Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1951-02-28 / 49. szám
A DISi üdvözli a kongreMsz us i Kürtök hangja vezette bä a Párt ifjúsági szervezete. - a‘ Dolgozó Ifjúság Szövetsége küldöttségei. A világ ifjúságának himnuszára vonultaik be ia terembe a dolgozó fiatalok, néphadseregünk, rendőr .ségünk, Államvédelmi -Hatóságii rk ifjú tagjai. A kongresszusi teremben a fiatalok ajkán felharsant békéért harcoló ifjúság dala: „Egy a jelszónk — a béke...’1 A fiatalok élén egy honvéd és egy dolgozó fi aljad egy-egy zászlót • - vitt. A vörös selycmzászión i\ magyar ifjúság példaképa, a hős i .nini-sztáiiai Komszomol jelvé- nve, a nemzeitiisz-inii zászlón perig a DISz jelvénye látható. A küldöttség összetételében és öltözetében is jelképezte az egész ma- ; v ar ifjúságot és .a magyar ifju- ■ ág egységét. A 'tanuló és dolgozó fiatalok kék blúzban, illetve ingben, sötétkék nyakkendőben vo nultak fel. A dolgozó paraszt fialok népviseletben jöttek el üdvözölni a magyar ifjúság boldog vivőjének szervezőjét’, a Pártot. De ott voltak közöltlük gyönyörű egvenruhájuklwn békénket védő néphadseregünk fiataljai, a "• .1 táraink biztonsága felett őrködő állámvédehni határőrök és a belső békénket és biztonságunkat érző'államvédelmi őrök és rendőrök. Valamennyi fiatal .kezében virágcsokor, A Kongresszus résztvevői helyükről felállva ütemes fapss'al fogadták a terűmben lei- vonuló fiatalokat. A magyar ifjúság üdvözletét a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusának Kék Zoltán elvtárs, a Győr’ V agóngyár m u nk aérdemren d c s sztahanovista esztergályosa tolmácsolta, — Dolgozó Ifjúság Szövetsége, a magyar fia'alokj nevében forró r-zereíef.fcsl köszöntőm Pártunk II. Kongresszusát — mondotta, — Nincs a mi eleiünknek olyan pillanata, hogy ne éreznénk a. Párt és a kommunisták végtelen' szeretedet, gondoskodását a fiatal nemzedék, a: ifjúság iránt — Amunkanéllniti, nyomort, kilátástalan jövőjű ifjúság a mi számunkra már csak rossz ein lék. Ma felszabadult, örömteli és vidám a mi életünk. — Drága Sziálin elviárs! Drága Rákosi elvtárs! Köszönjük a boldog élele!. Köszönjük, hogy uj tartalmat kapóit a munka. Köszönjük a nagyszerű lenini-' sztálini eszmékéi, amelyeket a Párttól kaptunk. — Köszönjük, hogy megvalósíthattuk dolgozó ifjúságunk egységes szervezetét: a DlSz-l. Köszönjük, hogy a hős lenini- sztálini Komszomol utján jár ha tünk. — Mállók leszünk a Pár! bizalmára és ígérjük, hogy a kon- yreszus útmutatásai szerint elsők leszünk az ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításában, az üzemekben, a bányákban, falun és iskolában egyaránt. — Mi, magyar fiatalok, tudjuk jól, hogy a békéért folyó harcból, a szocializmus építésének meggyorsításával vesszük ki ág jobban részünket. Izzó gyűlölettel fordulunk a boldog jövőnkre szabadságunkra törő háborús provokátorokkal szemben és kekszen állunk hazánk békéjének, szabadságának védelmére. — Megfogadjak a kongresszus elölt, hogy tán; őrit hatatlanul állunk harcokban megedzett, győzelmes Pártunk mögött, napsii- :ősben és viharos időben egyaránt is készen leszünk minden utmu- atásál követni nagy tanítómesterünknek, szereiéit Rákosi clv- Uívsunlaiak. A beszéd közben többször zugot! fel a küldötteik és a fiatalok tapsa. Különösen meleg szeretettel ünnepelték a kongresszus tagjai és az egész magyar ifjúság képviselői a magyar ifjúság jobb jövőjéraslk kováesolóját, fa magyar nép forrón szereteti fa- ni tojó. te Rákosi Mátyás elv társat és hazánk felszabadítóját, a nagyszerű lenini Komszomol fali hóját, a béke legfőbb védelmezőjét', Sztálin elvtársát. Hosszú perceken át zúgott az éljen és a hurrá. Az üdvözlő beszéd után a 'küldöttek virágcsokrot nyújtót iák át Rákosi Mátyás elvlárs- naik. a Szovjetunió Kommunista Pártja, a nagy (Sztálin pártja küldötteinek és a többi külföldi küldöttnek. A küldöttek tapsa ‘.őzben a fiait alok énekelve hagy. ák .el a kongresszusi termet. Xenon IVovak elvtárs telsz ólul ás a A következő felszólaló, Némethi József -elvtárs, a Bács megyei Pártbizottság titkára elmondotta, hogy a Pártba Kirakodott ellenség a délszláv dolgozó tömegek kizárására törekedett. Az ellenség kártevését megakadó, lyoztáik cs Pártunk helyes polL vikáiának, valamint a jugoszláv dolgozó nép nyomoráról átérkező híreik Bács megye dolgozói'.1, köztük a délszlávokat is egy emberként. felsorakoztatják a' Párt, Rákosi elvtárs mögé. Fehér Istvánná elvtárs,' a Magyar Pamutipar küldötte, volt a következő felszólaló, majd ^ a Lengyel Egyesült Munkáspár' Központi Vezetőségéneik üdvözle. lét tolmácsol la Zénón Novai1,-c elvtárs. Hangsúlyozta, hogy a lengyel és a magyar népet mindenkor a baráti kötelékek szálai fűzték össze, de ez a barátság csak most juthatod kifejezésre, amikor a hős Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat. Ismer- 'e te ezután, milyen eredményt ért el a lengyel nép a szocializmus építésében,' majd hangsúlyozta. hogy a lengyel és a magyar nép a Szovjetunió oldalán, együtt a világ többi népével íem kíméli erejét a béke megvédésében. A nagy tapssal fogadott felszólalás után Hegedűs András elv- társ, Pártunk Központi Vezető ségének lilik ára tartott beszédek létünkön alkalmaznánk, egy év múlva közel 5 millió mázsával több burgonyát tudnánk termelni, ez mintegy Budapest egy évi szükségletének legalább a négyszerese. — Az elmúlt hetek döntő tapasztalata az előbbiek mellett, a mezőgazdasági gépek nagy szerepe a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében — Ötéves tervünk utolsó esztendejében a. Szovjetunió segítségével az aratásra kerülő területünk közel 40. százalékát géppel, jelentős részében kombájnnal tudjuk aratni, amig a múlt évben az aratásra kerülő területnek mindössze két százalékát arattuk géppel — A mezőgazdaság gépesítését azonban nemcsak a gépek számának növelésével tudjuk fokozni, hanem a meglévő gépek jobb kihasználásával is. Ezután az állami gazdaságok és gépállomások jelentőségéről beszélt, majd így folytatta: — Rákosi elvtárs irány tmutató beszédében erősen aláhúzta a falusi pártszervezetek szerepét és megerősítésüket' Pártunk központi feladatául tűzte ki. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése csak azokban a községekben ért el döntő sikert, ahol párttagjaink példát mutattak és az agitácíós munkát falusi pártszervezetein!? és helyi pártbizottságaink közvetlenül irányították. — Tapasztalatok azt is mutatják, hogy döntő eredményt csak ott sikerül elérni, ahol a dolgozó parasztság egésze, a középparasztság is élesen szembefordul a ku- lájcsággal. Pártszervezeteinknek a szegény paraszt ságra támaszkodva szembe kellett állítani a kulák- Sággal a középparasztságot is. — Akadályozhatják a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését a baloldali túlzások is. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy Pártunk politikája továbbra is a kulákság korlátozására irányul és az ettől való eltérés Pártunk politikájának a megsértését jelenti. — A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében eddig szer zeit tapasztalatainkat áttekintve megállapíthatjuk, hogy eddigi tapasztalataink mindenben igazolják a mezőgazdaság szocialista átszervezése lenini-sztálini utjának igazát. — Dolgozzunk úgy, hogy ezen az utón szeretett Rákosi 'elvtár sunk útmutatása szerint minél kevesebb hibával valósuljon meg Pártunknak döntő célkitűzése, mezőgazdaságunk szocialista átszervezése. olasz nép sofliasem los»- a ^zovjeíaiuió és a népi demokráciáik ellen harcolni** Hegedűs András elvtárs felszólalása-r Mezőgazdaságunk szocialista átszervezése nem egyszerű, egyik napról á másikra végrehajtható feladat, a dolgozó parasztság száz-' ezreit kell átvezetni az elmaradott kisüzemi gazdálkodásról az új termelési módra, a ' szövetkezeti társasgazdálkodásra. — Ehhez a munkához sok tapasztalatot nyújt a termelőszövetkezeti mozgalom elmúlt két hó“ napban történt gyors fejlődése. A február 25-í helyzet szerint 3480 term előszőve'kez^thez, illetőleg csoporthoz kereken 145.000 család, 990.000 katasztrális hold szántó, az ország szántóterlületének több mint 10 százaléka tartozik. Az elmúlt hetekben megindult egészséges fejlődésben kezdenek kibontakozni a. termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének uj vonásai. Ezekben a hetekben nagy mezővárosok, a 27.000 lakosú Karcag, a 13-000 lakosú Turkeve, a 11.000 lakosú Kisújszállás és a náluk ríeip, sokkal kisebb Mezőcsát dolgozó parasztságának több mint 95 százaléka belépett a termelőszövetkezetbe. — Sok elvtársunk hajlamos arra, hogy csak annak a kel-három hétnek a munkáját emelje ki, amikor ezekben a községekben a dolgozó parasztok tömegesen léptek be a termelőszövetkezetekbe'. Ez pedig komoly veszélyt jelent — egészséges, megalapozott fejlődés helyett súlyos károkkal járó elő reszalad ás következhet hé, mert országunkban termelőszövetkezet mozgalom .ily gyors fejlődésének általában még nincsenek meg a fel tét elei. — A dolgozó parasztok tömeges belépéséhez a termelőszövetkézetekbe elsősorban is az szükséges, hogy a gyakorlatban meggyőződhessenek a meglévő .termelőszövetkezetek jó példájából a szövetkezeti társasgazdálkodás előnyéiről. Azok. akik «anélkül akarják a dolgozó parasztság fö- cömegeii megnyerni, szükségszerűen a nyom as, a parancsolgatás Szeréin. 1951. febr. 28. módszerét segítik elő, a meggyőzés es felviíágositö munka helyett— Az 1948-ban és 49-ben megalakult termelőszövetkezetek túlnyomó része jól megállotta a helyét és legyőzte a kezdeti nehézségeket. De szövetkezeteink nagyrésze, — 3480 termelőszövetkezetből 1 800 a múlt év őszén, vagy csak az elmúlt hónapokban alakult és igy nem volt ideje arra, hogy tényekkel bizonyítsa a nagyüzemi termelés fölényét. Ezért- a termelőszövetkezeti mozgalmunk gyorsabb fejlesztése érdekében elsősorban is elő kell segítenünk a meglévő termelőszövetkezetek megerősítését és bennük jó terméseredmények elérését, — Rossz utón jár tehát az a pártbizottság , amelyik most megfeledkezik erről a kérdésről és továbbra is csak a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű növelését tartja szem előtt. Az ilyen helytelen gyakorlat eredménye az lenne, hogy számszerűleg nőnének unván a termelőszövetkezetek, de mert a tavaszi szántási-vetési munkálatokat nem tudnák idejében elvégezni, a termelőszövetkezetek terméseredményei rosszak lennének, Ez pedig akadályozná termelőszövetkezeti mozgalmunk gyorsabb fejlődését — amikor itt lesz annak az ideje és lehetősége — éz év őszén, illetve telén. Ezért javasolta Pártunk a földművelés- ügyi minisztériumnak, hogy március 10'iöl augusztus 1-ig ne engedélyezze uj termelőszövetkezeti csoportok alakulását. Ezután két egyszerű példával mutatta meg. hogy a szovjet ta- oasztalatok felhasználása milyen nagy jelentőséget jelent. — A kukoricatermésben — mondotta — rátérünk a szovjet módszerek szerint a négyzetes vetésre és a pótbeoorzásra, holdankint legalább 20 FLal tudjuk csökkenteni a termelési költségeket és legalább 2 mázsa szemes kukoricával tudjuk növelni a terméshozamot. Tehát ha az egész országban alkalmazzuk ezeket az egyszerű módszereket, amihez nem kellenek bonyolult gépek, közel 40 millió forint megtakarítást és 4 millió mázsa többlcttermést érhetnénk el. — Burgonyatermelésünknél — ahol átlagaink rendkívül alacsonyak —, ha rátérünk a Szovjetunióban használt nyári iiltetésü burgonya termelésére, holdanként azonnal legalább 10 mázsás íerméstöbbletet érhetünk el. És ha a következő évben a nyári vetésünk burgonya gumóját használjuk vetésre, az újabb 10 mázsás többletet jelent. Ha ezt a módszert az egész burgonya vetésterüIlege-düs elvtárs beszédét mind végig nagy figyelemmel hallgatták a résztvevőik. Ezután Papp Sándor elvtárs, * Pest megyei Pártbizottság lagilprop. titkára hangsúlyozta a népeiévclőmuntk'a jelentőségét a» termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében. Lelkes taps fogadta Luigi Amadé, si elvtárs felszólalását, aki az Olasz Kommunista Párt és vezére, Pal- miro Togliatti elvtárs üdvözletét hozta. Vázolta az olasz dolgozók jogfosziioU és kizsákmányolt helyzetét, amely annak ia következménye, högy a Vatikán bábja, Dp Gitsperi és kormánya az amerikai impcrialistáknatk elad a az országot. — De semilyen reakciós erő, a Tilo-Rainkovics- bánda semilyen diverzáns kísérlete, az imperializmus ügynökéinek semilyen mesterkedésé és intrikája sem képes a munkások és parasztok mozgalmának, a béke olaszországi hívei mozgalmának fejlődését megállítani. Az olasz nép sohasem fog a Szovjetunió és a népi demokráciáik elten harcolni! — jelentette ki Amadesi élvtárs nagv lelkesedés közepette. Majd kifejezte Pártja és az olasz nép elszántságát a :zocializmus felépítésében, a béke védelmében. * Poór Bertalan elvtárs, a Kossuth- és Munkácsi-díjas festőművész köszönetét mondott, felszólalásában Páriánknak, Rákosi elvlársnak a művészetek megbecsüléséért, majd a Szovjetunió élenjáró művészete tanulmányozásának jelentőségét méltatta ígéretet tett, hogy alkotásaival ovább segíti dolgozó népünket a szocializmust' épitő békés munkájában. Nagy ünnepléssel fogadlak Harry Polliit elvtársat, az Angol Kommunist;« Párt főtitkárát. Csői dálatát és elragadtatását fejezte ki azért a fejlődésért, amelyet a magyar dolgozó nép a Párt és Rákosi elvtárs vezetésével elért. Ismertette, hogy az angol dolgozóig élükön a munkásosztály élcsapatával, a Kommunista Párnál, lankadatlanul 'küzdenek a. tőkések ellen megélhetésükért, a békééit- Ezután méltatta. Sztálin rlvtárs legutóbbi nyilatkozatának hatalmas segítségét“, amelyet a munkásáruló A'tlee kormány ellen az angol dolgozó nép (kezébe adott. Ezután liorvédh Márton elvtárs, Pártunk Poli'íkai Bizottságának tagja szólal': fel. Horváth Márton elvtárs felszólalása Horváth Már-on elvt-árs először népnevelőink és propagandistáink hősies munkájáról, majd a hiányosságokról szólva az oik- 'jaéási munka lebecsülésének kérdését vetette fel. Minden ,,,különleges“ megterhelés idején pártszervezeteink hajlamosak arra, hogy a pár’-oktatási munkát olyan- könnyen m o z gal'h aló t a r {a lék n?.«k kezelj ék, ahonnan a legkisebb baj nélkül tehet elragadni kádereiket és más területre mozgósítani a tanuló- sál. Ennek nyomán néhány fontos nagyüzem és bányatelep párloktatási helyzete haSónlit azokhoz az állami iskolákhoz, ahonnan közbelépésünkig tölgy- maikkO' szedni és postát kihordani küldötteik a pedagógusokat és tanulókat. Itt az idje annak, hogy a párt. aklÉiilás Lerül&lén .se nézzük közömbösen a lemorzstolódcisl, teremtsük meg a tanulási rende: és fegyelmet, amely nyilván más ermésze'ü lesz, mint az állami iskoláké, d'a kisebb mértékkel ssinmlesetre sem mérhető. Azok a pártbizottságok, amelyek abból indulnak ki. hogy nem dől össze a ház, ha a párloklalást .>sgyidöre‘‘ megbolygatják, -elfe- 1 ejtik ._az.t, hogy a [eleidazokkal való „lu.UerholUség'‘ ideje körül belül megegyezik a szocializmw felépítésének egész idejével, ha nem többel. A tanulás rénclszcrtelénségéin n. 'lebecsülésébe í párti ngságuii-.v indokolt kritikája is meg nyilvánul egész oktatási munkánk főhiányosságával, az elme let és a gyakorlat összekapcsolásának gyengeségével szemben. Rákosi elvtárs a Társadalmi Szemle 5-ik évfordulóján irt cikkébe.! elmondja: „A Bolsevik Párt kisebb funkcionáriusai a járási és falusi titkárok zöme nagyszerűen tudja alkalmazni a lenini-sztálini elméletet a minden napi apró munkában, nem engedi meg, hogy az ayilációlmn vagy a propagandában az elmélet elváljon a gyakorlattól. A ml szocialista iparunk és szocialistává fejlődő mezőgazda ságunk szédületes eredményei: is alá kell támasztani ennek a rmi.ikamódszernek. Döntő 'S-egi-!- sóget nyújt ehhez számunkra Rákosi elvtárs tegnapi beszámolójának a legfontosabb pártós kormányhatározatok alapos feldolgozására felhívó része. Amikor a Szovjetunióban megjelent a mezővédő erdősávok ültetéséről szóló határozat s a>: elmúlt évben nagy rizierö és öntöző művek lét esi léséről szóló határozatok — a Bolsevik Pár funkcionáriusai és tagsága előd arm kellett nagyon magvarázni, hogy ez gyakorlati magvalósításé annak, amit Sztálin elvlárs 19.31' b,n a kommunizmusba vak) fokozatos átmenetről mondott, ső' a mák, amit annak idején Engels i szocializmus tennészelátalakitó zor, p t<;! in. íme az elméiéi ésgyakorlat összekapcsolása legmagasabb fokon: az agrotechnika, és a műszaki tudományok óiké pzelhe tétlenül magasrendü gyakorlati teljesítményei kisérik cs Jégitik a kommunista -társadalom elméleti célkitűzéseinek megváló- s it ás át. Mi gyakran tapasztaljuk egv- :gy fontos határozattal (kapcsolatban. hogy a tömegek nagyobb érdeklődéssel fogadják, mint amilyennel pártszervezeteink köz. vetítik azt. A Győr megyei Pártbizottság például « minisztertanács kétéves állattenyésztési lia- á roza ‘ ának meg iá r gy a 1 ásó i' a megyei értekezletet hívott össze. \. tárgyalás során kiderült, liogv i meghívott pártonkivüli középparasztok jól ismerik a kormán ál lat tenyésztésről- szóló ha,! ároza - tát, (komoly javaslatokat hoztak ■ i t akarm ánv nö vén y-í e r m esz: és r ö 1, -Húzásról, stb. Ugyanakkor a területen dolgozó funkcionáriusaink egyrészt teljesen felületesen, hallomásból ismerte csak az állattenyésztési ha: ároza lot. De az általánosabb veszély nem Is az. hogy liivatalnokmó'dra. nézünk ;gyes határozatokat, hanem liogv ‘gválfalában nem dolgozzak fel. akadozva, zökkenőkkel hajtjuk végre'. A Csongrád megyei Pártbizo í. •ág február 5-i ülésén megtárgyal*a ■!i begyűjtés kérdését. Az elök-rje-.e •* •ésben 'a következő javaslatok voltak határozatként: ■ A pártbizottságok pdrfszervc