Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-17 / 293. szám

Egy amerikai tiszt elégedetten szemléli a legfrissebb „badi- téayt“: pribékjei becsületes koreai hazafiakat végeztek ki. „Bűnük" az volt. bőgj' szerették hazájukat, népüket. Az amerikai imperialisták az általuk pénzelt bábkormányt» kát bcleráncigálták a háború örvényébe. Kifosztják a marshal!!- ®ált országokat „vaj helyett ágyú", c* a vezérlő elvük Az im­perialisták és csatlósaik együtt rohannak a sir felé. „Truman keselyűi", az ameri kai légibanditák nem kímélik a békés városokat és a polgári ).ali osságot. Ebben a városban egyet­len! hadicéiponto( sem találhatta k. S — mint a kép mutatja — a pusztítás, a romok, a halál járt az amerikai repülők nyomában. A BÉKÉÉRT harcol az emberiség jobbik, na­gyobbik és erősebbik feje. A varsói Békevitágkongresszus hatá­rozatai elindultak világhódító út­jukra. Hóditó útra — a béke gon­dolatával. Az amerikai imperialis­ták és kiszolgálóik bírókra kel­nek a béke ellen. A harc folyik: melyik erősebb, a béke-e, vagy a háború. A népek hallatták hangjukat Varsóban. Érthetően megmondták: nem akarnak há­borút. nem egyeznek bele, hogy vágóhidra vigyék őket. Az impe­rialisták azonban 3 szóból nem értenek. Truman és Attlee leg­utóbbi közös nyilatkozata újra csak arról volt bizonyítvány, hogy az angol „munkáspártnak" semmi köze sincs a dolgozókhoz, hű házőrző ebe és kiszolgálója amerikai gazdáinak. Am ha az imperialisták a szóból nem érte­nek. ha nem győzi meg őket a több mint ötszáz millió aláírás a stockholmi békeiven, lia nem elég erős a varsói határozat hangja és visszhangja — mind­ebből az a tanulság, hogy most nem a szavak, hanem a tettek ideje van. Nézzük csak a tetteket’ A francia nép szine-java — da­colva a rendőrterrorral —- ki­megy az utcára és tüntet a szeny- nyes, vietnami gyarmati háború ellen. Persze látunk másfajta „tetteket“ Js. Az amerikai tiszt urat-, a „felsőbbrendünek“ kikiál­tott embert, akinek azonban csak ember-formája van. valójában vadállat. Gyönyörködik » halot­takban. a romokban, amelyeket a koreai rablóháboru „eredménye­ként“ tartanak ők nyilván. Bezzeg Truman feardesörtetésénéi és MacArthur nagyképűségénél sok­kal érthetőbb az az érv, amellyel a határainak védelmére kelt kínai nép önkéntesen segíti a test­véri koreai népet. Korai volt az agresszorok öröme! A nagy leckét meg kell tanulniok. Lebombáz­hatnak bár városokat, megölhet­nek házakban, mezőn gyermeke­ket, anyákat és gyermekeket, tömeges vérengzést is véghezvi- hefnek ideig-óráig. de nem lehet legyőzni a szabadságukért har­coló népeket! Hitler is nagy garrai bejelentette nyolc évvel ezelőtt: „Sztálingrád a miénk iesz!“ S Sztálingrád lett — te­metőjük. Most ugyanez történik Koreában, amely szertefoszlatja az amerikaiak „legyőzhetetlensé­géről“ szőtt legendákat. Hitlert sem győzték le addig, amíg bele nem ütközött az akkor még egyetlen szabad nép erejébe. a szocialista szovjet népbe. Most pedig az amerikai presztízs törik meg a hős koreai néD és a kínai önkéntesek erején. A szabad né­pek erején. A munkások a gyá­rat védik, kizsákmányolástól mentes életüket- A parasztok a földet, amit az amerikai betola­kodók nagysietve visszaadtak a volt földesúri zsarnokoknak. S minden hazafi a földet védi, amelyen született s amelyen élni akar. boldogan, mert a boldog élet reménysugarát vetteti szét 2 viláarnak a szocializmus hajnala. — Tettek ideje van most. Koreá­ban a fegyverek szólnak s az erő­vel párosult erkölcsi igazság győ­zedelmeskedik. Nálunk a fegy­verek kemény kezekben, néphad­seregünk katonáinak — a nai fiainknak — kezében éberen vi­gyáznak, hogy népünk teljesít­hesse az alkotó munkában köte­lességét. A munkanad mellett a terv időelőfti befejezésével, a terménybeadás teljesítésével tesz- sziilc hazánkat erőssé, mutatjuk meg népünk erejét, eltökéltségét a béke. az alkotó munka, a bol­dogság: a béke védelmében. Gelsenkítchen Grofewohl Javaslatáért Gelsenkirclienben a legkü­lönbözőbb pártokból és szer­vezetekből bizottság alaktv'b amely határozatot fogadott el a béke és Németország egy­sége melletti harcos kiáUás szellemében. A határozatot glkü’dték a bonni kormánynak és követeik, hogv a kormány 'izonnal vegye fel az érintke zésf a Német Demokratikus Köztársaság kormányával az egységes Németország megte­remtése érdekében. hős kínai uépi önkéntes védi hazája határait, segíti nehéz a testvéri koreai népet. Együtt küzdenek a bitang im- betoíakodó gyilkosok ellen az egész emberiség békéjéért. „Le a háborúval! Békét Vietnamnak!" jelszavakkal tüntet Párizs népe; Tizmilíókra rug a francia békeharcosok száma, akik napról-napra kifejezésre juttatják gyűlöletüket áruló kormányuk háborús politikájával szemben. Erősödik a tiltakozási bullám Amerikában Amerikai volt katonák, akik a második világháborúban a csen- desócsáni és surópai harcitere ken harcoltak, röpcédula-akciót inditottaik a« USA koreai ag­ressziója elleni tiltakozás jeléül A röpcédulákon MacArthur visz- szahivását, az intervenciós csa­patok Koreából történő kivoná­sát, egy nemzetközi békemegál- lapodás létesítését és az atom­bomba betiltását követelik. Vasárnap. 183». «c*. 1T.

Next

/
Thumbnails
Contents