Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-30 / 24. szám

Világszerte elítélik a francia kormány élemokráciaeilenes provokáeióját MaeArthur parancsol adott az uj japán hadsereg megszervezésére íz MDP ZILIMOGYKI PÁRTBIZOTOiGÁMAK MPILAPJ1 VII. évtoivam 24. szám. JTra 50 fillér 1951. január 30. Kedd A béke megvédésének, a termelés emelésének, a termelőszövetkezeti mozgalomnak alapja Pártunk állandó erősítése Megállapította eredményeinket9 feladatainkat9 megválasztotta a Pártkongresszusra küldötteinket a Megyei Pártértekezlet Háromszáz elv-társ, megyénk legjobbjai ültek együtt a zalaegerszegi városi Kultur ház, majd a megyei pártiskola nagytermében. Egész Zala megye kommunistáinak megbí­zásával jöttek, hogy megtárgy alják a Megyei Pártértekez­let keretében azt a munkát, amit a Párt végzett a mi me­gyénkben a lég utóbbi Kongresszus óla és megszabják a tennivalókat. amelyek méltóvá, teszik megyéül: pártszerve­zeteinek előkészületeit egész dolgozó népünk nagy esemé­nyéhez, a Magyar Dolgozók Pártja 11. Kongresszusához. Egész Zala megye dolgozó népének forró köszöntését hoz­ták a. kongresszusra, készülő Párt felé és Ígéretet: egy em­berként sorakoznak fel a harcban, amely a béliéért, hazánk felvirágzásáért, a szocializmusért folyik a Párt, az egész dolgozó nép forrón szeretett vezére, Rákosi elvtárs mögé. Elhozták a megye dolgozó népének, az üzemeknek, a fal­vaknak, a városoknak. a term elő csoportoknálc problémáit, hogy a kritika és az önkritika bolsevik fegyverének alkal­mazásával tisztázzák azokat és kommunista fogadalmat tűnnének a hibák kiküszöbölésére, a kongresszusi előkészü­letek sikeres végrehajtására, a Párt további erősítésére, a pártmunka minőségének megjavítására. — Küldöttnek lenni nagy tisztesség és nagy kitün tetés, de nagy kötelesség is — mondotta ünnepi megnyitójában Tóth István elvtárs, a Párt Megyei Bizottságának szervező titkára. — Kötelesség azért, mert az ö feladatuk lesz megyei konferenciánk határozatai­nak széles körben való tudatosítása, átvitele a gyakorlati életbe. Az ő kötelességük a legjobbak között is élenjárni a termelésben. a bókéért vívott harcban. — Nem volt a te­repiben egyetlen elvtárs sem, aki ne érezte volna át a meg­tisztelő kötelesség szabta feladatokat, ne látta -volna külde­tésének nagyszerűségét és ne vállalta volna lelkesedéssel, kommunista elhatározással, megyénk dolgozó népe legjobb­jainak áldozatvállalásával. Valamennyien tisztán látták a megyei konferencia, s az általa előkészített Országos Kon­gresszus mérföldkövet állító jelentőségét. Valamenny ien'tud­ták, hogy Zala, megye kommunistáira még nagyobb fele­lősség hárul azért is, mert me gyénk határain ott leselkedik csattogó fogakkal a Tito-banda, amely imperialista gaz­dáinak parancsára bármikor hajlandó volna, megyénk, ered­ményeink, drága hazánk ellen törni. Ott volt minden kül­dött arcán, bent volt felszólalásaikban a szilárd elszántság: meg fogjuk védeni megyénké t, drága hazánkat, szocializ­must épitö munkánkat minden ellenség ellen. A megye dolgozóinak küldöttei iidvözlik a PártertekezSetct De ez tudat sugárzott azok­ból az üdvözlésekből is, ame­lyeket megyénk üzemei, tö- megszervezelei, pártonkivüli dolgozói juttattak el küldött­ségeik utján és táviratokban a Megyei Pártértekezlethez, Ezer é> ezer munkás és*dolgozó pa­raszt, alkalmazott és értelmi­ségi forró szeretető, minden feladatot vállaló hűsége nyil­vánult meg. Pártunk iránt azokban az üdvözlésekben, amelyek a megnyitás escé.ién a Kulturház nagytermében hangzottak el. Felejthetetlen pillanatok voltak ezek. Eljöt­tek a legfiatalabbak, a fehér- i nges, vörösn vakkendős úttörők is, hogy megköszönjék a Párt­nak azt, amit csilingelő zene­karuk játszott: ,,úttörőnek len­ni mindig jó” —, hogy széu boldog, gondtalan gyermekko­ruk van, amit a Párt hozott inog* nekik, s azok is harcol­tak érte, akik itt a teremben összejöttek, — . Amikor úttö­rői■ lettünk, megfogadtuk, hogy a, szovjet pionírokhoz méltó úttörők leszünk — mondták. — Most itt, a Me­gyei Pártértekezlet előtt te­szünk fogadalmat, hogy isko- láinkban jó1- tanulunk, fegyel­mezettek leszünk, hogy még méltóbbak leszünk legdrágább pajtásunk, Rákosi elvtárs ske­reteiére. — A szeretet minden jelével halmozták el a küldöt­tek a kis úttörőket, amikor harsány dobpergés közepette vonultak el. elől a legkiseb­bel, aki nagy lelkesedéssel ütötte magához méretezett dobját. Kürtszó. Kemény léptek dob­bannak a terem parkettjén. Az Államvédelmi Hatóság Határőrség’ küldöttei álluk alá szorított sapkaszijjal .löt tek el a Pártértekezlet üdvöz­lésére. A teremben fel zúgott a taps, zengett, harsogott az él­jenzés: Éljen a népi hadsereg, éljen Farkas, hurrá... — Ke­ményen megmarkoljuk fegy­vereinket és ha, kell, vérünk áldozásával is meg védj ük bé­kénkéi. Innen üzenjük az im­perialistáknak és csatlósaik­nál,-, az aljas fasiszta Tito- banditáknak, hogy ha a há­ború útjára lépnek, a meg­semmisülés útjára lépnek. — A főtörzsőrmester hangja szi­lárdan cseng a teremben és a őrség' küldöttsége ígérte: — Fokozzak nevelő ni un kú nkcit, hogy a rendőrség minden tag­ját Itassa át a dolgozó nép szc- retetc. Pártunk és a nagy Szovjetunió iránti hőség, ős ehhez párosuljon er: ellenséget gyűlölő haza fiséig. Aztán három fiatalember állt az emelvény elé. Két fin, egy lány, csizmában. A csendben forróvá válik az egyszerű szó, amely idegenes kiejtéssel hagyja el az ifjú ajkát: _ Én és a két mellettem lévő laptár­sam, akik pártonkivüHek va­gyunk, a jugoszláv-határszóli T ót szentmárt on délszláv köz­ségben lakunk. Tagjai va­gyunk az ottani DlSz-szer ve­zetnek, és ejen a szervezeten belül dolgozunk Pártunk út­mutatása mellett a szocializ­musért. Az én szüleim 14 hol­das középváros ztok, akik a na­pokban léptek be a hely i tszcs- be, mert megismerték azt, hogy csakis ezen keresztül tudnak mind saját maguk, mind pedig az én számomra boldogabb életet biztosítani. Én még nem vagyok a tszcs lúgja, de elhatároztam, hogy én is a napokban be fogok lép­ni és én is munkámmal seri. tan atszcs-t. — Rodek József hangja átforrósodik, — Mi­ránk a Tito-határszélen két­szeres munka hárul a béke megvédésében. Testvéreink Tito Jugoszláviájában egyre nyomorúságosabban élnek, éheznek és még kukorica-ke­nyeret sem ehetnek. Mi pedig itt, a magyar népi demokrá­ciában, egyenlően a magyar néppel, fehér kenyeret eszünk. Tudjuk, hogy ezt a Pártnak köszönhetjük és éppen ezért a Párj Kongresszusára tett fel­ajánlásainkat teljes mértékben valóra váltjuk. Dl tíz-szerve­zetünk taglétszámát 80-ról 120-ra emeljük, öt dolgozó pa­rasztfiatalt javaslunk a Párt­ba és megalakítjuk közsé­günkben a Szabadságharcos Szövetséget, hogy még na­gyobb erővel dolgozhassunk a jugoszláv határszélen békénk védetni éért. szocializmusunk megvalósításéiért. — Hosszan­tartó nagy tapssal fogadták a három horvátajku fiatal beje­lentését a küldöttek. R o h a m s i s ak o s b o n v é d e i n k jötték, a néphadsereg minden katonájának ^ üdvözlésével, ajándékával és Ígérettel: — Elsajátítjuk a sztálini haditu­dományt, a legyőzhetetlen Szovjet Hadsereg tudományát, amellyel képesek leszünk ha­tárainkról a szovjet harcosok példáján elűzni a. támadót. — Ivövesi József élmunkás a szervezett dolgozók nevében, a bázakerettyei dolgozók az olajmunkások nevében, a lo­vászi. MNDSz tagjai az olaj­munkások asszonyai nevében hozták el üdvözlésüket, aján­dékaikat. A Grépjavító Válla­lat küldöttsége a pártszerve­zet, a vállalat pártonkivüli dolgozói. DISz-fiataljai har­A lelkesedés lángja csapott fel uj és uj erővel minden üdvözlés után. Fiatal és öreg dolgozó parasztasszonyok, csizmás dolgozó parasztok áll­tak az emelvény elé. hogy el­mondják: mennyire szeretik a Pártot, —Én is, mint S holdas középparaszt o, felszabadulás elölt ezer és ezer dolgozó pa­raszttársammal együtt a. leg­em bertelen ebbül ki voltam zsákmányolva és tudom, hogy a, felszabadító Szovjetuniónak és. a mi nagy Pártunknak kö­szönhetem, hogy megbecsüli dolgozó lettem, gyermekeim tanulhatnak, fiainkból a; nép­hadsereg tisztjei, mérnökök, mezőgazdasági szakemberek lehetnek. A Párt megmutatta és mi tudjuk, hogy a kollektiv nagyüzem i gazdálkodás fel­emelkedésünk egyetlen biztos útja. Ezért én elhatároztam, hogy élére állok községünkben g termelőszövetkezeti mozga­lomnak és én magam leszek az első, aki a csoportba. lép — így mondta e] gondolatait a DóFOSz küldötteinek élén egy dolgozó középparaszt, s adta át ajándékát: egy fából, művésziesen faragott galam­bot. A DISz. a kanizsai Magas­építési, a szentgróti téglagyár, Az értekezlet megnyitása után Darabos Iván elvtárs lépett a mikrofon elé, hogy megtartsa b?­a nagykanizsai járás, a türjei MNDSz, a „Dicsőség Sztálin­nak” tsz, a kanizsai vasút, a kisiparosok és hosszú, hosszú sorban megyénk dolgozóinak mindén rétege átadta ajándé­kát, üdvözletét a konferenciá­nak. Harpakker Károly, a szentgróti téglagyár dolgozója Gorkij mellszobrát készítette el és küldte ide, A kanizsai vasutasok csontból faragott művészi galambot küldtek és minden küldöttség egy alap­gondolattal mondta el köszön­tését: — Mondják el az 0, - smgos Kongresszusra.■ válasz­tott küldöttek majd Rákosi .elvtársnak, hogy Zala, megye minden dolgozója egy ember­ként harcol most munkájával, s ha kell fegyverrel Pártunk vezetésével, a békéért, a szo­cializmusért. Az ünnepélyes megnyitó estjét kitűnő kultúrműsor zár­ta le, A küldöttek előtt tudá­suk legjavát adták a zalaeger­szegi kulturesoportok. A Pár­tot, a „csomóba fogott szél­vészt, az ökölbeszorított ezer­nyi ujja munkáskezet” — ahogy az egyik elszavalt Maja­kovszkij-vers mondotta — a nagy Sztálint, a bölcs vezért, Rákosi elvtársat ünnepelte minden műsorszám. számolóját. IHszédénetk elejéi rámutatott a konferencia felada­taira a Pártkongresszus »lőkésM. A megpiheiiés egyel jelent a bélcetábor ügyének elvetésével — A Pártértekezlet második napja — Xasúrnap reggel. A zalaegerszegi központi póri iskola gyö­nyörűen feldíszített nagytermében gyűltek össze a küldöttek. A- emelvény hátterének vörös és nemzetisein zászlókkal disziteü falán Lenin, Sztálin, Rákosi elv társ képe, alatt a a felírás: „.Éljen Pártunk Kongresszusa, újabb győzelmeink kiindulópontjaés ,.A nagy Sztálin utján Rákosi elvtárs vezetésével a szocializmuséi •/“. A vörös drapériával bevont emelvény két oldalán két gyönyörű vörös selyemzászló, a Párt Megyei Bizottságának ajándéka a kon­gresszusi versenyben legjobb eredményt elérő ipari és mezőgaz­dasági üzem számára. Az elnökség tagjai közöd o-t látjuk me­gyénk szeretek képviselőjét, a Központi Ellenőrző Bizottság tagját, Kiss Károly elvtársat, Pártunk Megyei fílzolísúgónak 'titkárát, Bapabos Jván elvtársat, valamint megyénk pártapparéixusának ve­zetőit, a néphadsereg képviselőit, clmunkásokcd. fejkendős pa- r ászt asszonyokat, ifjúmunkásokat és értelmiségieket. A hatalmas terem padsoraiban díszes, vörös<áblás jegyzeteiket igazgatva ké­szülnek az értekezletre a küldöttek. Számosán közülük csakúgy, mint az elnökség tagjai közül mellükön viselik a megbecsülés kHüntdtésC'it. az élmunkásjélvéiújl, a Munkaérdemrend és a Nép­köztársasági Érdemrend csillagai Még fokozottabban kell lelepleznünk a Tito-fasisztákat Éiére állok községünkben a termelőszövetkezeti mozgalomnak 30s üdvözletét tolmácsolta és nyújtott át ajándékot. A rend- | Felajánlásainkat teljes mértékben valóra váltjuk kemény katonáiban országunk uinden dolgozója. küldöttek büszkén nézik adói- . Imrei nén fiait. Tndiá.lr hivh -ai

Next

/
Thumbnails
Contents