Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1951-02-11 / 35. szám
Gyenge f* népnevssJ&munha, a ianácstithár ,,nrm ér r<á£s NOVA ELMARADT A BEGYŰJTÉSBEN A novai népnevelők rendszeresen járják a községet- Munkájuk azonban eredménytelen. Ennek pedig két oka van. Az első az, hogy a] fát község csak 25 népnevelővel rendelkezik, amely nagyon kis létszám a község területéhez viszonyítva, a második, amely még ennél is súlyosabb és amiért a pártszervezetet terheli a felelősség, hogy a népnevelők felkészületlenül indulnak munkába. Nem használják fel népnevelő munkájukban azokat az eredményeket, amelyeket a három és az ötéves terv adott No várnak. Pedig erre lenne módjuk, hiszen a felszabadulás óta tüdőgondözó, sziilőotthon, mélyfúrású kút készült a községben, amely mind á dolgozók egészségét védi. Hét kilométeres bekötőutat kaptak Szilvágyba. Ezzel szemben mit adott a község a dolgozó nép államának i Árpából még nem történt begyűjtés, kukoricából is alig kel mázsát gyűjtöttek be. Emellé lehet még állítani a 2.5 százalékos szénát és (i 20 százalékos zabot, mint begyűjtési ,, eredményt' Hát csak ennyit érne Nova dolgozóinak a Terv, a béke. további fejlődésük megvédése? Válaszoljanak erre a község dolgozói közül egynéhányan. István Ferenc dolgozó kisparaszt 100 százalékig eleget tett beadási kötelezettségének, de legutóbb újabb 234 kiló kenyérgabonát adott be. — Nekem a béke mindennél többet jelent — jelentette ki határozottan. Kulcsár József S holdas kőzép- paraszí, aki szintén 100 százalékig eleget telt íerménybeadási kötelezettségének, a következőket mondta: — Nálam nem jártak a népnevelők. fmre-majorban lakom. Novától 3 kilométerre. Oda sem szagolnak hozzánk. Mennék én a tszcs-be is, magam mondtam, hogy odaköltö- zök közvetlen közelükbe, csak a sok házhely közül adjanak már egyet, hogy ne kelljen gyalogolnom 6 kilométert a tszcs földjére, a munkahelyemre. Az épületanyagom is megvan. Ezen a csekélysé- gén múlna. De hát húzzák, vonják. Szívesen mennék én népneveim, ele nem hívnak. Pedig én mondom, szükség lenne a népnevelőkre. Nemcsak István Ferenc és Kulcsár József gondolkodik így a községben. Vannak többen is. A A tanácstitkár ur sok munkájára hivatkozva nem hajlandó foglalkozni a nép választoltjával, aki egy negyedéve még a tszcs-ben az eke szarvánál is becsülettel áll a a helyet. Itt is állana, ha ., Nem hiába zárták ki a Pártból a titkár urat. Annak idején szívesen e’lkocintgatott a kulákokkal meg a tisztelendő úri kkal •.. Az okok előttünk állanak, amiért nem megy Nován a terménybe- gyüjtés. Jól tudja, ezt Belső István elvtárs is, a pártszervezet újonnan megválasztott titkára. Azt is tudja, mi a pártszervezet feladata: irányítani a tanács munkáját, érvényre juttatni a tanácsban a nép küldöttének jogait, kiszélesíteni a népnevelőgárdát, bevonni a legjobb dolgozó parasztokat, rendszeres népnevelőértekezletekkel előkészíteni a népnevelőket munkájukra. KulinrmunhavaI us a Kongresszus sikeréért Ábrahám Miklós pálfiszegi kulik tisztabuzát zabáltaíott fel az állataival Most, amikor megyeszerte a kenyér- és takarmánygabona, uikorio és széna begyűjtés teljesítésével készülnek dolgozó parasztjaink a Kongresszusra, »különös mértékben fokoznunk kell tíz éberséget. Ott nyomban ä helyszínen kell lelepleznünk az ellensége?, a kulákok spekuláció jár. Sok helyen a községi tanácsoknál — igy Br-éaíonniagyaródOT!, Pálfiszegeii is halljuk a tanácsok tagjaitól: fJMi eIszámoVtaMuk a kulákokat, annyi bizonyos, borg/ éppen csak a fejadagjuk, meg a vetőmagjuk maradiA zala- szentgróti járásban már igy beszélnek: Ez „mezítlábas“ kulak, amaz meg rongyos ruhában jár, nincs annak semmije’4. A lenti járásban is találkozunk ilyen opportunista állásponttal még pá r: szerve zel einkné l i s. Nem is beszélve arról, hogy például Dióskdlon a nép gyűlök ellensége, a kulák nyíltan összeesküvést szervezett a faluban, míg a pártszervezet népnevelői elszéiideredtek. £'s amikor a genyes fekélyt kivágták a község testéből, depuMcióba. jöttek Eger szegre, hogy azt a „jókulá- kol“ engedjek vissza a faluba! No lássuk csak hogyan számoltatták el például a ikulákot Balia. toamagyaródon. Általában gyen- I gén dolgozik megyeszer lé a i DéFOSz-szervczet. Különösen most, amikor a legnagyobb segi'- ségfeit kellene, hogy adja a tana csők számára. Az egyik 35 holdas kutaknál, Bálint Józsefnél- 20 mázsa csö- ver,'kukoricát találtak elrejtve- A másiknál 3 mázsa lisztet. Elváraik a dolgozó néptől a kenyeret, úgy mint Abmhdm Miklós kulák Pálfiszegen. MegáUapitotta> az el számoltató bizottság, hogy a nép gyűlölt ellensége három mázsa kenyérgabonát zabdhiato'á fel az állataival. ,.Inkább a vályúba az állatok elé. mini azoknak a rongyosoknak!'1 — sugdosta vigyori pofával a hasonszőrűek fülébe, ami. kor egy-egy „haditanácsra’1 ösz- szeröf fentek a faluban. Ezek a kulákok pedig sírtak, hogy éhenvesznek. Toprongyos- kodlak. De ezerarcú az ellenség! És ezt kell élesen hilnidk a mi falusi pánt szervezet-cink vezetőinek, a tanácsok tagjainak. Hogy ezt világosan felismerjék, ezért kell tanulni a politikai iskolán, kép e zn i ük m a g uka f. A Tito-bandának a hazai cinkosai ezek. És hia egyszer sárbate- períük őket, fel táp ász-kodnak és még dühöd [ebben próbálkoznak a Támadásaikkal. Tehát' fontos különösen most, az egyre élesedő nemzetközi helyzetben, a fokozódó osztályharc idején >a> legnagyobb éberség. (Juhász) Megyénk tömegkclturális munkájának jelentős állomásához érkeztünk. Ma Zalaegerszegen az Országos Téli Falusi Iíultúrver- seny megyei bemutatóját rendezzük Pártunk harcai, gazdasági, politikai építő munkája teremtette meg azokat az alapokat, melyekre új tönrcgkulturális mozgalmunkat, új szocialista kultúránkat építhetjük. Az utolsó három év alatt irt a' megyében is többet tettünk dolgozóink művelődéséért, mint amennyit a kapitalista társadalom hosszú emberöltők során. Dolgozóink egyre emelkedő élet- színvonala több időt, nagyobb kedvet biztosított számukra a művelődéshez. így értük el azt, hogy itt a megyében is új tömegek kapcsolódtak be a kulturális munkába, szívesen és vidáman tanulnak, szívesen dolgoznak kultúrcsoport - jainkban. Tömcgkulturális munkánk politikai és művészeti színvonala azonban sok kívánnivalót hart vote maga után. Nem egyszer előfordult, hogy csoportjaink nem tudták megkülönböztetni az értékest az értéktelentől. Az anyag megválasztásában népi egyszer az. ellenség kezébe került a kulíúrcsoport, a népszínművek hazúg világát kemény harccal és szívós nevelő munkával kellett és kell eltüntetnünk falusi színpad iáinkról. Folyik ez a harc a régi és új között a zenében is. A sírvavígadó „magyar’1 nóták, slágerek értéktelen, üres tömege helyébe a szovjet és magyar Itöntrégcla lókat, népdalainkat, igazi értékeinket kell dolgozóinkkal megkedvelt etilünk. Az ellenséges ideológia „a művészet" sz'taniolpapír jában akarja becsempészni kozmopolita, individualista, az osztályharcot elkenni akaró céljait. Kulturális munkánk területén a másik veszély az „öncélú1' kulíurmun- ka veszélye. Kultúrcsoport jaink elveszítik a kapcsolatot az élet és a betanult darab között, ném látják azokat a lehetőségeket, melyekkel közvetlenül, hatékonyan belekapcsolódhatnak az előttünk álló politikai feladataink megoldásába. Ha csoportjaink látták, vagy látják is kulíúrmunkájuk igazi kiválását, a fejlődés, a szocializmus építésének a művészet eszközeivel való elősegítését, művészeti anyagukkal azért nem tudnak agitatív hatást elérni dolgozóinknál, mért az előadás alacsony művészi színvonala miatt nem talál a nézőkben visszhangra Ezek a hibák, hiányosságok akadályai lömegkulturális munkánk A LEGFIATALABB KÜLDÖTT Vidám, derüsarcu leány. Barna hajában — melyet befonva visel — piros száláig ékeskedik. Arca és fürge mozgása elárulja, hogy nagyon fiatal. Mindössze 17 éves Tó'.Ét Mária, ( a nemcsrádói „Dózsa György“ tszcs üzemi pár'l- U’.'kára. a 'szülei, és az egész falu dolgozói büszkék rá. Szerré őt mindenki, aki csak ismeri. — Megfogja a munkát, nem fél tőle — mondják róla. — Mindenütt megállja helyét, ahova a Párt, a nép állítja. Ennek a dolgozó parasztlány- Mak. aki szüleivel, testvéreivel nem is olyan régen még Táncos Lajos kuIáknak dolgozott, nagy változás: hozot? az életébe a tszcs megalakulása. Dolgoztak a kuliknak hajnaltól-éjfélig. Lökült oda nekik valami koncot, ami még a megélhe.ést is alig fedez'c. A haszonból bezzeg Táncos állandóan zsirosodott. Keserves élet volt ez. Tele gonddal, megaláztatással, nélkülözésekkel. Kezükben állandóan vándorból, * Hosszú ideig tartott ez, mer’1 csak 1919 decemberében tudták megalakítani a községben a tszos-t. Ettől az időtől kezdve o:!: dolgozik ő is -apjával együtt. Jó munkát végzett az első laptól fogva. Azért tudott példamu- M;Ó3n riakftffli. állandójúi m mif#, MÄ t.ítnín, Sztálin, a Párt utmufaw ára alapján. Ennek az le t az eredménye, hogy mindenki az 5 munkacsapatában akar. dolgozni. Vonzotta magával nemcsak a párttagokat, hanem a pártonkiviilieke:’ is. Minden munkacsapa’! az: akarta, hogy velük dolgozzék. Jött a békcikölcsönjegyzés. A tszcs tagjai a fiatalsággal az élen a szélrózsa minden irányába men'.'ek. Nem volt olyan ház, ahol eredmény ne értek voina el. A* irányi ó a párttitkár elvlárssal egvüA ő vpit. Mi lett az eredmény? Egyszerű és közve.len szavakkal magyaráznák meg a falu dolgozó parasztjainak, hogy mi» jelent a, béke megvédése. Mórt Julianna elvtűrsaő egész elragadt áfással magyarázza, hogy ha egy pár napig nem volt a hozzá beosztott családoknál, ie- szóli’tott'ák az utcán, amint munka végez:ével hazafelé ment a tszcs-ből. Bizony az is előfordult sokszor, hogy éjfél vetetté haza. De szívesen tetie. Meg is let munkájának a látsz a. ja. mert Ncmesrádó a békékölcsönjegvzés során a zalaegerszegi járás legjobb községei közé tartozóit. A begyűjtés, a mélyszántás, vetési munka ugyancsak jól halad". Magáról Tóh elvtársnő igen keveset beszél. Szerény otük:- szetü de .hiszen a gornauin-istéka. sár# |fehpt..»(^isxnerni, hogy nkább cseléit zenek. A 'szes-elnok'ől tudjak meg az: is. hogy még az ősz folyamán könyvelői tanfolyamra küldték, ahonnan december végén jött vissza. De. kipirul az arca-, amikor a Pártikongresszusról beszél, ahová a megye dolgozó népének bizalma küjdi. Egyszerre megerednek a szavai: — Úgy végzem a munkám, hogv méltó legyek arra '» nagy ’negliszlcl'etésre, amely a komi- ’Hinistát, méghozzá ilyen fiatal kommunistát mint én vagyok érhetett — teszi hozzá kedves mosollyal. — A mi csoportunkban 18 forint 20 fillér volt a niu inka-egység. Szeptemberig — mig is-ko ’ára nem kerültem — megközeli tettem a 100 munkaegységet. Fel is öltözködött az egész családunk becsülettel. Most uj bútor is veszünk majd. Csino-sav. Az öcsém mezőgazdasági 'technikumon tanul Nagykanizsán. Azu'án arról beszél, hogy n Iszcs-ben már teljesít eh ék a kon. . resszusi felajánlásukat. Kitkv- ibv.i'áik a vetőmagot. Emelkedői! a tej hozam is. Megszervezték - munkacsapatokat, kijelölték a munkateriUetcke“. Rendben cif> j készítették a nmnkaszcrszámokal, j a gépeket is. j ★-Ivi: ek>*<ri i-; i uit1 - a I c-ógyvo. j kjnes. Finom zsebkendőbe be- j csomagolva, behajtogatva azután! még külön selyempapirba. ’ — Áttanulmányoztuk a szerve zcii szabályzatot valamelyik nap. A mi üzemi Pártszervezetünk azt javasolja a Kongresszus felé, hogy ennek a második szakasznak — olvassa — a harmadik, á pontják a Ikövc'kezöképpen módosítsák: „A pár tag kötelessége, hogy minden erejével harcoljon a Párt, a dolgozó nép, a haza ügyéért, a béke megvédéséért Népköztársaságunk boldog felvirágoz'a. tusáért,“ * Mórt Julianna meg ezt javasolja, hogy a Szovj-e unió Kom üiuiusia (bolsevik) Pártjának ünénetét már kétszer is átianuL ná.iyoZía, ehhez hasonló módon hozzon a Kongresszus olyan ha- :ározaloi, hogy a munkánk áldozó! készebb. eredményesebb elvégzése érdekében Írják meg a Magyar Kom mun is! a Párt törté Uü.-éu Végül pedig vegyék be a Párt nevébe a „kommunista" szőr. A mi dlcW.isí'ges Tauácsköz- lámságuMk emléke fényes emlék nekünk a Kommunisták Magyarországi Pártjának hősei, vezérei, ennek a Parinak a i-nár- rjai az egész dolgozó magyar nép mártírjai lelkesítenek ma ;s bennünket. Igv bes/cl nm ikájárói, tervei ■.•öl, jgViiiia‘..ttrói i megyü leg- ■ pá.í'.ií rlöítje, Tóth Mária élviárinö. a ncrnesrádói tszcs párttí'tkára. ovábbi fejlődésének, s éppen izeknek a kiküszöbölésében van latalmas jelentősége most folyó lalusi kultúrversenyünknek. A megyénkben eddig lezajlott semutatók, a csoportok teljesítmény versenyben végzekt munkája azt mutatja, hogy jelentő* lépéssel mcníünk előre. Eltűnt a versenyben résztvevő csoportjaink műsorából a giccs, a siemét, az „öncélú“ anyag. Színjátszóink darabjaikban a békeharc kérdéseit, az áldozatvállalást, a Szovjetúnió iránti szeretetünket, Pártunkhoz való rakaszkodásun- kat, aZ ellenség gyűlöletét, munkánk megjavítását, a falu szocialista fejlődését viszik a nézők, a hallgatók elé. Tánccsoportjaink népi táncainkat, az élenjáró szovjet tánckultúra legszebb alkotásait mutatják be, énekkaraink pedig népdalainkat, szovjet é* magvar tömegdalokat, a békéért, a szocializmus építéséért vívott harcunkra lelkesítő énekeket dalolnak. A politikai színvonal mellett jelentősen fejlődött a csoportok művészi színvonala. A járási bemutatók során több mint tíz kiváló színjátszó tehetség, új' művészetünk új káderei tűntek fel, tánccsoportjaink, énekkaraink is komoly fejlődésen mentek keresztül. A mai megyei bemutató egyik komoly pozitívuma csoportjaink fejlődő politikai és művészi színvonala lesz. Segíti a kongresszusi munka verseny sikerét. Fejlődő kultúrcsoport jaink számára a megyei bemutató azonban csak egy ünnepi állomás, melyet a munka ás a harc hétköznapjainak kell követniük, Kultúrcsoport jaink anyagukat jnem a megyei bemutatóra tanul- j ták, hanem községük, járásuk politikai és kulturális fejlődése szolgálatára. A bemutatón résztvevő csoportok jó minőségi munkája azt a kötelezettséget is hozza magával, hogy meg jobban bele kell kapcsolódniuk a politikai feladatok támogatásába, még jobban és egyre szervesebben a népnevelő munka részévé kell váInfok. A nemzetközi helyzet, az ebből adódó fokozottabb feladatok, a. begyűjtési terv teljesítése, a termelőszövetkezeti mozgalom kiszélesítése, a jobb és több munka, a békéért folytatott következe1 es harc szabják ineg kuliúrcsoport- jaink további munkáját. S a cső- ■ portok ió politikai és művészeti munkáját nem a bemutatón kapott tapsok nagyságával, hanem községük begyűjtési eredményeivel a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésével, békénk ellenségeinek leleplezésével, a község politikai és gazdasági emelkedésével mérjük le. A kullűrverseny és megyei bemutatónk akkor lesz valóban eredményes. akkor lesz komoly erő Pártunk Kongresszusának előkészítésében, ha kultúrcsoportjaink, kultúrmunkásaink igazi népnevelőkké válnak, ha a kultúrát a mindennapok munkájába - valóban harci fegyverré teszik a békéért, a szocializmus építéséért. {Hadnagy László) — A nagykanizsai DISz Sportrepülőkor alapfokú elméleti repü lő-ianfolyamot, indít, amely hcli két, összesen 10 összejövetelből át]. Erre a tanfolyamra jöhetnek azok. is, akik nem tag jaj a Repülökör- nek, elsősorban a munkásfiatalok. Az össze jövete’ t az általános gimnáziumban tarjjuk kedden és .szombton délután 5 órakor. Ve zetőség. . VÁROSI MOZGO NAGYKANIZSA vasárnap: gat Hogyan formái ja egy nagy építkezés a természetet és az ein bereket. UMFI híradó. Vasárnap délelőtt 10 órakor mütte FEJD GÁzilsA. II :u: Vasárnap. 10S1. fébr. ?l, ncpncvelok azonban csak nagyi tekén jutnak cl hozzájuk. Annál sii- rüebben hallják az ellenség hangját... Ezek az okai egyrészt az eredménytelenségnek. A Pártszervezet teljesen el van szakadva a község dolgozóitól. A tanács munkáját sem segíti és nem adja meg a kellő iránymutatást. Dá nézzük csak meg a tanács munkáját. A jelejiíegi tanácstitkár hosszabb panaszkodás közben elmondja. — Naponta az akták zömét kapom a járási tanácstól. Ez rengeted munkát okoz, igy arra „nincs is időm'', hogy a tanácselnököt, aki ilyesféle munkát nem végzett azelőtt, bevezessem az ifodax munkába. Inkább csak „gyakorlati" feladatokat oki meg. így áll a tanácsnál a helyzet,
