Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-14 / 11. szám

A Wall-Street „kultúrája“ M A, AMIKOR A FASIZ­MUS .irányitó jelszava lett a Wall-Streetuek, maya a kultúra és művészet fogalma is gyűlöletessé vált az ame­rikai háborús gyújtogatok szemében. ^ Ameriká'ban ezidősze.rint a ,,kultúra” két legjelentősebb terjesztője a film és a rádió. Meg kell jegyezni, hogy min­den film és rádióműsor témá­ja ugyanaz: az erőszak, a rombolás, a háború. Holly­wood 1949-ben 66 filmet gyár­tott az amerikai hadügymi- nisztérium közreműködésével. Az 1950-ben gyártott filmek között még nagyobb számmal szerepelnek a háborús' tár­gynak. A ..Koreai őrszem” és a „Casinotól Koreáig” c. fil­meket nagy sietséggel dobták piacra, hogy dicsekedjenek, mint pusztítja Mac Arthur tá­bornok a koreai városokat és falvakat, mint gyilkolja a ko­reai nőket és gyermekeket. Nem is olyan régen voltak még olyan amerikai rádiómű­sorok, amelyek aránylag ár­tatlanabb jellegűek voltak. E t i pus-m űsorokban gy ak rau szerepelt a. férj és a feleség, „Dorothy és Dick’’, okik va­csorákról és a társasági élet­ről fecsegtek, „Dorothy és Dick” most a Szovjetunió atombombázását sürgeti. „Mr, cs Mrs, Menjou”. akik azelőtt a gyermeknevelés kérdéseiről beszélgettek, ma „szent keresz­tes hadjáratot” hirdetnek a kommunizmus ellen. És jaj annak a rádiószinész- nek, aki életében valahH is elolvasott egy haladószellemü könyvet, vagy rokonszenvezett olyasvalakivel, aki valamivel is baloldalibb, mint Franco tábornok. Az a szennyirat» amelyet az FBI, a titkosrend­őrség, volt tagjai adtak ki ..Ellentámadás” címmel, meg­határozza, ki dolgozhat és ki nem dolgozhat rádióstúdióban. Az amerikai gestapo tagjai ujjal mutattak rá Jean Mu­ri erre, aki egy ártatlan', sőt tartalmatlan folytatásos da­rabban játszott, s a hires rá- diószinésznőt „vörösnek” mi­nősítették. Nyomban követke­zett a büntetés is. A tejpor- gyárosok, akik ezt a rádiómű­sort finanszírozták, clbocsát­tatták Muriért, a rádiófőko- lomposok pedig hozzáfogtak az egész rádiótársaság alkal­mazottai közt a tisztogatás­hoz. AZ UTOLSÓ ÉV FOLYA­MMÁN az erőszak, amit a filmek immár hosszú idő óta népszerűsítenek, szinte elkép­zelhetetlen méreteket öltött. A „Halál csókja” cimü filmben például az őrült gyilkos meg­öl egy nyomorék öregembert, úgy, hogy tolókocsijával együtt letaszítja a lépcsőn. A „Iveresztuton” című filmben egy gengszter kirabolja ban­dita társát, akinek keze gipszben van, levágja a kar­ját, s a kar undorító recsegés­sel zuhan a kövezetre. A „Sár­ga ég'” cimü filmben egy em­bert addig tartanak viz alatt, amíg inog nem hal. A „Nagy macska” cimü filmben egy no égő villanykörtével szúrta ki a bandita szemét. Az utóbbi időben a filmek uralkodó té­mája a határtalan szád izmus és a nőkkel szemben elköve­tett erőszak lett. Nőket gyil­kolnak meg a „Colorado tar­tomány”, „Lady Gumbles”, „Kötél és homok”, valamint sok más filmben. Általában ma egyetlen olyan hollywoodi filmmel sem találkozhat az ember, amelyben legalább egy bestiális jelenet no volna. Az amerikai barbárok üldö­zik azokat az embereket, akik nem hajlandók teljesíteni _ a reakció megbízásait. Elbocsát­ják és üldözik a halaclószeUe- rnü és tehetséges forgató­könyvirókát. Az amerikai ál­lampolgárok „hűségének” fe- 1 ü 1 vizsgálásáva 1 foglalkozó dicstelen bizottság szégyenle­tes döntése alapján tiz hires hollywoodi filmszakembert börtönöztek be: Albert Malzot, Dalton Trumbot, John Ho­ward Lawsont, Samuel Oruit- zet, Alvach Bessyt, Herbert Biebermant. Laster Couldt, Ring Lardnert, Edvard Dmit- ricet, Adriáimé Scottot. Az egész világ tanúja volt annak, amikor Howard Fas tot, a hi­res irót és rajta kívül többe­ket börtönbe vetettek ^ csak azért, mert kiálltak a béke és a haladás védelmében. A KATOLIKUS EGYHÁZ M reakciós főpapjainak utasítására betiltották Mark Twaiu „Egy yankee Arthur király udvarában”, Howard Fast „Tom Paine állampol­gár” cimü könyvét. Mark Twain könyvét New-York is­kolai hatóságai kivonták a használatból. Howard Fast könyvét attól való félelmük­ben tiltották be. hogy az ame­rikai ifjúság netalán tudo­mást szerez arról, hogy orszá­gát a forradalom teremtette meg, most pedig azt, aki tá­mogatja e forradalom demo­kratikus vívmányait, börtönbe vetik. Az amerikai irodalom ma olyan milliós példáuyszámban kiadott könyvecskékből áh, amelyek a bűnözés legszadis­tább, legvisszataszitóbb faj­táival foglalkoznak. íme né­hány könyvsorozat címe: „Nők merényletei”, „Ember­fáklya”, „Supertitok”, „A sző­ke kísértet”, „Különleges ügy­nök”, „Felsőbbrendü ember”, ,.Kisértetek legyőzője”, stb- E könyveket a következő felirat­tal látják el • ,.E könyvet a Szövetségi Nyomozóhivatal közreműködésével ■ Írták, a benne leirt esetek megfelelnek •x valóságnak-” Ennek az egész „irodalom­nak” a tartalma és a célja az, hogy kinevelje az amerikaiak­ban az „amerikai életformán” eluralkodott egyetlen érzést — a haszonhaj kaszást és • a va­gyonszerzés vágyát. Ez az ér­zés nyomja rá bélyegét az­után minden más érzésre, igy a szerelemre, a barátságra, az emberi méltóságra és a haza­fiasságra is. Az ilyen „élet­forma” szerint az a legjobb, legokosabb és legnagyszerűbb ember, aki bármilyen mód­szerrel és eszközzel mindenki­nél több pénzt tud összehará­csolni. Az emberi képesség legfőbb zsinórmértéke — a dollár. Az amerikai irodalom nem azt az embert dicsőíti, aki a nép szolgálatának szen­telte életét, hanem azt a yan­ked, aki sokmillió dollárt ha­rácsolt össze „bármilyen” esz­közökkel, mint például A1 Ca­pone, az „amerikai életforma” szimbóluma. Az Egyesült Ál­lamokban hetenként átlag öt uj detektív regényt adnak ki. C A WALL-STREETNEK, ^ az amerikai kul túr tisz­togatás apostolainak mégsem sikerül clnyomniok a kulturá­lis haladás igazi ^ őreinek, a haladó íróknak és művészek­nek, a béke és a demokrácia harcosainak hangját. Amikor Howard Fast kikerült a bör­tönből, megjelent „Büszkén és szabadon” cimü iij könyve, amely Amerika forradalmi ha­gyományairól szól. Annak el­lenére, hogy a sajtó nagyobb­részt nem ismertette a köny­vet, sőt még említést sem tett róla, — ezrek vásárolták meg. bogy elolvashassák e kiváló. I iái ad ószeli e.mü író. uj művét. Azt a filmet, amelyet a babuló rendezők a .10 hollywoodi filmszakemberről készítettek, azt a filmet, amely leleplezi a fasiszták összeesküvéseit, ma az EgyesüT Államok szin­te minden munkásklubjában játsszák. Annak ellenére, hogy Paul Robeson előtt bezárult minden hangversenyterem, a béke védelmére hivó szava or­szágszerte hallható- Igen sok bátor iró, színész és művész emelte fel szavát a Kommu­nista Párt vezetőinek és a tiz hollywoodi fihnszakembernek kiszabadításáért. A _ haladó kulturális tényezők mind tevé­kenyebben helekapcsolódnak a bókeharcosok mozgalmába, aláírják a stockholmi felhí­vást, támogatják a Béke Hí­vei TI. Világkongresszusának határozatait, A békéért és a haladásért folyó harcban jelentős szere­pet játszik a „Masses and Mi- acstreame” cimü folyóirat, amelyet egész Amerika főis­kolai hallgatói, munkásai és értelmiségi dolgozói olvasnak, A folyóirat szolidaritásra hív­ta fel az amerikai népet a szocializmus nagy országa, a Szovjetunió iránt, s ez a fel­hívás amerikaszerte meleg visszhangra talált. M AEG ARIT A MALZ, i az egyik bebörtönzött holly­woodi filmszakember felesége nagyon jól fejezte ki a haladó amerikai művészek hősi szem- beszállását az amerikai fasiz­mussal, — amikor a. hollywoo­di tizek letartóztatása alkal­mából rendezett ülésen kije­lentette: „Igen, ők áldozatok, talán elsők a sok közül. Az első ösz- szecsapást elvesztettük, de eb­ben a harcban nem szenved­hetünk vereséget. Nem szabad kétségbeesnünk, hanem harc­ra kell szólítanunk mindazo­kat, akik tétlenül várják éle­tük és békéjük teljes Össze­omlását- Ha összefogunk, meg- védeimezzük sajátmagunkat, álláspontunkat, harci erőin­ket, megvédelmezzük igazi hazafiságunkat, hogy vissza­adjuk a világnak a békét.” OLVASTUK 800 uj lakóház Moszkvában A szovjet főváros építömunká- ssi nagyszerű sikerekkel léptele át az uj évbe- Január 1-ig bezárólag az elánul t év folyamán 535 ezer négyzetméter új lakóterületet ad­tak át a rendeltetésének- 1950-ben 800 új lakóház épült Moszkvában, amelynek eredményeként a fővá­rosi dolgozók hatalmas tömegei költözhettek, uj lakásokba. Vél*, könny, vcrcjíék A titoista sajtó állandó propagandát csinál, hogy minél töb­ben menjenek vert adni. Ennek a propagandának veit bizonyos eredménye, mert a kiéhezett dolgozók számára gyakran ez aa egyetlen lehetőség, hogy vérükért cserébe nyomorúságos mennyi- nyiségü élelmiszerhez jussanak. Hatalmas felháborodást váltott ki, amikor kiderült hogy tulaj, dóriképpen kiknek adják a jugoszláv dolgozók vérét- Titóék min­den titkolózása ellenére kiszivárog, hogy Jugoszlávia kincseinek kiárúsítója, a jugoszláv nép vérét a koreai asszonyok és gyerme­kek gyilkosai részére bocsátja áruba. A jugoszláv dolgozók vérét konzerválják és az USÄ-ba küldik, onnan pedig Koreába. Titonak az imperialisták nem tették feladatává, hogy’ kato­nákat küldjön a koreai nép ellen, hiszen neki a szomszéd népi demokráciák békés építését kell fenyegetnie. Attól azonban semmi sem tartja vissza, hogy a Iliéhezett jugoszláv dolgozók vérét a koreai nép gyilkosai részére legalább igy clkótyavetyélje. VMor Tyarentyevics Ponomar- jov, a szverdlovszki ,,Uraamasza- vod““ marósa^ az ötéves terv kez­dete óta 30 év tervét teljesítette. A múlt cv decemberének végér. már rendszeresen öt. gépet ke­zelt és ennek eredményeként mü szakonként 1.000 százalékra tel­jesítette tervét. Ponomarjov ál­landóan tökéletesítette mester­ségbeli tudását. Számos újítást alkalmazott munkájában, amiért az ötéves terv folyamán, elnyerte a Sztálin-díjat- a közelmúltban, megjelent a szverdlovszki könyv­kiadónál munkatapasztalatait is­mertető brosúrája. Rajta kívül az ,,Uralmaszavod“-ban még számos kiváló munkás, sztahanovista van. akik közül 250-en 10, vagy annál több év tervét teljesítették az ötéves terv folyamán. Hatezer sztahanovista pedig határidő előtt teljesítette ötéves tervét. Turkméniában beköszöntött a tavasz Miiközben a Szovjetunió nagy részében fagy van, sőt Szibériá­ban erős hóviharok dúlnak, az ország legdélibb részén, Turkmé- niában beköszöntött a tavasz- A köztársaság területén az elmúlt napokban állandóak voltak a ta vaszi esőzések, úgy, hogy most smaragdzöld hajtások borítják á mezőket. Turkménin kolhozaiban hozzáláttak a tavaszi vetéshez.. Megkezdték a zöldségfélék ülieté­5-PÍ í« Nagy ütemben fejlődik a szovjet állattenyésztés A szovjet kolhozokban a közös, ségi állattenyésztés 1950-ben ki­emelkedő eredményekkel büszkél­kedhet. A kolhozokban a tehenek szánra — 1949-hez viszonyítva — 19 százalékkal, a juhoké 13 szá­zalékkal, a sertéseké pedig 41 százalékkal emelkedett. A barom­fiállomány különösen gyors ü'tenr-i ben szaporodott. A baromfiak szá­ma 1950-ben több mint másfélszer resére nőit. Az elmúlt két. év alatt a kolhozokban 200 ezer új is- * tállót és ólat építettek Állandóan emelkedik az újság1 és folyóirat előfizetés száma A folyóirat és újságelöfize.t-ések növekedése nagymértékben meg­világítja a szovjet kolhozparaszt­ság kulturális fejlődését és kul­turális igényeinek növekedését A bamauli terület szorokirrszki kör­zetének „Sztálin“ kolhozában nagyszerűen meggyőződhetünk minderről. A kolhozban 325 csa­lád van. A kolhozba 342 újság és 89 folyóirat jár- Ugyanennek a körzetnek Vcvzkreszenszkij fai-ú­jában 410 család él és a falu dob gozói 365 újságot és 65 folyóira­tát járatnak. M. Zsesztyev: A mi földünk emberei Elbeszélés Telim apó és felesége, Na­•" talja Kuzminyicsná egész éld ükben magányosan éltek, gyerekük nem volt. Egyszer Jefim a kolhoz egyik távoli földjére ment szántani. A szántóföld szélén, a tóparton gyermekotthon emelkedett, előtte a tisztáson gyerekek játszottak. Az ebéd idejére Jefim kifogta a lovat, megebédelt és 1 eh:vert új­ságol olvasni. Közben meglátott egy 5 év körüli kisfiút. A fiúcska fűcsomókat tépett és etette vele a lovat. Az öreg oda­ment hozzá és megkérdezte: — Szervusz kispajtás, hát lé­ged, hogy hívnak? —Vasz jónak! —- Aztán hány éves vagy?. — Hamarosan öt leszek. — És a lótól nem félsz? — Nem! - válaszolta bátran a-, kisfiú. — Nahát akkor felül tetteik rá! Az öreg felült ett e Vas-zjáí a lóra, könnyedén megfogta és a lovmt a mezű útra vezette. Vasz ja kézbevette a gyeplőt, kalim­pált a lábaival és követelőzőt'.: — Egyedül! Engedj egyedül! — No jó! van, — válaszolta az öreg, de azért alig merte le­venni a kezét a gyerekről. — De lia meglát a nevelőnőlök, akkor aztán lesz-kapsz mind -a ket­tőnknek. Miután megj ára ti a a kisfiút, leemelte és ig.v szólt: —• Jóból is megárt a sok. Gyere el holnap, akkor újból megnyerga-ljük a lovat. ]Vf ásnap Jefim, amikor a .mezőre készült, megkér­dezte a feleségét: — Nincs itthon valami édesség? — öregkorodra kezdesz tor- ko-skodni? — csodálkozott Na­tal ja Kuzminyicsná. — Vendég jön hozzám a me­zőre! — mondta .az öreg és el­beszélte esetét a kisfiúval. — Hát miért néni szóltál előbb? Sütöttem volna turósle- pényt, meg mást is készítettem volna. Mint előző napon, Vaszjátka most is. déltájban szaladt elő. Először is fürgén, kedvesen és határozottan odaült az öreg tér- dér?, aztán kihúzott az inge alól egy síi cménvi és igv szólt: —• Tessék, kóstold . meg. én már étiem! — Köszönöm, — mosolyodéit ei Irfim. — Úgy látszik, gondoltál rám. Én is meg akartalak ven­dégelni téged, de a feleségemnek írni akadt semmi a kezeiigyéb: Jefim apó megint felültette a lóra a kisfiút, és körbevezette. A tisztáson már cl akart búcsúz­ni Vasz ja lkától, de aztán meg­gondolta magát: — Te Vaszjátka, mi még nem 'smerjük egymást eléggé. Mu­tasd meg, hogy hol élsz, kikkel vagv együtt? Jefim maga vezette el a kisfi­út a nagy ház kapujáig, ott talál­kozott a nevelőnővel cs V-aszjá- ra mutatva igy szóit: — Eljöttem megnézni, hogy hogyan él ez a kisregény. Mi jóbará'ok vagyunk. Ö már jár: nálam vendégségben, most én is meglátogatom. A z öreg végigjárta az egész gyermekotthont, megnézte’ a gyerekek szobáit és ebédlőjü­kül. még a konyhába is bené­zett, — érdeklődött, hogy mit észnek a gyerekek és nagyon meg volt elégedve. — Jó! vagytok, szépen éltek! — mondta komolyan Vaszjatká­nak. teljesen elfeledkezve arról, hogy a fiúcska még alig 5 éves.- Gondoskodik rólatok a szov­jet hatalom! Előtte mind egy­formák vagytok. — törődik ve­letek. mintha apátok anyátok lenn:! Jefim estére hazatér! a me­zőről és azt mondta a feleségé- n -A: — Fills be a fürdőbe, any­uk! — Mi a csudának hét közepén befűteni a fürdőbe? — Hk szükség van rá, bét ké­Vusárnup, 1951. Jan. 14­Hírek a Szovjetunióból 30 év tervét teljesítette az ötéves terv éveiben

Next

/
Thumbnails
Contents