Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-14 / 214. szám
*EP1TSÜK A PÁRTOT« A PÁRTVEZETÉS ERŐFORRÁSA: A tömegekkel való elszakíthatatlan kapcsolat 'Az alábbiakban közöljük „A pártvezetés erőforrása: a tő «jegekkel vájó elszakíthatatlan kapcsolat“ cimü tanulmány nak — amely a „Bolsevik“ cimü folyóirat 1950. május 10-én megjelent számában jelent meg — legfontosabb részleteit. ÍTT A ^Bolsevik Párt erejének és fejlődésének forrása az az elszakíthatatlan és folyton erősödő kapcsolat, amely összefűzi a* dolgozók széles tömegeivel. Pártunk azért tudott elérni sikereket a nép szabadságáért és holdogságáért. hazánk függetlenségéért és felvirágzásáért folytatott küzdelme valamennyi szakaszában mórt mindig a szovjet emberek millióinak teremtő aktivitására támaszkodott és fáradhatatlanul erősítette kapcsolatait a tömegekkel. A Bolsevik Párt óriási ereje abban rejlik, hogy élenjáró elmélet vezeti, amely visszatükrözi a társadalom anyagi élete fejlődésének a szükség; létéit: a Párt helyesen fejezi ki mindazt, ami kialakul a néo tudatában, amit a dolgozók milliói átélnek ős éreznek. Lenin és Sztálin pártját mindig az jellemez;e. hogy tudta hogyan kell meghallgatni a tömegek hangját, elmélyülvén tanulmányozta küzdelmük gyakorlatát és ezen ellenőrizte saját politikájának helyességét. Lenin—Sztálin pártja nemcsak tanítja a tömegeket, hanem maga is tanul tőlük. Sztálin, elvtárs a ima tanít, hogy türelmesen magyarázzuk meg a Párt politikáját, mert ennek a politikának a sikere a széles tömegeknek e ■politika megvalósításáért folytatott aktiv küzdelmétől függ. A Párt világos célokat tűz ki a tömegek elé. rávilágít a győzelem útjára és határozottan támogat minden haladó kezdeményezést, ami a töme- mekből indul ki cs az élenjárók színvonalára igyekszik emelni az elmaradottakat. A Párt megköveteli valamennyi szervezetétől és összes kádereitől hogy tökéletesítsék magukat a tömegek vezetésének tudományában, fejlesszék a dolgozók aktivitását és kezdeményező készségét. m ..Ä „tömeg“ fogalma — mondta Lenin — a harc jellegének a megváltoztatásával együtt maga is változik... Forradalmaink idején előfordultak olyan esetek, amikor néhány ezer munkás már tömegeik számított... Amikor a forr-dalom már megfelelően elő '•olt készítve, a ..tömeg“'fogatni is megváltozott: néhány ezer munkás többé már nem ki pviseit tömeget. Ez a szó va- ..•ni mást kezdett jelenteni, tömeg fogalma oly értelem- ü változott meg, hogy a bőséget értjük alatta és ■mellett nent egyszerűen •-sak a munkások többségét. ■nem az összes kizsákmányoltak többségét: más érteire-zés a forradalmár számára megengedhetetlen.“ A szocialista forradalom .győzelme után a .,tömeg‘‘ foga Ima óriási mértékben kiszélesedett és minőségileg is megváltozott. Egyre újabb és újabb dolgozó rétegeket vontunk be az alkotó építő munkába, egyre újabb és újabb nbeimilliók vettek részt a 4 Csütörtök, IS50. saept. 1*, hasznós tapasztalatok terjesztésével is. Szükségtelen rámutatni arra. hogy aki nem támogatja aktivan az újat, a haladót, az fékezi előrehaladásunkat. Az olyan vezető aki képtelen időben észrevenni és támogatni az újat és a haladót, lényegében megszűnik vezető lenni, ennek a szónak bolsevik értelmében. A tömegek növekvő aktivitásának és azon cél felé való törekvésének, hogy megtisztítsák az utat minden uj és hatadó számára, egyik megnyilvánulása a párt-, tömeg- és állami szervekhez irt levelek tömege. A pártszervezeteknek a dolgozók leveleihez való viszonyulása híven mutatja azt. hogy milyen kapcsolatok fűzik a tömegekhez, meghallgatja-e a tömegek hangját és figyel-e igényeikre szükségleteikre Mégis sok olyan eset fordul il'ő, amikor tartalmatlan és sablonos jellegű válaszokat küldenek a dolgozók leveleire- Számos in- ézményben varrnak még olyan dolgozók akik ahelyett, hogy intézkedéseket tennének a dolgozók levelei alapján. ezeket a leveleket átküldik más hivatalos ényezőkhöz. Batykon 32 dolgozó paraszt uj életre szövetkezett Megalakult a megye 92. termelőcsoportja társadalmi és politikai életben. A mi korszakunkban, amikor a Szovjetunióban győzött a szocializmus és a Párt a szocializmusból a kommunizmusba vezető. fokozatos átmenet utján irány it ja az ország- fejlődését» a tömegek a népet jelentik, amely erkölcsi és politikai egységben forrott össze és a kommunizmust építi. Leniu- Sztálin pártjának a vezetése alatt. A tömegmunka nem öncél. Az agitáció és a propagandamunka célja az. hogy aktiv cselekvésre késztessük a dolgozókat, növeljük alkotó . erejüket. fejlesszük _ . tudásukat, emeljük politikai és kulturális szinvonalukat. Tömegmunkát végezni annyit jelent, hogy létrehozzuk azokat a feltételeket. amelyek szükségesek ahhoz, hogy a dolgozók teljesebben és hatásosabban adhassák át képességeiket, tapasztalataikat és alkotó kezdeményezésüket a kommunizmus építése ügyének. A szocialista rendszer jellemző sajátossága, hogy kifejleszti minden egyes ember tehetségét, A kapitalizmusban. ahol a munkás a gép alkatrészévé válik és az alkotó tehetség minden eredménye adás-vétel tárgya a monopolisták kis csoportjának meggazdagodási forrása és a háború előkészítésének az eszköze — szó sem lehet a tömegek bármiféle alkotó munkájáról. »A kapitalizmus — irta Lenin — megfojtotta, elnyomta és tönkretette a munkás- és dolgozó paraszt-tehetségek tömegét. Ezek a tehetségek elpusztultak az Ínség, a nyomorúság és az emberi személyiség lealacsonyitásának a nyomása alatt.* Csupán egyes ki- i vételes egyéneknek sikerült fel- i ! színre hozni alkotó képességei- I két a kizsákmányoló rendszer nyomasztó atmoszférájában. Csupán a kapitalizmus megdöntésével jöhetnek létre azok az előfeltételek. amelyek biztosítják valamennyi ember alkotó képességének érvényesülését. A szocialista rendszer, a termelési eszközök társadalmi tulajdona kinevelte a dolgozókban annak tudatát, hogy ök országuk gazdái. Megnő az embereknek a közös gazdaság növeléséhez fűződő érdeke és minden munkát, meg az epő pillantásra tisztára gépi munkát is a legnagyobb lelkesedéssel végzik. bj A Párt gyakorlata mind több példáját halmozza fel annak, hogyan kell megszervezni az emberek ajkotó munkáját és irányítani növekvő kezdeményező kész. ségüke» De sajnos, előfordulnak még olyan esetek is, amikor a dolgozók alkotó kezdeményezései a bürokratizmus, a közösség és az élenjáró kezdeményezésekkel szemben tanúsított formalista magatartás falába ütköznek. Még a szocialista munka- versenyek vezetésében is találkozunk néha formalizmussal. Egyes pártszervezetek nem annyira aziránt érdeklődnek, hogy mennyire >eszek részt a dolgozók a versenyekben, milyen javasla okát nyújtanak be és milyen nehézségekre hivatkozhatnak, mint inkább a megkötött verseny- szerződések mennyiségével törődnek ^ A versenyekhez való ilyen viszonyulás bürokratikus eljárás, i mert elfojtja a tömegek kezdeményező készségét, fékezi ener giájukat ép öntevékenységüket. < Nem kielégítő módon foglalkoz- i nak etzves pártszervezetek a c UJ A pártvezető politikai érettsége jelentékeny mértékben nyilvánul meg abbán, hogy mennyire képes kiemelni a napi ügyek rengetegéből a jelentősebb kérdéseket- és ezekre összpontosítani a pártszervezet figyelmét. A pártvezetés ereje abban rejlik, hogy megadja az általános irányvonalat, aktiv harcra mozgósítja a dolgozók széles tömegeit a párt- és a kormányhatározatok gyakorlati megvalósításáért és rendszeresen gondoskodik azok végrehajtásának ellenőrzéséről. A pártszervezeteknek módjukban áll a tömegszervezetek (tanácsok, szakszervezetek, tömegszervezetek) hajlékony és szerteágazó apparátusának a segítségével mind szorosabb és szorosabb kapcsolatokat létesíteni a dolgozókkal. A pártszervezetek mindezeknek a szervezeteknek a vezető erejét je entik és hivatásuk az. hogy kitartóan küzdjenek ezek tevékenységének a megjavításáért. Emellett arra is kell törekedniük, hogy alaposa^ átgondolják az egyes pártszervek utasításait és gondoskodjanak maradéktalan megvalósításukról. Egyes párt szervezetek nem mindig veszik figyelembe azt, hogy' milyen nagy jelenleg az összes állami és társadalmi szervek előtt a párt- szervezetek tekintélye és éppen ezért milyen káros következményekhez yezethet a pártmasitá- 'sok végrehajtásába becsúszott pontatlanság. A pártbizottság nemcsak a határozatok meghozataláért felel hanem gyakorlati megvalósításáén» is. A pártszervezetek hivatottak arra is. hogy segítsenek a szakszervezeteknek, irányítsák jm unkájuk a . fokozzák szerepüket a dolgozók kommunista nevelésében, a szocialista munkaversenyek ki- fejlesztésében és a vállalatok termelésének területén. Ki keli küszöbölni a szakszervezeti szervek munkájából a búrokra.izmust, a szakszervezeti demokrácia megsértésének tényeit. A pártbizottságok kötelesek megszilárdítani a szakszervezeti szervek vezeését. megnövelni a kommunista szakszervezeti munkások felelősségét a tömegek iránt. Hasonlóan áll ez a tömegszervezetekre is. A vezető párt- és állami funkcionáriusoknak személyesen keji résztvenniök a tömegmunkában el ke]I metnniök a munkások és Lisztes János elvtáxs 7 holdas. batyki ki spar ászt már egy évvel ezelőtt felvetette hogy jó volna tszcst alakítana Egyesek ug-y gondolkodtak. hogy „nem lenne rossz a termelőcsoport, de mégis csak jobb lesz ha megvárjuk, mire viszik a nemrégiben alakult zalabériek“. Másokat meg a kulákok tévesztettek meg. A legellenségesebfoen beszéltek a termelőcsoportról. A tszcs eredményei meggyőznek De a tszcs megalakításának gondolata ott motoszkált a falu dolgozó parasztjai legjobbjainak agyában. A gondolatot most tettekké váltották. Megint ott ülnek a Párt helyiségében, de a hangulat már nem a tavalyi. Uj hangulatot teremtett a zalabéri termelőcsoport kiváló eredménye. Akik most itt vannak a gyűlésen. kivétel nélkül gyakran megfordultak Zalabéren. Benéztek a termelőcsoporthoz, látták annak terméseredményeit. Egy holdon 16 mázsa ■rozs. Gyönyörű állatok. Gépi munka. Most is erről folyik a beszéd. Lisztes János elvtárs viszi a szót. — Tavaly még valamennyien csak könyvekből ismertük a társasgazdálkodás előnyeit, eredményeit- De most látthattuk, hogy a zalabéri termelőcsoport milyen szépen fejlődik. Azt hiszem, hogy ez mindannyiunknak megmutatta az utat. Németh János 9 holdas gazdálkodó kicsit bosszúsan jegyzi meg: — Hol állnánk már. ha ezelőtt egy évvel megalakultunk volna! De hiába, akkor nem ment. Jó magam is úgy vélekedtem, hogy várjunk még. Hát már nekem elég volt! Itt az ideje, hogy mi is a fejlődés útjára lépjünk. Az egész családommal Tóth Vince 5 holdas kispa- raszt igy vélekedik: — Múlt évben én is húzódoztam., de ez már régen volt. Azóta megváltoztak a nézeteim. Elvégre nyugodt öreg életemről és a gyermekeim jövőjét ről van szó. Most felállt, körülnézett aztán a következő szavakat jó hangosan mondta. — Én is belépek gyerekeimmel együtt* Be bizony, mind a négyen. Egymásután jelentkeztek Soós Lajos meg a többiek. Belépett 17 család 32 taggal, összesen 120 hold földdel. A termelőcsoport megalakulásának hire egy-kettőre szétszaladt a faluban. Még aznap este egymásnak adták a kilincset a falu dolgozói Németh Jánosnál, az újonnan megalakult tszcs elnökénél- firdeklődtek, hogyan „is lesz? Ha be akarnak lépni, nála je* entsék-e be? Mi lesz. ha nincs földjük, beléphetnek-e? Hogy is lesz a jövedelem? Száz és száz ehhez hasonló kérdés. így a közösben biztosabb Finta Kálmán 9 holdas kis- paraszt is az érdeklődők kö* ött volt. Nem ment a fejébe, hogy Németh János mért vitte be a 9 hold földjét- Meg is kérdezte tőle. A felelet rövid és tömör volt. — Hát csak nem leszek magamnak ellensége. Láttam, a termelőcso- vortok eredményeit és megállapítottam, hogy igy jobb. önnyebb. biztosabb. Még jó ideig elbeszélgettek is mikor Finta Kálmán elbúcsúzott, ennyit mondott: — Rám is számíthattok, de előbb még megbeszélem a családdal. Batykon 32 dolgozó paraszt uj életet kezd. . De a falu dolgozóinak még egy jó része megindult a termelőcsoport felé. Gondolkodnak, vájjon hogyan cselekedjenek. A termelőcsoport tagjainak nőst az- a feladata, hogy jó felvilágosító munkával meggyőzzék az ingadozókat. Magyarázzák meg a termelőcso- oort előnyeit, és vezessék rá többi paraszttársaikat is a fejlődés útjára. így alakult meg a megye 92. termelőcso- ■ortja s ezzel megkétszereződött Zalában julius 1-től kezdve a csoportok száma. dolgozó parasztok gyűléseire, beszédeket kell tartaniok a Párt és a kormány határozatairól, a terület a város és a megye éjé kitűzött feladatokról. A tömegekkel való állandó kapcsolat, szükség- teleiknek és hangulatuknak az ismerete egyike 3 bolsevik vezetővel szemben támasztott legfontosabb követelményeknek. A gazdasági és kulturális építés feladatainak sikeres megoldása mindenekelőtt a pártvezetés színvonalától és a pártszervezetek politikai és szervezési lömegrnunkájától függ. A tömegekkel való kapcsolat megszilárdítása és a tömegek meghallgatásának készsége jelenti a bolsevik vezetés erejét és legyőzhe;etlenségét. „A helyes vezetés — mondja Sztálin elvtárs — lényegében a következőket jelenti: először: megtalálni a kérdés helyes megoldását, a kérdés megoldását pedig nem lehet meg ta]á ni a tömegek tapasztalatának a figyelembevétele nélkül.. .; másodszor: megszervezni a helyes határozat végrehajtását, amit szintén nem lehet megvalósítani a tömegek közvetlen segítsége nélkül; harmadszor: megszervezni a határozat végrehajtásának ellenőrzését. amit megint csak nem lehet megvalósítani a tömegek köz\ étjén segítsége nélküL“ A dolgozók óriási gyakorlati ta- ->asztalat-tömegot halmoznak fel Hogy a tömegek gyakorlati tapasztalatait figyelembe tudjuk venni és egész további munkánk megiavitása érdekében fel tudjuk használni, szükséges a kritika és önkritika állandó alkalmazása. A Párt határozót* küzdelmet folytat a kritika és önkritika elfojtására irányuló mindennemű kísérlettel szemben és bürokratáknak tekinti azokat a funkcionáriusokat, akik nem hajlandók eltűrni az alulról jövő kritikát Ezek az emberek pátellenes erkölcsöket terjesztenek és aláaknázzák a Párt vezetésének tekintélyét. Szakadatlanul kiszélesíteni és mindinkább megszilárdítani a tömegekkel való kapcsolatokat — ez a Bolsevik Párt egyik alapvető szervezési elve. A oártmuna célja az. hogy emelje a pártszervezetek harckészségét megerősítse a Párt kapcsolatát a tömegekkel és a dolgozók újabb és újabb millióit aktivizálja. Még szélesebb lendüle- et kell adni az 1950 népgazdasági terv határidő előtti teljesítéséért folyó küzdelemnek. A Párt hajtha;atlanul követi a nagy Sztálin útmutatását, elsajátítja a lenini-sz álini munkastílust, kifejleszti és megerősíti kapcsolatait a tömegekkel és egyre újabb és újabb sikereket ér el a kommunizmus felépítéséért vi- ' vott küzdelemben. Uj villanytelepek. Kazahsztán falvaiban ebben az évben 43 vizierővel és hőenergiával működő újabb viL 'anytelePét állítottak üzembe. Jelenleg újabb 165 villanyárét építenek. Ezek közül 32 viPanyfeloP több kolhoz villanyellátását fogja bist»* sitani. »