Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-27 / 48. szám

szeHoiáh'oz tartozik. A kiskereskedelem 70 százalékát is a szocialista kereskedelmi szervek bonyolítják le. A mező gazdaságban is megindult ; szocializmus építése. Ezek a tényezők lehetővé teszik, bőgj népgazdaságaink minden téren fokozódó tervszerűséggel tud jón dolgozni, és kitűzött tér veit meg is valósítsa.

Dolgozóink között egyre többen értették meg. hogy ? munka nálunk ma már nem kény szerű robot többé, hanem a felszabadultdolgozók becsületének és dicsőségének ügye.

A szocialista, munkamódszerek elterjedésének az a felajánlás adott lendületet, mely- lyel a magyar dolgozó nép a nagy Sztálin hetvenedik születésnapját ünnepelte. Ez a munkafelajánlás magával ragadta a dolgozókat, megtörte a jeget és szabaddá tette nálunk is mindazoknak a munkamódszereknek az elterjesztését, melyeknek a Szovjetunió annyi gazdasági sikerét köszönheti.

A Szovjetunió segít legmodernebb üzemeink építésében, átadja nekünk legjobb gépeit, legújabb gyártási' eljárásait, de ami nem kevésbbó fontos., n agy lel kiien rendelkezés linkre bocsátja légjobb tudósait és él- munkásait.

Köztudomású, hogy szovjet s z í a h á n o V i s t ák n a k k ö zv e ti én

munkamódszerátadása alapján hatalmasan megnőt*. a magyar sztahanovista mozgalom.

A szovjet sztahanovisták és a magyar szocialista élmunkások között eleven és termékeny összeköttetés keletkezett. Nincs' olyan területe népgazdaságunknak — és hozzá- tehetem: egész szocialista éle tünknek —, mely ne kapott volna és ne kapna szakadatlanul és .folyamatQsa'n .felbecsülhetetlen támogatást a Szovjetuniótól, Most kezdünk rátérni; hogy tapasztalataiknak' azt a mérhetetlen tárházát, amely a szovjet -szakirodalombap vari lefektetve, a mi szocialista épi- 1 ősünk számára hozzáférhe tövé és felhasználhatóvá tegyük. Az elm.ult évben, de különösen az utolsó hónapokban valóságos roham indult meg a Szovjetunió szakirodalma felé El lehet mondani, hogy ezen a téren csak most fedezi fel a mi technikai értelmiségünk és rajta túlmenően az egész magyar intelligencia —a Szovjetuniót. Most fogják csak fel, hogy mennyire élenjáró és mennyire termékenyítő hatású számukra a Szovjetunió kimeríthetetlen tudományos és tapasztalati fegyvertára. Alá kell húzni és tudatosítani kell, bogy a magy ar népi demokrácia sikereinek egyik döntő összetevője mindez a barái segítség, melyért nem lehetünk eléggé hálásak a Szovjetuniónak és akitől ez a .segítség nem egyszer kiindult, magú-, uak Sztálin elvtársnak. Előrelátható, hogy. ez a támogatás a következő években még. növekedni fog és ötéves tervünk jó végrehajtásának, egész jövőnk építésének ez a segítség, a legbiztosabb záloga.

Rá kell mutatni arra, hogy tapasztalataink kicserélése és a kölcsönös segítés terén hasonló viszony kezd kialakulni. a baráti népi demokráciák országaival is.

Nyugodt fejlődésünkhöz sokban hozzájárul a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, s az a körülmény, hogy külkereskedelmünk egyre fokozódó része bonyolódik le a Szpvjctúmóval és a baráti tervországokkal.

Amikor a magyar népi demokrácia eredményeit ismertetjük, a legnagyobb elismerés ,és dicséret hangján kel! megemlékeznem a magyar munkásosztály, teljesítményeiről, amelyekkel joggal kiérdemelte egész dolgozó népünk háláját. Ez a munkásosztály Pártunk vezetésével megmutatta, . hogy méltó arra, a történelmi szerepre, amely /hazánkban a. szocializmus építésének minden szakaszán reá

Kedd, 195J febr. Ä7,

hárul. Hála 'és dicsőség „a magyen munkásosztálynak. ,

Sikereink aláhúzásával ugyancsak méltatnunk kell az" értelmiség jó munkáját, amelynek zöme őszintén és becsületesen . támogatja a népi demokrácia célkitűzéseit. Külön ki kell emelnünk a magyar technikai értelmiség érdemeit.

Az a körülmény, hogy ipari termelésünk az ötévés terv első esztendejében ilyen imponáló eredményeket tudott felmutatni, azt bizonyítja, hogy technikai ér elmisé- giink megfelelt a ráháruló fokozott feladatoknak és zömében lojálisán, helyeslőén, pozitíve viszony lik népi demokráciánkhoz és szocialista célkitűzéseinkhez.

Az eredmények azt is igazolják hogy a munkásigazgatók többsége, akiknek működését kezdetben régivágású mérnökeink kétkedve és kritikusan nézték, beváltotta a hozzájuk fűzött reményeket.

Jövő fejlődésünknek egyik biztató záloga az, hogy egy csomó pozitív tényező még csak ezután fogja éreztetni hatását. A munkásokból és parasztokból jövő értelmiség, a szocializmus neveltjei csak ezután jelennek meg tömegesen a termelés porondján.

Amikor a szocialista ipar eredményeit és sikereit ennyire kihangsúlyozzuk, rá kell mutatnunk még arra a rengeteg néhézségre' és hibára, amely ugyanakkor # téren mutatkozik. Meg kell ecjlítenünk a munkafegyelem és az áJÍampol- gárí fegyelem hiányait,: a' nagy munkásvándorlást. Különösen a munkafegyelem még meglévő., lazasága az, amely rendkívül hátráltatja fejlődésünket.

Lépten-nyomon tapasztalható az anyagj. azarlái. az állami javak felelőtlen kezelése, a takarékosság hiánya. A Népköztársaság kormányának takarékossági intézkedései még távolról sem adtak megfelelő eredményt. Rendkívül gyakori az egyéni' felelősség hiánya és az egyéni- felelősség áthárítása a; rengeteget -ülésező- különböző kollektívákra. Az üzemek és .inté^rné--: nyek szinte szakadatlan é.s gyak-; ran felesleges átszervezése' is idetartozik,: Mindennapos az éberség hiánya az ellenséggel szemben. Ä terv általános túlteljesítésén belül egesz iparágak vannak, melyek nem teljesítették a felemelt tervet.

Szocialista építésünk meggyorsításának legnagyobb féke mezőgazdaságunk helyzete. Mindjárt hozzáteszem, hogy mezőgazdaságunk a háború-okozta szörnyű károk dacára a múlt évben, lényegében elérte az utolsó békeév termelését, sőt egy sor területen túl is haladta. A tavalyi búza- és rozstermésünk átlag 9.2 ,százalékkal volt nagyobb, mint a: háborút megelőző' tíz békeévben. 9,

Ma már ez azonban néni ; elég, és a mezőgazdaság az eredmények dacára kezd egész szocialista fejlődésünk gátlójává válni; mert ; a követelmények sokkal gyorsabban nőnek, mint a mezőgazdaság termelése. Büszkén hivatkoztunk élet- színvonalunk növekedésére, arra,- hogy a város és a falu dolgozói ma jobban élnek, jobban .táplálkoznak, ruházkodnak. Életszínvonalunk ezen egészséges megnövekedése a réginél hasonlíthatatlanul fokozottabb követelményeket állít mezőgazdaságunk, elé. Ä népi demokráciában megszűnt a munka- nélküliség, és mint már funk, három és fél év alatt. V mjJm.- kásók és tisztviselők száma ezerrel nőtt. A m unkádéra la picsák a tavalyi év folyamán, mint említettük, hárommilliárd forinttal left nagyobb, és ezen összeg jelentékeny részét fokozott, élelmiszervásárlásra, és hasonló, jórészt a mezőgazdaságból származó árukra fordítottákDe nemcsak a város él . jobban, a falu is. Eltűnt a szörnyű nyomor,. amely a falut Horthy,, idejében fojtogatta. A falu jómódú lett és többéit fogyaszt,mezőgazdaság termékeiből. Emiatt sokkal több' mezőgazdasági termékre van szükségünk, mint azelőtt- Ez a rendkívül megnövekedőit kereslet paráncsolóap előírja, hogy sokkal többét termeljünk, mint a Horthy-időben és, hogy emeljük meg minden téren termésátlagainkat, melyek rendkívül alacsonyak. Amikor az ősszel, itt voltak Szov., jet Ukrajnából a magyar kolhozisták, egyik legnagyobb meglepeté* sük a mi mezőgazdaságunk alacsony terméshozama volt. A terméshozamot csak úgy lehet megénielni; v ha a' magyar-mezőgazdaság is rátér a modern nagyüzemi gazdálkodásra, a nagy mezőgazda- sági gépek használatára. Ezt a parasztság is kezdi felismerni, és ezert vesz irányt a termelőszövetkezetekre,

B'első helyzetünk kérdéseivel kapcsolatban végül rá kívánót mutatni, hogy az utolsó éveikben hogyan változtak meg száinsze- "üleg az osztályok. A munkások és tisztviselőik száma most

1,750.000 körül jár. A fejlődé* n-?net-ére jellemző, hogy a inul évhez (képest- 223.000 fő m. emel kedés. A hároméves tervünk megkezdése, 1947 augusztus 1-e óla a munkások és tisztviselők száma — mint mondottuk — körülbelül 600.000 fővel majdnem öt ven százalékkal -cmelkedeN Három év alatt teljesen (kiszőri tot tűik a régi tőkéseket az ipar hói. a nagykereskedelemből, a bankokból. A munkásság csekéh '■ivétéllel már asm kizsáknrá ayolt proletár, mert saját államának üzemeiben magának dolgozik. Leomlottak mindazok a pofi. lkai és egyéb korlátok, amelyek kel a régi tőkés rend -kizárta a jogokból, a politikai hatalomból, a közigazgatásból, a hadseregből és. iskoláikból. Ez már a felszabadult munkásosztály.

A mezőgazdaságban a fejlődés'

\ következő számok mutatják: a falun jel-enleg több mint 1 mii- :ó' 2Ö0 ezér körüli gazdaságot arlanak számon, -ebből 200 ezer ulájdonosiai mezőgazdasággal nem é’c'hivatásszcrifeö foglalkozik és 13 ezer'— kulák. Ha szembeálli"- uk az 1910-es számlálás ada'ai az 1919 ,cs népszámlálással, a következő változások képét kapjuk A teljesen, nincstelen, bérmunkából élők.' (napszámosoké, állandó t munkások és mezőgazdasági alkalmazottak) százalékaránya a

mezőgazdasági >■ népességből 45.9 -zúzalék volé. szóVali a földműves akosságnah májdnem a fele: ez • -esek 194íLré 17.1 százalékra: az i—25 — hö ütegbe ijedő birtokok 1911-ben ’47- száfealékái képviselték'. 19494>anfc£jfc*s£ a földosztás u-edményékéjjpíSp 78.(3 százalékra nőtt és parasztság sem a

régi mák. chAg átféri demokrácia megszűnt e fcei váúífeápil a list a kizsákmányolás' •; annyi paraszt- iyuzó formáját: megszűnt a nankuzsor.a és <a. kiszipolyozás, záz más módja. A dolgozó pa rasztság előtt is megnyílt minden pálva, amelyből azelőtt az ural- coüó osztály kizárna. A népi demokrácia állama őket is minden módon támogatja. (Nagy taps)

A nagybirtok felosztása óta egfontosabb változás a falu éhében az, hogy megkezdődött & mezőgazdaságban a szocializmus építése. A szocialista szektor a mezőgazdaságban már több mint egynegyed millió dolgozót ölel 'el és gyorsam növekszik.

Rákosi elvtárs ezután arról beszélt, hogy a mezőgazdasági proletariátusnak fele az utolsó -két esztendő alatt a mezőgazdaság szocialista', szektorába, mintegy negyede az ipar, bányászat, építkezés •területén helyezkedett '-•I.

A kulákok. száma — mondotta — két évvel-ezelőtt 63.000 volt. Ez a szám csak • azokat foglalja miagában, akiknek több mint 25 hold földjük van, vagy több, min 350 kataszteri- aranykorona után fizetnek adót. Majdnem, ké''millió hold földterülettel rendelkeztek, s ebből 1949 julius 1 óta 22.000 kuláik felajánlotta \az államnak '62.500 hold földet: a felajánlásból már 17.000 ikuláiktól át is vetek 340.000 hold szántót. A kulá- ioik kezén maradt ez év elején a szántóterület körülbelül 13 száll/.

zaiéka, ez a 13 százalék adja ft begyűjtött gabona neműek 15 szászaiéi: á'\ Ezek a számok azt rnu- atjak, hogy a kuláikokait koriá- ózó inlézikedésitíicnek vannak eredményei, hogy a kulák már. nem a régi, hogy deífenzivába szorítottuk.

A kulákok ereje jelentékenyen nagyobb annál, mint amit a puszta számok mutatnak. A mi -íUlák-statiszti'kánkban például nem szerepelnek azok a kulákok, akiknek 15—25 hold földjük és ugyanakkor korcsmájuk, keres-- kedésük, cséplőgépük, traktoruk vsgy egyéb vállalatuk van, ku- p •'ekednek, spekulálnak. stbl Ezeknek a száma tízezrekre rúg és a kimutatott kulóikokkal együtt biztosan több, mint százezer csatád.

Kézenfekvő — mondotta a továbbiakba« —, hogy a kulákok gazdasági ereje és mindjárt hozzátehetjük. politikai befolyása ma is sokkal nagyobb, mint ahogy számaránya vagy szántóterülete után gondolnék.

A tőkés osztályok maradványairól nincs statisztika, de még mindig elég szélesen vannak képviselve államapparátusunk középső funkcionáriusai, a vidéki vállalatok alkalmazottai között és újabban a tanácsok apparátusában is. Támogatja őket taiz egyházak funkcionáriusainak egy része, különösen a ka'oliikus -egyházban. Ezek az elemek abban a pillanatban, amikor velük szemben lanyhul .az éberség, azonnal működésbe lépnek és nemegyszer jelentékeny károkat okoznak a népi demokráciának. Ezért fokozni ikell az . éberséget és lanka. ; datlanul folytatni kell a tőkás rendszer minden maradványával szemben a harcot.

Pártunk helyzete és fejlődése

Pártunk fejlődésének és ered menyeinek hatása tükröződik vissza • népi* deujfike4íáá»ii<,^red- rnényeiben és sikerében r— mondotta Rákosi elvtám, — majd h ngsulyozfa, hogy szocialista épi tésünk különösen a murikásosz tály szervezeti egyesülése, a Ma. gy r Dolgozók Pártjának megalakulása ón vett gyorsabb iramot Rákosi elvtárs kiemelte: ,a vo]t szooaáídemokrá'ta' párttagok és funkcionáriusok tiz és százezrei becsülettel és' őszinte egységgel tömörültek Lenin és Sztálin zász kaja alá.

Az egyesülés után azonnal tapasztaltuk, hogy b jók vannak a Párt káderei szociális összelő .ele körül — folytatta Rákosi elv:árs majd utalt a tagfelülvizsgálat eredményéire, amelynek során tovább erősödött a Párt. Ezu.án rátért a tagfelvétel körüli hibák ismertetésére, ame'yek leggy ak rabban falun jelentkeztek.

•r Szocialista fejlődésünk egyik velejárója az — mondotta Rákosi elv társ—, hogy a falusi szegénységből- kikerült kommunistáknak jelentékeny része e’ment ipari munkásnak, vagy. beállt a szociális i? szetorba, a gépállomásra,-az rállami birtokra, a termelőcsoport- ba. A termelőszövetkezetbe lépett át például több mint 40.000 párt-, ragunk és tagjelöltünk. A szocialista szektor pártszervezetei kiváltak a falu területi pártszervezeteiből. Ez a kivá’ás gyakran azt is jelentette, hogy nem a faluban maradt a szervezet, mert a gépállomás, az állami birtok, vagy a szövetkezet központja gyakran' falun kívül esett. Emjaft a régente egységes falusi szerve, zet száz és száz községben Réühá- rom,' sőt négy szervezetre vált' ■síéi. melyhez gyakran még valami ly újonnan _ felá'ljtot-f ipar' vá-llh'lá/t1 szervezete is járult.

Ezeknek a különböző szervezeteknek ,?z összefogása uj feladat ámel’yel még sok helyen nem iüd tik kielégítően megbirkózni és ezért ez a fejlődés álm neti- lég egy sor falusi szervezetünk komoly, meggyengülését eredményezte

..............

A. falusi szocialista szektor építésének megkezdése óta elterjedt -az a nézet, hogy minden figyelmét a szocialista részre kell összponlositáni. Ebből;adódott azután az a tendencia, hogy még a népi demokráciáit ..mindenben támögátő, a termelésben, szerződéskötésben tsrmésbeadásb n kitűnő, termelő, szövetkezeti mozgalommal Szem ben nem álló középparasztot sem igyekeztek bevonni a Pártba. Mi felléptünk ezzel -az eljárással szemben, amely komoly károkat- okozott nekünk és két-ségivüi meg!■ s£Í;to[ta a falusi szövetkezeti fejlődést. Ennek a kérdésnek egy egészséges megoldása jövendő feladataink egyike a falun.

Rákosi elvtárs ezután rátért a Párt ideo’ógiaí munkájának ismertetésére. Propag ndaimunkánk állandóan javul mennyiségileg és minőségileg. Jelenleg 300 ezer tagunk tanul esti tanfolyamokon. Nagy fejlődést mutat pártisko'ai rendszerünk: és a márx izmusjeni- nizmus klasszikusai könyvkiadás

E hatjaim as politikai nevelő- munkánk eredményeképpen jelentékenyen megjavult Pártunk ideológiai színvonala. Amikor ezt igy leszögezzük, egyben rá kell mutatni, hogy az eredmények mellett egy sor olyan komoly hiba is jelentkezett e Téren, amelyekkel szerűben Pártunk vezetőségének külön határozatban kellett fellépnie.

A párt oktatás gyakran inkább mennyiségre,, a megy számra, mint a minőségre törekedett. Pártjskoláinkon az elméletet nem egyszer a gyakorlattól elválasztva és -elvoniatikoztatvT tanították. Elhanyagolták az agitációt, a tömegekre való közvetlen hatás és appeTálás e nélkülözhetetlen mód. szerét. Az agitációt, a felmerülő •aktuális kérdések népszerű, közérthető, helyi érvekkel való alátámasztását, az érvelés helyi viszonyokra ■ való alkalmazását sokszor általános propagandával, vagy szervezéssel akarták pótolni.

Ez a hiba azzal is összefügg, hogy p ári funkcionáriusaink tekin. télyes része, nem ismeri se kultúránk. se népgazdaságunk kor- krét kérdéseit, sem a saját területén, sem • országosan. Nem ismeri és nem tanu’mányozza .a legfontosabb párt- és minisztertanácsi határozatokat, azokat sem. -melyek a napi sajtóban jelennek meg. Emiatt mpinkájuk középpontjában gyakran nem e határozatok konkrét helyi alkalmazd, s-a és végrehajtás^ áU, hanem valami elvont,. mindenhol és mindenkor érvényes“ agitáció, propaganda és szervező munka. Ahhoz, hogy funkcionáriusaink munkájukat jól tudják végezni, a:z á.lta* lános elméleti ismeretek melleit rendelkezniük kell funkciójukhoz mérten bizonyos minimális, kon- . krét ismeretekkel és jártassággal a Párt és a kormány határozatai, ban, hogy a m guk területén végre tudják hajtani és ellenőrizhessék, azokat.

Amikor Pártáinkban felmerült a szocializmus építése a falun,, lépten-nyomon tapasztaltuk, hogy vidéki és falusi szervezeteink nem értik meg á kcmmunis-ta pa, raszípoli tikénak azt a jenini-sztá- lini alapelvét, amely megköveteli,-, hogy minden erővel tánrrszkod-i junk a szegénypara'sztságra. tegyük szővetségesünkké a közép* parasztságot és harcoljunk kíméletlenül a kulákok ellen. Nagyon sok falusi szervezetünk nem ezt politikát folytatta, inkább az el. lenkezőjét. Ahelyett, hogy a kö- zépparasz'tokat igyekezett volna elválasztani a kukáitoktól,, vagy kivonni őket a kulákbefolyás alól, válGSztovoná-lat a szegényparasztság és a középparasztság között vonták meg.

Ez természetesen gyengítette a munkás-paraszt szövetséget, a munkások és dolgozó parasztok összefogását és megnehezítette a kulákok ejeni harcot. Közpanti Vezetőségünk ezért a falu szocialista átépítésének egyik fontos előfeltételeképpen 1S49 márciusa-* ban tartott ülésén foglalkozott ez. ezzel a kérdéssel és ráirányította Pártunk figyelmét falusi poétikánk hibáira.

Amikor a szocialista Széktor a falun növekedésnek indult, újabb zavarok keletkeztek. Pártszervezeteink je'entékeny része kezdte 1 hanyagolni a' parasztságnak a szoci'lis'ta szektorban nem dolgo. zó részét, azzisl az indokolással, hogy most -a szöciaiisla rész a leg. fontosabb. Ezzel elterelték figyelmüket. a 85 és 90 százalékot kitevő egyénileg dolgozó parasztokról, ami végeredményben od vezetett hogy az egyénileg dolgozó pffrasr tok közt nem folyt megfelelő» fel.