Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-09 / 6. szám

Az Sieves terv második évének feladata Vas Zoltán elvtarß előadása Puszlaszentlászló a Pártkongresszus tiszteletére teljesiti a kukoricabeadást Egerváron tcrmclőcsoporf alakult AZ MDP ZAíiAME6iYlill PABTBIZ«TTS.4tiAMAK N1PUUPJÜ VII. évfolyam 6. szám. EMBBI Ära 50 fillér 1951. január 9 Kedd Minden szövetkezeti vezető és tag, ha szereti szövetkezetét, a Párttal halad együtt, erősiti a munkás-paraszt szövetséget A SíövOSz Orszűffos líüldöltéríckezlcíének tanácskozásai Vasárnap reggel aiyitották meg a Szövetkezetek Országos Szövetsége II. Országos Kül­döttgyűlését. A gyűlésen 328 választott küldött vett részt. Dögéi Imre elvtárs, a SzövOSz elnöke beszéde után a kül­döttgyűlés megválasztotta el­nökségét, majd a külföldi kül­döttségek vezetői üdvözölték a küldöttgyűlést. D. Sz. Timofejcv, a szovjet küldöttség vezetője a szovjet Fogyasztási Szövetkezetek Összszövétségi Központi Ta­nácsa fel ügyelőbizottságának elnöke beszéde során elmon-. dotta, bogy a Szovjetunióban több mint 27 ezer fogyasztási szövetkezet működik. A szö­vetkezeti rdozgalomnak 215 ezer kereskedelmi vállalata és több mint 25 ezer társadalmi étkeztetési üzeme van. A szov­jet szövetkezeti mozgalom képviselői a világ összes hala­dó szövetkezeti tényezőivel együtt továbbra is engesztel­hetetlen harcot folytatnak a szövetkezetek nemzetközi szö­vetségében a reakció imperia­lista háborús uszitók ellen a nemzetközi szövetkezeti moz­galom egységéért, a tartós bé­kéért és a demokráciáért. Külföldi küldöttségek üdvözlete Timofejcv végül a szovjet és a magyar szövetkezetek ba­rátsága jeléül átadta a kül­döttgyűlésnek a szovjet szö­vetkezetek ajándékát, a Kreml remekbekészült kicsinyített mását, A megjelentek nagy szeretettel ünnepelték a há­tid inas Szovjetuniót a világ dolgozóinak vezérét. Sztálin gcneralisszimuszt és a szovjet nép küldötteit. Stanislav fílcnicJz, a lengyel, Szövetkeze­tek Központi Szövetségének öblüké üdvözlő beszédében el­írj oudotta. hogy a lengyel szö­vetkezeti mozgalom jelenleg bárom eél megvalósítására tö­rekszik: a béketábor erősítésé­re, a hatéves terv teljesítésére és a szocialista szövetkezeti rendszer kialakítására. Hokiu- ban Vasile. a Román Népköz- társaság Fogyasztási Szövet­kezeteinek Központi Szövet­sége nevében köszöntötte a küldöttgyűlést és hangsúlyoz­ta, hogy a román szövetkezeti mozgalom tömegei a varsói békevilágkongresszus óta ujidt lendülettel folytatják munkáju­kat és harcukat a békefront megerősítéséért. Jozef Nepo- muczky csehszlovák küldött felszólalásában kiemelte, hogy Cseltszlovákiában már 3271 községben több mint egy mil­lió hektár termőföldön folyik közös termelés, ami az ország termőterületének több mint 22 százaléka. Gennaro Micoli az olasz delegáció nevében szólott és ismertette a dél - olaszországi szövetkezetek megsegítésére irányuló moz­galmat. A Szovjetunió leg­újabb tipusu traktorokat aján­dékozott a délolasizországi szö­vetkezeteknek. A magyar földművesszövetkezetek is traktorral siettek az olasz földművesszövetkezetek segít­ségére. A külföldi küldöttek felszó­lalása után Dejes Imre, a székkutasi földművesszövet­kezeti igazgatóság tagja üdvö­zölte a külföldi delegátusokat, majd a földművesszü vet­kezetek küldöttei átadták az ajándékokat, amelyeket a szö­vetkezetek tagjai Rákosi elv­társnak, valamint a Szovjet­unió küldötteinek és a többi külföldi delegátusnak küldtek. Dögéi Imre elvtárs elnök fel­olvasta a bolgár szövetkezetek központja és a Német Demo­kratikus Köztársaság szövet­kezeti központja üdvözlő táv­iratát. Dégcn Imre elvtárs beszá­molója után hozzászólások kö­vetkeztek, A szövetkezeti mozgalom sikerei összeforrtak Pártunk győzelmeivel A Szövetkezetek Országos Szövetsége második országos küldöttgyűlésének második napján folytatták a hozzászólá­sokat Dégen Imre elvtárs, fő­titkár jelentéséhez. Több hoz­zászólás után Hegedűs And­rás elvtárs. a Magyar Dolgo­zók Pártja Központi Vezető­ségének titkára felszólalásá­ban hangsúlyozta, hogy föld­művesszövetkezeti mozgal­munk minden sikere a legszo­rosabban összekapcsolód i k Pártunk, népi demokráciánk falun elért eredményeivel. — Az első földmüvesszövet- kezeti csoportok akkor alakul­tak, amikor a dicső Szovjet Hadsereg segítségével megtört nálunk a nagybirtokosok és tőkések uralma és a dolgozó parasztság Pártunk segítségé­vel a földreformmal megtette az első lépést a demokrácia útján. A föld műves szövetke­zetek megerősödése pedig ak­kor vette k-ezdetét, amikor Pártunk a faluban irányt vett a középparasztsággát való tar­tós szövetségre és a kulákság politikai és gazdasági hatal­mának korlátozására. Ezért nincs mit csodálkozni azor> hogy minden szövetkezeti ve­zető és tag, lia szereti szövet­kezetét, a Párttal halad együtt, erősiti a munkásosz­tály és a dolgozó parasztság szövetségét, gyengíti a kulák­ság erejét. A középparaszt számára is felemelkedés a termelőszövetkezet — A termelőszövetkezeti mozgalomban azonban nem­csak sikerek vannak. Nem fe­lejthetjük el, hogy a termelő­szövetkezeti családok száma alig több, mint a do'gozö pa­raszti lakosság hét százaléka és eddig a termelőszövetkeze­tekben főként szegényparasz­tok léptek be. A termelőszö­vetkezeti mozgalmunk az egész dolgozó parasztság és igy a kÖZrépparasztság moz­galmává is kell. hogy legyen, Középparasztságunknak is meg kell értenie, hogy számá­ra is felemelkedés a termelő­szövetkezet. Én magam — mondta Hegedűs elvtárs — sok értekezleten hallottam _ közép­parasztok felszólalásait, akik elmondták, hogy mennyire szebbé és jobbá lett életük, amióta beléptek a termelőszö­vetkezetbe. Az ilyen jó példák nagy segítséget adnak. De vannak olyan dolgok is a fa­luban, amelyek megnehezítik különösen középparasztok be­lépését a termelőszövetkeze­tekbe. Egyik ilyen akadály, hogy járási szerveink sokhe­lyütt nem. akarják megenged­ni termelőszövetkezet alakítá­sát egyes és kettes típus sze­rint, Pártunk 'pedig azért ja­vasolta. három különböző ti­pusu termelőszövetkezeti alap­szabály elMszitését, hogy dol­gozó parasztságunknak mód­ja Tegyen azt a típust válasz­tani. amely számára jobban megfelel Rákosi elvtárs éles szeme most is meglátta a hibákat Az év végéig másfélszeresére kell emelni a szövetkezeti taglétszámot Szünet után Bégen Imre elvtárs. a SzövOSz főtitkára mondotta el beszámolóját. Részletesen beszélt a földmű­vé s sző vetkeze lek fejlődéséről és a végrehajtandó feladatok­ról. A földmüvesszövetkezetek taglétszáma az első küldött­gyűléstől 1949 utolsó hónapjáig 800 ezerről egy millió 340 ezer­re emelkedett. A tagság jelen­legi száma egy millió 428 ezer. Az év végéig el kell érni a 2 millió 200 ezres taglétszámot- Hibaként jelölte meg, hogy számos földművesszövetkezet vezetői elszigetelődtek a szö­vetkezettől. Hiba az, hogy sok helyen a szövetkezetek elzár­kóztak a középparasztság be­vonásától. Ez, arra mutat, hogy a vezetőség közül sokan nem értik meg a Párt falusi rmi'tikáját. Hiba az is, hogy a földmüvesszövetkezetek nem vetik latba valamennyi moz­galmi és gazdasági erőforrá­sukat, bogy a fahx árufelesle­geit feltárják és szervezetten felvásárolják. A szövetkezetek figyelemreméltó eredményt értek el a. tervszerű gazdálko­dás és pénzügyi fegyelem te­rén. A továbbfejlődésnek azon­ban még mindig vau akadá­lya: a tervfegyelem lazasága. A f öl dm ü vessző vetközetekben a legalsóbb szervektől a legfel­sőbb szervekig érvényesíteni kell a demokratikus centraliz­must. Jó munkánkon múlik — mondotta befejezésül Dégen Imre elvtárs, — hogy földmű- vessző vetkezeti mozgalmunk tevékeny részese lesz-e népünk soronlóvő nagy feladatának végrehajtásában, a kapitalista muH felszámolásában és a boldog szocialista Magyaror­szág felépítésében. — Sokhelyütt előfordul az is, hogy egyes járási szervek nem akarják uj termelőszö- I vetkezeti csoport megalakulá­sát engedélyezni olyan falu­ban. vagy határrészen, ahol már működik termelőszövet­kezeti csoport. Helytelen, ha elgáncsolják az ilyen törek­vést, támogatni kell az ilyen csoportalakitási terveket is. Sok kozépparasztot az tart vissza a termelőszövetkezetbe való belépéstől, hogy sajnálja a közös gazdálkodásba bevinni a háztáji gazdálkodásban meghagyható állatokon felüli teheneit, vagy disznóit. Ezt látva Pártunk azt javasolja, hogy a tagoknak a termelöszö­vetkezeti közös gazdálkodásba bevitt teheneiért és kocáiért az alapszabály szerint járó összeget egy év alatt fizessék ki. Pártunk javaslatára kor­mányunk a termelőszövetke­zeti csoportok részére erre a célra külön kedvezményes hi­telt ad. — Meg kell mondanom, hogy mindezen kérdések felvetése a mi szeretett Rákosi elvtár­sunktól származik, aki szünte­lenül féltő gonddal figyeli dolgozó parasztságunk életét, akinek éles szeme mint annyi­szor, most is meglátta a hi- bá*.at, amelyek akadályozták termelőszövetkezeteink fejlő­dését. A jó munka alapfeltétele: nevelőmunka, és az ellenség leleplezése — Földmüvesszövetkezeti mozgalmunk többi fontos kér­dése közül szeretném kiemel­ni a. földművesszövetkezetek nevelő feladatát a dolgozó pa­rasztság között. Az imperia­lista kalandorok háborús tö­rekvései ellen egyik legfonto­sabb feladatunk, hogy szilárd­dá, meg dönt hetet lenné ková­csoljuk dolgozó parasztságunk enységét, a munkásosztály és a: dolgozó parasztság szövetsé­gét. E cél elérése érdekében nagyon sokat tehet a földmű­vesszövetkezet. A földműves- szövetkezetekben megbúvó el­lenséges elemek kulákok és kulákbérencek teljes erővel akadályozzák ezt a munkát. Az ellenséges elemek kizárása szint© egyik napról a másikra javulást hoz a szövetkezetek munkájába. De a földműves­szövetkezetek jó munkát csak akkor tudnak végezni, ha le­leplezik a még megbúvó el­lenséget, kulákokat, spekulán­sokat, üzérkedőket és meg­akadályozzák ilyen elemek belépését. A. földmüvesszövet- kezeti mozgalom előtt sok fontos feladat áll, de a mun­kának sok a segítője is. Eső­sorban is gondoljunk a Szov­jetunió szövetkezeti mozgal­mának gazdag tapasztalatai­ra, amelyek megvilágítják azt az utat, amelyen a mi szövet­kezeti mozgalmunk jár. A Ma­gyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége nevében kí­vánom, hogy a küldöttgyűlés segi tségéveí földmű vessző vet­kezeti mozgalmunk erősödjék egész népünk javára — fejez­te he felszólalását Hegedűs András elvtárs. A szövetkezet feladata az igazságos áruelosztás Nagy tapssal fogadott beszéde után Bognár József belkereske­delmi miniszter, a Magyar Nép- köztársaság Kormánya nevében üdvözölte a küldöttgyűlést. Beszé­de iközben érkezeit meg Gerő Ernő elvtárs, Pártunk főtitkárhelyet­tese, akit a küldöttgyűlés tagjai felállva viharos tapssal köszön­töttek, majd egyhangú lelkese­déssel beválasztották az elnök­ségbe. Bognár József beszéde elején arról szóit, hogy az első küldött, közgyűlés óta a földmüvesszővét- kezsfi mozgalom igen jelentős előrehaladást ért el. — Tevé­kenysége kiszélesedet a tér* meny felvásárlás területén is —< mondta, jelentős részben o jölú- müvesszöuetkezetek tér meny fel. vásárló, termelésszervező, szer­ződéskötő munkájától függ a vá­rosok élelmezése, jelentős ipai’- ágak nyersanyaggal való ellát (L sa. — A hiányosságokról szól­va elmondtál, hogy egyes szövet­kezetek mindent az államtól várnak. Az állam eddig is igen komolyan segítette a mozgalmat, de félreismeri a szövetkezet hi­vatását, aki mindent felülről oár. — Nyomatékosan hangsú­lyozni kell mondta —, hogy a szocialista kereskedelem fel­adata nem általában az ériékesi. lés, hanem a meglévő készletek igazságos és helyes eloszlása. Gondoskodni kell arról, hogv a falura jutó árukait elsősorban azok a dolgozó parasztok leap, fák meg, akik élenjárnak a ter­ménybeadásban. Bognár József beszéde után is­mét több hozzászóló vett részt a vitában, majd Podhornik Jó­zsef elvtárs'. a Szakszervezetek Országos Tanácsának nevében üdvözölte a küldöttközgyűlést. Ezután Sár fi Rózsi elvtársnő az MNDSz titkárságának tagja, Goszionyi János elvtárs, a DlSz Központi Vezetőségének titkára, majd Borbás Lajos elvtárs, a DéFOSz főtitkára üdvözölte a küldöttgyűlést. Az ebédszünet után a felszólalók közölt Gaston Viens, a francia delegáció veze­tője a francia dolgozó paraszt­ság és a francia dolgozók nevé­ben üdvözölte a küldöttgyűlést. Elmondta, hogy a francia parasztok helyeslik . és elfo­gadják a Francia Kommu­nista Párt agrárprogramját, amely azt hirdeti, hogy a föld azé, aki megműveli. Beszéde vé­gén arról szólt, hogy a francia nép a nagy Szoypiunió oldalán áll, csatlakozik a Francia Kom­munista Pár! nyilatkozatához, •amely leszögezte, hogy a francia nép soha sem fog háborút viselni a Szovjetunió cs a népi demo­kráciák eilen. (Lapzártakor a SzüvOs- orszá­Aao 7*i*t At? 7„ — 7& 4- sí 1Aí*... • X* V

Next

/
Thumbnails
Contents