Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-05 / 282. szám

4ndrásMda a kukoricánál sem akar lemaradni ! T ermelőcsoportj aink tel) esitették zoldségszerződéskotési tervüket Kálmán István 5 holdas kíspa- raszt kömény lépéseikkel tapos­sa a sarat. A kültelekről tart beleié az andráshidai tanácshoz. Gyakran ’ teszi meg ezt az utat, különösen az utóbbi időben, ami­kor a jó felvilágosító munkára, a jó népnevelőre mindinkább szükség van. Mert népnevelő Kálmán István elvtárs. Tudja a kötelességét és habár négy kilo­méterre lakik a községtől, mun­ka után mindig megjeleni, hogy a maga körzetében elvégezze a rá háruló feladatokat. A tanácsház irodájában ©tt ta­lálja Tormási László elvtársat, a pártszervezet titkárát, Salamon István tanácstagot. Németh Ist­ván tanácstitkárral beszélgetnek. Ö is hozzájuk csatlakozik. A ta­nácstitkár előveszi az Íróasztal, fiókból a legutóbbi kimutatást és eléjük teszi. így állunk r~ jegy­zi meg. Mindhárman az ivek fölé hajolnak, nézik a papírra vetett betűket. Kálmán elvtárs szólal meg. — Na nézzük cstak. Kenyérgabonabegyüjtés 261 szá­zalékos. Ku koriea hegyit fi és esak 12 s&nstalék í — Itt van mivel büszkélked­nünk —■ jegyzi meg Salamon István. — Meg amott ni, a ta­karmánygabona begyűjtésünk. OJvan nincs a megyeien: 4S5 százalék! Tormási elvtárs hirtelen a pa­pírra bök ujjúval..— Hanem ez nem tetszik nekem. Ez a 12 szá­zalékos kukorica „begyűjtés“. Hogyan is történhetett meg ex? Ennek kellett becsúszni a jó eredmények mellé? Ezt már res­tellem, halljátok. — Igaz, csak gondolkodni kell egy kicsit, aztán megtaláljuk en nek is az okát. Valljuk csak meg őszintén: nem fektettünk rá olyan gondot, mint a takarmány- gabona b eg vüjt é s re. Nincs a mi népnevelőinkben hiba, jól dol­goznak azok. A példamutatás sem hiányzik. Hanem kevesen vagyunk. Nem tudjuk vinni az összes feladatokat. Darabos a munkánk. Meg egy kicsit kap­kodunk is. amin sürgősen változ­tatnunk kell ...ha öls is segítenének... — Ami azt illeti — jegyzi meg Kálmán elvtárs -~- lehetett volna ?zen is segíteni már. De hát itt van az állatni gazdaság, ahol jó aktívák vannak, nem nyújt segít­séget. Pedig csak emlékezzetek vissza a békdkolcsónjegyzés és a tanácsválasztás idejére, amikor együtt, összefogva dolgoztak a község és az állami gazdaság népnevelői. Micsoda lendületes munka volt aZ. Tormási elviárs összehúzza a szemöldökét. — Igazad van — mondja elgondolkodva. — Ez nagyon hiányzik. — Nem szabadna az állami gazdaság pártszervezetének eny­nyire elszakadni a községtől, — vág közbe hevesen Salamon Ist­ván. — Csak higgadtan — jegyjd meg Tormási elvtárs — Mi sem vagyunk hiba nélkül Nem na­gyon igyekszünk felvenni a kap­csolatokat az állami gazdasággal. Valahogy úgy gondolkoztunk, hogy majd mi megmutatjuk, igy magunkban is megbirkózunk a feladatokkal. És most ott állunk- hogy a megyében legjobb a takar- rnánygabonabeadásuiilc, de ott élete lenkedik mellette ez a 12 száza­lék. Ezen változtatni kell, de vál­toztatunk is! Továbbra is úgy kell dolgoznunk, ahogy eddig tettük, de fel keli vennünk a kapcsolatot az állami gazdaság népnevelőivel is! Egy kis segít­séggel rövidesen a kukoricából is meglesz a 100 százalékunk. Soraik osvumk fel a leg' jobbakhoz Kálmán elvtárs helyeslőén bó­logat. — Ugy-ugy, Tormási elv­társ. Még a mai napon beszélni kell. az állami gazdaság- pártszer. vezetőnek ’vezetőségével. Na de én már megyek is, —- bucsuzko- dik. —• Még sok munka vár rám és rá)! ok is, míg a kukoricabe- gyüjíésből meglesz a 100 száza­lék. Az ajtóból még visszaszól. — Úgy, ahogy mondom: Nem ma­radhatunk le, sorakozzunk fel a legjobb községek közé! A növénytermelési szerző­dést Zala megye százszázalé­kon felül teljesítette, ami azt jelenti: dolgozó parasztsá­gunk tudatában van a szerző­déses termelés jelentőségének. De nekünk nemcsak a szán­tóföldi, hanem a zöldségterme- ’ési szerződést is szem előtt kell tartanunk és minél maga­sabb százalékra teljesítenünk Nem minden községben értet­ték azonban ezt meg. Kezdjük mindjárt a Iegrosz- szabbak egyikével, Ságoddal, ahol tulajdonképpen még sem­mi sem történt és nézzük meg az okot, amely az eredménytelenség hátterében húzódik. A tanácstagoknak mindenütt jó példával kellene elől járniok. Ezzel szemben a ságodi tanácselnök, arra való hivatkozással, hogy kevés a földje, húzódik a szerződés- kötés tői. A ságodi tanácselnök okul­jon Gyurkó Károly zaíaSzent- balázsi 4 ho’das dolgozó pa­raszt példájából, aki 800 öl paradicsomra, 1000 öl káposz­tára és 600 öl görögdinnyére kötött szerződést. Gyurkó Károly megértette, mit jelent a zöldségteiunelési szerződés, fel tudta mérni an­nak jelentőségét. A tszcs-k is jó példával jár­tak elől. mert zöldségterme­lésre a szerződést száz száza­lékban teljesítették. A járások közül kiemelkedik a lenti és a letenvei járás, ahol nem álltak meg a száz százaléknál, hanem túl is lép­ték azt. Jól halad a zalaszent- gróti járás is. de nagyon hát­ra maradt a nagykanizsai, ahol egyes községek egyátalán még semmit sem tettek ezen a té­ren. Például Balatonmagyaród növénytermelési szerződésnél szép eredményt ért el. úgy­szintén Kiskomárom is, de megfeledkeztek a zöldség ter­melési Szerződéssel kapcsola­tos teendőkről. De Szepetnek is a hátsók között van és Za- laszentmihály, amely Pedig az előző években megyei viszony­latban mindig az elsők között volt. A zöldség termelési szerző­déskötések határideje novem­ber 30 volt. Ez a határidő most meg lett hosszabbítva december 15-ig, Tehát a lema­radt községek gondoljanak arra. bőgj’- a napok múlnak, de nekünk azokat meg kell töl - tenünk tartalommal. Ne vár­juk meg az utolsó pillanatot! A tanácstagok járjanak elől jó példával, ezenkívül foglal­kozzanak minél többet a köz­ség dolgozó parasztjaival és akkor az eredmény bizonyára nem marad el. A kulák és a Horthy-tiszt hátráltatja Felsörajkon a beadást Felsörajkon van egy községi tanács és van egy állami gaz­daság, De van két pártszerve­zet is: a községi alapszervezet és az állami gazdasági üzemi szervezet. Rendesen ezeknek a szerveknek az együttműkö­déséből annak kellene' követ­keznie. hogy az illető község­ben minden a legpéldásabb rendben halad. Nem igy van ám Felsörajkon, ahol a felso­rol szervek általában nem működnek együtt, amire vonat­kozóan ékes bizonyíték, hogy a község a kukorica-. S>nrgöiiya-és Síén« begyűjtésben lemaradt. Ezeknél a termé­nyeknél a begyűjtés igy áll: Kukorica A—B-re 4G százalék, C-re 67 százalék, burgonya B-re 39 százalék, C-re 19 szá­zalék. széna B-re 78 százalék, C-re 2 Százalék. Ha felvetődik a kérdés (már pedig elég gyakran vetődik fel), hogy miéit maradt el a b egy ü j tésb en Fejsőra.jk ni á s községekhez viszonyítva fele­lős helyen— értjük ez alatt a községi tanácsol — azt a fel- vi’ágositásf adják, hogy „tu­lajdonképpen nincs is felesleg Senkinél, sem ebben a község­ben sem burgonyából, sem kukoricából“. Ezt úgy is le­hetne érteni, hogy a község­ben gyenge volt a termés- De ez a feltevés nem helytálló már csak azért sem. mert á’- ta1 áno.san tudott tény, hogy Felsörajkon ták. mi lenne a feladatuk. A begyűjtéssel kapcsolatban pe­dig éppenséggel kevés irányí­tást adott. Gyenge volt a népnevelő­munka és ennek erősítésén vajmi kevesett fáradozott a másik pártszervezet, az állami gazdasági, amely pedig ese­tenként 18 jó] felkészült elv­társsal lehetne a községi alapszervezet segítségére. A pártszervezeteknek ez az együttműködése feltétlenül azt eredményezné, hogy a község­ben megváltoznék a termény- begyűjtés képe. Abban, hogy Felsörajkon gyengén megy a begyűjtés közrejátszik az is, hogy a községi Íaííücs nem sokat tesz a terménybe- gyüjtés sikerének előmozdi- tásáért. Hogy egyebet ne mondjunk, a községi tanács tagjai sem járnak elől jó pél­dával, mert vannak közöttük többen is, akik terményfeles­legük beadásával nem járul­tak hozzá a terménybegyüjtés eredményességéhez. A példa- mutatás hiányán nem is lehet csodálkozni, hiszen a felső­rajki tanácsba befurakodott az ellenség is Kovács Viktor ku'ák személyében, aki bom­lasztó tevékenységet folytat. De ott van Plichfa Lajos is a községi tanács titkára, aki szá­zados volt a Horthy-hadsereg- ben. s akit ez a múltja egyál­talán nem zavar abban, hogy a legnagyobb tömegszervezet­ben vezető tisztséget töltsön be. Persze, ez nemcsak rajta, hanem a felsőbb szerveken is múlott, amelyek Pliehtát be­engedték a tanácsba- Kettejük jelenléte nem kis mértékben „segítette elő“, hogy Felső- rajk elmaradjon a t©rmény- begyüjtésben. A felsőrajki községi tanács vegyen irányt a begyűjtési munka megjavítására, s ne té­vessze szem elől, hogy a ter­ménybegy üjtés sikere a béfectábor erősítője. Vegyen példát a felsőrajki tanács, mondjuk a kiskomá- romi községi tanácsról, amely egy pillanatra sem hanyagolta el a begyűjtést, s a tanácsta­gok is igyekeztek jó példát mutatni a község dolgozó pa­rasztjainak és felvilágosító munkát is végeztek a begyűj­tés sikeréért. Ha a felsőrajki tanács tagjai is igy dolgoznak, bizonnyal nem marad cl az eredmény sem. Hz Útfenntartó Vállalat dolgozói december 21-re . befejezik a ietenye-csöroyelöldei útépítést állagonfeliiH (érmés volt idén mind burgonyából, mind kukoricából, A baj nem a termés körül van. hanem — részben — a fe'világosi ló munka körül, Fel­sörajkon ugyanis meglehetősen laza volt a népnevelők mun­kája. Fedortai Lászióné elv- társnő, a községi páríszerve zet, volt titkára nem ajctivi. záltsa a párttagokat, akik en­nek következtében nem is tud­■ Letenye és Csörnyefölde kö­zött az _ üt fenn tartó Vállalat dolgozói szorgalmasan végzik a mintegy nyolc kilométeres • útszakasz építését, hengerelé­sét. A vallalat két hengergé­pe dolgozik ezen a munkán. A napokban értekezletre ül ok Össze az ütmünk ások és •.Megtárgyalták, hogyan és mi. ként gyorsíthatnák meg az ütemet és elhatározták,' hogy jobban kihasználják a mint- kaidét, mint eddig, szorosab­ban összedolgoznak. Egyhan­gúlag tettek ígéretet, hogy jóvaj a vállalt határidő előtt, ■mar december 2:Lre átadják a forgalomnak a idényéi és csínnyé földei útszakaszt. Az Útfenntartó Váltalat Nagykani-sán a. Szabadság- ér kövezést munkálatait 'ovanesnk a vállalt határidő ■'irtt. december 21-re befeje­zi. Elméleti kép zés — a jó munka alapja Ha valamely üzemben, intéz­ménynél, vagy bárhol megnézzük a faliújságot, majdnem pontosan tudunk következtetni, hogy milyen az üzem, vállalat, vagy hivatal szel­leme, munkaeredményei. Mennyi mindenre enged következtetni pél­dául, ahol régi. elavult cikkeket, vagy mesterkélt megnyilvánuláso­kat tartalmaz a faliújság. Az ilyen helyeken aztán könnyű felfedezni a hibákat, mert ott van az útmu­tató: az elhanyagolt faliújság. (Pö- löskei, türjei gépállomás, megyei mezőgazdasági osztály.) A Idényéi gépállomáson nem jutott eszünkbe a hibakeresés. Bár tudtuk, hogy első helyén állnak a inegyében, de ha nemis tudtuk volna, a faliújság meggyőzőit volna erről. Ezt a levelet, amit a következők­ben köziünk, onnan plvastuk le. Józsa János traktorvezető írása: „Amikor bekerültem a gépállo­másra, minden igyekezetem az volt, hogy megbízhatóvá legyek. Szeret­tem a gépet, egyrészt azért, mart vele dolgoztam, másrészt pedig: mert tudtam, hogy a gép a nép vagyona. Ezt észrevette a vezető­ség és a Eárt bizalmából iskolára küldött, hogy tovább képézzem ina_ gani. Nem csalódtak bennem, móri az iskolán is megálltam a helyemet és még jobban megtanultam, be­csülni és szeretni a gépet. De ami a legfontosabb, megtanultam Pár­tunk politikáját is, ami a gépállo­máson elengedhetetlen. Elsajátítot­tam Pártunk paraszt politikáját is. Aki ezt nem ismeri. nem tudja felvilágosítani parasztságunkat a nagyüzemi gazdálkodás fényes jö­vőjéről. Azért van nálunk, falun még mindig bal, vagy jobboldali elhaj­lás, mert egyesek nem úgy végzi?! a felvilágosító munkál, mint ahogy kellene. Egyesek azonnal likvidál­ni akarják a kulákot, mások pedig be akarják venni a termelőszövet­kezeti csoportba. Ha ismernék Pár­tunk parasztpolitikáját, tudnák, hagy mindkét álláspont helytelen, Arra kérem a gépállomáson dol­gozó elvtársakat, hogy ezt a telet használjuk fel politikai és szakmai tudásunk gyarapítására. A falu figyelő szeme rajtunk van, de rt hutáitok is figyelnek bennünket, hogy valamely hibát felfedezhesse« nck a gépállomás dolgozóinál, ami„ bői fegyvert kovácsolhatnának el­lenünk. Ha az idei szemináriumot figyelmesen végighallgatjuk, tanu­lásunk gyümölcsét hamarosan látni fogjuk, még pedig abban, hogy sza- porodnqk termelőszövetkezeti cso­portjaink. Ehhez persze az kell, hogy Pár­tunk politikáját helyesen vigyük dolgozó parasztságunk közé. Még szorosabb kapcsolatot kell teremte­ni a községi párszervezettel és a már megalakult tszcs-kkel. Ha így végezzük a munkánkat, okkor máris nagy lépéssel jutót, tünk közelebb az ötéves terv dia­dalmas befejezéséhez és végered­ményben n szocializmus kibontako_ zásához. De ahhoz, hogy az elmon­dottakat. megvalósítsuk, békére van szükségünk, tehát a békeharcban nekünk, traktoristáknak is dünfö feladatunk van. Először is jó mi­nőségű munkával, az üzemanyag csökkentésével, a munka helyes megszervezésével és végül, ha kell fegyverrel a kezünkben harcoljunk a békéért, a szocializmusért. JÓZSA JÁNOS traktoros, Letenye1’, Ülést tartanak a községi tanácsok Ezen a hóion Zulu, megye I valamennyi községi tanácsa megtartja ehavi ülését, ame- 'yen bes ám ólnak az egy hó- ">3P alatt végzett munkáról, "z eredményiről és a hibák­ról egyaránt. A községek dol­gozói mindenütt nagy érdek­lődéssel és lelkesedéssel ké­szülnek ezekre a tanácsaié-. ■ ökre, amelyek nyomán meg­győződhetnek arról, hogy a tanácsok valóban a dolgozó nép érdekében végzik fontos és felelősségteljes munkáju­kat A nagykáiítzsai járásban már hétfőn délejőtt több köz­ségben összeült a tanács a feladatok megbes zé lésé re

Next

/
Thumbnails
Contents