Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-28 / 49. szám

Zet elnke alaposan készítsék elő hágj] a begyűjtést hchiileg megjavítsák. Ezenkívül a példanuda lókat népszerűsítsék és kössék össze a békéért folijó harccal be,gyűjtést és emellett jobban tudatosítsak az állammal szembeni kötelező ;isé.g teljesítésének kérdését.“ Araikor a 'központból le küldött munkatárs megkérdezik az előterjesztést tevő clvtárstól, hogy a beszámoló, illetve a javaslat megjavitja-e a gabonabe- g.yiijléii munkái, azt az őszinte választ 'kapták-. hogy nem. Ugyanakkor, araikor megye. l.'izottság ilyen nagy őrs hiábavaló erőfe-szitést' lett, hogy kisüssön valamit a beszolgálln'ás elősegítésére. a megyebizot/ság páncél- szekrényében olt hevert — nyilván érintetlenül — a titkárság lenn étig h cg gü jlé ssc! ka pcsolafos

január 22-/ határozata. A me. gyebizoítságnaik a harchoz nyilván szüksége van puskaporra, de nein feltétlenül szükséges minden eselbea, hogy a puskaport maga találja fel. (Derültség.)

Horváth elvtárs ezután hangsúlyozta, hogy nem volt jobb a sorsa a szénbányászatról szótő határozatnak és sok más fontos határozatnak sem.

De hozzáteszem ehhez — foly Saha teljesen helytelen volna a hibákért a felelősséget a pártbizottságra hárítani. Komoly felelősség terheli ezen a téren az agitáeiós- és propagandaosztátyl, a párt- és tömégszarv-ezetek osztályát, a hibák többé-kevésbbé

megtalálható1: a Központi Ycze- óség ’öbb; osztályainál is. Rákos.’ .Ívtárs beszédén::.-: idevonatkozó útmutatásai szerin a Központi Vezetőség egész 'apparátusának meg kell javítani munkáját, hogy eredményesen tudjon gondoskodni a kongresszus határozatainak népszerűsítéséről és végrehajtásáról.

Őrizkednünk kell azonban ától, hogy ©z oktatási munkál felforgassuk és esti iskoláinkat, ellenkező végletbe esve, „határo- zatmagyarázó körökké** vál'oz- :ássuk. Az oktatás fő feladnia továbbra is és minden körűimé, nyak között, a legalacsonyabbtól a legmagasabb fokig a ma/xi--- mus-leninizmus elméleti, tárgyi ismereteinek nyújtása.

Ugyanakkor gondoskodni kell arról, hogy propagandistáink a pártiskolákat beleértve, rendszeresen feldolgozzák a Párt és kormány legfontosabb határozatait és központilag kppjanajk támogatást arra, hogyan használják ezt fel az oktató munkájukban hogyan kapcsolják össze- iaz élni ék t tanításával.

Még néhány szót az agitáció- ról. Az agitáció sokat emlegetett politikai tartalma ott kezdődik, hogy kiviszik a tömegek közé, népszerűsítik a Párt és kormány határozatait. Hacsak ismertetjük legfontosabb h átáraz a t oka!.

már háromnegyedrészL nyert ügyünk van. Ha megvilágítjuk a Párt és kormány célkitűzéseit,1

már magunk mögé állítottuk a tömegeket.

Azok a pártszervezetek, ame ■yek bedugják fülüket a hafáro- zavokban megtestesülő, felülről lövő instrukciókkal ikapcsola'ban arra is képtelenné válnak, hogv meghallják és felhozzák a tömegek hangját.

Pedig nyilvánvaló, hogyha az agitációt a tömegekkel való nagy beszélgetésnek inevezzük, akkor az a beszélgetés is kétoldalú és fabatkát sem ér a mi mondami- vnlómk" akkor, ha nem halljuk meg azt, amit a tömegek mondanak.

Rákosi elvtárs beszámolójában útmutatást adott az elmélet cs a gyakorlat szorosabb összekapcsolására, propagandánkban, a Párt és a kormány kifelé irányuló legfontosabb határozatainak feldolgozására, népszerűsítésére agitációnkban. Meg vagyunk győződve arról, hogy ezeknek az irányelveknek a gyakorlatban való átvitele. emelni fogja az egész agitprop, munkánk színvonalát és hatékonyságát és alkal mássá fogja tenni a kongresszus által megszabott hatalmas feladatok megoldására — fejezte be felszólalását Horváth Márton elvlárs. A felszólalást nagy figyelemmel hallgatták végig és többször szakította félbe azt a kongresszus résztvevőinek tapsa.

Ezzel a Kongresszus második napi tanácskozása véget ért.

A kongresszus harmadik napja

Kedd reggel Apró Antal elv- íiárs elnöklésével nyílt meg a Kongresszus, Apró elvtárs ismer, tette az USA és Kanada kommunista, illetve munkáspártjának táviratát, amelyben szolidarí'á- subáit. fejezik ki és testvéri üd- vözjletüketi küldik. Ezután bejelentette Apró elvtárs, hogy a (kongresszushoz hétfőn 909 újabb távirat érkezett, amelyben a dolgozók beszámolnak kongresszusi vállalásaik teljesítéséről és megfogadják, hogy a Kongresszus határozatait maradéktalanul vég. rehajljáik.

Ezután Győré József elvtárs a mandátumvizsgáló bizottság nevében telt jelentést.

Tisztelt Kongresszus!

A Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusa köldökeinek mandátumát felülvizsgáltuk. A Kongresszuson résztvesz 758 szavazati joggal biró és 329 tanácskozási joggal rendelkező titkosan megválasztott’ küldött: összesen 1087.

A küldöttek 13.751 pártszervezetbe szervezett 699.088 párttagom és 162.420 tagjelöltei képviselnek. A küldöttek és -tanácskozási jognak megoszlása:

790 férfi, 72.7 százalék, 297 nő, azaz 27.3 százalék.

A kor szerinti megoszlás:

26 évig 166 fő, 15.2 százalék, 26—35 évig 432 fő, 39.7 százalék. 36—50 évig 417 fő, 38.4 százalék és 50 éven felül 72 fő, 0.7 százalék.

Foglalkozás szerinti megoszlás:

Munkás 665, paraszt 215, értelmiségi 10S és egyéb 99.

A parasztok megoszlása:

82 tanácstag. 7 holdon aluli egyéni gazda 35, 7 holdon felüli 17, és 81 mezőgazdasági munkás.

A felszabadulás előtt a munkásmozgalomban résztvett küldöttek közül: 502 fő, taizaz 46.1 százalék. Az illegális mozgalomba;.! részivel! 143 elvlárs 13.1 százalék. A 19-es forradalomban résztvett 5-1 elv'árs azaz 5 százalék.

A küldöttek és tanácskozási jognak közül: a felszabadulás előtt párttag volt 260 elvtárs. Ebből 30 évnél régebbi párttag 31 elvtárs, 25 évnél régebbi 22 elvtárs, 20 évnél régebbi 62 elv- társ, 15 évnél régebbi 48 elvtárs, 10 évnél régebbi 61 elvtáta.

1945 óta párttag 511 elvt'árs, 1946 óta 123 elvtárs és 1947 utáni párttag 193 elvtárs. '

Az illegalitás alatt börtönbünte- .est szenvedett' 158 elvű rsunk. A börtönbüntetés összesen 275 év és 8 hónapot tesz iki. A legnagyobb börtönbüntetés, 15 éven felülit. Pártunk szeretett vezére, Rákosi elvtárs és Vas elvtárs szenvedte el, (Hosszantartó nagy taps.) 10 éven felüli börtönt szenvedett Kovács István és Orosz Nándor elv'-árs. (Taps.) 5 és 10 év közötti börtönt szenvedtek el a következő elvtársaink: Farkas Mihály, Kiss Károly, Horváth Márton, Belien Oszkár, Bárd András, Pikier György, Réti László, Weil Emil és Pávcl Alajosáé elvtárs-aink. (Minden egyes felolvasott névnél a küldőitek hosszan tapsoltak.)

A küldötteik és tanácskozási joggal birók közül pártiskolát a következők végeztek:

1 éves pártiskolát végzett © küldöttek közül 53, azaz 4.9 százalék. 5—6 hónapos pártisíkolá! végzett a küldöttek közül 129 küldött, azaz 11.8 százalék.

Háromhónapos pártiskolál végzett a küldöttek közül 190 elvtárs azaz 17.4 százalék, kc'hóna- pos pártiskolát végzett 114. azaz

10.5 százalék. 4—6 hetes iskolát végzett 151 küldött, azaz 13.9 százalék, 2—3 hetes iskolát végzett 97 küldött, azaz 9 százalék.

Pártiskolát egyáltalán nem végzett 353 küldött azaz 32.5 százalék.

A küldöttek 'közül különböző kitüntetést; kapott 349 elvtársinak, azaz 32.1 százalék.

Kossutli-dijat 48 elvíársunk kapott, azaz 4.4 százalék.

Sztahanovista 67 ekvtársunk.

Végül 5 küldött pedig minta gazda.

A Kongresszus a jelentést tudomásul vette.

Kovács István elvtárs, a jelölőbizottság e'nöke javasolta: A régi Központi Vezetőségnek 66 tagja és 13 póttagja volt. Javasoljuk hogy ezt a számot emeljük fel 71 tagra és 19 póttagra. A Köz ponti Ellenőrző Bizottságnak 10 tagja és 2 póttagja volt. A jelölő bizottság nevében javasolom, hogy ezt a számot 11 tagra és 2 póttag, ra emeljük fej — mondotta. .— A kongresszus a javaslatot egyhangúlag elfogadta.

Kraszner László elvtárs, a tata bányai városi pártbizottság titkárának felszólalása után Kádár János elvtárs, Pártunk főtitkárhe iyettese szólalt fel.

Kádár János elvtárs felszólalása

Én két kérdésről: a tagjelölt- felvételről és szervezeti munkáról szeretnék röviden szólni — kezdte szavait.

Rákosi elvtárs elmondta, hogy az 1950-es évben párttagságunk körülbelül 30.000-rel növekedett és megmondta azt is, hogy ez a növekedés nem kielégítő. Ezt a megáUapitást alátámasztja, hogy a múlt év nagyobbik felében a tag- és 1ag;jelö;tfelvétel vontatott volt és csupán okóber 27-iki Központi Vezetőségi ülésünk után vett egészséges lendületet.

Kiegészíti a képet, hogy például az olyan fontos iparágban dolgozó pártszervezeteink, mint a bányai pori üzemekben és az építkezéseken működő pártiszer vezetőink közül számosán a Központi Vezetőség ismételt figyelmeztetései és megfelelő határozatai után sem tudtak kielégítően javítaná eddig tag- és tagjelölt felvételi munkájukon.

Építőiparban párttagságunk aránya a más iparágakban dolgozó pártszervezeteink tagságának mintegy egykarma- da.

A legnagyobb hiányosság azonban — mint azt Rákosi elv társ nyomatékosan aláhúzta — falusi pártszervezeteinknél van a tag- és tagjelöltfelvétel elhanyagolása terén.

Melyek a párttagság nem megfelelő növekedésének okai? Pártunk politikáját — és ez döntő kérdés — a dolgozó milliók követik.

Hazánk függetlenségét védő imperialisíae 11 enos békepohti- kank szinte naponta újabb párton kividi -dolgozó tömeget,

'íjakat.^ nőket aktivizál és lelkesig Szemmel láthatóan hó- n aprói-hónapra mélyül « Itala N szeretet, a ragaszkodás és odaadás szabadságunk, független s énünk.^ békénk elhozó ja •te’ oltalnia.iójn, a vág)/ Szovjet un iá és hűiig lelkű vezére

Sztálin elvtárs iránt. Rákosi elvtár sut. Pártunkat lelkesen saját tapasztalatain alapuló bizalommal követi dolgozó népünk, ezt még ellenségeink is kénytelenek elismerni. ' lapjainkban nálunk a Ma- yjt?1 _. -,V,0,^,0z ° k Pártj ához,

.takosi Mátyás pártjához tar- oznt a párttag-ok, de a párton- kivnhek szemében is megtise- c-ietes, kitüntetés. Ha mind- i iA'yelemhe vesszük és megnézzük, hogy Pártunk minden i'Oi eii elért jelentős eredményei mellett miért van viszonylagos elmaradás Pártunk szer* ' ®zeti erejének építésében, n aa;- és tagjelölt felvétel területen. akkor meg kell állapi tani. hogy a hiba csakis párt- szóivezetőink 'nem- kielégítő 'irányú munkájában van.

Az alapvető hiba itt, mint Központi Vezetőségünk és Ííá- k°si elvtárs már múlt év február 10-én, október 27-én is megállapította és most a kongresszuson ismét nyomatéke san aláhúzta, az önteltségben van. Valóban nemcsak a Vi iiarsarok vármegyéiben, ha nun az ország legkiilönbözől Adókéin, városi és falusi pártié v veze teink ben e 11 erj e d t hatalom meghódítása után időkben, hogy elegen vagyunk mi igy is. nincs szükség kid nősebb munkát kifejteni Pár tunk növelésére.

M'.'g sok alapszervi titkárunk és vezetőségi tagunk van, akik ha nem is úgy mondják, de úgy cselekszenek tag- és tag jelölt-felvételi munkájuk so rán, mintha a párttagság az ő monopóliumuk volna, amit nem akarnak megosztani sen kivel.

Azoknál a pártszervezetek nél, ahol nem megy rendesen a tag- és tagjelöltfelvétel munka, gyakran halljuk a bi rálatra. azt a választ, hogy nem jelentkeznek felvételre és ők a sok kampányfeladat miatt nem tudnak elég időt forditan a tag- és tagjclöltfelvételi munkára. Meg kell érteni hogy lehetetlenség vezető párt szervezeteink helyes határozd fait a. párt építésről megválást tani, a Pártot egészségesen növelni, ha ezt a feladatot a Párt és a tömegek mindennapi tévé kenységét képező termelési f öm eg f elv i Iá go s i t ó, poll t i ki n

kulturális feladatok • megoldd sától függetlenül és azoktól el választva próbálják megolda ni. Vezető pártszerveink egy sor határozatban világosan leszögezték és utasításokat ad tak a Pártbizottságok, pártve zetőségek és aiapszervezétek számára, hogy a. Párt egészséges növekedését éppen a nagy. országépitő feladatokban ki tűnt legjobb pártonkivüli dolgozók, munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek, ifjak és nők legjobbjainak a párttagság soraiba való bevonásá vai kell biztosítani. Csak ezen az ütem érhetjük cl azt, hogy behozzuk elmaradásunkat, ami különösen falusi párt- szervezeteink tag- és tagjelölt- felvételi munkájában, továbbá általában az ifjúság, a nők, az olyan fontos ipari munkások mini az épitőmunkások, a bányászok, az értelmiségiek legjobbjainak a Pártba való bevonása terén mindezigeig tapasztaltunk.

Egy további ok. amely közrejátszott égy sor pártszervezetünknél a. tag- és tagjelöltfelvételi munka elmaradása ban, éppen a tagjelölti fokozat bevezetésének meg nem érté séből eredAz történt, hogy pártfunk- eionáriusaink egy része csak félig értette meg az egyesülési kongresszus idevonatkozó határozatát. Azt megértették ezek az elvársaink, hogy nem lehet válogatás nélkül mindenkit felvenni a Pártba derüre. borura. de azt nem értették meg, hogy igenis erősíteni kell a Párt sorait azokból, akik kérik a Pártba való felvételüket, kifogás alá semmi tekintet be n nem esnek, elfogadják a Párt noli tikál út. akik ennek a. termelésben kiváló teljesilmcny- nyel, az állammal szembeni példás kötelességteljes itéssel.

a dolgozók közötti felvilágosító munkával kifejezési adnak.

Ne zárjuk szűk csigahéjba a Pártot sehol a tag- és tagje- 1 öltfelvétet tekintetében sem, hanem folytassuk a harcot sok szervezetünkben még meglévő, a Párt egészséges növekedését o'átló szektáns politika ellen.

Beszélném kell a szervezeti vezetés munkájában mutatkozó néhány kirívó hiányosságról is.

A szervezési munka általában messze lemarad a Párt nolitikai munkájának színvonalától. Lehetetlen a Párt harcát sikerrel vinni, ba a tömének között végzendő politikai munkától elválasztva végezzük a szervezeti feladatokat va'-"” különösen, ha csupán 'a szervezéssel akarjuk helyeíte- itenijx nolitikai munkát.

A Központi Vezetőség osztályainak — elsősorban a pártós tömegszervezetek osztályának — nem megfelelő munkájára vezethető vissza, hogy pártbizottságaink egyrésze a különböző feladatokat gyakran a politikai felvilágosító munka elhanyagolásával csuhán szervezéssel akarják megoldani.

Ez oda vezet, hogy megyei bizottságaink s járási bizottságaink a különböző falusi kampányokban gyakran a helyi viszonyokat nem ismerő, 1 —2 napra mozgósított városi aktívákkal akarják a feladatokat megoldani, Helvesebb, ha arra veszik az irányt megyei és járási pártbizottságaink, hogy a falusi pártszervezetek titkárának és vezetőségének megadva a szükséges segítséget. mindenekelőtt helyi párt- szervezetük saját erejére támaszkodva oldják meg a feladatokat.

További nagy hiba munkánkban, hogy az utasítások tömegét adjak ki pártbizottságaink cs végső fokon alapszervezeteink felé anélkül, hogy a végrehajtáshoz szükséges támogatást, a meg jelelő instrukciókat, a hasznos tapasztalai okát kellő mértékben pártszervezeteink cs pár paklim I- ink rendelkezésére bocsátanunk a feladatok megoldásának megkönnyítése érdekében.

Járási pártbizottságoknál gyakori, hogy a falusi 'aCapszervc- zeti vezetőségeik felé levélben, telefonon kiadott utasitásoktkal dolgoznak, amelyekben csaik az elvégzendő feladat van megjelölve. Csak az esetek kisebbségében tapasztatjuk azt a ’türelmes, de mindenképpen hálás munkát, amikor megfelelő tanácsokkal és segítséggel rávezetik >a falusi vezetőséget saját feladatának önálló és helyes elvégzésére.

A pártmunka minőségét kell mindenekelőtt megjavítani. Élesen fel kell vennünk a harcot továbbá a pártmuniká'ban helyenként elég gyakran megmutatkozó bürokratikus hivatalnok szellemmel szemben.

Az utóbbi időben folkoztüfc a központtól a pártszervezeteikhez való kiutazásokat. A közpon'hól megjelenő elvtársak azonban nagyon ritkán közlik észrevételüket és véleményüket’ a meglátogatott p á r Ibi zo l ts ágokkal. Sokszor úgy néz ki valahogy a dolog, mintha nekik nem a jó kezdeményezések bátorítása és kifejlesztése, nem a hibák megakadályozása, hanem csupán az elkövetett hibák számbavétele lenne a feladatuk.

Igen jellemző még az is, hogy a Központi Vezetőség osztályainak munkatársad aránylag íísg- kevésbbé ismerik a budapesti pártszervezeteink munkáj át. Majdnem kivétel nélkül hasonló a helyzet a megyénél is. A. megyei pártbizottságok viszonylag legkevesebbet, foglalkoznak a megye székhelyén lévő pártszerve- etek munkájával. Mégis a kérdés nem teljesen azonos, mert inig a budapesti pártszervezeteink kétségtelenül egész Pártunk elejtettebb és legerősebb pártszervezetei, addig az esetek többségében a megyeszékhelyi párt- szerve zetek a megyék viszonylag, rosszabbul, gyengébben dolgozó oúrtszervezetei közé tartoznak és elhanyagolásuk károsan és su- lyosan hat ki a megyék dolgozóinak és pártszervezeteinek általános nolitikai fejlődésére.

Sztálin elvtárs azt mondotta, hogyha helyes politikai vonal ki van dolgozva, ha a helyes határozatok meg vannak, akkor a nárt politikájának megvalósítása a szervezési munkán múlik, ,1a- vibs.uk tehát a szervezeti vezetés, általában a szervezési munka színvonalát, minőségét és ezzel is segítsük Pártunk helyes, az egész munkásosztály, a magyar dolgozó nép túlnyomó többsége almi elfogadóit és 'támogatóit politikádnak sikeres megvalósít ásói.

Igyekezzünk ezen a /éren is

megközelíteni dicső példaképünket. a Szovjetunió Kommunista bolsevik) Pártján Kozma Lajosné elvtárs, mind- szemű egyénileg dolgozó parasztSzerda. 1951. fefcr. 28.