Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-28 / 23. szám
AZ ELM ELET FEGYVERTÁRÁBÓL Az erkölcs: tulajdonképpen szabály. j\ társadalomban oj^yiíi*: óid ni berek visiílkt-désélYc'k normája, mely t a társadalmi éle' mat.riális feltételei határoznak nice. A marxizmus-leni ni zimr- az tanitja, hogy nines-:« •- ,,örökké tartó", mind?« időkre szóló erkölcsi al.ipclv'k. A társadalmi éle', feltételűtől függően a különböző , osztályoknál. kii- )ö íbözö crkölodscg lapasz allia. Ié>, Az osztálytársad,doniban -az uralkodó osztály erkölr :■ az irányadó. A raksz< rabszolgáim’ mi.; ismerie megölése-:. A c.ősnek lark kajának iné,.' s az. embere burzsoázia k ■-•a erb édesét n im:! v ■ :tár adalomban a e erkölcse nem fi :, hanem jogoséi a rabszolgák I'- uualizmus crí- álla a jobbágy mim- ,u*s kihasználását, : adás-vételéi. A megalkotta a ma- i rides készpénz' rok, kilói i cs 1; Lom az ízléses ál‘.ön vöket, SZÓ]) ruháiul', me'.yck): szü\ elvi ,1 isin eem. a mi brigádun] l ki sziled:. Büszkék vagyunk tcrmckein'krc cs az akarluk, hogy mindm szovj:' ívárlmánv. amit mi a világ első szociális1 álla mának munkásalöúíli: un s, a 1 gjohb és legszebb égvén a föld •: reksé^cn.* I fi | törvény isitek!: íot. A történé lem fői;, a mán soha nem volt az urai: sodó osztályok :.i-kölese olyan. aljas és-nyíllan cini ikus, mint a bmv soázia morálja. L: nin mondotta, b lOgV a kapila! is ;a lársadalomm ik a kö vilIksző elv az alapja: vagy ié rahols? : ki mást. vagy r írni: , rabol k i 1 í Igéd, vagy te d< algozol másért, vagy más dől gőz k érted. ,.Az ember, :mb:i’h irsá i; ■ k farBasa Ily: n vadáila ki a kajn la iE Li erkölcs alap: Ív p. A burzsoá erkölcs jeli: mvoiiásai ; az ábz.nhskcdé. a cinikus kéj ni nu.alá' é' vadállati kegye 1húst ig. Amerikában péid ául a népek és fajok ,.sza bads ágának" és : gv: illőségének“ prédikálásáva ! ■ egyidejű.':g folyik a né-' gei *i-.cseles. Az Ivar 1 cpának i.vuj tandó segély" és a bél:: ..nié'« ^védésének" l oliban a-ara lör:! vSZ3iiek. Az imperialista bui’z soázia eltorzítja az e miberckI m ggmérgezr léló dike' ” W esi amerikai szc náloi ■ kodé gáit igy jeli:mezt:: ;,A’iii! kor hí. szélnek — hazudnak, mikor hal 1- gahiak— lopnak'*. Ez a találó megjegyzés vonatkozik valanicnv- nv t ka }?ita list a• • -őrszá g han gadó- iru is. A proletár erkölcs a kapitalizmus feltétel:i közöli jöt! 1 ötr- és a kizsákmányolás moráljával folyhatott kiniélEle.i harcban ’; jiödött ki. A Bolsevik Párt a munkásosztályba ' mindig magas eí 'soIesi t u 1 ajdonságoi:a t igyek z-el* b-öenevelni, önfeláldozást a kizsákmányolcf.dkal való harcban, odaadást a nép, ügyéért, a proletár in' er nacionalizmusért. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, mely uj korszakot jelent a világtörténelemben, dön- ő volt az uj kommunista erkölcs kifejlesztésére és megerősítésére. A kommunista erkölcs lényegének mély e) mi zésé: adta Lenin 1920-ban a Komszomol III. kongresszusán. „A kommunista erkölcs alapja — mondotta Lenin — a kommunizmus megteremtéséért cs megszilárdításáéi’ u.dvó harc... Erkölcsös az, ami elősegíti a régi kizsákmányoló társadalom elpuszt.ivasát és az összes dolgozók egyesülését a kommunisták uj társadalmát megteremtő proletariatus körül.“ A nagy szocialista átalakulás, a Bolsevik Párt kitartó munkája átalakította a szovjet emberek erkölcsi felfogását. A munkás- osztálynak, mint a szovjet társadalom élenjáró osztályának az erkölcse szabja meg a szovjet nép erkölcsi normáik A szovjet emberek magas erkölcsi 'ula jdonságai mindcnck- ,plől; a szovjet hazafiasságban, a munkához való kommunista vi szonvban, valamint a társadalmi tulajdon mvgbecsülésb-jn ayiIvánul nak meg. A haza iránti határ- ,alan szere:ef a szovje n;nu:L biEzk: ég érzése: bátorság a baki védelmében, éberség és kíméletlenség a haza és nép cllensé- gcivtí szemhrfi, höshsség a mun ában — e-zrkben nyilvánul meg a kommunista erkölcs. A. kommunista erkölcs megnyilvánul Alekszandv Csutkih In r:s sz ahánovista szavaiban. A Szovjetunió népeinek egymáshoz való viszonya és barátsága már számtalanszor kiállóba a próbát. Ez a barátság a szocialista haza becsületéért és függetlenségéért vívott harcban erősödött cs edződött meg. A Bolsevik Párt állal a kommunista erkölcs szellemében nevelt szovjet emberek forrón szeretik szocialista hazájukat, Lenin - - Sztálin nagy Pártját, s valóban népi kormányukat. Ez minden életmey- nyi! váhulásukban megmutatkozik. A Bolsevik Párt eszméi iránti hűség. mind a múltban, mind a jelenben kimagasló hőstettekre 'elke- síti a szovjet embereket. A szovjet nép hősi harca a második világháborúban, s az egész népre kiterjedő szocialista munkaverseny a háborúutáni időszakban mulatja meg a legfényesebben a sztálini korszak szovjet embereinek eszmei fejlettséget, nemes erkölcsi felfogását. A Kommunista Párt új jellemvonásokat fejleszt ki a szovjet emberekben, arra tanítja őket, hogy mindének főié helyezzék a nép és az állam érdekeit, kíméletlenül harcoljanak az emberek tudatában élő burzsoá csökevények eilen, általánosítsák a szocialista együttélés szabályait, erősítsék a magasfokú szocialista munkafegyelmet. A szovjet nép az igazi magas- rendű eszmék népe, erkölcsi felfogását a nagy Bolsevik Párt alakította ki. A szovjet emberek arra törekszenek, hogy olyanok legyenek mint Lenin és Sztálin0 A kommunista erkölcs a szovjet ország kommunista társadalmának aktív és öntudatos építőit, neveli ki. A kommunista erkölcs megköveteli mindenkitől, hogy képességei szerint dolgozzék, kötelességének érezze a munkafegyelem és a szovjet állam törvényeinek megtartását. Az emberek kölcsönös viszonya a bajtársi kölcsönös segélynyújtáson, kölcsönös tiszteleten épül fel. A kommunista erkölcs egyik, legfontosabb követelménye a kritika és önkritika fejlődése, mely fokozza a követelményeket nemcsak mással, hanem önmagukkal szemben is, és határozottságra nevel a hibákkal szemben. A kritika és önkritika területén a Párt abban látja feladatát, hogy megszervezze a Párt széleskörű közvéleményét, a munkásosztály széleskörű közvéleményét, mint az eleven és éber erkölcsi ellenőrzés eszközét. A kommunista erkölcs szervesen összekapcsolja a társadalom és egyén érdekeit. A szovjet ember jól tudja, hogy az ö személyes boldogulása, az egész szocialista gazdaság fejlődésén valamennyi szovjet dolgozó erőfeszítésén alapszik. A kommunista erkölcs alapja a marxista-leninista elmélet. Lenin és Sztálin pártjának politikája, mely a szovjet embereket alkotó munkára lelkesíti. A szovjet nép kiapadhatatlan erkölcsi érőt merít Lenin—Sztálin Pártjának bölcs vezetéséből, elsajátítja a marxizmus-leninizmus halhatatlan eszméik s büszke öntudattal dolgozik és harcol a szovjet ország kommunista társadalmának fclépi’éséért. (L. Szokolov) 1100 üzemi és hivatali Sí ui túr csoport jelentkezett mór az országos Sí ut túr verseny tavaszi szakaszán Az országos kulturverseny februárban kezdődő iizemL városi szakaszára tömegesen adják be revezéseiket az ország üzemi és hivatali kuítur- csoportjai. Az országos kul- turversenyirodáb.a - január 25-ig 1100 csoport nevezési lapja érkezett be. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a nevezések tényleges száma ennek kétszeresét Is eléri. Ez azzal magyarázható, hogy félreértések folytán nem minden nevezési lap jut el rendeltetési helyéreGyakran előfordult, hogy a csoportok a kul túr versenyirodához küldték be a budapesti szakszervezeti központoknak járó nevezési lapokat. Megtörtént az is. hogy üzemi csoportok a területi .küij,ur- gárdák részére rendszeresített rózsaszínű nevezési lapokon jelentkeztek. A hibák kiküszöbölése érdekében a következőkre hívja fel a SzOT az üzemek és hivatalok nevezni kívánó kuitur- égyüttesei figyelmét: Az üzemi, hivatali kul tagcsoportok a négyrészes fehér szinti nevezési lapon nevezzenek. A nevezési lap a), b) és e) példányait együtt küldjék be a járási, kerületi tanácsokhoz, ahonnan azokat a megfelelő he'yekre továbbítják. A nevezési lap d) példányát az illetékes szakszervezet budapesti központjába, kiel' eljuttatni. (wyiilések és tüntetések sorozata a brazälsas Stáboméi lenes tiltakozó napon Mini az Imprensa Popular ci- mü lap jelenti, a brazil békebizottság által bejelentett háború- ellenes tiltakozó napon a braziljai nép löm.égtü-niptéseket rendezett a béke védelmében, Rio de Janeircban a képviselőhöz épülete előtt lö meggy ülést tartottak, amelyen felszólalt "a brazíliai ifjúság részéről isilvestro, Lemos, a Nőszövetség részéről Altsadrina Paqua és a Brazíliai Dolgozók Szövetsége részéről Roberto Moréna kongresszusi lag. A gyűlés után a béke hivei tüntetést rendezlek Felvonultak a város utcáin, a nemzeti himnuszt énekelték és háboruellene5 jelszavakat hangoztattak. Az Im- prsnsai Popular jelenti, hogy 5ao Rauléban ugyancsak béketür.ie- tts folyt le. A város egyik utcáján összetűzés zajlott le a tüntetés résztvevői és a rendőrség közölt. Tcbb tüntetői letartóztattak. Hasonló gyűlések zajlottak le Recifeben és más városokban Vasárnap* 195t. jnn* 28. VIRAQZO KULTÚRA - BOLDOG/ NÉP A Szovjetunió területén élő valamennyi nemzet kultúrája a győ. •ledelmes Nagy Októberi Szociális (a Forradalom után indult virágzásaik. A formájában nemzeti, tartalmában szocialista kultúra minden ágával találkoztunk a váró-ókban kolhozokban, üzemekben és iskolákb a egyaránt. Nagy s-kerre". zajlottak le a c uvas irodalmi estek Mt>vz?cv.iban. Ivz vöt a esuvas írók első fi 1 épé e a főváros dolgozói előtt a szak- szervezetek házának oszlopos mókában. Az estet hangverseny kút!a be ,ameiyeu csuvas ének és táncegyüttes nemzeti láncot adott előSzovjet Turkméniában is virágzik a kultúra. Sokezer ifjú e> leány részesül egyetemi oktatásban, A képen a Gorkij Állami Egye. tem olvasótermében Ítészüknek vizsgáikra a fiatalok. A Moldovún Szocia ista Szovjet Köztársaság kolhozaik, n nagy eredményekkel folyik a tömegek o.atása ,A kép a firaszpoij ko hr.'S- ve?et(i káderképző iskolában a gyakorlat} foglalkozást mutatja be. A kommunista erkölcsről
