Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-14 / 214. szám
Boldog, megelégedett a kolhoz-parasztasszonyok élete Irta: Sipos Emóné, a Szovjetunióban járt zalai parasztküldött a nagyszámú Beszámolóim során a leggyak ribb kérdés, amit a nagyszán érdeklődő hozzám intéz: Milyen a kolhozok dolgozó nőinek élete- Az alábbiakban erről szeretnék itt Pártunk megyei lapjának hasábjain röviden beszámolni. Úgy ahogy én ezt a sajá; szememmel hathetes tanulmányutunk idején láttam, hallottam. A cári időkben az orosz dolgozó parasztasszonynak semmi joga nem volt. Ugyanúgy üthették. verhették az urak, mint £ férjét, a nő nem volt szabad ember. Lánykorában az apjának és a földesuraknak dolgozott.. Amit az apjától „kapott“, azt, mondhatta a „keresetének”. Ha pedig férjhez ment, a férjének dolgozott. Arról, hogy önálló keresete legyen, szó sem lehetett, a „Le- nin-kolhozban“ tolmács utján elmondta egy 84 éves kolhoz parasztasszony, hogy bizony az urak világában a férje is és a „kenyéradó“’ gazdája is sűrűn megverte, mert nem az ő parancsaik szerint végezte azt a munkát, amit még egy erős meglett férfinek is komoly -feladatot jelentett volna. Itt viszont most „ kolhozban féltő szeretettel, nagy gondoskodással veszik körül. Aranyos öreg kor amit a Pártnak. Lenin és Sztálin elvtársaknak köszönhe?ek — mondta búcsúzóul. A kolhoz teljesen önállóvá tette a Parasztasszonyt és a lányt is. önálló keresettel bírnak. Minde- niknek meg van a munkakönyvé. Bejegyzik a napi munkaegységét. Nem ritkaság, hogy nagyobb, illetve több munkaegységet teljesítenek, mint a férfiak. A kolhozüpluban különös figyelmet tanúsítanak a nő iránt. Az alapszabályok értelmében a nőt szülés előtt és után egy hónapra felmentik a munka alól és átlagos munkanapjuknak a felét javára írják. Ez csak a nagy Szovjetunióban, a szocializmus országában lehet igy. Hiszen nap mint nap olvashatjuk, hogy Amerikában, a pusztuló kapitalizmus világában milyen megalázott szerepe van a dolgozó nőnek. A munkabére is jóval alacsonyabb, mint a férfiaké. Bennünk él még, amikor az úri Magyarország . gyárosai, a hercegi, grófi uradalmak negyed- napszámbérrel — legfeljebb féllel fizettek bennünket is Zalában is, mint a férfi munkaerőt. A nagy Szovjetunió népe a hősi Szovjet Hadsereg jóvoltából és vére árán mi is megkaptuk az egyenjogúságot. Egyenlő munkáért. egyenlő munkabért kapunk. Ott hogytam el, hogy a nőt szülés előtt és után egy hónapra felmentik a munka alól. Magam is beszéltem ilyen kolhoz parasztasszonyokkal. Láttam a kolhoz költségen felépített gyönyörű bölcsődéket- napköziottho- nokat, óvodákat. Egészséges, kövér és boldog csöppségek vidám kacajától visszhangzott valameny- nyi. így a nő számára biztosítva van. hogy a férfivel egyenlő módon vegyen részt a társadalmi termelésben. Hogy mennyire megbecsülik a Szovjetunióban a nőket, elmondhatom, hogy 6 hetes tanulmányutunk alkalmával számtalan pa- rasztasszonnyal beszéltem - kolhozokban, szovhozokban, akik az elnöki, ellenőrzőbizo'-tsági elnök, állat-, vagy növénytenyésztő telep vezetői tisztét töltötte be. Tudom például, hogy több mint négyszáz kolhozelnök nő. Azt a kérdést is gyakorta felteszik nekem, hogy megállják-e P helyüket a munka frontján a szovjet parasztasszonyok? Egy j szóval válaszolok: Igen! Például! Szergejeva elvtársnő az altáji terület andrejevi járásában egy hektár földről 101.1 métermázsa búzát aratott le, ami egy holdon 55—60 mázsának felel meg. A Sztálin- dij nyertese a malinszki járásban Jutkina Á. elvtársnő. A burgonya termelésben világraszóló eredményt ért cl. Egy hektárról 1313 métermázsás termést szállítottak be a kolhozba. Ez libidón mintegy 700 mázsát tesz ki. Hogyan élnek a kolhozban a nők? Megelégedetten, boldogan. A családi élet tiszta. Á szovjet nő lángolóan szereti 2 hazáját. Azt a nevet: Sztálin, különös szeretettel és lelkesedéssel, tisztelettel mondja ki. Nekünk magyar dolgozó pn- rasztasszonyoknak és lányoknak a Szovjetunió kolhozparasztasszo- nyaitól kell példát venni, minden tekintetben. Szeressük úgy Pártunkat, hazánkat, szeressük úgy a szovjet népeh amilyen közvetlen megbecsülésben és megtiszteltetésben részesítettek ők bennünket, magyarokat. Száz és száz kérdés ^s- meg annyi felelet, 'amit szeret-nék ide inni, De ígérem, hogy az asszonyok és á.nŐJc helyzetéről n nagy Szovjetunióban?- úgy ahogy láttam, gyakrabban fogok ezen s' helyen beszámolni.— ' __Fo kozzuk a kukorica szállítási szerződéskötés ütemét A legjobb község: Kerecseny, 406 százalék! Megyénkben vontatottan folyik a kukorica begyűjtés üteme. A járások közti versenyben most is az első helyen áll a lenti járás 37.8 százalékos teljesítményével. A községek között azonban itt is öagyok ■ az eltérések. Példa erre az, hogy Rédicsen 178.8, Zalaszombatfán 20Ó, Mikeka- rácsonyfán 165.5, Csömödéren 155.5 százalékos a kukorica begyűjtési eredmény. Lenti is félül van a 100 százalékon. Mind az eredményből is kitűnik." ezekben a községekben a Párt népnevelői és a tömeg- <?zervezetek nevelői jó felvilágosító munkát végeztek. De .ugyanakkor vannak a leüti já„cAmi kő- mát aimzafiz&ttt á A molnári ,,Uj Alkotmány“-ter- melőcsoport tavaly ősszel nem sokkal a tervkölcsönjegyzés előtt alakult, — Tagjai szegényparasztok, nincstelen földmunkások voltak, akik bizony nem nagyon voltak ellátva pénzzel. Hiszen amíg a csoporton kívül voltak, jóformán csak a mindennapi volt meg. Hanem amikor a kormány kiadta a felhívást a tervkölcsönjegyzésre, minden tag rövid számvetést csinált, vájjon mennyi pénzt tud nélkülözni. Az eredmény az volt, hogy mindannyian jegyeztek tervkölcsönt, ki többet, ki kevesebbet. De valamennyien anyagi erejükhöz mérten. „Megéri nekünk is, hiszen egészen bizonyos, hogy visszaiérül valamilyen formában“ — mondogatták, amikor lejegyezték 50 forintjaikat. Most, egy évvel később már a sorsolásra készülnek. Valamennyi tagnak titkos vágya, hogy nyerjen. Terveik is vannak már arra, hogy mire fordítsák a nyereményt. Vük Ignác elvtárs, az üzemi pártszervezet titkára például ezzel kezdi: — Ha nyernék, mindenekelőtt a párthelyiségüuket hoznám rendbe. Dekoráció, könyvek.«.. sok minden kell, hogy a helyiség méltó legyen a Párthoz. Magamnak is vennék könyveket, mert sokat akarok tanulni. És persze ruhára is sort kerítenék. Rodek György elvtárs, a csoport elnöke rádiót venne. — Munkaidő után csak hallgatnánk együtt, a csoport — mondja, De ahogy így tervezgetik, hogy mi is lenne, ha , . . felvetődik egy másik kérdés is. Ez pedig: mit ad&tt már eddig is a terv az „Uj Alkotmány‘‘-termelőcsoportnak? És ilyenkor á beszélgetések során lassan kitudódik, hogy a tszcs-nek eddig jóformán mindent tervgazdálkodásunk adott. Jól emlékeznek már a csoport tagjai arra, hogy alig néhány nappal a kölcsön jegyzés után kapták meg a 20 anyasertésből álló törzs- tenyészetet; ami már eddig is visz- szatérítette azt, amit a tagok jegyeztek. Hiszen a 20 koca helyett ma már száznál jóval több kisebb nagyobb sertésük van. Szapora a törzs, virágzó sertéstenyésztés alapját lehet vele megteremteni. Nehezen lehet elfelejteni azt is, hogy az induláskor még egy lófogatja sem volt a csoportnak. Milyen nehézségeik voltak emiatt. De segített a Párt, dolgozó népünk állama és most már van a csoportnak öt pár szép lova és hét szekere. A betakarításnál bizony már nem voltak bajok, Meg aztán kapott a csoport 20.000 téglát is. Igaz, hogy ezzel bajok voltak előbb. Rossz volt a tégla, a kiutalás meg bürokratikus volt, Dehát a hibát idejekorán kiküszöbölték azok a szervek, amelyekre ez tartozott és most már a jó téglával hozzákezdhetnek a ser. téshízlalda és az istálló helyreállításához. Most pedig — néhány nappal a tervkölcsön-sorsolás előtt — megérkezett a szarvasmarha-tenyészet is. 10 tehénről v^n szó. Ezek az állatok a csoporthoz már három szaporulattal érkeztek meg. ff Persze [van aztán még sok egyék ~ is, amit itt nem soroltunk feli Például az is, amit _a csoporttagak szerezlek egy esztendő„ alatt, a jó termés, ami ugyancsak tervgazdálkodásunk eredménye, no_ és nem utolsó sorban a gépi munka is, Hiszen a csoport az ötéves : terv első zalai gépállomásával, a ’ léte- nyei gépállomással dolgoztatott tavasz óta. Ez mind, mind a, Terv ajándéka- Nem csoda tehát, ha a csoport tagjai azt mondják: „A mi köl- csönünkért már eddig is bőven fizetett a Térv .. rásban olyan községek is, ahonnan jelentés eddig nem érkezett be. Ezekközé tartozik Tormafölde, Szilvágy, lklód- bördőce, és Lendvajakabfa. Ezekben a községekben haladéktalanul be kell indítani a népnevelőmunkát. Tudatosi« tanunk kell a kukorica begyűjtés fontosságát és példaképül kell a községek elé állítani a jó eredményt elért községe-1 két. A lobbi falvakban is nagymértékben megmutatkozik, bogy a kukorica begyűjtésre! nem fektettek kellő súlyt. Igazolja a zalaszentgróti járási 29.2 százalékos begyüjlési. eredménye. Utána következik a nagykanizsai járás 20 6 százalékával. Ebben a járásban Nagyrécse község érte ei a 100 százalékot. Kerecseny dolgozó parasztjai mutattak különösen jó példát. Begyűjtési eredményük 406 százalék. Nagykanizsán a begyűjtési eredmény 93.3 százalék. Az egerszegi járásban ed« digi eredmény 17.6 százalék. Leghátul kullog a lebenyei járás 13.9 százalékával. Feladat, hogy a SzövOSz a pártszervezetekkel karöltve fokozza a felvilágosító műn« kát. mielőtt hozzák be a lemaradást. hogy a kukorica be« gyűjtéssel is erősítsük bé«, kénket. J Érdemes voll! Örömmel jepyzünk tervkölcsönt. mert mert tudjuk, hogy ezzel nemzetpazdasápunkat, hazánkat erősítjük. Minden becsületes dolpozó mappar embernek elemi kötelessépe, hopp tehetsépe szerint járuljon hozzá a szocializmus építésének meppyorsitásához11 — igy vélekedtek az egerszegi TEJÉRT dolgozói a tervköl- csön jegy zés idején. Adott is itt mindenki, úgyhogy a 31 munkás összesen 14.100 forint ■értékben jegyzett kölcsönt. De most nemcsak a kötvények jutottak el az üzemibe, hanem az ebből fakadó jelentős beruházások is, amelyek komoly mértékben lendítik UTe a termelést. Lássuk csak, mit kapott a TEJÉRT a terv első évének hat hónapja alatt? — Korszerűsítettük az üzemet — ad felvilágosítást Gyováros elvtárs,.az üzem vezetője. — A minősépi terme- !és előmozdítása céljából kaptunk épp ezer literes pásztort, a tízezer ka lóri ás kompresz- szor helyett épp lő ezresei, azonkívül a meplévő 1600 literes kövülőt is 2 ezer literessel cseréltük ki. Mit kaptak még a dolgozók? Külön női és férfi öltözőt építettek itt tussolóval ellátva. A kulturális színvonal emelését segíti elő az év első felében létrehozott naervobb könyvtár, amelynek bővítésére újabban is kaptak 350 forintot. Az üzemi rádiót hangszóróval szerelték fel, igy a telep távolabbi helyeire is közvetíthetők az adások. A sportolási lehetőségek kihasználására röplabda és tenisz relszerelésről gondoskodtak. — Ezekben benne van a mi 14 ezer forintunk is — igy foglalja össze tömören Niczin- per elvtárs. aki most azon gondolkodik, hogyan szoríthatná le még jobban a gépek bemelegítési idejét. De nemcsak Niczinger elvtárs adott a tervnek. A terv is adott a dolgozóknak. . Az üzem egésze kiveszi részét a szocialista munkaversenyből : félévi tervüket 160 százalékra teljesítették. Most kérték a telep dolgozói a harmadik negyedévre előirányzott terv felemelését. ,,Ha többet'teljesíthetünk uj pépekkel és berendezésekkel. akkor többet is kell előirányoznunk, a tervben“ — vélik a munkások. - Azután még hozzáteszik: „Mi már a tervkölcsönjeppzésnél is. bebizonyítottuk, hopp mepinpat- hatatlanul állunk Pártunk möpött. s most is mep ‘akarjuk mutatni, hopp több és- jobb termeléssel sepitjük szocialista hazánk hűinél előbbi fel- épitésétA . Ez azojiban csak a' kezdet. Mit kap még az, üzem a jövő’ •? ■ - m • T ■ i ^ Tervünk: második évében1951-ben ■ teljésen uj üzemet kap Zala,eperszép', amit nyugodtan mondhatunk gyárnak is. Az uj üzemet a legkorszerűbb gépekkel és felszereléssel látják majd el. A dolgozók kulturális és Szociális igényeit még teljesebb mértékben elé- giti majd ki az’ uj, nagyösszegü beruházás. Kultúrterem, étkezde épüli modern öltözőket és mosdókat létesítenek az uj gyárban» hol közel 200 munkás kap majd foglalkoztatást. Sor kerül egy 3 ezer és egy ezer literes hatalmas pásztor s a Jelenlegi kétezer literes köp üld helyett 1 háromezer 1-s köpülő üzembe helyezésére. Az uj üzem lehetőséget ad majd arra.-hogy palacktejct hozzanak forgalomba, minthogy ebben a gyárban már! kanna- és palackmosó gépek is lesznek, sőt lehetőség lesz majd joghurt gyártására. Á számok és a tettek arról beszélnek: mit adtak a dolgozók a tervnek és arról, hogy mit adott a terv az üzemnek. Bármelyik oldalról is tesszük fel a kérdést, a válasz egy: — magunknak adtuk! Még ebben a hónapban elkészül a zaiaszántói községháza Szinte ' „gomba-módra“ nőnek ki a földből ötéves tervünk, dolgozó népünk alkotásai és se szeri, se száma azoknak az uj építményeinknek. amelyek szerte a falvakban hirdetik a terv megvaíó- sithatóságát és realitását. Za laszántó becsületes dolgozó kis- és középparasztjai közel egy évvel ezelőtt tervkölcsön- iegyéseikkel siettek bebizonyítani áldozatkészségüket, most pedig ők részesülnek a 900 milliós többjét beruházás áldásaiból- Modern, jól felszerelt községházát kapnak saját kölcsönükből. Az építkezések már annyira előrehaladott szakaszban vannak, hogy elő- reláthatólag a hónap végére a teljesen rendbehozott épületet már át is adják rendel« tetésének. Csütörtök, 1950. s»ept. 14. /
