Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-24 / 299. szám

Tervismertető értekezletre készülnek Kultur versennyel a bekéért az egerszeffi Mezőgazdasági Javító dolgozói Nagyobbodik, bővül az ÁMG egcrszegi gépjavító műhelye. Éppen déli szünet van. A kul­túrteremben szól a rádió, ping­pongoznak az ifik. — Ha az épités befejeződött, akkor lesz csak rendes kultúrtermünk meg lehet majd nézni — mond­ja Kerschmann Miklós, a gép- javitó-mühely vezetője. Nagy átalakulás folyik. Ed­dig a gépállomások megyeköz­ponti javítóműhelye volt ez az üzem, most pedig mezőgaz­dasági javítóműhely lesz. Az épületen kőművesek dol­goznak. Egy uj gépműhely és egy zárt gépszín készül. A je­lenlegi épületben lesz a szere­lőcsarnok, a hegesztő és a kis­motorjává tó-műhely. Épül az öltöző, a fürdő és a kultúrte­rem is­— Nagyon sokat fejlődtünk., mióta megszűnt itt a magán szektor •— magyarázza a mű­helyvezető. Eddig tervük sem volt, de készül már az 1951-es üzemterv. A normák is most vannak kidolgozás alatt. A da­rabbérre - amit egyelőre csak bizonyos traktortipusokra ál­lapítottak meg — október 1-én tértek át. A többi nonna meg­állapítását is nagyon várják a dolgozók. No a termelékenység Az összehasonlításnál kitű­nik. hogy a darabbér beveze­tése óta a termelékenység ug­rásszerűen emelkedett. — Ná­lunk, hegesztőknél, ezelőtt szűk keresztmetszet volt — mondja Csögi András — de most már 120 százalékos át­laggal dolgozom. Ezenkívül egy ószszerüsitéssel elértem, hogy az eddigi 16 órás munkát 4 óra alatt végzem el — Kér­dezni akarunk, de megelőz. — Thdom, helytelen lenne, ha csak én mutatnék fel szép eredményt- Épp azért máris megkezdtem munkamódszerem átadását. Megismerkedünk az észsze- rüsitéssel. Csögi András a pó­lusokat változtatta á| a he­gesztőgépnél, ami négyszere­sen emelte a termelékenységet. Kovács Gyula átképzős moso­lyog a hegesztőpajzs alatt, amint szakértelemmel helyezi az elektródát a traktoraikat- részre. Fürdünk a vakító fény­ben. A fény azonban nem gá­tolja a hang terjedését és igy megtudjuk, hogy Kovács Gyula átképzős is ismeri már az uj munkamódszert­A munka verseny nem kampány Amikor belépünk az eszter­gályosokhoz, Szabó József épr pen furóolajat csöpögtet egy Sztálinyec főtengelyére, ami­ből pazar szikrákat szór a csi­szolókő. — Sietek vele — mondja Szabó József. •— Az üzemi értekezletre túl akarom teljesíteni a jelenlegi 130 szá­zalékomat. Elmondja, shogy üzemükben is lesz tervismer- lelő értekezlet, az 1951-cs ter­vek ismertetésével kapcsolat­ban és ő már most erre gon­dolva végzi a munkáját. —■ Nem akarjuk kampány­szerűvé fenni a munkánkat — mondja Geiger István eszter­gályos, miközben a távtartó- gyűrű sebesen, forog kése alatt A munka, amely Sztálin suttá rs születésnapjára tuv vyobb lendületet Vett bem eshet vissza. A dátumhoz kö­töttség nem rögzítés, hanem Cgy-egy á7lomás kell legyen kiindulópont a magasabb ered­mények eléréséhez. Újításért pénzjutalom. Kerschmann elvtárs elmond, ja, hogy a helyes munkaszer­vezés szemelőtt tartásával, mű. szaki oktatással, a munkamód­szerátadás kiterjesztésével akarják fokozni eredményei­ket- Már eddig olyan ujitásaik vannak, amelyeket több me­gyeközpont is átvett tőlük. Például a G. 35-ös traktorokon a hütő rövid időn belül mpg- folyósodott és igy sok gépállás volt. Radícs József elvtárs ennek kiküszöbölésére egy me­revítőt készített. Az újítást a gyár is felhasználta s most már merevítővel elláitva bo­csátják ki a traktorokat. Ra­dios elvtárs újításáért pénzju­talmat kapott. Az üzem szépen dolgozik, ami a jó munka fegyelmet tűk. rözi vissza. Igazi munka, való­ban jó eredmények azonban csak ott születnek, ahol az el­mélet és a gyakorlat, egy sí­kon halad. Az üzem ezen a té­ren kissé lemaradt- A párton- kivüliek oktatása még nincs megszervezve. Bár a DISz vállalta a fiatalok oktatását, de még semmi sem történt. Kéthetenként marxista-leni­nista előadásokat tartanak, de :öbbet kell foglalkoztok az elmélettel, hogy az va’óban fegyver legyen a kezükben a magasabb termelékenységért vívott csatában. (Takács) Tettek a békéért Nem szavakkal, nagy hazapuffo- gatásokkal, frázisokkal, hanem ke. meny hétköznapi cselekedetekkel, tudatosan minden nép érdekében építi a szocializmus világát a mi népünk. Nézzünk szét az ország, ban, a dolgozó parasztsággal szö­vetséges ipari munkásság fokozza a munkatempót, alkot új gyárakat, Dunapentelén áj vasművet, új hi­dakat a Danán, új utakat Zalában, sorra gyullad ki megyénk közsé­geiben a villany. Sztálin elvtárs 71, születésnapján hét újabb kultúrolt. hont avatott a megye dolgozó népe. Így formáljak, így alakítjuk bé­kében, Pártunk útmutatásával a mi boldog jövőnket. Ehhez az épí- tőmunkához járultak hozzá azok­nak a községeknek a dolgozó pa­rasztjai is, akik például kukorica. begyűjtési kötelezettségüknek már eddig teljes mértékben eleget tet­tek. Felismerték annak a jelentő­ségét, hogy amikor a dolgozó nép országát segítik, akkor a saját élet­színvonaluk emelkedését is bizto­sítják. Erről beszéltek a népnevelők, a tanácstagok háziagitációjuk során Pasztaszentlászló községben is. Az eredmény". 216 százalékos a kuko. ricabegyüjtés teljesítése a község­ben. Tófej és Nagyrada is több mint 200 százalékban teljesítette az előirányzatát. Á munkásosztály példáját kö­vetve, többet adtak Söjtőr és Kis- komárom, Pacsa dolgozó paraszt­jai is azért, hogy még többet kap­janak. —, Sóhajokkal nem lehet a bó­két és az országot építeni • — ez volt a jelszó a kis Nemcshetés köz. ségben is. — Cselekednünk kell. — Cselekedtek is: 125 százalékos az eredményük. De tettekkel harcol­nak a békéért e téren is Lola- szenfiván, valamint Kiskomárom dolgozói. Persze vannak még lemaradások, amit sürgősen be kell, hogy hoz­zánk. A pártszervezetek és a ta­nácsok tanuljanak az élenjáró köz­ségek tapasztalataiból. A lemara­dóit községek dolgozó parasztjai pedig hazafias kötelességük mi­előbbi teljesítésével vigyék győze­lemre a kukoricabeadás munkáját. Ne legyen a megyében egyetlen község sem, amely miatt a jó ered­ményeket elért községek kis- és középparasztjai majd szégyenkez­zenek. Jé példái mutat Felsőrajk a kukorieabeadásb au Felsőraj kon a pártszervezet népnevelői, a tanácstagok, a DéFOSz aktivük lelkes nép­nevelő munkával kapcsolód­tak be a k ukoricabegyüj léssel kapcsolatos rnunkába. Ügy mentek el ~a házakhoz, hogy mindegyiknek a ^ kezé­ben volt már a vételi jegy, ami azt- bizonyította, hogy beadási kő telezett ségük ne k lieget tettek. Az lett az ered­mény, hogy két nap alatt tel- jesitették az előirányzatot. A falu dolgozó parasztjai szívesen vittek he kukorica- feleslegüket a f öldmü ves sző - vetkezet magtárába. így tör­tént, hogy két nap alatt 60 mpzsa tengeri gyűlt össze Felsőrajkon C-vételi jegyre. Baíykou is annyit ér a terv, amennyit abból teljesítenek... Ratyk közbég dolgozó paraszt­sága Vállalta, hogy Sztálin elv- társ születésnapjának tiszteleté­re befejezik a begyűjtés munká­ját, sőt kukoricából az ehurány zatot 10 százalékkal 'ul is telje­sítik. Q , A termény és takarmány gabo­na, a burgonya és szénabegyüj­Ics feleltje is van a 100 százalék­nak. Viszont a kukorica ... azzal bizony egy kis baj van! Mégpe­dig az, hogy jóval alatta maradi az előirányzatnak. Az eredmény 89 százalékos csupán. A tanulság: minden terv annyi! cr, amennyit abból megvalósí­tunk. A* S2ETM. eiegyct alhözjjfosaijíí fizeti ezután a családi péüékot A Szakszervezeti Társadalombiz­tosítási Központ Zala megyei al­központja (Zalaegerszeg) felhívja az illetékessége alá tartozó mun­káltatók figyelmét arra, hogy munkavállalóik családi pó lék ügyeit 1951. január l-’ől az Al­központ intézi és -folyósítja. Min- diíp. osáláái pótlék ügybss s. jövő tékát a területibe» _ illetékes alközponthoz, kirendeli'Séghfcz, vagy ahol üzemi kifizetőhely van, oda kell fordulni. Kéri az Alaözpont a munkavállalókat hogv az e hó­ban a családvédelmi főosztálytól zőldsziníi borítékban címükre meg­küldött okmányaikat felbontás nélkül munkáltatóiknak adják át, azok pedig a boríték hátlapján levő tájékoztató 2. alatti adatok oontos kitől ése után a területileg illetékes alközpontnak kircnMelt- ségnék vagy ahol üzemi kifizető­hely is?.?., cáa továbbítsák­Vasárnap 1950. dec. 24. Forró, lelke» gyűléseken ürme peiték megyénk dolgozói a béke legerősebb. leghatalmasabb és legbölcsebb őrének. Sztálin elv- társnak születésnapját. Az ünnep, lés mély tartalmát, a szeretet, a hála kifejezését legjobban azok a teljesítmények: mutatják» melyek­kel dolgozóink emelkedő termelé­si százalékokban, a munkafegye­lem megszilárdításában, a beszol­gáltatás teljesítésében tesznek hi tét a békeharc. a Sztálin elvtárs vezette békefront mellett. Sztálin elvtárs születésnapi ünnepségei­nek azonban megyénkben is uj szint adott ku 1 turcsop őrtjainknnk az eddiginél sokkal szélesebb, erő­teljesebb bekapcsolódása az ün­nepségekbe. December 21-ém, Sztálin elvtárs nevével indult meg országos téli falusi kulturversenyünk. Megin­dult megyénk kulkircsoportjainak nagy seregszemléje, megindult az a mozgalom, mely kulturális for radalmunk továbbfejlődésében, mennyiségi és minőségi kiszélese­désében legfontosabb uj kulturá­lis forma. Az országos kulturverseny azt a feladatot tűzte maga elé, hogy mennyiségében növeli tömegkuh «turális mozgalmunkat, ugyanak ( kor felszámoljp Üaiiturális műn kérik eddigi hiányosságait, emeli politikai és művészi színvonalát, a Iculturmunkát a népnevelő . munka szerves részévé teszi. Me­I gyénkben már Sztálin elvtárs szü­letésnapjára több mint 120 község mintegy 200 kulfurcsoportja ne­vezett be a versenybe, s igy mint­egy 2500 aktív kullurmunkást mozgósított megyénk művelődési munkájának megjavítására. A 25'00^aktiv kultunnunkás mellett megyénk dolgozóinak jelentékeny l része kapcsolódik bele. mint- hall­gató, néző ebbe a versenybe. Versenyünk igy jelentékeny 1ö megmozgatom lesz, melyben he lyesen kell megtalálnunk a súly­pontokat. hogy a kitűzött poitikaj feladatot végrehajthassuk. Ha kulturmunkánk politikai színvonalát feil akarjuk emelni, akkor minden ilyen megnyilvánu­lásunkat az előttünk áUó politikai feladatok támogatására kell állí­tanunk. Minden kuHurmunka annyit ér. amennyivel előbbre vi­szi fejlődésünket, szolgálja dolgo­zó népünk érdekeit. Éppen ezért, mint minden te­vékenységünknek, a kuiturver- semynek is legfontosabb harcun­kat a békéért folyó harcot, a bé­ke védelmét, a szocializmus épí­tését kell szolgálnia. Az egész kulturversenyt azon keresztül keli lemérnünk, hogyan segíti elő. dolgozó népünk béke­harcát, hogy növeli népünk ere­jét, egységét, hogyan neveli dol­gozóinkat magasabbfoku haza­szeretetre, áldozatvállalásra. S ez szabja meg a részlet feladatuk vég* rehajtásának irányát is. A békeharc szolgálata mey zab­ja kulturcsoportjaink feladatait sz anyagválasztásban. Olyan d - rabot kell játszanunk, amely a művé­szet legjobb eszközeivel .ncgér­teti a legszélesebb nép tömegek kel. hogy a Szovjetunió óvja, őr zi a békét. Olyan darabokat, «íme, lyekböl még jobban tudatosul a dolgozók előtt, hogy az uj hábo­rúra uszító- tömeggyilkos, vér­szomjas imperial izmus ellem gyű­lölet mellett jó munkával, helyt állással kell védeni békénket. Olyan darabokat, amelyek még fokozottabban tudatosítják, hogv Pártunk, Rákosi elvtárs mögé szoros egységben felzárkózva kell harcolnunk minden területen, minden percünkben a boldog jö­vőért. szocialista holnapunk épí­téséért. Olyan darabokat, r Ivek­ből elmélyült igazi hazak-agot tanulhatunk. De úgy. olyan átéléssel, művé­szi formában keli toimácsoir.unl ezeket a darabokat, hogy közvo- ien agitaiiv hatása legyen a né zőkre. Ee csak együtt érezzenek a darabok szereplőivel. 1'.- nőm képesek legyenek azt is tenni, amit a darabok hősei tesznek ha­zájukért szabadságukért. Az ellenséget úgy kell megje­leni leni, hogy a néző gyűlölje, eg>r gyűlölje, hogy olt szoruljon ökölbe az előadáson a keze. f itt kapcsolódik össze a bemutatók politikai és művészi feladata. Ak­kor tudunk jő politikai munkát végezni a kuFurversenyen. be­mutatókon, ha a legjobban kidol­gozott. átélt, egyszóval művészien előadóit műsorral állunk oda dol­gozóink elé. A kulturversenyek, ajkkor vé­geznek jó politikai és művészeti munkát, ha a dolgozók legjele­sebb tömegeit mozgósítjuk a kui- turversenyek köré, szereplőket, nézőket egyaránt. A december 26-án megrendezésre kerülő kör­zeti bemutatók megyénk 20 :öz ségében akkor lesznek harcos békeünnepek, ha pártszc; veze teánk, tanácsaink, •f-ömegszerve/.e. teink látják a verseny politikai fontosságát s mindent elkövetnek dolgozóink mozgósítására. Fei kell zárkózniuk a verseny előké­szítésében az élenjáró letenyet éa lenti járásihoz a többi, különösen a zalaszentgróti és nagykanizsai járásoknak s a nevezések emelé­sével, a körzeti bemutatókra való tömegmozgósi fással kell szolgálni a ku] hírversenyen ke- resztül is a béke ügyét. Mert ebben a harcban, amit most a kultúra eszközeivel, zin játszással tánccal, dallal Lndi‘ tunk, jelenünk- és jövőnk leg­fontosabb kérdéséről, a békéről van szó. (Hadnagy László) Igy ünnepéi 21-én Fe^sőbagod A fclßöbagodi DlSz-szerve- zct fiataljai beneveztek az or szagos téli falusi ku! fúr ver­senybe. Szorgalmasan készül­tek műsor-számaikkal, bogy Sztálin elvtárs 71. sz ületés­napján odaálljanak a falu dol­gozói elé és tanujelét adják annak, milyen komolyan ké­szültek fel a versenyre. A nagy ünnep alkalmával a kulturházat zsúfolásig megtöl­tötték a község dolgozó pa­rasztjai és örömmel nézték a fiatalok eredményes munká­ját. Nagy sikert .arattak a ..Páncélvonat“ cimü eíSyfelvo- násos színdarabbal és újon­nan szervezett énekkaruknak A felsőbagodi DISz-szerve zet fiataljai méltón készültek Sztálin eivfárs születésnap­jára és a kulturversenyre. Az est sikeréhez hozzájárultak műsorszámaikkal a gépál’omás dolgozói és a község úttörői is. A Zalaegerszegi Tnxép Vállalat értesíti ü vásárló közönséget, hogy a Zalaegerszeg 115. az, Baki-nti deszkatelep és a Nagykanizsa I. az. Magyar-utcai telep folyó hó 2% 29 és SO-ási évvég1! leltározás miatt zárva lesz. Hrukíadás szünetei, ára kiadás csak aj év atari-

Next

/
Thumbnails
Contents