Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-27 / 48. szám

vfágoSiló munka a termelőszövetkezetek kérdésében.

Pártunk és a népi demokrácia sikereinek hatása alatt, sok szervezetünkben kezdett elsikkadni a pártdemokrácia, ez azzal is összefüggött. hogy az ellenséget megvertük. kiszorítottuk a nyílt porondról.

A pórtdemokrácia, zz egységes pártélet hiánya és vele kapcsolatban az egészséges pártkritika elnyomása csakhamar egy sor olyan jelenséget eredményezett, mellyel szemben fel kellett lépnünk. E je. leniégek láttára Pártunk Központi Vezetősége múlt év február 1<H teljes ülésén felfedte ebeiket a hiba. kát és- kiküszöbölésükre elhatározta, hogy országszerte újra választatja a vezetőségeket. A határozat célul azt tűzte ki, hogy a vezetőségi választások folyamán a párldemoíkrácia és a kritika teljes érvényesülésével eltávolítsák a vezetőségekből az oda nem való párttagokat és helyükbe uj, friss, fiatal erők kerüljenek. Ezt a célkitűzést jelentékeny részben el is fudiük érni.

A Központi Vezetőség határozata a vezetőségek- újjá választására azt is célul -tűzte ki, hogy a vezetőségek összetételét megjavítsák, bogy a bennük lévő kispolgári elemek számaránya csökkenjen. A határozatinak ez a része már nem került megfelelően végrehajtásra. Részben ennék tudható be, hogy a.z utóbbi hónapokban újra gyakran tapasztaljuk a pártdemokrácia megsértését, a tagsághoz való formális, bürokratikus viszonyt. Néhány héttel ezelőtt például Borsod megyében megá i - lapítottuk, hogy 360 párttag felvé. teli lap fekszik -a járási pártbizottságoknál, amelyekkel hónapok óta senki sem törődött. A miskolci járási pártbizottságnál az ellenőrzés több mint 100 darab régi keltezésű felbontatlan levelet tájéit. Nem egy vidéki pártíunffccio. ■náriusurtk ajtaján ott lóg a figyel, meztetés; „Csak hivatali ügyben lehet belépni“. A párfdemokrácia biz', ősi fás a és a bürokrácia elleni harc nem olya« kérdés, mint az egyszeri konkrét feladat végrehajtása, hanem állandó, szerves része pártéktünknék és különös jelentőséget nyer most, amikor Pártunk neki gyúr kőzik annak a nehéz fdiadalnak, hogy a mezőgazdaságban, a falun is felépítse a szocializmust.

Rátérek most- Pártunk számszerű adatainak ismertetésére. Ez év január 2-án statisztikai felvételt eszközöltünk, amelynek alapján megállapítottuk, hogy pártunk je. leal eg 13.751 alap£zerveze,tben 862.114 taggd és tagjelölttel rendelkezik- Ehhez a számhoz hoz. zá kell venni még körülbelül 20 ezer olyan tagot és tagjelöltet, akik egyik szervezetből a másikba való átigazolás alatt állnak. Ezekkel együtt Pártunkban valamivel 880 ezren felüli tag és tagjelölt van. A statisztikai felvételben sze. repiök közül párttag 699.603, tagjelölt 162.426. A tagságnak körülbelül 40 százaléka Budapesten van. Ez azzal függ össze, hogy Budapesten van összpontosítva a magyar ipari dolgozóknak körülbelül fele. A tagság nemek szerinti megoszlása; 71.3 százalék férfi, 28.7 százalék nő. A tagjelöltek között valamivel magasabb a nők aránya, országosan 30.4 százalék, Budapesten. 37.3 százalék. Ebben már bizonyos fokig kifejezésre jut sz ?z irányzat, mely az eddi ginéi jobban akarja a nődolgozó, kát Pártunkba bevonni. A korcsoportok szerinti megoszlás; a tagság 12.9 százalék’’, ezámszerjnt

111.493 21 évnél fiatalabb, 28-3 százaléka, számszerint 243.646 25 és 25 év között van, 36—50 év között van a tagság 37.2 százaléka, 50 éven felüei 136.362, azaz 21.6 százalék. Ezek a számok azt mutálják. hogy tagjaink között még mindig nincs eléggé képviselve az ifjúság.

Ezzel szemben egészen más képei mutat a tagjelöltek aránya. A tagjelöltek 3'0.2 százaléka 21 éven aluli. Ez az arány majdnem ké. és félszer akkora, mint a tagoknál. Ez a szám azt mutatja, hogy a tagjelöltek között már megfelelően szerepelnek a fiatalok. Ami a tv gság származás szerint; össze. iételét- Illeti;.: 447.323 mimikát;szár.

mszásu: ez tagságunk 51.9 százaléka, 242.177 dolgozó par-azt, ez

23.1 százalék, cr.egniségi- 21.066,

azaz 2.4 százalék. A többi alkalmazott, kispolgári származású és egyéb. A tagság eredeti- foglalkozás szerinti megoszlású ankövetke. zö: munkás 56.9 .Százalék,-'490-046, dogozó paraszt .15,4 százalék, 132.187, ez a két «k^egpria együtt

72.3 százalék, értelmiségi 4 százalék A többi ’alkalmazott és egyéb. A ügság jelenlegi foglalkozása szerűit a következő összetételű: ipari munkás 348.630, azsz 40.5 százalék, paraszt 100.585, azaz 11-7 százalék, alkalmazott 226.760, azaz

26.3 százalék, a többi értelmiségi, háztartásbeli, nyugdíjas és egyéb.

Ezekre a számokra érdemes felfigyelni, mert azt mutatják, hogy Pártunkban több mint 100 ezer olyan, munkás és paraszt van, aki a felszabadulás óta államapparátusba, a gazdasági apparátusba ment át. Ez a szám együk mutatója «írnak, hogy hogyan vette birtokába a dolgozó nép az államot. Rá kel] mutatnunk arra is. hogy az alkalmazottal? közül 112 ezer. tehát tagságunk 13.1 százaléka eredetileg i5 alkalmazott, volt, ami ennek a rétegnek bizonyos tu,lengését jelenti ,a Párton belül.

A tagság száma a lakosság létszámához viszonyítva legnagyobb Budapesten, ahol 20.7 százalék, a legkisebb Bács-Kiskun megyében, ahol 3.8 százalék. Országos átlag bar fi lakosság 9.4 Százaléka van a F áriban. A tagság növekedése lassú. Az elmúlt év folyamán valamivel több, mint 30 ezerrel nőtt.

Ez a szám 3zí mutetja, hogy pártszervezeteink még mindig nem tartják fontosnak ^z uj tagok felvételét. Mulatja a-zt is, hogy a szocialista termelés terén kitűnt ifjak, nők bányászok, épít orrúin - kások, egyéni parasztok, technikai értelmiség Pártunkba való fokozottabb felvételének kérdésé1 vál. tezatlanul napirenden kell tartanunk.

FartsajLónk fejlődésére vonal- kezóiag megemlítem, hogy a Sza bad Nép éppen, a második kongresszusunkká} kapcsolatban sikeres kampányt vitt előfizetőinek felemelésére. Egyetlen hónap alatt több, mint 200 ezer uj előfizetői; gyűjtöttünk és most a Szabad Nép hétköznaponként S00 ezer pép dónvban jelenik meg. Npilapjain]? összes p-éldáoyszéma 1,228-000.

Arnj tömegszervezeteinje lé,szá. mát illeíi, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége. amely a múlt év júniusában alakult, jelenleg 620 ezer taggal rendelkezik. A szakszervezetek száma 19, taglétszámuk

1.430.000, amelyben nem foglaltatik a DéFOSz-nak körülbelül 300.660-t meghaladó munkást ago. zata. a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége a múlt év decemberében 647.000 tagot tartott nyilván. A Magyar Szovjet Társaság taglétszáma 798.000. Éz a szervezet íz elmúlt év folyamán megháromszorozódott. A Dől gozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége 750.000 tagot tart nyilván.

E számok mutatják, hogy nagy és összes&égük ben egész dolgozó népünket átfogó tömegszervezeIV.

tskjLtl rendelkezünk. Közülük itt csak a Dolgozó Ifjúság Szövetségének kérdését akarom érinteni. A Disz alakulása óta eltelt háromnegyed óv fejlődése még nem volt elég arra. hogy nálunk is Pártunk mellett azt a szerepet tudja betölteni, amelyet példaképe, a Konrszomol játszik a Szovjet unióban. Ehhez nemcsak az kell, hogy a DISZ maga tudatában legyen ennek a feladatnak, hanem az is, hogy Pártunkban nőjjön a megértés a DISz szerepével szemben.

Végül), de nem ulőjed sorban említést kell lennem a magyar békemozgalomró), amely ország- ize-rio, mintegy 27.000 bél?ebizotl. ságőt fog össze. A béke megvédése a legközelebbi esztendő központi kérdése és a magyar békemozgalomra, mint a béke hivei világra ozgalmánaik: magyar osztagára, ezen a téren rendkívül fontos és felelős munka vár. A stockholmi békenyilatkozat aláírásával kapcsolatban tapasztalhattuk, hogy ez az a kérdés, amelyben a magyar nép töretlen egységgel áll mögöttünk — pártszervezeteinknek ezért sz eljövendő esztendőben változatlanul égjük legfontosabb feladata a béke-mozgalom támogatásai. erősítése és fejlesztése.

Az itt felsorolt adataik és számolj azt bizonyítják, hogy Pártunk a magyar dolgozó nép egészséges, erős, mély gyökerekkel rendelkező szervezete, és hogy tömegszerve- zeleivel együtt átfogja és veszeti az egész dolgozó népet.

Pártánk feladatai

Átterel? most Pártunk' legfontosabb feladataira. Munkánk középpontjában az előttünk álló esztendőkben gazdasági téren Ötéves tervünknek jó végrehajtása áll. Az új, megemelt ötéves tervünknek egyik legnehezebben megoldható része a munkaerő. A 670—680 ezer új munkás és alkalmazott beállítása a termelésbe, szervezett mun- kaerötoborzást követel meg. Az új szakmunkások zömét átképzés útján nyerjük. Tervbevesszük a nőknek az eddiginél fokozottabb bevonását a termelésbe, A kisiparban foglalkoztatott munkások is átmennek a gyáriparba. Végül előre látjuk, hogy a mezőgazdaság, az építőipar gépesítése is megfelelő számú munkaerőt szabadit fel. Tervünk a termelékenység további növekedését is számba- veszi. Lehetőleg minden területen bevezetjük a termelést ösztönző darabbért. Műszaki kádereink kiképzését minden módon elősegítjük- Fokozzuk a felelős, egyszemélyes vezetést, tovább szilárdítjuk a munkafegyelmet, az ellenőrzést és az ellenőrzésbe bevonjuk a széles dolgozó tömegeket.

Az ötéves terv magában foglalja a mezőgazdaság szocialista építésének az eddiginél fokozottabb fejlesztését. Ez az ötéves terv egyik legfontosabb kérdése, amelyet a legközelebbi esztendőkben kell megoldanunk, s amelynek jó megoldásától függ sokban egész szocialista építésünk további menete.

A jelenlegi helyzetről szólva megemlít ette Rákosi elvtárs, több mini egymillió parasztgazdaságunk zöme egy-két holdas vagy még ennél is kisebb parcellákból áll, ahoj nem, lehet modern gépeket használni, Az egyénileg gazdálkodó paraszt, mint dolgozó, az ipari munkás szövetségese, de a piacon kereskedőként lép fel, ami a tervszerű termelést és elosztást, ezzel a közellátást és a közélelmezést megnehezíti. Hozzájárul mindehhez a kulák munkája, amely tudatosan, politikai okból zavarja a közellátás és begyűjtés menetét. Ebben a helyzetben tűztük napirendre a falu szocialista szektorának növelését.

A mezőgazdaságban a szocializmus építését az állami mezőgazdasági gépállomások, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek segítségével kezdtük meg.

Gépállomásaink száma jelenleg 361,_ gépeik között 1950 végén 6895 traktor volt. Dolgozóik száma 29.000. A mezőgazdasági gépállomáson fejlődése még csak részben váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Itt még rengeteg a. tennivaló, a politikai színvonal emelésé, a munkafegyelem, a jobb szervezés, az anyagtakarékosság, felelős egyéni vezetés stb. terén. E kérdésekben kell gyorsan javítanunk, hogy az állami mezőgazda- sági gépállomások különösen az átmenet esztendeiben, a falu szocialista építésének megfelelő emelői lehessenek.

Az állami gazdaságok tavaly 53 százalékkal nőttek, szántóterületük 570.000 hold, — Helyzetük hasonló a gépállomásokéhoz: tele vannak gyermekbetegségekkel ás csak lassan birkóznak még a kezdet nehézségeivel. Gyengeségük csakúgy, mint a gépállomásoké, hasonlít azokhoz, amelyekkel az ipar államosításának kezdetén küzdöttünk. Még sok erőfeszítésre van szükség, hogy az állami gazdaságok beváltsák a hozzájuk fűzött reményeket- Ök lesznek a szocialista mezőgazdaság legjobb árutermelő miníabir*okai, amelyek nemesített vetőmaggal, fajállalok- kal is támogatják a mezőgazdaságot, új kultúrák, új termelési módok kikísérletezésével, meghonosításával és elterjesztésével gyorsítják mezőgazdaságunk további fejlődését.

A termelőszövetkezetek kérdését napirendre tűzte szocialista fejlődésünk, amely parancsolóan megköveteli, hogy minél előbb szűnjön meg a jelenlegi állapot, amikor ogvik lábunkkal az iparban már szocialista talajon állunk, másik lábunk a falun a sok százezer egyénileg művelt paraszti gazdaságon nyugszik. Ennek a helyzetnek ^ nyilvánvaló nehézségei egyre inkább érezhetők.

J-isztában kell lennünk azzal, hogy az elaprózott, több mint egy mii ió gazdaságban élő falu szocialista építése nehezebb, bonyo- lu íabb és hosszabb feladat lesz, mint az, amit néliái.y száz, vagy legfeljebb 2—3 ezer nagy közép, üzem államosításával és a szocia- ^építésbe' va’ó beállításával végeztünk. Dolgozó parasztságunk egye növekvő része megértette, hogy ez az egyetlen út életszínvonaluk és kultúrájuk további emelésére. Látja, hogy ezt az utat járja egyre’ fokozódó sikerrel a Sjovjetúnió parasztsága és erre az u.ra lépve egyre nagyobb törne.. gekoen a népi demokráciák eddig egyénileg dolgozó parasztsága is.

A.z ^elmúlt esztendő folyamán a termelőszövetkezetekbe lépő parasztok száma megkétszereződött es .S’-üabb adatok szerint termelőszövetkezetekben ez év február 20-ig 118 ezer parasztcsaléd, toDb mint 160 ezer taggal, 826,500

hold szántón gazdálkodik. Ezenkívül 559 előkészítő bizottság működik 11 ezer családdal, 60 ezer hold szántóval. Az állami birtokok és a szövetkezetek, a mezőgazdaság szocialista szektor terjedelme szántóterületünknek mo-st már körülbelül egyheiedét foglalja magaban és éppen az utolsó hetekben újTa gyors növekedésnek indult. A termelöcsoportok és szövetkezetek mostani növekedésének egyik oka az, hogy a parasztság most szánja el magát a belépésre, mintán a régi szövetkezetek novemberi, decemberi elszámolásaiból meggyőződött a szövetkezeti termelés nagy fölényéről. Erre mutat a szövetkezetbe belépő középparasztok egyre növekvő száma is.

A termelőszövetkezeti mozgalom gyors fejlődése következtében szaporodnak azok a községek és falvak, amelyekben a földműves lakosság többsége már termelőszö vetkezetekben, vagy az állami gazdaságokban dolgozik. Az élre Tur- keve város ugrott. ahol a 3.200 földműves családból 3.177 tagja már a termelőszövetkezetnek és a 34.000 holdas turkevei határ több mint 96 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik.

Vannak már olyan járásaink is, ahol a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok kezében van a szántóterület több mint 50 százaléka. Az első ilyen járás a villányi volt, ahol a szántóterület 52 százaléka tartozik a szocialista szektorhoz és a j'rás dolgozó parasztcsaládjainak több mint 50 százaléka van a termeiőszövetke- zetekbéh. 1

A magyar termelőszövetkezeti mozgalom és a szocialista építkezés megkezdése a falun elválaszthatatlanul össze van kötve azzal a segítséggel, amelyet e téren a Szovjetúnictól kapunk- A kolhozok mutatják az utat a mi mező- gazdaságunk szocialista építésére. Az a két nagy parasztdelegáció, amely ^ Szovjetunióban járt, valamint a Szovjet-Ukrajnából hozzunk ellátogatott magyar kolhoz, parasztok felvilágosításai adtak lendületet a mi szövetkezeti mozgalmunknak:

A falun, a mezőgazdaságban is megindult tehát a szocializmus építése. Mi a teendőnk, hogy előbbre vigyük ezt a fejlődést?

A döntő tényező ebben, hogy dolgozó parasztságunk önként, magától, saját belátásából és meggyőződéséből lépjen erre az útra. Meggyorsítani ezt a fejlődést csak a ^meggyőzés és meggyőződés esz. Közével lehet. Az erőltetés vagy éppen erőszak e.-en a téren felié:- lenül az ellenkező hatást íogj’a kiváltani, Ss reegfordrtva: a gyözés, a jó példa biztos eredményekhez fog vezetni. A kongresz- szusl megelőző hetekben láthattuk, ahol mint Turkevén és egyebütt, a termelőszövetkezetek nagyon jó eredményeket mutatnak fel, ott a parasztság, benne a kö- zépparasztság á várakozáson felül indult meg a szövetkezés útján,

Ezért az első és legfontosabb feladatunk megerősíteni a már meglévő termelőszövetkezeteket és gondoskodni róla, hogy, ezek a szövetkezetek jó példáikkal, jó eredményeikkel vonzzák & dolgozó parasztságot, ße kell vallanunk, hogy nem egy helyen ettől, még " messze vagyunkEzért minden erővel támogatnunk kell a termelőszövetkezetek munkáját, segítenünk keli nekik a nehézségek clhá- ritásá.han. A segítségben járjon élen a Párt. a DISz, az ál.

a tanácsok, az állami gépállomások, az állami gazdaságok.

Azt szokták mondani, hogy a jó bornak nem kell cégér. Á gyakorlat nem egészen ezt bizonyítja, A gyakorlat azt mutatja a termelőszövetkezetek terén, hogy a legjobb példa sem elegendő, ha elmulasztják az ismertetését, propagálását.

Fontos, hogy ahol a fejlődés arra nem érett meg, ott ne .javasoljuk a legmagasabb, a Hí. szövetkezeti típust, hanem elégedjünk meg a legegyszerűbb, I. számú típussal, melynek előnye az, hogy módot ad az egyéni gazdálkodó, még ingadozó parasztoknak arra, hogy kipróbálják a szövetkezés jó oldalait akkor, amikor még félnek a fejlettebb, számukra túlságosan kollektív magasabb formától.

Bármennyire kívánatos, hogy a termelőszövetkezetek mindjárt megalakulásukkor lehetőleg olyan nagy területet öleljenek fel, amelyen gyorsan érvényesülhet a mezőgazdasági nagyüzem minden előnye, mégis óvakodnunk kell attól, hogy arra szorítsuk a szövetkezni akaró parasztokat, hogy feltétlenül a már meglévő csoportokba lépjenek be. Napról- napra látjuk, hogy a jó termelőszövetkezeti csoportok vonzóak és minden nyomós nélkül növekednek. De a tapasztalat azt is mutatja, hogy a kisterületü szövetkezeti csoportok gyorsan egyesülni szoktak, Ezért ezen a téren is legyünk türelmesek,

Goadoskodmmk ékeli arról, hogv a termelőszövetkezetbe belépő birtokos parasztoknak feltétlenül biztosítsák a behozott föld után a földjáradékot. Minden szövetkezeti tagnak na- írvohb a haszna, ha megnagyobbodik a terület és így bőven megtérül a föld járadékért kifizetett összeg. A tapasztalat azt is mutatja, hogy a szövetkezetig vagyon és terület növekedésével csökken az egyes tagok által behozott föld jelentősége- Viszont kezdetben a földjáradék elutasítása nagyon megnehezíti, visszatartja a szövetkezet növekedését.

Rendkívül fontos a Magyar Dolgozók Pártjának, a magvar kommunistáknak a példamutatása. A termelőszö s*et- kezetek létrejöttének vagy fejlődésének sokhelyen az a legkomolyabb gátja, hogy a helyi kommunisták egy része, vagy vezetői, kívül maradnak. A fejlődés azonban ma már ott tart, hogy párttagjainktól is mint minimumot; meg kell követelni azt, hogy támogassák e téren Pártunk politikáját. Vonatkozik ez a DéFOSz-elnö- kökre, a helyi tanácsok elnökeire, titkáraira is.

A mezőgazdaság áttérése a

szövetkezés útjára, a nagyüzemi termelésre, hazánk további felemelkedésének és felvirágzásának elkerülhetetlen útja- Éppen ezért támadja táj fokozva a kulák és népi demokráciánk minden ellensége. Aki ebiren a fontos kérdésben egy követ fuj 3 kutakkal, az akarKedd. 1951. febr. 37.