél, ügyel­jenek az osztályellenség, a kulák- ság és a klerikális reakció mun­kájára, ellenőrizzék- hogy a km Iákok az általuk bejelentett ve - tésterüűetet valóban bevetették-e. Leplezzék le a szabotáló kuiáim- kat, mert ellenőrzés hiányában meg fog ismétlődni az, ami az elmúlt tavaszon, hogy a kulákok zöme nem vetett- el a napra­forgót. Meg kell szerveznünk, hogy a dolgozó parasztok felszabadulá sunk hatodik évfordulójára ty gyenek munkafelajánlási. hogv i tavaszi kalászosokat időben i vetik, a magasabb termés-ered menyek -elérése érdekében győz­zék meg aktíváink a dolgozó pa­rasztságot ,a gépi munka előnyé ró:, és támogassák gé pálló ma saink dolgozóit a talajművelő- szerződéseik megkötésében, sz.c mélyes jó példával járva az élen. A tavaszi munkák érdekében folytatott agitációs munkát össze kell kapcsolni szervez:léinknél a többi feladatok népszerüs-Ucvé véé, ágy -a Szabad F’öId-kampáriiN - nyal és a Béke Világ tanács ha­tározatának tudatosításával. V: gyenek példát Szebenyi _ János zaiaszcn-tgróti DéFOSz-titkárról aki egymaga már 21 előfizeti szerzet!. ,■ D éF 0 S z- s z e r ve z c lei n k n ek szo­ros kapcsolatot ikell kiépíteniük a helyi pártszervezetekkel és 'a többi tömegszervezette'!. mer; csak czen. ke r©szt ü 1 bi zt o s i th al ju k. hogy feladatainkat eredményesei megás, tudjuk oldani. A munkájuk területén mutatkozó hibák kija- ■ italával, a (kongresszusi határo­zatok szemelőtt tartásával és vég- relíajtűsával nagymértekben előre fogják segíteni, a falu szocialista építését cs ,a béke ügyét. Tűit FERENC A Zala megyei Erdőgazdasági Géptelep dolgozóit nagy kitünte­tés érte. Megértetlek nagy, or- szágépilő ötéves tervünk fontos­ságát, és a rájuk bízott feladato­kat ennek megfelelően végezték el. Jó munkájuk nyomán nem Makszimenkó elvtárs módszere a Kossuth-téren — Kilenc kalapács ötödik messzehangzó csengéssel kilenc vésőhöz. Kilenc pár izmos kéz markolja a kilenc kalapácsot és a kilenc vésőt. Kilenc ember, kilenc kőműves határozott. kemény ka. lapácsütésekkel ad formát az alak tálán vörös kődaraboknak, amelyek most szanaszét hevernek a Ko„-' suth-téren, de hamarosan falat burkolnak. A kilenc kőműves — egy brigád. Most alakult, külön erre az épít­kezésre. Aki vezeti a brigádot a sorban a második. A neve nem ismeretlen. Góber Józsefnek hív­ják. Igen. ő az. aki a Párt kon_ gresszusát ünneplő munkaverseny ben élenjárt. Akkor Keszthelyen dolgozott és munkájával a kani­zsai Magasépítési Vállala'nak ho_ zott dicsőséget. 230 százalékos átlagteljesítményt őrt el a Ken gresszusj Héten. Büszke erre a tel­jesítményre. A kongresszusi ver­senyben pedig 160 százalékot ért el átlagosan. Büszke erre is. — Komoly munka volt ott — magyarázza széles mozdulattal —, nagy lehetőség. Azokon a falakon az ember megmutathatta, mit tud — És most, hogy höfel két hete elkerült már Keszthelyről, nagy élvezettel emlékezik vissza a ver seny felemelően szép napjaira. Lelkesülten beszél a hosszú, széles falakról, amelyeken szivvel-lélek. kel .lehe'ett dolgozni és diadalra lehetett vinni Makszimenkó elv társ sztahánovista falazási mód­szerét. Dunapentele jut most az eszébe, és a budapesti Béke-téri építkezés. Pécsre és Szekszárdra gondol. Ezeken a helyeken ismer kedett meg a Makszimenkó mód­szerrel és sajátította el azt a műn kamódoí amellyel a kongresszusi verseny nagyszerű eredményeit elérte. — A Makszímenko-módszerrel végzett munkámmal mutathattam meg legjobban, hogy pártonkívüli létemre mennyire szeretem a Pár­tot. mely a felszabadult munkát biztosította nekünk, = A bözelmuHból előrejö- vünk a jelenbe. • A mostani mun­káról beszélünk. Alkalmazza.e a Kossuth téri építkezésen is a Makszimenko-módszert? Gondol­kodik kicsit, az építkezés terveit látja maga előtt. Aztán megszólal: — Keskenyek lesznek itt a fa lak, nem érvényesülhet tökéletesen ez a mpdszer. Hanem a Pozsonyi­féle fala; :ási módszer, az ezen a keskeny falon éppen a legjobb Ugyan... — ismét gondolkodik egv kicsit —majd meglátjuk, taún mehet a Makszimenko-módszer is. Én mindenesetre szeretném. Szinte látja már magát az áll ványon, amint villámgyorsan rakja egyik téglát a másik mellé és keze alatt szinte szemmellálhatóan nő, növekszik a fal. — Persze az semmit sem ér. ha az ember csak egymaga dolgozik így — mondja most. — Lépcsőben fogunk dolgozni. egymásután — mutat végig a brigádján. -— Előbb csak mi. aztán majd a- többiek is, akiknek átadjuk a munkamódszert. — Góber József brigádvezető egy pillanatra sem gondol arra, hogy megtartsa a másoktól átvett módszert. Keszthelyen sem tar­totta meg magának. Kanizsán sem fogja megtartani. Hadd legyének minél többen, akik sztahánovista módszerrel dolgoznak. Sokat kell építenünk, igy kívánja a terv. a szocializmus. Az épitéshez pedig ió szakmunkások, gyors kezek kel­lenek. Góber József maga is hozzá akar járulni ehhez. Át fogja adni # munkamódszerét — ezt vállalta j hazánk felszabadulásának évfor dulójára is. Alig várja már. hogy az állvá­nyon lehessen. Mikor a kalapács­hoz és a vésőhöz nyúl, téglát és ‘eritőkanalat vél tapintani kezé­vel De a véső szikrát hányva ha. sitja a vörös követ, ami az uj épület falát fogja burkolni. maradt el a jutatom sem, mert most az ország összes Erdőgaz­dasági Géptelepet közül a kon­gresszusi versenyben felmutatóit eredményeikért az országos köz­ponttól gyönyörű vörös vándor- zászlót kaptak. Kitűnő összmunkával és mun­kaszervezéssel a 80 ezer tonna/ kilométeres terveíőirásl 83 ezerre teljesítették, 47 er er forint meg­takarítást biztosítottak ezzel nép- gaz d as ágii nkn a'k, A gépkocsivezetők közül külö­nösen kitűnt a műnk a verseny során Farkas József elvtárs és kísérőije. Elismerő oklevélben és 300, illelvc 150 forint pénzjuta­lmában- részesültek. Balogh Ru­dolf és Körmendi János ugyan­csak elismerő oklevél kitüntetés­ben részesültek. A géptelep dolgozói április 1-re, legnagyobb nemzeti lume­nünk tiszteletére újabb munka- felajánlásokat tettek, az e Érti albirálás során munkaleljesilmé- ni]ük 137 százalékos. Bensőséges ünnepség keretében adta’ át’ a központ kiküldötte oz értékes jutalmai- tegnap délután az üzem dolgozóinak. A kitünte- 'és még nagyobb munkae.redmé- ai/éfc elérésére serkend őket■ Népkönyvtárat kap Felsősáne Felsősáncbatn a kulluyotthon fel­avatása Után hétfőn kerül sor a Legjelentősebb kulturális esemény­be. Ennek a városrésznek a: dolgo­zó parasztjai népkönyvtárai; k:ip- tak salját művelődésük előmozdítá­sára. Ezt a 150 kötetes könyvtárat ünnepség keretében avatják fel hétfőn délután 4 órakor c íelsö- sánci kuUuf otthonban. Vasárnap, 1951 márc 36. A Zala megvei Erdőgazdasági Géptelep első az országban

Next

/
Thumbnails
Contents