Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-05 / 282. szám
4ndrásMda a kukoricánál sem akar lemaradni ! T ermelőcsoportj aink tel) esitették zoldségszerződéskotési tervüket Kálmán István 5 holdas kíspa- raszt kömény lépéseikkel tapossa a sarat. A kültelekről tart beleié az andráshidai tanácshoz. Gyakran ’ teszi meg ezt az utat, különösen az utóbbi időben, amikor a jó felvilágosító munkára, a jó népnevelőre mindinkább szükség van. Mert népnevelő Kálmán István elvtárs. Tudja a kötelességét és habár négy kilométerre lakik a községtől, munka után mindig megjeleni, hogy a maga körzetében elvégezze a rá háruló feladatokat. A tanácsház irodájában ©tt találja Tormási László elvtársat, a pártszervezet titkárát, Salamon István tanácstagot. Németh István tanácstitkárral beszélgetnek. Ö is hozzájuk csatlakozik. A tanácstitkár előveszi az Íróasztal, fiókból a legutóbbi kimutatást és eléjük teszi. így állunk r~ jegyzi meg. Mindhárman az ivek fölé hajolnak, nézik a papírra vetett betűket. Kálmán elvtárs szólal meg. — Na nézzük cstak. Kenyérgabonabegyüjtés 261 százalékos. Ku koriea hegyit fi és esak 12 s&nstalék í — Itt van mivel büszkélkednünk —■ jegyzi meg Salamon István. — Meg amott ni, a takarmánygabona begyűjtésünk. OJvan nincs a megyeien: 4S5 százalék! Tormási elvtárs hirtelen a papírra bök ujjúval..— Hanem ez nem tetszik nekem. Ez a 12 százalékos kukorica „begyűjtés“. Hogyan is történhetett meg ex? Ennek kellett becsúszni a jó eredmények mellé? Ezt már restellem, halljátok. — Igaz, csak gondolkodni kell egy kicsit, aztán megtaláljuk en nek is az okát. Valljuk csak meg őszintén: nem fektettünk rá olyan gondot, mint a takarmány- gabona b eg vüjt é s re. Nincs a mi népnevelőinkben hiba, jól dolgoznak azok. A példamutatás sem hiányzik. Hanem kevesen vagyunk. Nem tudjuk vinni az összes feladatokat. Darabos a munkánk. Meg egy kicsit kapkodunk is. amin sürgősen változtatnunk kell ...ha öls is segítenének... — Ami azt illeti — jegyzi meg Kálmán elvtárs -~- lehetett volna ?zen is segíteni már. De hát itt van az állatni gazdaság, ahol jó aktívák vannak, nem nyújt segítséget. Pedig csak emlékezzetek vissza a békdkolcsónjegyzés és a tanácsválasztás idejére, amikor együtt, összefogva dolgoztak a község és az állami gazdaság népnevelői. Micsoda lendületes munka volt aZ. Tormási elviárs összehúzza a szemöldökét. — Igazad van — mondja elgondolkodva. — Ez nagyon hiányzik. — Nem szabadna az állami gazdaság pártszervezetének enynyire elszakadni a községtől, — vág közbe hevesen Salamon István. — Csak higgadtan — jegyjd meg Tormási elvtárs — Mi sem vagyunk hiba nélkül Nem nagyon igyekszünk felvenni a kapcsolatokat az állami gazdasággal. Valahogy úgy gondolkoztunk, hogy majd mi megmutatjuk, igy magunkban is megbirkózunk a feladatokkal. És most ott állunk- hogy a megyében legjobb a takar- rnánygabonabeadásuiilc, de ott élete lenkedik mellette ez a 12 százalék. Ezen változtatni kell, de változtatunk is! Továbbra is úgy kell dolgoznunk, ahogy eddig tettük, de fel keli vennünk a kapcsolatot az állami gazdaság népnevelőivel is! Egy kis segítséggel rövidesen a kukoricából is meglesz a 100 százalékunk. Soraik osvumk fel a leg' jobbakhoz Kálmán elvtárs helyeslőén bólogat. — Ugy-ugy, Tormási elvtárs. Még a mai napon beszélni kell. az állami gazdaság- pártszer. vezetőnek ’vezetőségével. Na de én már megyek is, —- bucsuzko- dik. —• Még sok munka vár rám és rá)! ok is, míg a kukoricabe- gyüjíésből meglesz a 100 százalék. Az ajtóból még visszaszól. — Úgy, ahogy mondom: Nem maradhatunk le, sorakozzunk fel a legjobb községek közé! A növénytermelési szerződést Zala megye százszázalékon felül teljesítette, ami azt jelenti: dolgozó parasztságunk tudatában van a szerződéses termelés jelentőségének. De nekünk nemcsak a szántóföldi, hanem a zöldségterme- ’ési szerződést is szem előtt kell tartanunk és minél magasabb százalékra teljesítenünk Nem minden községben értették azonban ezt meg. Kezdjük mindjárt a Iegrosz- szabbak egyikével, Ságoddal, ahol tulajdonképpen még semmi sem történt és nézzük meg az okot, amely az eredménytelenség hátterében húzódik. A tanácstagoknak mindenütt jó példával kellene elől járniok. Ezzel szemben a ságodi tanácselnök, arra való hivatkozással, hogy kevés a földje, húzódik a szerződés- kötés tői. A ságodi tanácselnök okuljon Gyurkó Károly zaíaSzent- balázsi 4 ho’das dolgozó paraszt példájából, aki 800 öl paradicsomra, 1000 öl káposztára és 600 öl görögdinnyére kötött szerződést. Gyurkó Károly megértette, mit jelent a zöldségteiunelési szerződés, fel tudta mérni annak jelentőségét. A tszcs-k is jó példával jártak elől. mert zöldségtermelésre a szerződést száz százalékban teljesítették. A járások közül kiemelkedik a lenti és a letenvei járás, ahol nem álltak meg a száz százaléknál, hanem túl is lépték azt. Jól halad a zalaszent- gróti járás is. de nagyon hátra maradt a nagykanizsai, ahol egyes községek egyátalán még semmit sem tettek ezen a téren. Például Balatonmagyaród növénytermelési szerződésnél szép eredményt ért el. úgyszintén Kiskomárom is, de megfeledkeztek a zöldség termelési Szerződéssel kapcsolatos teendőkről. De Szepetnek is a hátsók között van és Za- laszentmihály, amely Pedig az előző években megyei viszonylatban mindig az elsők között volt. A zöldség termelési szerződéskötések határideje november 30 volt. Ez a határidő most meg lett hosszabbítva december 15-ig, Tehát a lemaradt községek gondoljanak arra. bőgj’- a napok múlnak, de nekünk azokat meg kell töl - tenünk tartalommal. Ne várjuk meg az utolsó pillanatot! A tanácstagok járjanak elől jó példával, ezenkívül foglalkozzanak minél többet a község dolgozó parasztjaival és akkor az eredmény bizonyára nem marad el. A kulák és a Horthy-tiszt hátráltatja Felsörajkon a beadást Felsörajkon van egy községi tanács és van egy állami gazdaság, De van két pártszervezet is: a községi alapszervezet és az állami gazdasági üzemi szervezet. Rendesen ezeknek a szerveknek az együttműködéséből annak kellene' következnie. hogy az illető községben minden a legpéldásabb rendben halad. Nem igy van ám Felsörajkon, ahol a felsorol szervek általában nem működnek együtt, amire vonatkozóan ékes bizonyíték, hogy a község a kukorica-. S>nrgöiiya-és Síén« begyűjtésben lemaradt. Ezeknél a terményeknél a begyűjtés igy áll: Kukorica A—B-re 4G százalék, C-re 67 százalék, burgonya B-re 39 százalék, C-re 19 százalék. széna B-re 78 százalék, C-re 2 Százalék. Ha felvetődik a kérdés (már pedig elég gyakran vetődik fel), hogy miéit maradt el a b egy ü j tésb en Fejsőra.jk ni á s községekhez viszonyítva felelős helyen— értjük ez alatt a községi tanácsol — azt a fel- vi’ágositásf adják, hogy „tulajdonképpen nincs is felesleg Senkinél, sem ebben a községben sem burgonyából, sem kukoricából“. Ezt úgy is lehetne érteni, hogy a községben gyenge volt a termés- De ez a feltevés nem helytálló már csak azért sem. mert á’- ta1 áno.san tudott tény, hogy Felsörajkon ták. mi lenne a feladatuk. A begyűjtéssel kapcsolatban pedig éppenséggel kevés irányítást adott. Gyenge volt a népnevelőmunka és ennek erősítésén vajmi kevesett fáradozott a másik pártszervezet, az állami gazdasági, amely pedig esetenként 18 jó] felkészült elvtárssal lehetne a községi alapszervezet segítségére. A pártszervezeteknek ez az együttműködése feltétlenül azt eredményezné, hogy a községben megváltoznék a termény- begyűjtés képe. Abban, hogy Felsörajkon gyengén megy a begyűjtés közrejátszik az is, hogy a községi Íaííücs nem sokat tesz a terménybe- gyüjtés sikerének előmozdi- tásáért. Hogy egyebet ne mondjunk, a községi tanács tagjai sem járnak elől jó példával, mert vannak közöttük többen is, akik terményfeleslegük beadásával nem járultak hozzá a terménybegyüjtés eredményességéhez. A példa- mutatás hiányán nem is lehet csodálkozni, hiszen a felsőrajki tanácsba befurakodott az ellenség is Kovács Viktor ku'ák személyében, aki bomlasztó tevékenységet folytat. De ott van Plichfa Lajos is a községi tanács titkára, aki százados volt a Horthy-hadsereg- ben. s akit ez a múltja egyáltalán nem zavar abban, hogy a legnagyobb tömegszervezetben vezető tisztséget töltsön be. Persze, ez nemcsak rajta, hanem a felsőbb szerveken is múlott, amelyek Pliehtát beengedték a tanácsba- Kettejük jelenléte nem kis mértékben „segítette elő“, hogy Felső- rajk elmaradjon a t©rmény- begyüjtésben. A felsőrajki községi tanács vegyen irányt a begyűjtési munka megjavítására, s ne tévessze szem elől, hogy a terménybegy üjtés sikere a béfectábor erősítője. Vegyen példát a felsőrajki tanács, mondjuk a kiskomá- romi községi tanácsról, amely egy pillanatra sem hanyagolta el a begyűjtést, s a tanácstagok is igyekeztek jó példát mutatni a község dolgozó parasztjainak és felvilágosító munkát is végeztek a begyűjtés sikeréért. Ha a felsőrajki tanács tagjai is igy dolgoznak, bizonnyal nem marad cl az eredmény sem. Hz Útfenntartó Vállalat dolgozói december 21-re . befejezik a ietenye-csöroyelöldei útépítést állagonfeliiH (érmés volt idén mind burgonyából, mind kukoricából, A baj nem a termés körül van. hanem — részben — a fe'világosi ló munka körül, Felsörajkon ugyanis meglehetősen laza volt a népnevelők munkája. Fedortai Lászióné elv- társnő, a községi páríszerve zet, volt titkára nem ajctivi. záltsa a párttagokat, akik ennek következtében nem is tud■ Letenye és Csörnyefölde között az _ üt fenn tartó Vállalat dolgozói szorgalmasan végzik a mintegy nyolc kilométeres • útszakasz építését, hengerelését. A vallalat két hengergépe dolgozik ezen a munkán. A napokban értekezletre ül ok Össze az ütmünk ások és •.Megtárgyalták, hogyan és mi. ként gyorsíthatnák meg az ütemet és elhatározták,' hogy jobban kihasználják a mint- kaidét, mint eddig, szorosabban összedolgoznak. Egyhangúlag tettek ígéretet, hogy jóvaj a vállalt határidő előtt, ■mar december 2:Lre átadják a forgalomnak a idényéi és csínnyé földei útszakaszt. Az Útfenntartó Váltalat Nagykani-sán a. Szabadság- ér kövezést munkálatait 'ovanesnk a vállalt határidő ■'irtt. december 21-re befejezi. Elméleti kép zés — a jó munka alapja Ha valamely üzemben, intézménynél, vagy bárhol megnézzük a faliújságot, majdnem pontosan tudunk következtetni, hogy milyen az üzem, vállalat, vagy hivatal szelleme, munkaeredményei. Mennyi mindenre enged következtetni például, ahol régi. elavult cikkeket, vagy mesterkélt megnyilvánulásokat tartalmaz a faliújság. Az ilyen helyeken aztán könnyű felfedezni a hibákat, mert ott van az útmutató: az elhanyagolt faliújság. (Pö- löskei, türjei gépállomás, megyei mezőgazdasági osztály.) A Idényéi gépállomáson nem jutott eszünkbe a hibakeresés. Bár tudtuk, hogy első helyén állnak a inegyében, de ha nemis tudtuk volna, a faliújság meggyőzőit volna erről. Ezt a levelet, amit a következőkben köziünk, onnan plvastuk le. Józsa János traktorvezető írása: „Amikor bekerültem a gépállomásra, minden igyekezetem az volt, hogy megbízhatóvá legyek. Szerettem a gépet, egyrészt azért, mart vele dolgoztam, másrészt pedig: mert tudtam, hogy a gép a nép vagyona. Ezt észrevette a vezetőség és a Eárt bizalmából iskolára küldött, hogy tovább képézzem ina_ gani. Nem csalódtak bennem, móri az iskolán is megálltam a helyemet és még jobban megtanultam, becsülni és szeretni a gépet. De ami a legfontosabb, megtanultam Pártunk politikáját is, ami a gépállomáson elengedhetetlen. Elsajátítottam Pártunk paraszt politikáját is. Aki ezt nem ismeri. nem tudja felvilágosítani parasztságunkat a nagyüzemi gazdálkodás fényes jövőjéről. Azért van nálunk, falun még mindig bal, vagy jobboldali elhajlás, mert egyesek nem úgy végzi?! a felvilágosító munkál, mint ahogy kellene. Egyesek azonnal likvidálni akarják a kulákot, mások pedig be akarják venni a termelőszövetkezeti csoportba. Ha ismernék Pártunk parasztpolitikáját, tudnák, hagy mindkét álláspont helytelen, Arra kérem a gépállomáson dolgozó elvtársakat, hogy ezt a telet használjuk fel politikai és szakmai tudásunk gyarapítására. A falu figyelő szeme rajtunk van, de rt hutáitok is figyelnek bennünket, hogy valamely hibát felfedezhesse« nck a gépállomás dolgozóinál, ami„ bői fegyvert kovácsolhatnának ellenünk. Ha az idei szemináriumot figyelmesen végighallgatjuk, tanulásunk gyümölcsét hamarosan látni fogjuk, még pedig abban, hogy sza- porodnqk termelőszövetkezeti csoportjaink. Ehhez persze az kell, hogy Pártunk politikáját helyesen vigyük dolgozó parasztságunk közé. Még szorosabb kapcsolatot kell teremteni a községi párszervezettel és a már megalakult tszcs-kkel. Ha így végezzük a munkánkat, okkor máris nagy lépéssel jutót, tünk közelebb az ötéves terv diadalmas befejezéséhez és végeredményben n szocializmus kibontako_ zásához. De ahhoz, hogy az elmondottakat. megvalósítsuk, békére van szükségünk, tehát a békeharcban nekünk, traktoristáknak is dünfö feladatunk van. Először is jó minőségű munkával, az üzemanyag csökkentésével, a munka helyes megszervezésével és végül, ha kell fegyverrel a kezünkben harcoljunk a békéért, a szocializmusért. JÓZSA JÁNOS traktoros, Letenye1’, Ülést tartanak a községi tanácsok Ezen a hóion Zulu, megye I valamennyi községi tanácsa megtartja ehavi ülését, ame- 'yen bes ám ólnak az egy hó- ">3P alatt végzett munkáról, "z eredményiről és a hibákról egyaránt. A községek dolgozói mindenütt nagy érdeklődéssel és lelkesedéssel készülnek ezekre a tanácsaié-. ■ ökre, amelyek nyomán meggyőződhetnek arról, hogy a tanácsok valóban a dolgozó nép érdekében végzik fontos és felelősségteljes munkájukat A nagykáiítzsai járásban már hétfőn délejőtt több községben összeült a tanács a feladatok megbes zé lésé re
