Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-27 / 48. szám

vfágoSiló munka a termelőszövet­kezetek kérdésében. Pártunk és a népi demokrácia sikereinek hatása alatt, sok szer­vezetünkben kezdett elsikkadni a pártdemokrácia, ez azzal is össze­függött. hogy az ellenséget meg­vertük. kiszorítottuk a nyílt po­rondról. A pórtdemokrácia, zz egységes pártélet hiánya és vele kapcsolat­ban az egészséges pártkritika el­nyomása csakhamar egy sor olyan jelenséget eredményezett, mellyel szemben fel kellett lépnünk. E je. leniégek láttára Pártunk Közpon­ti Vezetősége múlt év február 1<H teljes ülésén felfedte ebeiket a hiba. kát és- kiküszöbölésükre elhatá­rozta, hogy országszerte újra vá­lasztatja a vezetőségeket. A határo­zat célul azt tűzte ki, hogy a ve­zetőségi választások folyamán a párldemoíkrácia és a kritika tel­jes érvényesülésével eltávolítsák a vezetőségekből az oda nem való párttagokat és helyükbe uj, friss, fiatal erők kerüljenek. Ezt a cél­kitűzést jelentékeny részben el is fudiük érni. A Központi Vezetőség határo­zata a vezetőségek- újjá választásá­ra azt is célul -tűzte ki, hogy a vezetőségek összetételét megjavít­sák, bogy a bennük lévő kispol­gári elemek számaránya csökken­jen. A határozatinak ez a része már nem került megfelelően vég­rehajtásra. Részben ennék tudha­tó be, hogy a.z utóbbi hónapokban újra gyakran tapasztaljuk a párt­demokrácia megsértését, a tagság­hoz való formális, bürokratikus viszonyt. Néhány héttel ezelőtt például Borsod megyében megá i - lapítottuk, hogy 360 párttag felvé. teli lap fekszik -a járási pártbi­zottságoknál, amelyekkel hónapok óta senki sem törődött. A miskol­ci járási pártbizottságnál az ellen­őrzés több mint 100 darab régi keltezésű felbontatlan levelet tá­jéit. Nem egy vidéki pártíunffccio. ■náriusurtk ajtaján ott lóg a figyel, meztetés; „Csak hivatali ügyben lehet belépni“. A párfdemokrácia biz', ősi fás a és a bürokrácia elleni harc nem olya« kérdés, mint az egyszeri konkrét feladat végre­hajtása, hanem állandó, szerves része pártéktünknék és különös jelentőséget nyer most, amikor Pártunk neki gyúr kőzik annak a nehéz fdiadalnak, hogy a mező­gazdaságban, a falun is felépítse a szocializmust. Rátérek most- Pártunk számsze­rű adatainak ismertetésére. Ez év január 2-án statisztikai felvételt eszközöltünk, amelynek alapján megállapítottuk, hogy pártunk je. leal eg 13.751 alap£zerveze,tben 862.114 taggd és tagjelölttel ren­delkezik- Ehhez a számhoz hoz. zá kell venni még körülbelül 20 ezer olyan tagot és tagjelöltet, akik egyik szervezetből a másikba való átigazolás alatt állnak. Ezek­kel együtt Pártunkban valamivel 880 ezren felüli tag és tagjelölt van. A statisztikai felvételben sze. repiök közül párttag 699.603, tag­jelölt 162.426. A tagságnak körül­belül 40 százaléka Budapesten van. Ez azzal függ össze, hogy Bu­dapesten van összpontosítva a ma­gyar ipari dolgozóknak körülbelül fele. A tagság nemek szerinti megoszlása; 71.3 százalék férfi, 28.7 százalék nő. A tagjelöltek kö­zött valamivel magasabb a nők aránya, országosan 30.4 százalék, Budapesten. 37.3 százalék. Ebben már bizonyos fokig kifejezésre jut sz ?z irányzat, mely az eddi ginéi jobban akarja a nődolgozó, kát Pártunkba bevonni. A korcso­portok szerinti megoszlás; a tag­ság 12.9 százalék’’, ezámszerjnt 111.493 21 évnél fiatalabb, 28-3 szá­zaléka, számszerint 243.646 25 és 25 év között van, 36—50 év kö­zött van a tagság 37.2 százaléka, 50 éven felüei 136.362, azaz 21.6 százalék. Ezek a számok azt mu­tálják. hogy tagjaink között még mindig nincs eléggé képviselve az ifjúság. Ezzel szemben egészen más ké­pei mutat a tagjelöltek aránya. A tagjelöltek 3'0.2 százaléka 21 éven aluli. Ez az arány majdnem ké. és félszer akkora, mint a tagok­nál. Ez a szám azt mutatja, hogy a tagjelöltek között már megfele­lően szerepelnek a fiatalok. Ami a tv gság származás szerint; össze. iételét- Illeti;.: 447.323 mimikát;szár. mszásu: ez tagságunk 51.9 száza­léka, 242.177 dolgozó par-azt, ez 23.1 százalék, cr.egniségi- 21.066, azaz 2.4 százalék. A többi alkalma­zott, kispolgári származású és egyéb. A tagság eredeti- foglalko­zás szerinti megoszlású ankövetke. zö: munkás 56.9 .Százalék,-'490-046, dogozó paraszt .15,4 százalék, 132.187, ez a két «k^egpria együtt 72.3 százalék, értelmiségi 4 száza­lék A többi ’alkalmazott és egyéb. A ügság jelenlegi foglalkozása szerűit a következő összetételű: ipari munkás 348.630, azsz 40.5 százalék, paraszt 100.585, azaz 11-7 százalék, alkalmazott 226.760, azaz 26.3 százalék, a többi értelmiségi, háztartásbeli, nyugdíjas és egyéb. Ezekre a számokra érdemes fel­figyelni, mert azt mutatják, hogy Pártunkban több mint 100 ezer olyan, munkás és paraszt van, aki a felszabadulás óta államappará­tusba, a gazdasági apparátusba ment át. Ez a szám együk muta­tója «írnak, hogy hogyan vette birtokába a dolgozó nép az álla­mot. Rá kel] mutatnunk arra is. hogy az alkalmazottal? közül 112 ezer. tehát tagságunk 13.1 százalé­ka eredetileg i5 alkalmazott, volt, ami ennek a rétegnek bizonyos tu,lengését jelenti ,a Párton be­lül. A tagság száma a lakosság lét­számához viszonyítva legnagyobb Budapesten, ahol 20.7 százalék, a legkisebb Bács-Kiskun megyében, ahol 3.8 százalék. Országos átlag bar fi lakosság 9.4 Százaléka van a F áriban. A tagság növekedése lassú. Az elmúlt év folyamán va­lamivel több, mint 30 ezerrel nőtt. Ez a szám 3zí mutetja, hogy párt­szervezeteink még mindig nem tartják fontosnak ^z uj tagok felvételét. Mulatja a-zt is, hogy a szocialista termelés terén kitűnt ifjak, nők bányászok, épít orrúin - kások, egyéni parasztok, technikai értelmiség Pártunkba való foko­zottabb felvételének kérdésé1 vál. tezatlanul napirenden kell tarta­nunk. FartsajLónk fejlődésére vonal- kezóiag megemlítem, hogy a Sza bad Nép éppen, a második kon­gresszusunkká} kapcsolatban sike­res kampányt vitt előfizetőinek felemelésére. Egyetlen hónap alatt több, mint 200 ezer uj előfizetői; gyűjtöttünk és most a Szabad Nép hétköznaponként S00 ezer pép dónvban jelenik meg. Npilapjain]? összes p-éldáoyszéma 1,228-000. Arnj tömegszervezeteinje lé,szá. mát illeíi, a Dolgozó Ifjúság Szö­vetsége. amely a múlt év júniusá­ban alakult, jelenleg 620 ezer taggal rendelkezik. A szakszerve­zetek száma 19, taglétszámuk 1.430.000, amelyben nem foglalta­tik a DéFOSz-nak körülbelül 300.660-t meghaladó munkást ago. zata. a Magyar Nők Demokrati­kus Szövetsége a múlt év decem­berében 647.000 tagot tartott nyil­ván. A Magyar Szovjet Társaság taglétszáma 798.000. Éz a szerve­zet íz elmúlt év folyamán meg­háromszorozódott. A Dől gozó Pa­rasztok és Földmunkások Orszá­gos Szövetsége 750.000 tagot tart nyilván. E számok mutatják, hogy nagy és összes&égük ben egész dolgozó népünket átfogó tömegszerveze­IV. tskjLtl rendelkezünk. Közülük itt csak a Dolgozó Ifjúság Szövetsé­gének kérdését akarom érinteni. A Disz alakulása óta eltelt há­romnegyed óv fejlődése még nem volt elég arra. hogy nálunk is Pártunk mellett azt a szerepet tudja betölteni, amelyet példaké­pe, a Konrszomol játszik a Szov­jet unióban. Ehhez nemcsak az kell, hogy a DISZ maga tudatában legyen ennek a feladatnak, hanem az is, hogy Pártunkban nőjjön a megértés a DISz szerepével szem­ben. Végül), de nem ulőjed sorban említést kell lennem a magyar békemozgalomró), amely ország- ize-rio, mintegy 27.000 bél?ebizotl. ságőt fog össze. A béke megvédé­se a legközelebbi esztendő köz­ponti kérdése és a magyar béke­mozgalomra, mint a béke hivei vi­lágra ozgalmánaik: magyar osztagá­ra, ezen a téren rendkívül fontos és felelős munka vár. A stockhol­mi békenyilatkozat aláírásával kapcsolatban tapasztalhattuk, hogy ez az a kérdés, amelyben a ma­gyar nép töretlen egységgel áll mögöttünk — pártszervezeteink­nek ezért sz eljövendő esztendő­ben változatlanul égjük legfonto­sabb feladata a béke-mozgalom tá­mogatásai. erősítése és fejlesztése. Az itt felsorolt adataik és számolj azt bizonyítják, hogy Pártunk a magyar dolgozó nép egészséges, erős, mély gyökerekkel rendelkező szervezete, és hogy tömegszerve- zeleivel együtt átfogja és veszeti az egész dolgozó népet. Pártánk feladatai Átterel? most Pártunk' legfonto­sabb feladataira. Munkánk közép­pontjában az előttünk álló eszten­dőkben gazdasági téren Ötéves ter­vünknek jó végrehajtása áll. Az új, megemelt ötéves tervünknek egyik legnehezebben megoldható része a munkaerő. A 670—680 ezer új munkás és alkalmazott beállí­tása a termelésbe, szervezett mun- kaerötoborzást követel meg. Az új szakmunkások zömét átképzés út­ján nyerjük. Tervbevesszük a nők­nek az eddiginél fokozottabb be­vonását a termelésbe, A kisipar­ban foglalkoztatott munkások is átmennek a gyáriparba. Végül elő­re látjuk, hogy a mezőgazdaság, az építőipar gépesítése is megfe­lelő számú munkaerőt szabadit fel. Tervünk a termelékenység to­vábbi növekedését is számba- veszi. Lehetőleg minden területen bevezetjük a termelést ösztönző darabbért. Műszaki kádereink ki­képzését minden módon elősegít­jük- Fokozzuk a felelős, egyszemé­lyes vezetést, tovább szilárdítjuk a munkafegyelmet, az ellenőrzést és az ellenőrzésbe bevonjuk a szé­les dolgozó tömegeket. Az ötéves terv magában foglal­ja a mezőgazdaság szocialista épí­tésének az eddiginél fokozottabb fejlesztését. Ez az ötéves terv egyik legfontosabb kérdése, ame­lyet a legközelebbi esztendőkben kell megoldanunk, s amelynek jó megoldásától függ sokban egész szocialista építésünk további me­nete. A jelenlegi helyzetről szólva megemlít ette Rákosi elvtárs, több mini egymillió parasztgazdaságunk zöme egy-két holdas vagy még en­nél is kisebb parcellákból áll, ahoj nem, lehet modern gépeket hasz­nálni, Az egyénileg gazdálkodó pa­raszt, mint dolgozó, az ipari mun­kás szövetségese, de a piacon ke­reskedőként lép fel, ami a terv­szerű termelést és elosztást, ezzel a közellátást és a közélelmezést megnehezíti. Hozzájárul mindeh­hez a kulák munkája, amely tuda­tosan, politikai okból zavarja a közellátás és begyűjtés menetét. Ebben a helyzetben tűztük napi­rendre a falu szocialista szekto­rának növelését. A mezőgazdaságban a szocializ­mus építését az állami mezőgaz­dasági gépállomások, az állami gazdaságok és a termelőszövetke­zetek segítségével kezdtük meg. Gépállomásaink száma jelenleg 361,_ gépeik között 1950 végén 6895 traktor volt. Dolgozóik szá­ma 29.000. A mezőgazdasági gép­állomáson fejlődése még csak rész­ben váltotta be a hozzáfűzött re­ményeket. Itt még rengeteg a. ten­nivaló, a politikai színvonal eme­lésé, a munkafegyelem, a jobb szervezés, az anyagtakarékosság, felelős egyéni vezetés stb. terén. E kérdésekben kell gyorsan javíta­nunk, hogy az állami mezőgazda- sági gépállomások különösen az átmenet esztendeiben, a falu szo­cialista építésének megfelelő eme­lői lehessenek. Az állami gazdaságok tavaly 53 százalékkal nőttek, szántóterüle­tük 570.000 hold, — Helyze­tük hasonló a gépállomásokéhoz: tele vannak gyermekbetegségekkel ás csak lassan birkóznak még a kezdet nehézségeivel. Gyengeségük csakúgy, mint a gépállomásoké, hasonlít azokhoz, amelyekkel az ipar államosításának kezdetén küz­döttünk. Még sok erőfeszítésre van szükség, hogy az állami gaz­daságok beváltsák a hozzájuk fű­zött reményeket- Ök lesznek a szo­cialista mezőgazdaság legjobb áru­termelő miníabir*okai, amelyek nemesített vetőmaggal, fajállalok- kal is támogatják a mezőgazdasá­got, új kultúrák, új termelési mó­dok kikísérletezésével, meghonosí­tásával és elterjesztésével gyorsít­ják mezőgazdaságunk további fej­lődését. A termelőszövetkezetek kérdé­sét napirendre tűzte szocialista fejlődésünk, amely parancsolóan megköveteli, hogy minél előbb szűnjön meg a jelenlegi állapot, amikor ogvik lábunkkal az iparban már szocialista talajon állunk, má­sik lábunk a falun a sok százezer egyénileg művelt paraszti gazda­ságon nyugszik. Ennek a helyzet­nek ^ nyilvánvaló nehézségei egyre inkább érezhetők. J-isztában kell lennünk azzal, hogy az elaprózott, több mint egy mii ió gazdaságban élő falu szo­cialista építése nehezebb, bonyo- lu íabb és hosszabb feladat lesz, mint az, amit néliái.y száz, vagy legfeljebb 2—3 ezer nagy közép, üzem államosításával és a szocia- ^építésbe' va’ó beállításával végeztünk. Dolgozó parasztságunk egye növekvő része megértette, hogy ez az egyetlen út életszín­vonaluk és kultúrájuk további emelésére. Látja, hogy ezt az utat járja egyre’ fokozódó sikerrel a Sjovjetúnió parasztsága és erre az u.ra lépve egyre nagyobb törne.. gekoen a népi demokráciák eddig egyénileg dolgozó parasztsága is. A.z ^elmúlt esztendő folyamán a termelőszövetkezetekbe lépő pa­rasztok száma megkétszereződött es .S’-üabb adatok szerint ter­melőszövetkezetekben ez év feb­ruár 20-ig 118 ezer parasztcsaléd, toDb mint 160 ezer taggal, 826,500 hold szántón gazdálkodik. Ezen­kívül 559 előkészítő bizottság mű­ködik 11 ezer családdal, 60 ezer hold szántóval. Az állami birto­kok és a szövetkezetek, a mező­gazdaság szocialista szektor terje­delme szántóterületünknek mo-st már körülbelül egyheiedét foglalja magaban és éppen az utolsó hetek­ben újTa gyors növekedésnek in­dult. A termelöcsoportok és szö­vetkezetek mostani növekedésének egyik oka az, hogy a parasztság most szánja el magát a belépésre, mintán a régi szövetkezetek no­vemberi, decemberi elszámolásai­ból meggyőződött a szövetkezeti termelés nagy fölényéről. Erre mu­tat a szövetkezetbe belépő közép­parasztok egyre növekvő száma is. A termelőszövetkezeti mozgalom gyors fejlődése következtében sza­porodnak azok a községek és fal­vak, amelyekben a földműves la­kosság többsége már termelőszö vetkezetekben, vagy az állami gaz­daságokban dolgozik. Az élre Tur- keve város ugrott. ahol a 3.200 földműves családból 3.177 tagja már a termelőszövetkezetnek és a 34.000 holdas turkevei határ több mint 96 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. Vannak már olyan járásaink is, ahol a termelőszövetkezetek és ál­lami gazdaságok kezében van a szántóterület több mint 50 száza­léka. Az első ilyen járás a villá­nyi volt, ahol a szántóterület 52 százaléka tartozik a szocialista szektorhoz és a j'rás dolgozó pa­rasztcsaládjainak több mint 50 százaléka van a termeiőszövetke- zetekbéh. 1 A magyar termelőszövetkezeti mozgalom és a szocialista építke­zés megkezdése a falun elválaszt­hatatlanul össze van kötve azzal a segítséggel, amelyet e téren a Szovjetúnictól kapunk- A kolho­zok mutatják az utat a mi mező- gazdaságunk szocialista építésére. Az a két nagy parasztdelegáció, amely ^ Szovjetunióban járt, vala­mint a Szovjet-Ukrajnából hoz­zunk ellátogatott magyar kolhoz, parasztok felvilágosításai adtak lendületet a mi szövetkezeti moz­galmunknak: A falun, a mezőgazdaságban is megindult tehát a szocializmus épí­tése. Mi a teendőnk, hogy előbbre vigyük ezt a fejlődést? A döntő tényező ebben, hogy dolgozó parasztságunk önként, ma­gától, saját belátásából és meg­győződéséből lépjen erre az útra. Meggyorsítani ezt a fejlődést csak a ^meggyőzés és meggyőződés esz. Közével lehet. Az erőltetés vagy éppen erőszak e.-en a téren felié:- lenül az ellenkező hatást íogj’a ki­váltani, Ss reegfordrtva: a gyözés, a jó példa biztos eredmé­nyekhez fog vezetni. A kongresz- szusl megelőző hetekben láthat­tuk, ahol mint Turkevén és egye­bütt, a termelőszövetkezetek na­gyon jó eredményeket mutatnak fel, ott a parasztság, benne a kö- zépparasztság á várakozáson felül indult meg a szövetkezés útján, Ezért az első és legfontosabb feladatunk megerősíteni a már meglévő termelőszövetkezete­ket és gondoskodni róla, hogy, ezek a szövetkezetek jó pél­dáikkal, jó eredményeikkel vonzzák & dolgozó parasztságot, ße kell vallanunk, hogy nem egy helyen ettől, még " messze vagyunk­Ezért minden erővel támo­gatnunk kell a termelőszövet­kezetek munkáját, segítenünk keli nekik a nehézségek clhá- ritásá.han. A segítségben jár­jon élen a Párt. a DISz, az ál. a tanácsok, az állami gép­állomások, az állami gazdasá­gok. Azt szokták mondani, hogy a jó bornak nem kell cégér. Á gyakorlat nem egészen ezt bi­zonyítja, A gyakorlat azt mu­tatja a termelőszövetkezetek terén, hogy a legjobb példa sem elegendő, ha elmulasztják az ismertetését, propagálását. Fontos, hogy ahol a fejlődés arra nem érett meg, ott ne .ja­vasoljuk a legmagasabb, a Hí. szövetkezeti típust, hanem elégedjünk meg a legegysze­rűbb, I. számú típussal, melynek előnye az, hogy mó­dot ad az egyéni gazdálkodó, még ingadozó parasztoknak arra, hogy kipróbálják a szö­vetkezés jó oldalait akkor, amikor még félnek a fejlettebb, számukra túlságosan kollektív magasabb formától. Bármennyire kívánatos, hogy a termelőszövetkezetek mind­járt megalakulásukkor lehető­leg olyan nagy területet ölel­jenek fel, amelyen gyorsan érvényesülhet a mezőgazdasá­gi nagyüzem minden előnye, mégis óvakodnunk kell attól, hogy arra szorítsuk a szövet­kezni akaró parasztokat, hogy feltétlenül a már meglévő cso­portokba lépjenek be. Napról- napra látjuk, hogy a jó ter­melőszövetkezeti csoportok vonzóak és minden nyomós nélkül növekednek. De a ta­pasztalat azt is mutatja, hogy a kisterületü szövetkezeti cso­portok gyorsan egyesülni szok­tak, Ezért ezen a téren is le­gyünk türelmesek, Goadoskodmmk ékeli arról, hogv a termelőszövetkezetbe belépő birtokos parasztoknak feltét­lenül biztosítsák a behozott föld után a földjáradékot. Min­den szövetkezeti tagnak na- írvohb a haszna, ha megna­gyobbodik a terület és így bő­ven megtérül a föld járadékért kifizetett összeg. A tapasztalat azt is mutatja, hogy a szövet­kezetig vagyon és terület növe­kedésével csökken az egyes ta­gok által behozott föld jelentő­sége- Viszont kezdetben a föld­járadék elutasítása nagyon megnehezíti, visszatartja a szö­vetkezet növekedését. Rendkívül fontos a Magyar Dolgozók Pártjának, a ma­gvar kommunistáknak a pél­damutatása. A termelőszö s*et- kezetek létrejöttének vagy fej­lődésének sokhelyen az a leg­komolyabb gátja, hogy a helyi kommunisták egy része, vagy vezetői, kívül maradnak. A fejlődés azonban ma már ott tart, hogy párttagjainktól is mint minimumot; meg kell kö­vetelni azt, hogy támogassák e téren Pártunk politikáját. Vo­natkozik ez a DéFOSz-elnö- kökre, a helyi tanácsok elnö­keire, titkáraira is. A mezőgazdaság áttérése a szövetkezés útjára, a nagyüze­mi termelésre, hazánk további felemelkedésének és felvirág­zásának elkerülhetetlen útja- Éppen ezért támadja táj fokoz­va a kulák és népi demokrá­ciánk minden ellensége. Aki ebiren a fontos kérdésben egy követ fuj 3 kutakkal, az akar­Kedd. 1951. febr. 37.

Next

/
Thumbnails
Contents