Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-28 / 23. szám

Aljas kereskedelem a jugoszláv dolgozók életével Még nincs sok ideje, hogy Truman Tito Jugoszláviájá­nak T2 millió dolláros köl­csönt folyósittatotti mégis a inét jóváhagyta, hogy Tito számára ,,támogatásul” újabb 38 millió dolláros kölcsönt utaljanak ki, Bradley tábor­nok — ahogy erről a New- York Post tudósit — a képvi­sel őház külügyi bizottságában nem csinált titkot abból, hogy mi a belgrádi fasisztáknak nyújtott kölcsön célja. Azt mondta: „Ez a segélyprogram most kidolgozott tervünk alapja. Biztosítani akarjuk, bogy Ju­goszlávia Európában a mi ol­dalunkon harcoljon”. Lucas szenátor is sikraszáUt a 38 millió dollár megadása mellett és kiemelte, hogy ezt az USA számára előnyös üzletnek tekinti. A számítás egyszerű: egy ameri­kai divízió felállítása 17G mil­lió dohár, az amerikai hábo­rús gyújtogatok viszont a Tito-klikknek nyújtott 38 mil­lió dollárért 32 jugoszláv diví­ziót kapnak. A Wall-Street belgrádi la­kájai teljesítik kötelezettségei­ket, amelyeket tengerentúli uraikkal szemben vállaltak és növelik haderejüket, A csapa­tok kiképzésére a legalkalma­sabb instruktorokat biztosítot­ták, azaz a náci hadsereg egy­kori tisztjeit. December vé­gén jelentette az INS' ameri­kai hírügynökség, hogy a ju­goszláv légierő pilótáit olyan német repülők vezetése mellett oktatják, akiket a jugoszláv katonai misszió Nyugat-Né­ni Mországban szerződtetett, Zágráb körzetében pl, 50 német repülőtisztet foglalkoztatnak. A titoisták természetesen kolosszális ösz- szegektet fizetnek ki a számuk­ra. Újvidék mellett 30.000 egy­kori német hadifoglyot képez­nek ki egy különleges tanfo­lyamon. Rankovics pribékjei, akik velük foglalkoznak, nem leplezik, hogy a hitleristákat na ’ hatatlan jugoszláv csa­pa k ,,megszilárdítására” akarják felhasználni. Az 1951-es jugoszláv költ­ségvetés szerint a költségve­tés 70-át katonai célokra akarják fordítani. És mind­ezt egy olyan országban, amelynek gazdasága tökélete­sen tönkrement! Karai volna azonban azt gondolni, hogy evvel ,,a felet­tébb előnyös üzlettel”, az ame­rikaiak beérték. Arra is igényt tartanak, hogy ellenőrzés nélkül garázdálkodjanak Jugoszláviában. A Jugoszlá­viának nyújtandó „segéllyel” kapcsolatban a következő fel­tételeket kötik ki: Jugoszláviának fedeznie kell az amerikaiak jugoszláviai .,adminisztratív és operativ” kiadásait, A jugoszláv kor­mánynak sajtón, rádión és más rendelkezésére álló esz­közökön keresztül, propagálni kel] az amerikai „segítséget”. A jugoszláv kormánynak az amerikai ügynökök részére „korlátlan ellenőrzést” kel! biz­tosítania az áruk elosztása fe­lett. Az amerikai imperialisták és titoista ügynökeik azonban csalódnak, ha azt gondolják, bogy a jugoszláv nép meg fog halni azért, hogy „megmentse az amerikaiak életét” Nem véletlen ül kérdezte meg a Irá- horus uszító Pulton Acheson- tól hogy biztos-e abban, hogy a jugoszláv divíziók valóban Vasárnap, 1951. jan. 28. az amerikai imperialisták ol­dalán fognak-e harcolni. Acheson, mivel lakájában, Ti- toban megbízik, azt válaszol­ta, hogy „mig Tito _ a jugo­szláv kormány élén marad, ezek a divíziók a mi oldalun­kon lesznek”. De nagyon csalódik Acheson is. A jugoszláv munkások és parasztok nemcsak, hogy nem fognak karcolni az amerikai imperialisták oldalán, hanem megdöntik az amerikai ügy­nökség — a Tito-banda ural­mát, amely az ágyutöltelék sorsát készíti nekik elő. A ti- toistákat el fogja érni a ju­goszláv nép rettentő bosszúja a jugoszláv nép életével való bűnös kereskedés miatt és et­től nem fogja őket megmente ni sem Truman, sem Acheson sem véres dollárjaik. Peter Jilemnicky: GARAMMENTI KRÓNIKA Csehszlovákia népe 1941 au­gusztusában szervezet len szembe­száll a nemzeti függetlenségét eltipró náci hordákkal. Az erdős hegyek lábánál meghúzódó kis garammenti falu is csatlakozott a felkeléshez. Nemzeti Bizottság alakúié, a férfilakosság szinte a lazát i tSz.es országikról Resztetek a külföldi sartó híreiből Mit hozott az USA dolgozóinak az imerialisták koreai agresszióia? A kifosztás és infláció politikája „Nem tudjuk megváltoztatni a fennálló jegyrendsserl66 kér1- igy irt 1950. augusztus Sí­én: A koreai háború kezdete óta. vagyis mindössze II hét alatt az élelmiszerek árai 12 5 szá­zalékkal emelkedtek. így a háziasszonyok egyre kevesebb és kevesebb élelmiszert visz­nek ház?, bár ugyanannyi pénzt adnak ki rá.“ A Federated Press hírügynök­ség közli, hogy a koreai agresszió kezdete óta az élelmiszercikkek árai át’agb n 20, sőt még ennél több százalékkal is emelkedtek, g, shallizált országoknak adott was­hingtoni parancs, melynek értel­mében fegyverkezésüket gyorsítani és hadikiadásukat fokozni kényte­lenek"'. Az utóbbi hetek folyamán a for­galomban lévő papírpénz további 36 millió frankkal lett több. így tovább erősödik az infláció, ame­lyet az élelmiszerek árának emel­kedése kísér. Az áraik emelkedése következté­ben Amerika széies néptömegei kénytelenek lemond ni a legszük­ségesebb do gokról. A „Daúy Wor­ker“ igy ir: „Igen ' szemléltető, ha összeha­sonlítjuk a dollár mosdani és egy év előtti vásárlóik épességét. Ma egy dollárért pontosan annyit te­het venni, mint 1939—40-ben 50 cenfért. így tehát önök feleannyit esznek, feleannyi ruhát vásárol­nak. röviden kétszer oly,am rósz- szül éjnek. De erre is csak abban az esetben van módjuk, ha abban a szerencsében részesültek, hogy dolgozhatnak. Ha erre nem nyílik alkalom, akkor tízszer, húszszor, ötvenszer olyan rosszul élnek. Truman pedig közben azt kövei e. U, hogy Koreában harcoljanak. . a du pont ok és mezonok érdekei­ért így tehát az amerikai munkás kevesebb húst, cukrot és vajat fo­gyaszt, ezzel szemben a burzsoá közgazdászok kiszámították, hogy az USA koreai agressziója folytán ? hadicélokra fordított réz- és cinszükséglet három, négyszeresé­re, az alumínium-szükséglet pedig öt-hatszorosára növekszik meg. Itt vannak a hivata’os amerikai Heller-bizottság adafai: „A szakképzettség nélküli munkások családjainak 94 százaléka évente kevesebbet keres, mint amennyi a létmi­nimum ebből 55 százalékának jövedelme pedig még a létmi nimum fe énéi is Dacsonyabb A szakképzett és félig szak­képzett munkások családjai­nak 74 százaléka nincs ellátva a létfenntartásához szükséges legminimálisabb anyagi esz­közökkel sem.“ Ehhez hozzá kell még fűzni, hegy 1S41—1950-ig az adók nagy­mértékben emsjkedteik így a fo gyasztási cikkek adója :iz 1941-es 2.4 milliárdról majdnem 8 millió dollárra emelkedett. A „Daily Wor. A franciaországi „People'* című hetilap cikket közölt a francia gazdasági válság növekedéséről, a dolgozók életszínvonalának csök­kenéséről. ,,A munkanélküliség, az árufor­galom zsugorodása, a mezőgazda- sági termelvények árának csökke­nése, az ipari tevékenység sorva­dása, — ezek voltak a francia gaz­dasági élet 1950-es évi jellemző vonásai. Mindennek alapja a mar­Ezeket a szavakat mondotta a múlt év végén Webbs angol élel­mezésügyi miniszter. Kijelentette, hogy Anglia gazdasági helyzete rosszabb, mint egy évvel ezelőtt, és ezért szó sem lehet a jégyrend- szer megszüntetéséről. Az esztelen fegyverkezés, amely­re Angliát amerikai gazdái kény­szerítik. súlyosan meglátszik az angol dolgozók helyzetén. A „Sun­day Times“ egyik cikkében így írt: ,.Az idei tél az állandóan nö­vekvő drágaság jegyében te Ük ei. A ruház? t 25 százalé­kos drágu ása csak az első volt azok közül a csapások közül, amelyek a közeljövőben zú­dulnak ránk.“ Mint ismeretes, Angliában az élelmiszercikkek is megdrágultak, ami jelentős mértékben lenyomta a dolgozók életszínvonalát, hisz a munkabéreket az árak emelkedésé­től függetlenül „rögzítették1'. A „Reynolds News" című lap így ír: „Nagyon sok csaiadra az árak emelkedése olyan súlyos csapást mért, hogy még csak beszélni sem lehet valamelyest is elviselhető életkörülményekről. Az átlag mun­kás, akinek kiskorú gyermekei vannak, nem tud megélni heti ke­resetéből, a nyugdíiasok pedig egyáltalán nem jönnek ki a nyug­díjukból'*. \Z ENYHE IDö TOVÁBB TaHT Várható időjárás,: Változó fel­hőzet, többfelé .köd, eső. egyes helyeken havaseső. Mérsékel' délkeleti, déli szél. Az enyhe idő tovább tart. Bemutatunk egy háborús usxiíót Averell Harrimau, a háború halmára Amikor Averell Harr imán, ez a kikent Jeif ént gőgös ás sárga ar­cú ember mejelenik a Fehcr Házban, az elnök személyzete nagy buzgalommal tárja ki előt­te az ajtókat, a szembe jövő hi­vatalnokok sietve félreállnak és 4á?skésen mosolyognak feléje, de ő észre sem veszi őket, nem mint­ha megvetné az embereket, — ő egyszerűen semmibe sem veszi ökoi. Apja, amikor elhagyja az élők világát, két vagyont hagyott hát­ra Harrima nnak nyolejegyii számmal kifejez he'Vő dollártömc- get és a. dollárszerzés félévszáza­dos tapasztalatait. Ha rriman jól felhasználta az örökséget, s még nagyobb mértékben folytatta a kizsáícméi- nyoló tevékenységet, mint atyja így lett belőle a legnagyobb amerikai bankárok és nagyipa­rosok egyike. A bankcég, amely­nek vezetője, harmadik helyen áll az amerikai bankok sorában. Ezenkívül számos vasúti vonal tulajdonosa, a „Western Union "elegraph Company’* cég egyik qazgalója, számos részvény társa, súg társtulajdonosa, — egyszóval Harr imán a munkáso'k százezrei­nek rabszolgamunkáját zsákmá­nyolja ki. Az ő páncélszekrényé­be ömlik a Life, a Time, a Netvs- iveek és számos más, reakciós maszlag terjesztésével foglalko­zó ujsáo bevételeinek jelenté­keny része. Éhtmjzirói hangsúlyozzák, hogy sz&relti a festészetet és a zenét, ő maga azonban legszebb zenének az ágyuk dörgését -és a csatatereiken haldoklók jajveszé­keléséi tartja, Gáspár Ferenc — As első világháború után hitelekkel táplálta a német hadiipart és elősegítőffie a fasiz­mus uralomrájulását. A második világháború alatt mindkét front- "ól óriási nyereségeket söpört be. Életét általában boldognak mondhatná, csak az a keserű csalódás bántja, hogy a Szovjet­unió megerősödve került ki a nagy küzdelemből. Már 19'i6. nyarán, egy nagy amerikai kollégiumban elmon- iáit beszédében tajtékozva kö­vetelte a Szovjetunió elleni há­morul. Most Truman elnök külön a né csudája, vagy ahogyan a nép körében nevezik, „a hideghá. bora minisztere". Döntő része van abban, hogy a marshallizált nyugat-európai országokban katasztrofálisan süllyed a dolgozók életszínvo­nala. A náci hetborus bűnösök főként neki köszönhetik, hogy a megérdemeli büntetéstől meg­szabadultak. És ez a Harriman mondott beszédet legutóbb a munkásséig legmegátalkodott abb ellenségei, a szakszervezeti bü­rokraták elölt, amelyben hun. gozlntía, hogy a „háborús álla. pol kívánatosabb, mint u béke állapota“. az egész világot láng­ra akarja gyújtani, csakhogy lehíllithassa a Wall-Street világ- w almát. A békesaerctő emberek azonban nem engedik, hogy ez i vágya megvalósuljon. Amint a Béke Híveinek II. összszövetségi Konferenciáján Uljana Baslik. az egyszerű kolhozparasztnő mondotta: „Nem fog menni, em­ber evő urak". És az egyszerű szovjet Icaihoz paraszt nővel együtt ezt kiáltja a világ minden be. csüleles embere. A béke halai, más és legyőzhetetlen frontja pozdorjává fogja zúzni a harri- metnok háboríts- terveit. egy szálig fegyvert fog a szabad­ságáért'. A náci túlerő a hegyek közé kényszeríti a felkelőket. Az er­dőkben ejtőernyős szovjet parti­zánok, a csehszlovák nemzeti hadsereg egységei, magyar kato- íaszökevénycsoporlok húzódnak meg, s a falvak népe élelmezi őket. És mikor a hitleri hordák a diadalmasan előretörő Szovjet Hadsereg nyomására kénytelenek kimenekülni Csehszlovákia terü­letéről, a garammenti falu la­kosai előveszik az eddig rejtege­tni ft fegyvereket s a partizáncsa- paíokkai együtt .szembeszállnak a falu felé nyomuló német csa­pasokkal. A krónikát az iró Goadás er­dész szájába adja, aki az egy­szerű ember közvetlenségével és öntudatával meséli el, hogyan tá­mad ak hősök a nehéz körülmé­nyek között élő falu névtelenjei •közül. A könyvből sugárzik a nép erejébe vetett :örhetlen hit. A KASIM LÁNY (Ina Konsztaatinova naplója) Ina Konsztantinova egyszerű szovjet lány volt, egy7 a sokezer közül. A Honvédő Háború előtt, 16 éves korában kezdi el napló­ját és e napló lapjain egy csodá­latosan tiszta, magaserkölcsü lány képe bontakozik ki. Ina Konsz'antinova arról ábrándozik, amiről más 16 éves lányok áb­rándozni szoktak: szerelemről, barátságról, tavaszról, könyvek­ről. De máskép, szovjet módra. Még álmait, ábrándjait is a haza iránti mély szeretet, mély fele­lősségérzet füti át. Amikor a német fasiszták tá­madása után a szovjet nép min­den erejét a győzelem kivívásá­ért veti la:ba. Ina Konsztantino. va úgy érzi, hogy az ő helye is a partizánok között van. A par­tizánok élete nehéz, kemény élet, nap, mint nap uj megpróbáltatá­sok várnak a fiatal lányra és mégis Ina Konsztantinova a leg­nehezebb órában azt Írja napló­jába: „Boldog vágyóik!“ Ebből a naplóból a mi fiatal­jaink még közelebbről' megis­merhetik nagy példaképeiket, a hős L:n:ni Komszomol neveltjeit. Példát vehetnek hősiességükről, akaraterejükről. bátorságukról, de nemeslelküségükről, tiszta ér­zelmeikről is. ina Konszt an tinó­vá hazája győzelméért életét ál­dozta. A mi ifjúságunk Ina Konsztantinova é« a többi fiatal szovjet hős példáján lelkesülve, *e milyen áldozatot nem sajnál, ha a béke megvédéséről, hazánk függetlenségéről van szó. Gergely Mihály: HARC AZ ÜVEGGYÁRBAN Dombai, az uj megyei termelé­si felelős a hatáskörébe tartozó üveggyár öntudatlanul elfedett hibáit feltárja és a gyár vezető­sége kiküszöböli azokat. A prob­léma, amit a regény felvet: a selejt csökkentésének, a terme­lékenység emelésének kérdé­se, valamint a jó munkát akadá­lyozó elemek — a jobboldali szo. ciáldemokraták elleni harc. Rendelet a rákbetegek bejelentéséről Egészségügyi kormányza­tunk reaieleidet adott ki a rosszindulatú daganatos meg­betegedések kötelező bejelen­téséről. Az intézkedésnek az a célja, hogy a rákbetegekről pontos nyilvántartás készít­hessen, így lehetővé váljék, hogy a betegek teljes gyógyu­lásukig szakorvosi kezelésben részesüljenek. A rendelet egyúttal kötelezi a gyógyító intézményeket, hogy részletes beszámolót ké­szítsenek a rákbetegek kezelé­séről. Így biztosítják a bete­gek ellátásának fokozott ellen­őrzését és értékes adatokat iveinek a rákkutatás számára. A rákbetegségek megelőzé­sének legeredményesebb mód­szere a rá leszűrő vizsgálat. A vizsgálatokat fokozatosán el­végzik az ország" területáo. Könyvszemle

Next

/
Thumbnails
Contents