Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-17 / 217. szám

AZ ELMÉLET FEGYVERTÁRÁBÓL ... *í> “ Ha rc a kapitalizmus csökevényei ellen az emberek tudatában Az alábbiakban közöljük „Harc a kapitalizmus csökevé­nyei ellen az emberek tuda­tában“ című tanulmánynak — amely a Pravda 1950. junius 11-én megjelent számában je­lent meg — legfontosabb rész­leteit. m A szovjet nép Lenin-Sz+álin pártjának vezetésével megvalósí­totta a szocialista társadalmat és ma sikeresen halad a kommuniz­mus felé vezető utón. Ma döntő jelentőségű a dolgozók kommu­nista nevelése. A dolgozók bizonyos részé­nek tudatában még ott van­nak a régi szokások, hagyo­mányok. előítéletek, amelyek a kapitalista társadalomból öröklődtek és fékezik előre­haladásunkat. Mi az oka annak, hogy a-kapita­lizmus csökevényei élhetnek az emberek tudatában? A marxizmus-leninizmus azt ta­nítja, hogy a társadalmi tudatot a társadalmi lét határozza meg. Először változnak meg a társada­lom anyagi életfeltételei. a társa­dalom élete, azután változik meg ennek megfelelően az emberek tudata, változnak meg nézeteik, erkölcseik, szokásaik. Emellett a tudat változásának folyamata el­marad _a társadalmi lét változásá­nak folyamata mögött, nem tart lépést, a társadalom anyagi élet­alapjainak fejlődésével. Ennek következtében hosszabb vagy rö- videbb időn keresztül életben -ma­radnak még a régi nézetek, a régi elképzelések, stb. Lenin és Sztálin többizben hangsúlyozták, hogy az uj, szo­cialista. élei megteremtésekor nem tudják egycsapásra levetni a ki­zsákmányoló íársádalomtól örökölt gyengeségeket. Lenin rámutatott, hogy a milliók és tízmilliók szoká­sainak ereje hatalmas erő. Lenin .,’Állam és forradalom“ cimü klasszikus munkájában azt irta, hogy a kommunizmus első szakasza nem lehet még teljesen mentes a kapitalizmus nyomaitól vagy hagyományaitól. Az embe­rek tudatában lévő kapitalista csö- kevények teljes leküzdésébe hosszas és rendszeres munkát kell végeznie a Pártnak és az államnak .a dolgozók kommu­nista nevelése terén. Az imperialista burzsoázia a', leg­különbözőbb módszerekkel és uta­kon igyekszik feléleszteni és tá- i mogatnj a szovjet emberek tuda­tában a kapitalizmus ősökévé-, nyeit, hogy - ezzel lefékezze a szovjet társadalom fejlődését a kommunizmus felé, hogy ezzel aláássa a szocialista állam hatal­mát. A kommunista párt kíméletlen harcot folytat a burzsoá ideológia minden megnyilvánulása ellen és • a szovjet népet a marxi-lenini ideológia, a szovjet hazafiság és a magasrendü forradalmi éber­ség szellemében neveli. m A magántulajdon .. uralmára és az ember ember . áltál való , ki­zsákmányolására — felépített bur­zsoá társadalom ~a- legaljasabb ösztönöket ébreszti fel az embe­rekben. * „A régi társadalom — mon­dotta Lenin — azon az elven alapult, hogy vagy te rablód ki a másikat, vagy a másik rabol ki téged, vagy te dol­gozol a másik számára vagy az dolgozik a te számodra, vagy rabszolgatartó vagy, vagy pedig rabszolga “ A burzsoá individualista ideoló­giával szemben a szovjet emberek világnézetének alapvető vonása az elvtársi együttműködés és a ki­zsákmányolástól mentes dolgozók kölcsönös szocialista segítésére alapozott kollektivizmus. A szov­jet emberek saját tapasztalataikon győződtek meg arról, hogy egye­dül a szocialista társadalom te­remt meg minden feltételt a dol­gozók jómódú és müveit életéhez, tehetségük és képességeik teljes kifejlesztéséhez. A szovjet emberek előtt szent követelmény lett a társadalmi tu­lajdon megsokszorozásáról és meg­óvásáról, a szocialista állam érde­keiről való állandó gondoskodás. Ezért a szovjet nép határozott harcot folytat a társadalmi javak fosztogatói, az üzérek, a zsarolók ellen, mindazok ellen, akik me­rényletet követnek el a szovjet nép jólétének alapja, a társadal­mi, szocialista tulajdon ellen. A társadalmi 'tulajdon ellen merény­letet elkövetőszemélyek — mint a Szovjetunió alkotmánya mondja —- a nép ellenségei. A szovjet társadalomban hatá­rozott.. harc folyik a szocialista törvények maradéktalan betartá­sáért, a szociálist^ '.örvényes rend és az állami fegyelem legcseké­lyebb megszegése ellen is. Magá­tól értetődő dolog, hogy a szocialista állam nem nél­külözheti a törvények meg­szegőivel szemben i kénysze­rítő jellegű intézkedéseket A szovjet rendszer ,a tudatos történelmi alkotás. az aktiv tár­sadalmi tevékenység, az állam igazgatásának magasságába emelte a legszélesebb néptömegeket. A szovjet állam 2 világon a legde­mokratikusabb állam. Erőssé te­szi az, hogy közel áll a tömegek­hez, élvezi a dolgozó milliók tá­mogatását. A szovjet rendszertől termé­szeténél fogva idegenek és ellenségesek a bürokratizmus H megnyilvánulásai. A Bolsevik Párt kíméletlen harcot folytat a bürokraták, pár­tunk esküdt ellenségei ellen. Egyre szélesebbkörüen bevonja a dolgozókat az ország politikai életébe, az állami ügyek intézé­sébe, széleskörűen kifejleszti a kritikát és önkritikát, mint a bü­rokratizmus kiküszöbölésének és egész munkánk megjavításának hatalmas eszközét. meietlenség, a politikamentesség a kozmopolitizmu« és a burzsoá Nyugat előtti megalázkodás meg­nyilvánulása ellen. a leghaladot- íabb, a szovjet szocialista kultúra, tudomány és művészet fejleszté­séért. A kapitalizmus csökevényeL fokozatosan pusztulnak ki, ahogyan munkásaink, dolgozó parasztságunk és értelmisé­günk öntudatosan és tevéke­nyen résztvesz az építésben. A dolgozók kommunista nevelé­sének egyik legfoptosabb eszköze a szocialista verseny, amelyet Sztálin elvtárs a szocializmus építése kommunista módszerének nevezett. A szocializmus győzelme es a kizsákmányoló osztályok felszá­molása eredményeképpen alap­vető módon megváltozott a Szov­jetunió népeinek arculata. Eltűnt belőlük a kölcsönös bizalmatlan­ság ' érzése, kifejlődött és megszi­lárdult a népek barátságának és testvéri együttműködésének . ér­zése. A szocialista társadalomban nincs semmiféle talaj a na­cionalizmus számára amely a kapitalizmus egyik legelter­jedtebb csökevénye az em­berek gondolkodásában. A Bolsevik Párt minden eszköz­zel küzd a nacionalizmus meg­nyilvánulásai ellen. Megerősíti a Szovjetunió népeinek családját, az összes nemzeteket. a népek ba­rátsága szovjet^ ideológiájának, a proletár, internacionalizmusnak a szellemében neveli. A szovjet nép forrón szereti szocialista hazáját, büszke társa­dalmi és államrendszerére, a vi­lágon legélenjáróbb kultúrájára, tudományára, irodalmára, művé­szetére,.- a szocializmus mindazon vívmányaira, amelyeket a Bolse­vik Párt j, dolgozók nagy vezére Sztálin elvfárs vezetésével ért el. Az SzK(b)P Központi Bizottsá­gának ideológiai kérdésekkel fog ialkozó határozatai nagyszerű példával szolgálnak arra, milyen határozottan és kérlelhetetlenül kell harcolni a burzsoá ideológia minden megnyilvánulása, az esz­Az emberek tudatában levő1 ka­pitalista csöíkevények elleni harc­ban elsőrendű szerepet játszik a marxizmus-leninizmus pro­pagandája, az összes dolgozók eszmei és politikai színvona­lának emelése. Á dolgozók kommunista neve­lésének és az emberek tudatában megtalálható kapitalista csökevé- nyek elleni harcnak hatalmas fegyvere a Lenin-Sztálin pártja vezette szovjet állam.1 A szódat iz­musból a kommunizmusba való fokozatos átmenét időszakában a szovjet állam kulturális-nevelő munkája egyre nagyobb arányo­kat ölt. A párt a politikai és az eszmei nevelés minden formáját és esz­közét felhasználja, hogy kiirtsa a szovjet emberek elmaradott ré­szének tudatából a régi világ maradványait. Az emberek tudatában lévő kapitalista csökevények elleni harcban a legfontosabb esz­köz a bolsevik kritika és ön­kritika kifejlesztése A kritika és az önkritika előse­gíti mindannak kíméletlen lelep­lezését, ami elavult és túlélte ma­gát, lehetővé teszi mindannak ki­derítését, ami előmozdítja az uj győzelmét. A Bolsevik Párt ugyanakkor, amikor következetesen harcol a szovjet emberek tudatában még fellelhető kapitalista csökevények ellen, mind magasabbra és ma­gasabbra emeli a tömegek kom­munista öntudatosságát, fejleszti alkotó aktivitásukat a kommu­nizmusért folyó harcban. Két kép a szovjet Páncélosok Napjáról A múlt vasárnap ünnepelték a Szovjetunió népei a Pán­célosok Napját. A Moszkvában tartott káprázatos diszfelvo* nuláson készült a kát alábbi kép. A moszkvai hadosztály páncélosainak díszszemléje a Vörös-téren. A Sztálin nevét viselő neh éz harckocsioszlop felvonulása. fi párizsi magyar köveiségtiliakozása a francia kormánynál magyar állampo ígérek inkényes leforlózlalása miatt Aifrancia kormány legutóbb terrorisztikus rendőrségi in­tézkedéseket tett Franciaor­szágban élő idegen állampol­gárságú, demokratikus szemé­lyek ellen. Az önkényes rend­őrségi , akció során a követke­ző magyar állampolgárokat tartóztatták le a Waziersben dolgozó Loner Antal bánya­munkást. a Sallaurninesben dolgozó Horváth Ferenc bá­nyamunkást, a Marseilleben dolgozó Sós Józsefet és a Pá- rizsbap dolgozó Schweiber Jó- zsefet. A Magyar Népköztársaság párizsi követsége ez ügyben tiltakozó jegyzéket t ■ nyújtott át a francia külügyminiszté­riumban. A magyar jegyzék megállapítja, hogy a letartóz­tatások minden alavot nélkü­löznek és kiemeli azt a tényt, hogy a letartóztatott magyar államyolgárok aktivan részt- vettek a. francia név harcai­ban a hitleri megszállták ellen. I magyar jegyzék végül kö­veteli a letartóztatottak sza- badlábrah élvezését. Vasárnap,11950. szept. 17. Sütőiparosok figyelmét®. „ Hatósági intézkedés folytán a sütőiparosok részére kötelező ‘ használatra előirt PÉKKOSflRAK (rostélykosarak) egyedárusitását az egész ország területére Vastömegcikk Értékesítő Vállalat VIII., Üllői-ut 32. vette dt. , Minden megrendelést Jász-utca 5—7 sz. telepünkről azonnal szállítunk. 71 vonatkozó rendelet értelmében csak fenti vállalat által forgalomba hozott és a Könnyű Vasszerkezetek Gyára által gyártott rostélykosarak és rostélyok vásárolhatók és használhatók-

Next

/
Thumbnails
Contents