Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-09 / 6. szám

Eisen ho wer Párizsban Párizs. Eisenhower tábor­nok, a háborús Atlanti Egyez­mény országai . európai had­seregének“ főparancsnoka, va­sárnap délelőtt Párizsba érke­zett. Ugyancsak vasárnap dél­előtt érkezett, Párizsba Mont­gomery angol tábornagy, az úgynevezett ..Nyugati Unió“ bizottságának p1­I védelmi nőké ís> Eisenhower — mint a Reu­ter jelenti — már meg is kezdte ..tanácskozásait“ Mont- gomeryvel. Eisenhower egyéb­ként az AFP jelentése szerint rövidesen látogatást tesz va­lamennyi atlanti fővárósban. fiz amerikai agresszió Európában éppúgy megbukna a népek békeakaratán, mint Koreában A francia sajtó Eisenhower európai utazásáról Nyugtalansággal és féle­lemmel teli vezércikkekben foglalkozik a francia jobbol­dali sajtó az Eisenhower euró­pai utazásával összefüggő kér­désekkel. A Populaire főleg az amerikai elszigetelődéül irányzat kiterjedése miatt méltatlankodik, A L'Aube ve­zércikkeben támadja az At­lanti politika ellenzőit, de el­ismeri, hogy ezek mind az Egyesült Államokban, mind Európában ,.sokan vannak,, A Le Monde támadva Eisenho- wert, megállapítja: nem lehet kívánni Franciaországtól, amely az előző világháborúk során sokkal több áldozatot, hozott, mint az USA, hogy a jövőben egyenlő áldozatot hoz­zon Amerikával A UHunianité vezércikké­ben megállapítja: To.ft szená­tor kijelentései, amelyekben megbélyegzi az Atlanti Szer­ződést, rendkívül fontos poli­tikai tények, Taft azokhoz a háborús uszitókkoz tartozik, akiknek számára a félelem a vereségtől az észheztérés kez­detét jelenti. A kemény politikai lecke nyugtalanságot kelt benne és attól fél, bogy az amerikai agresszió Európáiban éppúgy megbukna a népet: békeaka­ratán. mint Koreában. Más­részt mind Taft, mind Hoower kijelentései arra mutatnak, hogy az Egyesült Államok­ban egyre szélesebb tömegek ítélik el Truman politikáját. Ugyanakkor az európai hábo­rús uszítok közt is egyre na­gyobb a zűrzavar a béketábor in egyrő s ö d és e u 1 i a ti. A Hu maiidé idézi a Le Álon de előbb ismertetett cik­két, amely szóvirágai mögött körülbelül ezt a figyelmezte­tést tartalmazza Eisenhower felé: :,N.e ápoljon illúziót afe­lől a. segítség felöl amelyben Nyugat, Európa népei részesí­tenék az agresszión terveket. Akármilyen Ígéreteket tenné­nek is a kormányok, a népet: o legnagyobb nehézségekei gördítenék megvalósiUísuk elé. Ezért tiltakozik Párizs népe Eisenhower berendezke­dése ellen az Astoria szálló­ban.’ Ea%yéjev Genf be érkezett Vasárnap Prágába érkezett Alexandr Fagy éj eV, a Szovjet Írók Szövetségének elnöke, a Béke Világtanácsának alelnökc, valamint Guljajev és Emi Fiao kínai költő, a Béke Világtaná­csának két titkára. Hétfőn mind a hárman továbbutaztak Genf be, ahol rész tvesznek a Béke Világtanácsa elnök­ségének ülésén. LEHŰLÉS Várható időjárás: Felhőát­vonulások az ország északi fe­lében kisebb esővel. Élénk, he­lyenként erős, holnapra mér­séklődő n y u g a ti - é s zalány u ga t i szél. gyenge északai fagy, a nappali hőmérséklet a mai ug­rásszerű emelkedés után kissé csökken. Újabb húszezer au goi katona érkezett Nyugat-Németországba Az angol hadügyminiszté­rium rendeletére egy húszezer főből álló angol hadsereg ér­kezett Ny ugat-Németországba. Ezzel a Nyugat-Németország- ban állomásozó angol csapatok létszáma 40 százalékkal emel­kedett- A bonni kormány épí­tésügyi miniszter^ Wildei'- muth, a parlamentben beje­lentette. hogy a megszálló ha­tóságok eddig 16 ezer családi házat- 11 ezer bérházat- 14 ezer szobát. 9 ezer beépített telket, 19 ezer szállodák és panziót, valamint 4 ezer ipari üzemet és kórházat foglaltak le a csapatok elszállásolására. Csupán egyetlen hadosztály 2 ezer lakást sajátított ki. Népszavazás egy nyugat-német városban az ulrafelfegyverzés kérdésében A Fekete Erdőben fekvő Schopfheim városban népsza­vazást tartottak az ujraígl- fegyverzés kérdésében. A nép­szavazáson a választásra jogo­sultak 90 százaléka szavazott le. A szavazás eredménye a választók 88 százaléka, az ujra- f elf egy vérzés ellen foglalt ál­lást. és követelte a német egy­ség mielőbbi megvalósítását. Az ujraf elf egy vérzés mellett a választók 4 százaléka szava­zott. A szavazatok 8 százaléka érvénytelen volt. A népszava­zást a Német Szakszervezeti Szövetség., helyi bizottsága ve­zette­Egymillió muakanéIküIi Nvugat-Némelországban Fritz Berg, a nyugat-néniét óvá­rosok szövetségének elnöke a Dél- Weslfálení Kereskedelmi Kamará­ban kijelentette, hogy a szénhíány és az acéltermelés korlátozása ahhoz fog vezetni, hogy a nyugat­német ipar egymillió dolgozót fog elbocsátani. Észak-Westf álénben csupán december első két heíében 22.700 dolgozót léitek az utcára. Szovjet küldöttek érkeztek a ttépi demokráciák szakszervezeteinek üdültetési értekezletére Iva» Zubrilin, a Szovjetunió Központi Szakszervezeti Ta­nácsa Társadalombiztosítási Főosztályának megbízottja és Nyikolaj Rjepnyikov, a Szov­jetunió Központi Szakszerve­zeti Tanácsa üdülési főosztá­lyának vezetője elutazott Bu­dapestre a népi demokráciák szakszervezeteinek üdültetési értekezletére­J urii Burjakovszkij szin- " púdra vitte Julius Fu- csil>* é,üzemi az élőknek“ cinül könyvéi. A színdarabnak a Belvárosi Színházban volt osz­tatlan siker mellett a bemuta­tója az Országos BékebizoUsdg rendezésében. A- egész haladó emberiség inegilletődölt tisztelettel őrzi ■Julius Fucsiknak, a fasiszta megszállók által halóim ítéli bátor cseh békeharcosnak ne­vét. A Második Bé.kevilágkon- gnesézuson a csehszlovák már. tirírónak halála, előtt irt .,.Üze­net az élőknek“ cimii könyvé­ért már csal: halála után Ítél­hették oda a béke-dijat. Az alábbiakban közöljük az iró feleségénél: Auguszta Fu- csikovának rövid leíráséit, amelyben megrajzolja a bolha, tallan kommunistának, Cseh­szlovákia neppzt&U hősének er­kölcsi jellegét, s vázolja jelle­mének kialakulását. C éretném önöknek Fucsikoi ^ úgy megmutatni, hogy üyannak lássák, amilyennek én magam ismertem. Juliin Fiicsík szer: tte íz élet így lesz egy emberből hős minden megnyilvánulását. Azok, akik inegkinzáíása előtt is mer­ték, egyáltalában nem látták ben­ne a hőst. Inkább egy kissé fan­tasztikusnak látszott, olyan em­bernek, aki magával ragad min­denkit jókedvével és humorával, akii állandóan újabb1 és ujajbb, meglepően leleményes terveket sző, az emberek nagy rajongónak ismerték; aki egész szivéből sze­reti munkáját — az újságírást. Julius Encsik elnéző volt az emberekkel szemben, meg tudja bocsájíani apró gyengeségeiket és hibáikat: megértette, hogy s&nki sem lehet tökéletes, min­den embernek megvan a maga fogyatékossága és sohasem kép­zelte makulátlan hibátlannak az életet és az embereket. Mindig boldognak és elégedett­nek érezte magát, amikor mun­kások közé, egyszerű és tiszta gondolkodású, őszint? beszédű emberek közé került. Mélysége­sen gyűlölt mindent, ami eltor­zítja az életet, mindent, ami le­alacsonyítja, lezülleszti, mag- fojlja az embereke! és mindig roppant óvatos volt, amikor képniutalással, na gyíké p ü s égg ? 1 találkozóit. Ilyen környezetben rosszul érezte magút, nyájas ar­ca ilyenkor egészen megváltozott, sűrűn hunyorgatott szürge sze­mével, szeli cl humora halálos méreggel hit iróniává válto­zott;' A Felesek palotában, a ..négyszázasban“ — i-(t, a kínok küszöbén is változatlanul az ma­radt, aki volt. ■p nrökszsm, hogyan válaszolt Encsik egy gestapo-vérsb nck, amikor az oh a „négy-szá­zasban“ igy piszkálta a rabokat: „Ti birkák, ti aljasok!“ — Julius hangosan, úgy, hogy az egész szoba hallotta, kiáltotta oda en­nek a íenevadnak: „A ti számo­tokra mi aljasok vagyunk, de amricor majd'ennek vége lesz, a mi nevünkről fogják elnevezni az utcákat, benneteket pedia ezekben az utcákban fölakaszta­nak a lámpavasukra.‘‘ Fuc.sik minden egyes jclkmvo. 2 Kedd, 19St. jnn. 9. Uj lapot adnak ki az Albániában élő jugoszláv emigránsok Az Albán Népköztársaság terü­letén élő jugoszláv politikai mene­kültek értekezletet tartatlak, ahol elhatározták, hogy „A szabad­ságért ‘ címmel szerb nyelvű lapot adnak ki. A lap célja Tito fasiszta klikkjének, Jugoszlávia népei és a béketábor árulójának leleplezése, továbbá a Szovjetunió vezette bé­ketábor hatalmas erejének és sike­reinek bemutatása, az albán és jugoszláv népek közötti barátság, ápolása, a jugoszláv politikai me­neküllek ideológiai és politikai színvonalának állandó emelése. A belgrádi fasiszták iilévi mérlege Év végén összegezni szokták az elért eredményeket és felvázolják a jövő terveket. Belgrádban az uj esztendő küszöbén szintén foglal­koztak ilyen számvetéssel. Nézzük meg, milyen eredménnyel zárult a Tito—Rankovics-klikk büncs tevé­kenységének esztendeje. Vigasztalan és értelmetlen da­dogás volt Kidricsnek, a gazda­sági tanács elnökének az úgyneve­zett nép-szkupsesina ülésén el­hangzott beszéde. Kídrícs min­denáron a jugoszláv gazdasági élet „felvirágzását11, a nép jólétének növekedését igyekezett bizonygatni, viszont ö maga sorolta fel azokat az adatokat, amelyek végkép ha­lomra döntötték állításait. Szomorú képet mutat Jugo­szláviának végletekig feldúlt nép­gazdasága. Az ipar a tervet nem teljesítette Egyes iparágak évi térvének végrehajtása még a jugo­szláv hivatalos statisztikai adatok szerint is 42—50 százalék között mozog, A mezőgazdaság az elmúlt évben még 60 százalékát sem szol- jgáitaíta be a tervben előirt termés­mennyiségnek. A falvakban teljes a züllés. 1950 tavaszán a parasz­tok egyharmadával kevesebb föl­det vétettek be, mint 1949-ben, pedig már akkor is 2 millió 700 ezer hektár maradt parlagon. Az őszi vetési tervet átlagosan mind­össze 60 százalékig hajtották végre. Katasztrofálisan süllyedt a jugo­szláviai dolgozók életszínvonala: az élelmiszeradagokat a minimum­ra csökkentet ék, de még az igy leszállított fejadagok sincsenek biztosítva. Az iparcikkek ugyne- vezett „szabott" árai 13 százalék­kal emelkedtek. Egész sor inléz- keaésl léptettek életbe a bérek le­szállítására. A tavalyi költségve­tésben előirányzott munkabér ösz- szege még Kidrics alaposan szé­pített adatai szerint is több mini 11 százalékkal csökkentették. 1950- ben 120 ezer tisztviselőt. 49 ezer épitőmunkást és más iparágakból is több tízezer munkást dobtak ki az utcára, mivel — Kidrics be­ismerésen szerint — az állam ném tudja többé ellátni őket éle­lemmel. Nézzük most meg, milyen .kilá­tásokkal“ kecsegteti a bzlgrádi kémbanda főkolomposai Jugoszlá­viát 1951-ben? A jugoszláviai fasiszta Eihrerek washingtoni gazdáihoz hasonlóan beharangozták Jugoszlávia további militarizálását- Nagy hangon vi­llása visszatükröződik műveiben. Cikkei örömet, egészséget, mély­séges őszinleséfttat és igazságot sugároztak, az iparszerüség tő­kéiét esen távol állt irodalmi al­kotásaitól. Belülről jövő igazság- szeretete marxista-leninista kép­zettséggel egyesült, s az élettel tűit ott? meg cikkeit, úgy hogy azokat sohasem lepheti el a*. idők pora. A daloló holnapért indult a harcba! Ezért játszón örökké őröm és meleg mosoly az arcán, s csengeti mindig vidámság sza vakban. A Szovjetunió — a mi jövőnk —■ lebegett mindig a szemei előli. A szovjetek országa iránti szere­tet kapcsolta össze Julius Euc,sí­kot a Szovjetunió barátaival mindenütt az egész világon. J u!iu> a kommunizmusért ment u harcba. Es ha az egész világ ifjúsága, az uj, a fej­lődő világ igazi ifjúsága saját szavaira ismert Encsik szavaiban saját legszebb reményeire az ö reményeiben és saját hitére az ö győzelembe vetett hitében, akkor ez nem más, mint annak a nagy igazságnak bebizonyosodása, hogy a kommunizmus — a világ i Ijusága. lúggá kürtőitek terveiket; a jugo­szláv hadsereget arra készítik elő, hogy az amerikai-angol imperia­listák oldalán résztvegyen a há­borúban. Tito erről szóló beszédei vajmi keveset különböznek Tru­man hisztérikus átkozod ásaítól. Tito ugyanazokat a dühödt kiro­hanásokat intézi a béke és a de­mokrácia tábora ellen, mint Tru­man. Tito mindenáron igyekezik bebizonyítani hűségé' amerikai gazdái iránt, valamint azt. hogy kész ágyutölLelékül odaveti:: min­den felnőtt jugoszláv polgárt az amerikai monopolistáknak i s a Tito-klikknek^az a szándéka, hegy í951-ben még fokozottabb rabszol­gái alázatossággal, még vadabb terrorral rendelje alá Jugoszlávia nemzeti érdekeit a Wail Street ér­dekeinek. Kardelj, aki szabadalmazott „ideológus' -ként szerepel az ame­rikaiak nyilvántartásában. az uj esztendő kczde'ét azzal az ,,elmé­lettel’’ tette nevezetessé. hogy a jugoszláv hadseregnek vállvetve kell menetelnie az amerikai hadse- r®ésM mert az amerikai hadsereg „igazságos háborút visel Koreában és igv progresszív szerepet tat be‘‘. Tito. Kardelj és társai az cg 'kig magasztalják a jugoszláv Hadsereget, unnak „egységét“, ..harcedzettségéi", haditechnikáját cs felszerelését, nagy hűhóval bi­zonygatják, hogy készek résztverni minden olyan háborúban, arnalv a Títo-klikknek és amerikai gazdi ­nak megítélése szerint „igazsá­gos“. A washingtoni Pentagonban (had­ügyminisztérium! most elégedetten dörzsölgetik a kezükéi. Ilyen do- tem áron az amerikaiak még soha­sem vásároltak ennyi ágyuíöUelé- ket. Az az egy török dandár, amelynek „harcképességéröl1’ már alkalmuk volt meggyőződni. 294 millió dollárjukba került. Tito pedig szinte ingyen kínál nekik egv egész hadsereget. Rankovics ugyancsak a maga módján ünnepel e meg az uj esz­tendőt. Rankovics, hogy az ameri­kai befolyást növelje Jugoszláviá­ban, lí ezer háborús bűnösnek és közönséges bűnözőnek adott am­nesztiát és szélesre tárta előttük az állami, katonai és gazdasági hí­va aiok kapuit. A háború előkészítésének ez a politikája újabb terheket rak Ju­goszlávia népeinek vállára. A Tito- klikk —- előrelátva az ország gaz­dasági helyzetének elkerülhet-?'len rosszabbodását — már most fel­szólítja a dolgozóka . hogy . hoz­zanak újabb áldozatokat“. Ugyan miért és kiért? Ez a kérdés mindjobban ag­gasztja a jugoszláv munkásokat és parasztokat, akik látják, hogy a fasiszta gyilkosok bandája, mi­után megkaparintotta a hatalmat, szakadék felé taszítja az országé“. Az uj 1951 -es évet Jugoszlávia né­pei azzal köszöntötték, hogy fo­kozták felszabadító harcukat az amerikai-angol imperializmus bé­rencei ellen. Ezt az igazságos har­cot a békéért küzdő népek szivvel- lélekkel támogatják. .TAN MARÉK. (Mcffjvleet u ./furios békéért, ncpi, demokráciáé rt!,t 195b január 7-i ssá­riiéiban g Téli stadionok A közeli napokban Lenin- érádban két uj téli stadion nyílik meg. Az egyiket a vi- borgi oldalon a Lenin“ test­nevelési főiskola keretében szerelik fel. a másikát pedig a petrográdi oldalon; ugyanis megépítették a Nagy Honvédő Háború éveiben lerombolt és e városrészben elhelyezett Nagy Téji Stadiont.

Next

/
Thumbnails
Contents