Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-09 / 286. szám
300 ezer forint értékű inunk afelajánl ást tettek a lovászi üzemek dolgozói , Begyűjtési napot rendeznek a délszláv községek dolgozó parasztjai AZ MDP ZAEíAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÍGÁIAK NAPILAPJA ■■■BHBBHHHHHni Vh évfolyam 286. szám. Ära 50 fillér J950. december 9. Szombat A Román Népköztársaság’ kormányküldöttsége, élmun- kásküldöttsége, kulturális delegációja hazánkba érkezett- Budapest és több más város a Magyar-Román Barátsági Hét ünnepi eseményeinek szin- helye. A magyar nép meleg szeretettel köszönti a Román Nép- köztársaság küldötteit és látogatásukat — hasonlóan a szeptember hó folyamán Romániában lezajlott Román-Magyar Barátsági Hét eseményeihez — a két népi demokratikus ország közti szoros barátság és testvéri együttműködés további elmélyülése, a Szovjetunió vezette béketábor újabb erősitése jelének tekinti. A Magyar.Román Barátsági Hct alkalmából a magyar nép ismét kifejezi örömét afelett, bogy a népi demokratikus rendszerek létrejöttével végleg, visszahozkatatlanul lezárult a két nép közti félreértések, nacionalista súrlódások korszaka, amelyet a múlt uralkodó osztályai kezdeményeztek és szítottak, hogy a nép figyelmét eltereljék saját nyomom ságáról, szolgaságáról. A kizsákmányoló osztályok által tudatosan élesztett ellen, tétek korszakát azóta, amióta a mindkét országot felszabadító, dicsőséges Szovjet Hadsereg oldalán román katonák is hullatták vérüket hazánk szabadságáért, bála a két ország' vezető erejének a Román Munkáspárt és a Magyar Dolgozók Pártja, és a két nép legnagyobb fiai, Rákosi Mátyás elvtárs és Gheorge Gheor- ghiu-Dej elvtárs bölcs poli_ tikijának, felváltotta a mind szívélyesebbé váló, jószomszédi viszony, A két or.' szag közötti mind szorosabb baráti egyetértés azon alapul, hogy a Román és a Magyar Népköztársaság a béke és a szocializmus Szovjetunió vezette nagy családjába tartozik. A román és magyar népi demokráciák közötti bensőséges kapcsolatok messzemenően megfelelnek a két ország alapvető érdekeinek, erősitik mindkét országban a dolgozó p a r as zt s ággal s zö ve t s égé s munkásosztály hatalmát, a népi demokratikus rendszert és a két nép közötti barátság szilárdsága tovább növeli a béke legyőzhetetlen frontjá- ;;ak szilárdságát. Messzemenően előmozdi t j a a magyar és a román nép politikai, gazdasági és kulturális együttműködését az, hogy mindkét nép államának története, helyzete, fejlődése számos rokon vonást mutat- Mindkét nép életében a döntő fordulatot a Szovjetunió győzelmes harca hozta meg és mindkét népi állam történetének leglényegesebb vonása a Szov. jetunió felbecsülhetetlen értékű támogatása. A Szovjetuniód egyként biztosítéka a Magyar és a Román Népköz- társaság függetlenségének, szabadságának, békés fejlődésének; egyként segíti a román és a magyar népet ipara, mezőgazdasága szocialista fejlesztésében, népi szocialista, realista kultúrájának kialakításában. A magyar és a román dolgozók egyaránt lelkesen igyekeznek elsajátítani a szovjet dolgozók munkamódszereit, egyaránt meritenek a szovjet nép gazdag tapasztalataiból. Törhetetlenné kovácsolja a két szomszédos népi demokratikus ország közötti szilárd kapcsolatokat az is,, hogy az amerikai imperialisták beavatkozási kísérletei, kémei, kártevői, ugyanúgy fenyegetik a magyar, mint a román nép államát. Az imperialisták egy. formán akarják elgáncsolni országaink fejlődését mindkét országban, arra törekszenek, hogy eltántorítsanak bennünket a Szovjetunió iránti mélységes ragaszkodás, a béke harcos megvédésének útjáról, többek között azzal is, hogy éket igyekeznek verni a román és a magyar nép közé. Összefűz bennünket a testvéri Román Népköztársasággal, hogy mind a két állam határán lesbenáll a fasiszta Tito, hogy békésen építő or: szágainkat amerikai ^ gazdái parancsára a háború és pusztulás színterévé tegye. Az amerikai imperialisták és a titoista bérencek tervei azonban halálra vaunak ítélve. Az imperialisták és fasiszta lakájaik aknamunkáját, háborús gyújtogatását ^ megfékezi. meghiúsítja a béketábor legyőzhetetlen ereje, amelynek magasztos zászlaja alatt menetel a magyar és a román nép is, és válaszolva az imperialistáknak, még szorosabbra fűzi kapcsolatait- A román és magyar dolgozók tudják, hogy az országaik közötti jószomszédi viszony, _ szoros_ együttműködés is útját állja a há_ borús uszítok terveinek, a hóhér Tito aljas mesterkedéseinek. A Magyar-Román Barátsági Bét alkalmával kormányunk, Pártunk, népünk teljes helyeslése mellett még jobban nieg- szilárditja a béke és szocializmus, a Szovjetunió és a nagy Sztálin iránti közös bála és odaadás jegyében, baráti kap. csolatait a Román Népköztársasággal. A jugoszláv munkások nem akarnak dolgozni Titóéknak Titoék tervet dolgoztak ki az imperialista országokba irányuló fakivitelre. Ez a terv azonban meghiúsult az erdő. gazdasági munkások ellenállásán. Októberben 17 ezermunkást kellett volna munkába állítani* — Rankovics ügynökei azonban csak 3 ezer munkást tudtak mozgósítani. Ezek közül is alig 500 jelentkezel t n munkahelyen. Az országgyűlés pénteki ülését 10 óra után néhány perccel nyittatta meg Drahos Lajos elvlárs, jaz országgyűlés elnöke. Az országgyűlés folytáét a az egyes tárcák költségvetésének tárgya- Az építésügyi miniszlériun .1951. évi költségvetési előirúny zata 33 millió 750 ezer forint, 'ami a múlt évivei szemben 79 százalékos emelkedést jelent — mondotta.. — Népgazdaságunk ötéves tervének második eve, az építőipar előtt álló feladatok az építésügyi minisztérium megerősítését, továbbfejlesztését teszik szükségessé. — Az építőiparban újonnan bevonuló munkaerők, valamint a vállalatok megnövekedstt száma égetően veti fel az alsó-, közép- és felsőkáderek oktatását, illetve tovább képzését A tárca 440 tanfolyamon 18.150 fő kiképzését vette tervbe. Ezután arról a felbecsülhetetlen segítségről szólt, amelyet a nagy Szovjetunió a magyar építőiparnak nyújt azzal, hogy ldtünő mérnökeit, sztahanovistáit, a még ina is körünkben lévő Maximenko elvtársat és sztahanovista csoportját küldi hozzánk. A továbbiakban arról szólt, hogy mig a kapitalista országoké ban az épitőmunkások ezrei vannak munka nélkül, addig nálunk az 194.8-as évhez viszonyítva 1950-ben 7 és félszeresére nőtt építőipari dolgozóink száma. Munkaerőhiány lépett fel, megszűnt az építőipar idény- jellege. A tárca költségvetésében uj fejezetiként szerepel a betontechnikai intézet azzal a feladattal, hogy a Szovjetunió tapasztalatai alapján kísérletezéseket végezzen a' beton és vas gazdaságos felhasználása érdekéhen. A Szovjetunió felbecsülhetetlen segítsége Ezután Köböl József elvlárs, az építőipari dolgozók szakszervezetének főtitkára mondott beszédet. — A hatalmas építkezések megvalósításához nagy segítséget nyújt a Szovjetunió támogatása — mondotta. — A nálunk járt szovjet mérnökök tanácsainak, I ufemutatásainak eredményekép- I pen a jövő évben körülbelül 20-— 1 25 százalék gömbvas megtakarítása válik lehetségessé. Nagy- segítséget jelentenek a Szovjetuniótól kapott építőipari gépék is, amelyek megkönnyítik az eddigi verejtékes munkát, meggyorsítják az építkezést. Nagy segítséget jelent az építőipar számára a Magyar Dolgozók Pártja állandó támogatása. A női szakmunkások kiválóan megállják helyüket Rámutatott ezután, hogy az épitőipar csak ugv tudja megoldani az előtte álló hatalmas feladatokat. ha folyamatosan hoz. záidomitja ezekhez a nagy feladatokhoz az egész épitőipar szerkezetét. A továbbiak során foglalkozott 'az épitőipar még fennálló hiányosságaival és azok kiküszöbölésének módjaival. A munkáshiány enyhítése érdekében továbbra is nagymértékben növelni kell az építőipar gépesítését, ezenkívül rá kell térni az előregyártóit elemek mennyiségének növelésére, hogy igy mindinkább gyáriparjeliegüvé váljék. A. nőkel még nagyobb számban kell bevonni az épitőipar szakmunkásai közé. Számlialan példa van arra, hogy az építőiparban a női szakmunkásak jól megállják helyüket. Ezt bizonyítja a fiatal Czukor Anna példája, erről tanúskodik 'a szovjet nők példája, akik a hagy honvédő háború idején, de azután is a férfiakkal együtt fejlesztették ki és tették hatalmassá a szovjet építőipart — fejezte •he Köböl József elvtárs nagy 'tapssal fogadott beszédét. A következő felszólaló Sándor László elvtárs építésügyi miniszter volt. A nagy ipari fejlődés utján —• Az épitőipar — kezdte beszédét — 1950-ben két és félszer I annyi építkezést végzett el. mint 11949-ben. Ugyanekkor a foglakoz. 1 hatott munkások száma csak 50 százalékkal több. : —r 1949.ben sok dolgozót keltett elbocsátani a téli időszakban, mig az idén mintegy 20 ezer szak- és segédmunkásra volna még szüksége az építőiparnak. Kézműves jellegű építőiparunk rálépett a nagyipari fejlődés útjára — mondotta'. — Ma már építkezéseinken láthatók olyan gépek*, .amelyek eddig Magyarországon ismeretlenek voltak. Toronydaruk, földgyaluk, árokásógépek, beton, és habarcsszivaly- tyuk. — Pártunk, elsősorban Rákosi elvtárs ellátott bennünket tanácsokkal, rámutatott hibáinkra és megmutatta a hibák 'kijavításának módját. — Szovjet emberek tanítják a magyar épíiőmunkásokat a gyors- falazási módszerre. Az átképzett magyar sztahanovisták már az első napokban több. min; 200 százalékos átlagteljesítményt értek el. Az elért eredmények azonban ,jieai takarhatják el az építőipar komoly hiányosságait: nagyon drágán építünk. Legion tosahb fel a d átok — Az építésünk területét átszerveztük és ilymódon alkalmassá tettük építőiparunkat arra, hogy 1951-ben a ránk váró feladatot végrehajthassa. Egyik legdöntőbb feladat számunkra: meg kel] ismernünk a szovjet épitőfechnikát. — A tervezésben megmutatkozó hibákat is ki kell küszöbölnünk. Az eddigi gyakorlattól eltérően részletterveket kell készítenünk — Fejleszteni kell építőanyaggyártó iparunkat. A mennyiség no. velése mellett azonban meg kell javítani a tégla minőségét is. — A szovjet elvtársak tanácsai alapján 1951-ben és a további évek. ben fokozott mértékben fejlesztenünk kell az épületelemek előgyár- íását, A szocialista munkaverseny, a Sztahánov-mozgalom fej lesz: ésé- re, az építésügyi minisztériumban a szovjet tapasztalatok alapján sztahánovista osztályt fogunk szervezni, amely majd a legfelsőbb vezetéshez tartozik. — Építőiparunkat fokozottabb mértékben kell gépesítenünk. Ró. kell térnünk a hazai építőgépek gyártására. — 1954-re több ezer építőmérnököt képezünk ki. Ezen tű] a műszaki akadémián, építőipari technikumokon, különböző középfokú, alsó oktatáson szintén több tízezer munkást fogunk kiképezni. — Azon leszünk, hogy minél több nőt képezzünk méimökké, technikussá, építésvezetővé, gépkezelővé és különböző szakmunkássá. A (anulóképzést és átképzést fokozottabb mértékben fogjuk vége/ni, mint ebben az évben. Meg- vagyok győződve — fejezte be szavait —, hogy az építőmunkásság, erejét nem kímélve, fog dolgozni Pártunk, Rákosi elvtárs vezetésével, a Szovjetuniótól kapott állandó segítséggel időben, jól fogjuk elvégezni 1951-ben az ötéves tervben meghatározott építő feladatokat. Sándor László elvtárs, építésügyi miniszter beszéde után az országgyűlés az építésügyi minisztérium költségvetését általánosságban és részleteiben elfogadta, majd áttért az igazságügyi fárca költség- vetésének tárgyalására. A költség- vetést Seprényi Sándor elvtára előadó ismertette. Hangsúlyozta, hogy szocializmust építő hazánk hatalmas megerősödését jogalkotásunk és igazságszolgáltatásunk egy éves fejlődései is visszatükrözik. Az igazságügyi tár. ca költségvetése védi újjáépítésünk eredményeit, új, nagy alkotásainkat, kemény, de igazságos ítéletével elrettenti a szocializmus felé haladó hazánk ellenségeit, Igazságszolgáltatásunk mind fokozottabb mércékben tarfia szem előtt népi államunk és Hatalmas feladatok az építőipar előtt országgyűlés elfogadta az építésügyi, igazságügyi és pénzügyi tárcáit költségvetését lását. Az elsőnek az építésügyi minisztérium 1951. évi költségvetését tárgyalta. A tárca költségvetését Gallyán Éljen a magyar és román nép megbonthatatlan barátsága Jogalkotásunk és igazságszolgáltatásunk az érni Jő szocializmust sznlo-ália
