Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-27 / 48. szám

Tft, nein akarva, dolgozó népünk ellenségeinek kezére jár. A szövetkezetbe még be nem lépő kommunista is legyen tudatában annak, hogy tétovázása komoly károkat okoz. Ma, mikor több mint százezer pár. tonkivüli paraszt tagja van a termel ő sző vetke zete kne k, cg y - re nehezebb a helyzete a szövetkezeten kivi.il álló kommunista párttagnak. Az ilyen kommunista egyrészt büszkén vallja magát az élenjáró, vezető Párt tagjának, másrészt pedig ebben a döntő kérdésben a szövetkezet pártonkivüli paraszt tagjai mögött kullog,

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek ismertetésén és propagálásán kívül nagy súlyt kell helyezni arra, amit Sztálin elvtárs q „mezőgazdaság kívülről való átkarolásának“ nevezett: legyártani a nagyüzemi gazdálkodásihoz szükséges mezőgazdasági gépeket, traktorokat, a ra tó -c s ép 1 ő gép e _ két, stb,, és módot adni az egyénileg dolgozó parasztoknak. hogy saját tapasztalatukból meggyőződjenek a gépek használhatóságáról. • Szerződéses termeléssel, azzal, hogy az egyénileg dolgozó parasztnak ne á piacon, hanem a í'öldmü- vesszövetkezeteken keresztül értékesítsék termelvényeiket, fokozatosan közelebb hozzuk őket a szocialista gazdálkodáshoz.

Támogatni kell azokat a mozgalmakat, melyek a kis szőlőtermelőket, zöldségtermelőket a földmüvesszövetkczeteken belül egyesitik.

Sztálin elvtárs rámutatott arra, hogy minden attól függ, hog''- a kolhoz szocialista formáját milyen tartalommal töltik meg. Ezek a megállapítások állnak a mi termelőszövetkezeteinkre is. Ha a Párt és a kormány nem figyeli őket a jövőben is, ha nem támogatja minden téren, nem gondoskodik róla, hogy ellenséges elemek. kulákok, fasiszták belőne kerüljenek s megelégszik puszta tényével, akkor természetesen nem fogunk célt érni- Ezért a termelőszövetkezetekkel való gondos és szakadatlan foglalkozás, erősítésük, növelésük, fejlesztésük álljon a legközelebbi esztendőkben Páráink és kormányunk szakadatlan gondoskodásának közpon • iában.

Végül fel akarom hivni Pártunk figyelmét arra-, bogy^ a termelőszövetkezet kérdése nem mezőgazdasági és szövetkezeti osztályunk, vagy a földmű V elésiigyi minisztérium szakkérdése, hanem jelenleg egész szocialista építésünk fontos problémájaAmig ez a kérdés megoldást nem nyert, elkerülhetetlenek az átmeneti nehézségek, többek- között az élelmezés s az iparnak mezőgazdasági nyersanyagokkal való ellátása terén, Ezt nemcsak Pártunknak, d< egész munkásságunknak, sőt ( gesz dolgozó népünknek megkell értenie. Olyan óriási átalakulás, mint a szocializmus felépítése a mezőgazdaság ban, nem folyhat lé átmeneti nehézségek nélkül. Mi rajta, leszünk, hogy ezeket a nehézségeket lecsökkentsük, hogy az átmenetet megkönnyítsük. Ehhez azonban az kell, hogy Pártunk és dolgozó népünk tisztában legyen velük, fel legyen rájuk készülve. fegyelmezetten, áldozatkészen fogadja őket és kíméletlenül utasítsa el az ellenség kísérleteit, amely egészséges szocialista fejlődésünk velejárójaként .jelentkező átmeneti nehézségeinkből tőkét akar kovácsolni. Minél jobban oi 'luk meg a feladatot, annál kisebbek lesznek _ az átmenet nehézségei, an,mu rövidebb az . átmenet ideje. Kernelem, hogy a legközelebbi kongresszusunk már a teljes sikerről .ehet tudó mást,

TJj ötéves tervünk végrehajtásában, de különösen a tér6

Kedd, 1951 febr 27.

melőszövetkezetí mozgalom fejlesztésében óriási feladat hárul az államapparátusra, elsősorban a községi, járási és megyei tanácsokra.

A tanácsokat a falun, a járásban, a megyében, de még Budapesten is száz szál fűzi a mezőgazdasághoz, benne a fejlődő termelőszövetkezetekhez, állami gazdaságokhoz, gépállomásokhoz. Túlzás nélkül el lehet mondani, hogy jó tanácsok nélkül nemcsak jó köz- igazgatás, de jó termelőszövetkezeti fejlődés sem lehet, A tanácsokról azt mondotta Sztálin elvtárs, hogy ezek a politikai szervezet szocialista formái ugyan — de minden attól függ, hogy hogy tudjuk ezt a formát szocialista tartalommal megtölteni.

Mi a if'anácsotkat iá legszélesebb demokrácia alapján választottuk.

Rákosi elvtárs ezután hangsúlyozta, hogy a szocialista tartalom még sokhelyütt hiányzik a tanácsok munkájából. Az ellenségnek bizonyos fokig — minthogy a Párt nem volt elég éber — sikerült eszközévé tenni a tanácsokat. Azon a címe a, hogy ,.jjó szakemberek'1,, ‘ugrásszerűen megszaporodott a volt horthysta elemeik száma felelős funkciókban,

A tanácsokra is áll az, ami a termelőszövetkezetekre. Fiatal, uj szervezeteik ezek, amelyek a legközelebbi esztendőben szakadatlanul rá lesznek szorulva Pár unk és a kormány folytonos segítségére, támogatására, tanácsaira. A termelőszövet kezet ek is ott nőhek meg leggyorsabban, ahol a tanácsok teljes erővel támogatták őket.

Ha a termelőszövetkezetet győzelemre visszük, akkor győzött a szocializmus a városban és falun egyaránt. A tanácsok kifejlődése és megerősítése a szocialista állam alapjait szilárdítja meg.

Ha ez a két feladat sikerül, akkor nyugodtan elmondhatjuk, hogy lefäk-uk a szocializmus alapjait hazánkban. Amig ezt a kél feladatot jól meg nem oldottuk, addig ellkerülhetelítenek az ingadozások és mindazok a nehézségeik, amelyek fejlődésünket fékezik. Kongresszusunknak egyik főfeladata, hogy erre a két egymással összefüggő kérdésre ráirányítsa Pártunk és rajta keresztül az egész magyar dolgozó nép figyelmét.

Megnövekedett és uj feladatok állnak tehát Pártunk előtt, melyek megoldása csak úgy sikerül, ha megerősítjük pártszervezeteinket, emeljük fegyelmüket, tudásukat, kapcsolataikat a dolgozó tömegek legszélesebb rétegeivel.

Az ielő'!tünk álló nagy célok megkövetelik ezért, hogy figyelmünket ujna pártszerveze’eink megerősítésére, párt kádereink ne. velősére és előléptetésére irányítsuk. El kell ismerni, hogy párt- kádereink a legmagasabb funkcionáriustól ia-z egyszerű pár - munkásig és tagokig zömükben jól végezték feladataikat, bár soraikból' tízezrével vittünk át más őrületekre elvtársakiait. De ideje, bogy megerősítsük Pártunk gerincét. különben az a veszély fein eget, hogy nem l^djp'k .tol megoldani a magunk ele tűzöl1 nagy feladatokat.

P á rt s z ervezetei n.k m eger ősiiit éséhez tartozik ia.z elméleti színvonal, a példamutatás és áldozat- készség fokozása mellett az uj káderek bátor kiemelése és fele- ős ebi) munkába állítása. Külö- nősien a nőket és ifjakat kell bé tán előléptetni: ezen a téren minden figyelmeztetésünk és követelésünk dacára még lassú a fejlődés. még vontatóban fo.yÍK a női káderek előléptetése.

Legsürgősebben azöiiban falusi zervezeteinket kell megerősi e- '•űnk. A szocializmus építése falun csak úgy, mint a tanács munkájának beindítása és 'kifsjlesz- ése, elsősorban falusi szervezete inkre hárul. Viszont — amint mondóik — éppen szociálist® fejlődésünk következtében falusi ■ zervezeteink jó része átmenetileg meggyengült.

Bizonyos fokig még a tanácsok étrehozása is falusi párttükára- i ik befolyásának meggyengülését

eredményezte. A falusi tanácsellök í'üggeitle-mliet'í tisztviselő és ha Pártunk tagja, akkor a pártonki- viiliek, de néha még elvtársaink is öt tekintik a falu tényleges vezetőjének. Egész Pártunknak, de különösen megyei és főleg járási szerveinknek mindent meg i]e?lu te tiniők, hogy meggyorsítsák falusi szervezeteink fejlődését. Gondoskodjanak róla, hogy a falu üzemi és helyi szervezeteit ujrai cgv erős egységes szervezetibe fogják össze. Minden módon erősítsük falusi pártilflkáraink tekintélyét, befolyását. Fel kell erősíteni falusi szervezeteinket uj tagokkal. a szocialista szektorban dolgozó parasztok és munkások

alléit azoknak az egyénileg dolgozó parasztoknak a soraiból, akik kiváltak a népi demokrácia szolgálatában, ia termelésben és helyesli szövetkezeti politikánkat. Meg kell gyorsítani falun a Dolgozó Ifjúság Szövetségének fejlődését és gondoskodnunk kell róla, hogy a DlSz ott is minél előbb a Párt jobbkezévé váljék.

A sikerek, a békés fejlődés árnyoldalai a mi Pártunkra is kihatottak — mondotta Rákosi elvtárs —, majd megemlítette, hogy az osztályharc fokozódása közepette helyenként lazaság mutatkozik a fegyelemben, az áldozatvállalásban, az éberségben, az ellenséggel .szembeni helytállásban. Hogyan fogják ezek az elvtársak nehezebb, válságosabb helyzetben állni a sarat, mikor szocialista fejlődésünk elkerülhetetlen velejárójaként kiélesedik az osztályharc, amikor az egyéni példamutatás, az. áldozatvállalás a nyílt, a bátor szembeszállás az ellenséggel a dön'ő?

Aki most, a nyugodt, biztos fejlődés mellett már tétovázik, lemarad, az ellenség uszályába kerül, az a kritikus helyzetben még kevésbbé fogja megállni a helyét, s csődöt mond.

Ezen a téren fel kell fokozni, meg kell szigorítani a követelményeket. A mi Pártunkat nemcsak az teile naggyá, hogy küzdelmét az élenjáró lenini-sztálini elmélet vezette, de az is, hogy tagjai a Horlhy-rendszer 25 esztendeje alak életüket nem kímélve, bátran börtönnel, terrorral dacolva harcoltak igaz ügyükért. Győzelemre vitt bennünket ta. felszabadul;: után, hogy mi voltunk azok, akik nem sajnálták a munkát és verejtéket, példaadóan és áldozatkészen küzdöttünk az ország- épiíés frontjai nehéz állásain és éberen, bátran, elszántan hiúsítót. luk meg, vertük vissza az ellenség mindéi támadását.

Ennek a szellemnek a megerősi'ése és fel-szitása Kongresszu- ■ unk egyik íő feladata. Ez a

szellem jgygn(£ő- sikereink és győzelmeink ' légin züsabb záloga-.

Ezt %í,í>lZf|Ilcárét csak ugv fogjuk sikerrel .megnövelni,ha Pártunk minden ^uül'&téri bátran és bőven aljv^ig^zuk ta kritika és ön- kriíika;j/;bo.fc^iijp fegyverét. A tapasztalat az^ímjtaíja, hogy párt- •s-zerve^íjty'i^} iű.jjáválaszUísia óta kétségéül jgyuít a helyzet, de azt is tapasztaljuk, hogy a pártdemokráciát funkcionáriusaink nem egyszer még ma is megsértik, hogy a bürokrácia iá párton belül és kívül még sok formában jelentkezik.

Rákosi elvtárs a tagfelvétel körül még mindig meglevő bürokráciára hivía fel a figyelmet, majd megemlítette, hogy gyakran találkoznak olyan párttaggal, aki gyakorol ugyan önkritikái, de utána változatlanul1 folytatja hibáit.

Az ilyen „visszaesőkkel“ szemlen, akik ©iZ önkritikát így al- ka'mazzák, fokozott eréllyel kell fellépnünk.

összefoglalva me g álla p í 1 h aljuk: Pártunk vezetésével rövid néhány esztendő alatt korszakalkotó változásokon ment át a magyar nép. Eltűnt az átkos mull hagyatéka, a hárommillió koldus, eltűnt a köpködők, az embervásárok: reménytelen, kiuzsorázott szolgálná, da, megszűnt a tőkés kizsákmányolás, elnyomás s velejárója, a munkanélküliség, a szörnyű gond, a harc a mindennapi betevő falaiért. Gondokban most sincs hiány, de dolgozó népünk most nyugodtan néz a holnap elé s sikeresen, tervszerűen, a jobb jövő biztos tudatában építi szabad, szocialista hazáját.

A magyar népi demokrácia gazdasági és politikai harcainak és sikereinek eredményeképpen az ellenséges osztályok maradványainak minden áskálódása dacára megszilárdult a népi demokrácia állama és rendszere. A dolgozó nép érzi és tudja, hogy végre az övé az ország, az állam az ő javát szolgálja1.

,,A hazátlan bitangok“, ahogy az öntudatos dolgozókat a régi rendszerben hívták, ma a legjobb hazafiak, akik büszkén hirdetik magukénak a hazát. Ez ad uj tartalmát, uj szilárdságot a nemzeti összefogásnak, ez fonja szorosabbra a munkás-paraszt szövetséget a felszabadult dolgozó nép ha.zafisága uj erősforrása, melyből bőven meríthetünk, s mely mint a motor visz bennünket előre a jobb jövő felé.

Ez kovácsolja szerves, törhetetlen egységbe a mi házasságunkat. és nemzetköziségünket. Mi jogos örökösei, egyenes folytatói vagyunk mindannak, ami ezeréves történelmünkben haladó,

életképes és >a jövőbe mutató. Ezérf ünnepelhettük me g bensőségesen és egységesen az 1818-as forradalom centenáriumát, Vörösmarty születését, Petőfi és a szabadsághar., cos Bem tábornok halálának évfordulóját. Ezer1 fejleszthetjük tovább és vihetjük diadalra a magyar haladás nagy eszméjét. Ez a történelmi hagyaték arra kötelez minden magyar kommunistát, hogy '.küzdjön még jobban, ne kímélje erőit soka- szenvedeti népünk boldogulásáért és felvirágoztatásáért. Legyen a jó kommunista egyben a legjobb hazafi, akinek példamutatását lelkesen, egységesen követi az egész magyar nép. Minél jobban Icljesi- jük dolgozó népünk javára hazafias kötelességünket, annál jobba i szolgáljuk az emberi haladás nagy ügyét cs egyben annál hi- vebb katonái vagyunk a proletár. nemze'köziség, a béke legyőzhetetlen táborának. A hazafiság c> nemzetköziség igy fonódik össze nálunk elválaszthatatlan egységbe s igy lesz uj erők forrása, uj .vőzelmek serkentője.

Befejezésül megismétlem: A Magyar Dolgozók Pártjának L kongresszusa népi demokráciánk és szocialista építésünk .sok sikerének volt kiindulópontja. Most új nehéz feladatoknak gyürközünk neki. Minden lehetőségünk meg van arra, hogy II. kongresszusunk nyomán még több eredmény fakadjon. Mi, magyar kommunisták rajta leszünk, hogy a lehetőségekkel jól éljünk dolgozó népünk javára és így szolgáljuk legjobban a beke, a szocializmus ügyét, Azt az ügyét, mélyé a biztos jövő, melynek nyolcszázmilliós tábora élén ott halad győzelmesen felszabadítónk, a hatalmas Szovjetunió s mindnyájunk szeretett, bölcs vezére, a nagy Sztálin!

Rákosi Mátyás elvtárs referátumát többször lelkes taps szakította félbe. Beszéde végén leírhatatlan lelkesedéssel köszönték meg a kongresszus résztvevői a magyar nép vezérének eddigi eredményeinkről tartott beszámolóját, tanítását és a további feladatok megjelölését. Ez a taps is tükrözte, hogy egész dolgozó népünk egységesen sorakozik fel győzelmeink szervezője, nagy Pártunk és bölcs vezére. Rákosi Mátyás elvtárs mögé.

Rákosi elvtárs referátuma után ebédszünet következett.

Az ebédszünet után Ratkó Anna elvtársnő, egészségügyi miniszter nyitotta meg az ülést. A mandátumvizsgáló bizottság és a jelölőbizottság megválasztása után P. F. Jugyin elvtárs, a Szovje1- únió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának nevében üdvözölte a kongresszust.

A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának üdvözlete

Elvtársak’ A Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusának küldöttei! A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága azzal bízta meg küldöttségünket, hogy átadjuk a következő üdvözletét; ■ ...

„A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága testvéri üdvözletét küldi a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusának. A munkások, parasztok és értelmiségiek a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével nagy sikereket értek el a népi demok rafikus állam megszilárdítása terén és megteremtették Magyarországon a szocializmus építésének szilárd alapjait. Nem kétséges számunkra, hogy a Magyar Dolgozók Pártja újabb sikereket fog elérni a népgazdaság további fellendüléséért, a nemzeti kultúra felvirágzásáért és a békéért, demokráciáért é* szocializmusért kiizdö né pék barátságának megszilárdításáért folyó harcban. Éljen a Magyar Dolgozók Pártja! Éljen a Szovjetunió és Magyarország népeinek barátsága! A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bízott sága.u

A táviratot hatalmas le'keeedés. sel, -Éljen Sztálin!“-kiáltássá] fogadta a kongresszus. Ezután megkezdődtek a hozzászólások. Elsőnek Zsidi Gyula elvtárs, a Békés

megyei pártbizottság titkára szólalt fel, majd Dobi István, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke üdvözölte a kongresszust .

Hobt István felszólalása

Bevezetőben a magyar nép politikai és erkölcsi egységéről beszélt. amelynek létrejöttét köszönhetjük mindenekelőtt, a Szovjetunió dicsőséges hadseregének, amely felszabadította hazánkat. Majd a magyar kommunistáknak a felszabadulás óta folytatott har. cáról beszélt, amely ugyancsak e nemzeti egységünk megszilárdulásához vezetett.

— A magyar nemzeti egység megteremtésében — foly.íiaiita Dobi Ts'vái — külön kiemelkedő jelentősege van Rákosi Mátyás személyes tevékenységének. Rákosi Mániás már az ellenforradalom sö. lót évtizedeiben sem csupán egy párt, n föld alá kényszerítők

Kommunista Párt harcál vezette az önkény cs kizsákmányolás ellen: már akkor is messzehanqzott a szava, amelyre bizalommal és reménységgel figyellek fel a dolgozók széles rétegei.

Ezután Dobi István Rákosi elv- ársnak a felszabadulás utáni le. vékenyJégéről beszélt, majd hang Niilyozta, hogy a dolgozók egységesen tömörülnek a Magyar Dolgozók Pártja köré, nincs pár'- ve csengés, a dolgozók szívesen égőnként követik az MDP iránymu. ;atását.

A továbbiakban a termelöszö vetkezeti mozgalom tórhódi'ásá ról beszélt Dobi István: — Do! gozó parasztságunk felismerte.

hogy u falu jólétének és kultúrájának megteremtése fele csak egyetlen ul vezet: a föld társas megművelése — mondotta. — A nagy birtoktesteken hasznosíthat, juk a mezőgazdasági tudomány minden vívmányát.

Végül felhívta Dobi István az egész magyar dolgozó népet: — A békéért, az ötéves tervért, hazánk felemeléséért, a szocializmus mcq- ualósitásáénl folyó harcban kövessük még hivebben és még srí- lárdabb egységben az élenjáró munkásosztályt, a Magyar DoJgO. :ók Pariját és a legelső magyar embert, boldog jövőnk kovácsolóiá:, a mi drága Rákosi Mátyásunkat! — fejezte be beszédé*. Dobi stván.

Ezután Kovács Rudolf elvtárs, a Vas megyei pártbizottság titkára beszéli.