Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1951-02-11 / 35. szám
pArt élei A iolsevl Párt !eg?őihefettensénfnek biztosítéka a tömegekkel való szoros kapcsolat A Szovjetunió Kommunista (bo[- vik) Pártja, melyet Lenin és Sztá Iin lángelméje hozott létre, a munkásosztály élenjáró szervezett csapata, osztólyszerveze.jénefe leg magasabb formája, hatalmas fegy- ver a kommunista társadalom megvalósításáért folyó harcban. A népből kinőtt Bolsevik Párt tagjai a munkásosztály, a kolhozparasztság és a szovjet értelmiség ilegkiválóbbjaj, akik számára mindennél előbbrevalóak a szocialista haza. a dolgozók érdekei. Lenin Sztálin Pártja a munkásosztály élcsapatálkak, a dolgozók milliós tömegéhez fűződő elszakithafatlan kapcsolatnak élő megtestesülése. * Lenin és Sztálin alkotó módon fejlesztették tovább a proletár pártról szóló marxista tételeket a Párt és a dolgozó tömegek egymáshoz való viszonyáról. Ezt a tanítást az opportunisták, a meo- sevilkiek, a trockisták, a buchari- nisták, valamint a Párt és a nép egyéb ellenségei ellen folytatott kérlelhet etilen harcban, fejlesztették tovább. A bolsevik stratégiának és taktikának, melyet tudományosan Lenin és Sztálin dolgozott ki, a legfontosabb követelménye az, hogy a forradalmi tömegeket saját tapasztalaikon keresztül győzzék meg. Lenin és* Sztálin Pártja «a forradalmi harc tanulságain nevel te a munkásokat és parasztokat. A Párt 1917 ben a nép legszélesebb tömegei előtt lerántotta a leplet az ideiglenes burzsoá kormány imperialista népellenes politikája, ról, s ilymódon el tudta szigetelni a kispo’gáii megalkuvókat, tömör egységbe fogta a munkások és szegésnyparasz'Ok forradalmi hadseregét és biztosította a Nagy Ok tóberi Szocialista Forradalom győ zelmét. A Bolsevik Párt hősi története azt mutatja, hogy a Párt azáltal vívta ki a széles tömegek bizalmát és támogatását, hogy megtudta győzni őket politikája helyességéről. A dolgozók saját tapasztalataikon keresztül győződtek meg arról, hogy a Bolsevik Párt sikerrel ve zette harcukat a nagybirtokosok és tőkések hatalmának megdönt é- .-éért. a proletárdiktatúra megteremtéséért, a szocializmus győzelméért a Szovjetunióban. A Bolsevik Párt ereje és le győzhetetlensége abban rejlik, hogy a nép a Párt politikáját sa ját politikájának, a szovjet rend- szer létalapjának tekinti. A Bolsevik Párt politikája mozgósító, szervező és irányitó erő, mely a legrövidebb idő alatt biztosította, hogy a szovjej- ország elmaradott országból óriási ipari hatalommá lett. A bolsevik politika ajapja a marxizmus-leninizmus nagy tanítása, a társadalom fejlődés-törvényeinek mély ismerete. Jóllehet a Párt elszakíthatatlan kapcsolatban áll a nép tömegekkel, soha nem oldódott fel a párton kívüli tömegszervezetekben. A lenini-'sztálini szervezési elvek kidomborítják, hogy a marxista párt a munkásosztály vezető csapata, legelső erődítménye, harci vezérkara, mely egyesíti a dolgozók ösz- szes tömegszervezeteinek munkáját a kommunizmusért folyó harcra. A Párt a szakszervezeteken keresztül állandóan erősíti kapcsolatait a- szocialista termelés vonalán az ország munkásosztályával. A szovjeteken keresztül elmélyül és kiszélesíti kapcsolatait az államigazgatás és szovjet építés vonalán minden dolgozóval. A kolhozok, a mezőgazdasági szövetkeze tek szervein keresztül kapcsolatban áll a szocialista mezőgazdaság építőinek, dolgozóinak millióival, s a lenin-sztá!ini Kommunista Ifjúsági Szövetségen keresztül a kommunizmus szellemében neveti az ifjú nemzedéket, előkészíti a legfontosabb tartalékot, az if juságot. A Bokevik Párt a legfőbb vezet őerö a proletárdiktatúra rendszerében. Kidolgozza a politikai irányvonalat, rávilágít az állami és társadalmi szervezetek előtt álló gyakorlati feladatokra. A Párt a nép iránt hű legjobb kommunistákat és pártonkivülieket osztja be vezetőmunkára, segít a dolgozó ömegekmek ellenőrizni az áljaim, igazgatási szervek munkáját. A Párt határozza meg a szovjet ál ’am munkájának irányát, az országon belül, de a békesz-rető sztálini külpolitikát is. A Párt a proletariátus diktatúráját 2 szov leteken keresztül és a dolgozók egyéb tömegszerveze tei segítségé ve’ gyakorolja. A szovjet nép ki magasló történelmi győzelmed ar. ról tanúskodnak, hogy Lenin-SztáJin Pártjának politikája a dolgozók életérdekeit fejezi ki, s az egész nép helyeslésére támaszkodik. Sztálin arra tanítja a kommunistákat.^ hogy ne bizakodjanak el a sikerek láttán, hanem fáradhatatlanul erősítsék, szélesij-sék a dolgozó tömegekhez fűződő kapcso lataikat. Ahhoz, hogy megsokszo. rozzák a munkások és parasztok milliós tömegeihez fűződő kapcsolataikat szüksége«, hogy a párttagok ne csaik tanítsák a pár- tönkivülieket, hanem maguk is tanuljanak tőlük. Azok a pártve. zeiök, szovjet vezetők, szakszervezeti és gazdasági vezetők, akik nem óhajtanak tanulni a tömegektő*. semmibeveszik a munkások és parasztok millióinak hatalmas gyakorlati tapasztalatait, nem tekinthetők igazi bolsevik vezetőknek. Az igazi bolsevik vezetőknek nem sízabad eimiaradniok, mert elmaradnak a tömegektől, de nem szabad előrefutni sem, mert ez szintén a tömegeikhez fűződő kapcsolat elvesztését jelenti. .Aki a mozgalmat vezetni akarja és egyúttal meg akarja tartani a kapcsolatot a milliós tömegek kel, — mondja I. V. Sztálin — annak két fronton kell harcolni — az elmaradók ellen is, de az elő reszaladók ellen is.* A Bolsevik Párt élő megtestesülése a szovjet szocialista társadalom erkölcsi és politikai egysé gének. Ez az egység jut kifejezés re a kommunisták és pártonkivü- liek sztálini tömbjének az ország összes államhatalmi szervei választásán kivivőit nagyszerű győzelmeiben . s a szovjet emberek nek a szocialista haza javára vég zefit önfeláldozó munkájában. A Párt a Nagy Honvédő Háború éveiben még jobban összeforrt a néppel. A háború súlyos napjak ban több, mint 3 millió Lámglelkü szovjet hazafi lépett be soraiba. A szovjet emberek az állam érdekeit mindennél előbbre helye zik. Az ötéves terv éveiben, egye dülálló arányokat öltött a szocialista verseny, 0 dolgozók alkotó kezdeményezése a népgazdaság, minden területén. A nagy Sztá- ’in vezette Bolsevik Párt a nép széles tömegeire és munkale Ikes p- désének lendületére támaszkodva hozzáfogott a nagy természetátaia- kitásj tervek megvalósításához, a kommunizmus anyagi alapjának kiépítéséhez. Lenin-Sztálin Pártja vezeti a szovjet nép nagyszerű előrehaladását a kommunizmushoz. Az állami, a gazdasági, társadalmi élet minden területén nap, mint nap fáradhatatlanul erősiti kapcsolatait a dolgozók milliós tömegeivel. A kommunisták és pártonkivüliek megbonthatja,flap egységben és ba rátságban Lenin Sztálin Pártjának zászlaja alak építik a kommunis- a társadalmat. (G. Tyerjajev) A JUGOSZLÁV IFJÚSÁG HARCBAN A TITO-BANBA ELLEN Nemrégiben tartották meg Bel- gr ódban a Utoista ú. rí. „Népi Ifjúsági Szövetség“ plénumát. Ezen az ülésen az ismert titoista lakáj, Miljan Neoricsics tartott beszámolót. A régebbi dicsekvő beszámolóktól eltérően, Neoricsics ez alkalommal azon kesergett, hogy az if- jóság körében a „demoralizáció”, „apáthia'\ „perspektivanélküliség“ hangulata uralkodik. A beszámoló szavai szerint a „lelkesedés hiánya vehető észre az ifjúságnál azoknak a feladatoknak a megoldása alkalmával, amelyeket a kormány állít az ifjúság elé''. Neoricsics beismerte azt is, hogy igen sok olyan szervezet van, amely csak vezetőségből áll, illetve néhány kinevezett személyből, egyetlen tag nélkül. Sok olyan hely is van, ahol ugyan az „egész ifjúsá- goP' felöleli a „Népi Ifjúsági Szövetség*' szervezete, azonban a tagok közül senkisem dolgozik semmit. Végülis van sok olyan hely is, ahol egyáltalán semmiféle szer- vezet nincs. így fest a jugoszláv „Népi Ifjúsági Szövetségc> annak a beszámolónak az alapján, melyet Neoricsics mondott el. Ezt a képet Neoricsics egyes kisebb vezetők „evenge munkájával próbálta megmagyarázni. Az ifjúság passzivitásának igazi oka, hogy nem hajlandó résztvenni azokban az akciókban, amelyeket a Tito- klikk tűz az ifjúság elé. Az ifjúság meggyőződött a titoisták árulásáról és belátta azt, hogy a titoisták a jugoszláv nép leggonoszabb ellenségei, akik eladták az országot és az amerikai imperializmus gyarmatává változtatták. Ma, amikor a jugoszláv hadsereget a háborús úszítók zsoldos seregévé változtatták és amikor eladják a jugoszláv dolgozók életét, kereskednek az ifjúság életével, nem lehet egyetlen olyan jugoszláv ifjú sem, aki önkéntesen és letkesen építené a katonai repülőtereket, stratégiai vasutakat és utakat, gyárakat és üzemeket, amelyek fegyvert és hadianyagot gyártanak egy új vérontáshoz. A jugoszláv dolgozókkal együtt a fiatal hazafiak is az egyedüli he* lyes útra — a Titoék gyűlölt, népelnyomó rendszere elleni harc útjára — léptek. A belgrádi kémbandának egyre nehezebb a helyzete az ifjúság egyre erősödő harcával szemben. Éppen ezért a titoisták új trükkhöz folyamodtak és előre megrendezett bírósági tárgyalás elé állítottak egy csoport fiatal hazafit azzal a váddal, hogy „kárt akartak okozni az ország szocialista építésében1', hogy így megfélemlítsék és a maguk oldalára állítsák az ifjúságot. A titoisták reményei ellenére azonban a tárgyalás nem rettentette meg a jugo- szláv fiatalokat és nem vetett véget az ifjúság egyre jobban erősödő harcának, sót újabb harcra buzdította őket. A bíróság előtt álló fiatat hazafiak csoportjának vezetője, Braniszlav Kanurics bátran kijelentette, hogy valóban létrehozták az ifjúság illegális szervezetét, hogy megakadályozzák a titoisták népellenes rend szabályait. A tárgyaláson Eozsidar Maries büszkén jelentette ki, hogy telefonhálózatot rongált meg, leszakít, gáttá a „népfront“' plakátjait. A többiek bátran vállalták, hogy ők gyújtották fel a „Partizenka’'-gyárat, amely hadsereg — az ameri- kaiak háborús készülődésének —i szükségleteire dolgozott. Mindezek a tények arról beszélnek, hogy Tito—Rankovics klikkjének nem sikerült megtévesztenie a jugoszláv ifjúságot és nem tudta a béke és demokrácia táborának ellenségeivé tenni. A New York Herald Tri bane Tito fasiszta rendszeréről Az amerikai jobboldali New- york Herald Tribune jelentette, hogy a karlovaci kerületben lévő Leszkovac, Szlum és Glina községekben több mint kétszáz embert tartóztattak le Tito pribékjei. A horvátországi Plitvicaj Tavak környékén a parasztok fellázadtak. elhagyták a falvakat és az erdőbe húzódtak, hogy onnan folytassák a harcot a Tifo- fasiszta rezsim ellen. A titoisták azon siránkoznak. hogy az egyes vidéki Szervek támogatják az ellenállókat: és ..nemtörődömséget és pasz* szivitást“ tanúsítanak velük szemben. Köztudomású dolog* hogy Tifo klikkje számos hatósági embert távolított el és vetett börtönbe. Mindez az bizonyítja, hogy Tito fasiszta rendszere velejéig rothadt é3 halálra van Ítélve. Jugoszlávia dolgozói eisöprik a Tifo-klikk rabló, fasiszta rendszerét. Sz. Garbuzov: Találkozás a jövővé! A gyárban szünnap volt. Csak a karbantartó lakatosok jöttek be a műhelybe, hogy ellenőrizzék a gépi felszerelést, kipróbálják a gépeket és motorokat, előkészítsek őket 'az uj munkahétre, Lída Kapusztyina is dolgozott. A tekercselőnő éles szeme pontosan megtalálta a beteg helyét a rézdrótok bonyolult szövevényében fürge ujjai ügyesen pergették a drótot, egyik tekercset a másik után. A szeretett és megszokott munka most is mint mindig, rendben ment. Gondolatai időnként a gyári khtb tágas terme' felé kalandoztak, ahol ezekben az órákban az utolsó előkészületeket végezték az estére. Ott van most a bizottság valamennyi tagja, az egész aktíva, barátai és szaktársai.. Kolja Barannyik biztosan elhozta már a kiállítási üvegszekrényeket és Viktor Karpovval együtt most állítja fel őket az előcsarnokban. Gál ja Vaszíljova és Vanja Mojszejeva — mindkettő nagyszerű esztergályos — könyveket, folyóiratokat, újságcikkeket helyeznek el az üvegszekrényben, Vasárnap. 1061. febr. 11, melyek a szeretett Volga múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélnék. A nyugtalan szellemű Jura Bergyicsevszkij biztos elhatározta, hogy mégegyszer próbára teszi, vájjon tudja-e minden vörös karszalagos ügyeletes a maga kötelességét. A színpadon pedig ott sürög-forog Lida Martinova, a kulturcsoport felelőse ... A gondolatok egyáltalán nem zavarják Lidát munkájában Már a harmadik rotorhoz lépett, mikor könnyű lépteket hallott a háta mögött. — A harmadik? —■ fordult felé kérdőn a művezető. Krétadarabot vett elő a zsebéből és ott mindjárt a motorboritó lemezen valamit számitgatni kezdett. — Kiderül. hogy már a tizediket is átlépted. Te pedig nem is szólsz! T idia elpirult. Munkájába elmerültél!, miközben gondolatai azon jártak: vájjon hogyan fog eltelni a mai este, egészen megfeledkezett róla, hogy a mai nap az ő számára ís sok tekintetben jelentőségteljes. Hiszen éppen most fejezte be tizedik évi feladatát és az év végéig még egy egész hónap van hátra. Ha igyekszik, talán a tizenegyet is el tudja végezni! — Fejezd be a munkát, te jubiláló, — szólott hozzá a 'művezető. i— Már kétezer Mcíonál- tak érted a klubból, várnak rád... Mikor Lída Kapusztyina belé- pett a terembe, az est. már megkezdődött, Két hatalmas térkép keretezte be az emelvényt. Az egyiken meglátta a jövő két tengerének, a kujbisevinek és sztalin- grádinak a körvonalait. melyek olyan ismerősek voltak számára, mintha máris meglennének. Az erőműtől a haza szive: Moszkva felé a távvezeték aranyos vonala húzódott. A másik térképen a csatornák kék erei szelik keresz- tül-kasul a végtelen térségeket, amelyek egész államoknak is be- illenének. A zöld szín, az élet színe pedig egyre távolabb és távolabb szorítja ki a pusztaságok sárga foltjait. Az előadó pálcája éppen a Sza- marszkaja Luka hallására mutat. Zsiguli hegyek... Minden orosz ember számára drága hely ez most... Az emelvényről pedig micsoda távoli, majdnem hihetetlen dolgokról beszélnek. Vaj jón lehetséges volt. hogy millió dolgozó sorsa egyetlen egy önfejű udvari hivatalnok kényétöl-kedvé- !ől függjön? Elképzelhető-e, hogv gúnnyal és nevetséggel találkozott a nép javára irányuló terv? Pedig igv volt. J\^ éhány esztendővel az Októberi Forradalom előtt egy fiatal szamarai mérnök tervet dolgozott ki a Zsiguli hegyek lábánál építendő vízierőműröl. Javaslatát és érveit a helyi földbirtokosok gúnyos nevetéssel fogadták. „Megszelídíteni a Volgát és vizet adni a paraszt földeknek? Fantázia ez, vagy lázálom!” Abban az időben a Zsiguli hegyek legnagyobbrésze Orlov Da- vidov gróf birtoka volt. A gróf intézője elvágta a dolgot: •— Mit gondol maga, hogy a gróf megengedi ilyen örült építmény létesítését az ö f oldj pin? Soha! ... Az előadó megvárta míg elcsendesedik a teremben a zaj, míg az ifjak és leányok átgondolják és értelmükkel felmérik a hallottakat, majd folytatta: — De nem is kell példákért a ;örténelémhez fordulnunk, térjünk vissza a mi korunkba: Vessünk egy pillantást mondjuk az Amerikai Egyesült Államokra, melynek legnagyobb részén vad viharok dühöngenek, melyek minden évben több mint 3 milliárd tonna felszíni földréteget sodornak az Óceánba és ezáltal terméketlen puszi asággá változtatják a földekét. Az utóbbi száz év folyamán az USA-ban 8 millió hektár kiterjedésű területen építettek öntöző rendszert A mi két Volga- menti sztálini óriásunk pedig 14 millió hektár öntözését teszi lehetővé. Amellett pedig Sztálin elvtárs tervei szerint nem száz év alatt ölt testet népünk álma hanem öt-hat esztendő alatt válik valósággá. Öt-hat esztendő alatt! Vegyük figyelembe, hogy a Columbia folyón a ,,Grand Cooly“, melyet pedig agyonreklámoztak az „amerikai életforma“ lantosai, melyről annyit kiabáltak. már huszadik esztendeje épül és még mindig nem érte el a tervezett teljesitő- képességet. A Volgának pedig a Dnyeper és az Amu-Darja nyújtja kezét. A kommunizmus dicső művei két világrészen, négy tenger mellett terülnek el. Arra hivatottak e'zelc a művek, hogy villanyfény ragyogásába borítsák a városokat éa falvakat, termékennyé tegyék a földet, snegenyhitsék az éghajlatot. megváltoztassák a természetet. Micsoda boldogság a mai időben élni és a mi országunkban, ahol ezek a szavak nem valami álmot, csak fantáziát jelentenek, hanem élő, kézzelfogható, véghezvihető munkát. Ennek elvégzésére pedig csak mi vagyunk képesek, csak a kommunizmus világa tudja ezt megvalósítani! "|7 elgördül a függöny. Az énekkar a Sztálin-kantálát énekli. FcllelkesüHen és szár- nyalóan csendülnek a fiatal hangok. a jóüsmert melódiái átveszi a közönség Most már mind a másfélezer ifíu és leány együtt énekel. Sztálinról a kommunizmus építőmesteréről: „Mert szivünk kitárul nagy Sztálin szavára^* :l
