Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-05 / 206. szám
Négy hét a szocializmus boldog országában írja Gerencsér György, a Szovjetunióban járt parasztküldöttség zalai tagja 2. Ufón Moszkva fe-é Juílus 18. Vasárnap este- A nyugati pályaudvar előtti térséget egyre inkább megtölti a felvonulók tarka áradata- Zászlók, feliratos táblák, Lenin, Sztálin és Rákosi elvtár- sak képei alatt vonulnak fel a budapesti gyárak és hivatalok, a Párt és minisztériumok küldöttei, hogy üdvözöljenek bennünket, akik a legnagyobb boldogság részesei lettünk. Eljöttek, hogy tanúi legyenek azoknak a felejthetetlen pillanatoknak, amikor vonatunk kigördül a pályaudvar üvegtetős csarnoka alól és szilaj vágtatással röpít, berniünket Szolnokon—Szaímáron át vágyaink célpontja: A nagy és legendás szovjet föld felé. Reflektorfény, villanó magnézium láng virágok és zászlók erdeje — a, vasutas zenekar indulókat játszikKözben megérkezik Keresztes Mihály elvtárs, államtitkár, aki a Párt Központi Vezetősége, a kormány és a dolgozó magyar nép nevében bii- csuztatja a parasztküldöttséget A beszédre Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, a küldöttség vezetője válaszol. Ezután már a beszállás következett. Mindenki elfoglalta a helyét a kényelmes, párnázott kocsikban, majd néhányperces buesuzkodás után elindult a vonat. Én az indulás pillanatáig kislányom kezét fogtam, aki előző este érkezett haza Leningrádból, iskolai vakációra. Itt találkoztunk a pályaudvaron. Ő érkezett, én indulok. Boldogságtól csillogó szemekkel tekint rám. miközben Lenin grádról és Moszkváról beszél nekem. A végtelen szovjet föld gazdagságáról és szépségéről, az arató kombájnokról és testvéreiről, a szovjet emberekről, akiket végtelenül szeret. Integető karok, mosolygó arcok, egy-egy már nehezen érthető kiáltás a mozgó vonat , után és lassan elmarad ez is, mint odább Budapest lámpái. Sokáig bámulok ki az éjszakába, ezernyi gondolat nyüzsög bennem, mint a _ megbolygatott kaptár méhei- Vonatunk ott robog el a hitleri banditák által legyilkolt szovjet parlamenterek vecsési emlékműve előtt. Mennyi szovjet bős vére omlott ki a mi boldogságunkért, a mi szabadságunkért. azért, hogy ember legyen a dolgozó, ne urak szolgája. kutyája. A haldokló hőst ábrázoló bronz alak, kezében az előre- nyujtott zászló, mintegy fáklya világit a reflektor fényében A vonat teljes gőzzel nekilendül. A nap izgalmaitól kifáradt társaimat lassan velem egvütt álomba ringatja a himbáló rmlmann-kocsi. Julius 17, Hajnali félöt. Záhonyon áll a vonatunk. Érdeklődők csoportja verődik össze a feldíszített állomás épülete előtt. Vonatunk hosz- szabb állás után Csap felé indul Háromnegyed nyolckor a Tisza-hidon. a Szovjetunió határán vagyunk. A hídon lassan gördül át a vonat, szivünk annál hevesebben dobog. A túlsó partra érünk. Szovjet őrség — szovjet földön vagyunk! A Tisza,-nárton túl már egy másik világot látunk. Szinte érezni szelét- Hatalmas táblai- a mezőn. Az első 'kolhozok mellett megvünk. Oabonalm- xeszbek. kukorica és krumpli táblák Kolhozföldek mellett finró egyéni parcellák- Krumplival. vagy kukoricával vetett keskeny csikók tarkítják a tájat, ékes bizonyitékául annak. hogy a Szovjetunióban a legteljesebb önkéntességen alapszik a dolgozó parasztság társas, szövetkezeti gazdálkodása. Csaponrszovjet vonatra szál- lunk át. Kényelmes- hálókocsikat kapunk Mindenki otthonosan berendezkedik. Jól esik a kényelem, de még jobban a szovjet emberekkel való találkozás. — Az állomáson fel és alá járkálnak a szovjet emberek, civilek és katonák. A rádió zenét közvetít. Gyönyörű, szép állomása van Csapnak, amit már a háború után épített a szovjet hatalom. Tíz óra után indulunk. A vám és útlevélvizsgálat kedves udvariassággal folyt le Utána reggelire hívtak bennünket a vonat érkezőkocsijába. Bőséges és nagyon jóízű volt. Vaj, sajt, vegyes zöld- saláta, fasirozott burgonyával és forró kávé- Nem győzzük bámulni a tájat. Munkács felé mentünk- A mezőkön mindenütt folyt a munka. Teherautók robogtak az utakon. Fellobogózva, tele gabonás- zsákokkal. Az egyik cséplés- nél. ami közel folyt a vasút mentén, . serény munkát láttunk. A cséplőgép fel virágozva és a mérlegnél vörös lobogót lengetett a szél A cséplőgép mellől integettek s mi viszonoztuk. Az állomások épületein, ahol átrobog vonatunk, mindenütt cirillbetüs feliratok: ,,Üdv -a nagy Sztálinnak!“ Munkaversenyről szóló feliratok, képek és jelvények. A mezőn sztáü- nyecek szántják a tarlót. A nagytagu szovlioz és kolhoz- földeken tervszerű munka folyik serénven. Rend és épitke- és mindenfelé. A táj egyre szindusabb. Kőér legelők, virágzó krumpli- "áblák, a kukorica is szép- Barnásszürke csordák legelésznek a vasút mentén. A begyek •gyre magasabbak. Vonatunk nősen kapaszkodik. A mozdony fel-felüvölt, mint valami hatalmas csődör. Uj hidak egész során dübörög át a vonat. a régi hid roncsai ott hevernek szerteszét a folyómedrek kavicsán, ahová a háború szórta. (Folytatjuk) Ma Zalaegerszegen számol be Gerencsér György elvtárs a Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól Ma este 7 órai kezdettel az Arany Bárány nagytermében Gerencsér György elvtárs a világ legfejlettebb mezőgi i- daságú országáról beszámolót tart. Az éló'adást rendkR :il nagy érdeklődés előzi meg. A megveszékhelv üzemi munkásai és dolgozó parasztjai, a környező községek: Andrásoddá, Csatár. Zalabesenyő kis- és középparasztiai. az állami gazdaság a „Dicsőség Sztálinnak“ termelőszövetkezet dolgozó Parasztjai is résztvesznek « nagysikerűnek ígérkező beszá mólón. Baráti csomagok küzdésével, jó munkával erősítsük a béke táborát Alig múlt két hete, hogy a Rákosi Művek „Rákosi'1 ifjúsági brigádja kérésére Népköztársaságunk kormánya engedélyezte, hogy baráti csomagokat küld- kessünk a szabadságáért és békéjéért harcoló hős koreai népnek. Megyénk dolgozói is csatlakoztak minden városban, üzemA surdi dolgozó is a boldogulás útjára léptek Hat esztendeje még „gróf“ Zichy Ödön volt Surd korlátlan hatalmú földesura. A földek az 5 tulajdonát képezték, övé volt az emberek munkaereje is. Akik itt éltek és neki dolgoz'ak — a boldogtalanság útját járták. A felszabadulás után ők lettek az urak a surch határ földjein, a volt cselédek, most pedig ők is termelőcsoportot alaki oltak. Ketten voltak a községben, akik már régóta hangoztatták, hogy termelőcsoportol kell alaki ani. mert csak igy lesz jobb az életük. Az egyik Beznicz Józsefné, egy 7 holdas ujgazda felesége volt. A férjével sokat beszélgetlek erről a dologról és az ember már-már hajló't a dologra. De amikor az asz- szony a községben elsőnek aláirt a a belépési nyilatkozatot, váratlan dolog történt. A szomszédasszonyok addig beszéltek Beznicznek, míg a gazda megmakacsolta magát és kijelente'-te: nem lép be a csoportba. „Én viszont bent maradok — jelentette ki határozott hangon az asszony. — így látom jónak és a munkámmal jobban megélek a csoport- ban!“ —FI— Zsovár György, a Szovjetunióban járt paraszt küldöttség tagja előadást tartott egyik este a surdi dolgozó parasztoknak. Beszélt a „XVII. Párt- kongresszus", a „Tyimirjá- zev“. az „7.9z/cra“-kolhoz csodálatos eredményeiről, a kol- hczparaszíok életéről. Hallgatósága örvendezve itta magába a Szovjetunióból jött híreket. Röpködtek a kérdések: .,Milyen a munkaszervezés a kolhozokban?“ — ,,Hogyan is van az a csajkarendszer?“ — „Mi van a gyerekekkel?“ Zsovár. György alig győzte válasszal a renge'eg kérdést, de azért mindenki! kielégített. Meg is lett az eredménye. Még tizenöten jelentkeztek felvé vételre és még akkor es'o 37 taggal, 196 hold fö’ddel megalakult a termelőcsoporl. A surdi asszonyok — néhány kivétellel — úgy gondolták. hogy a csoport meglesz nélkülük is. De aztán hallót Iák. hogy a szovjet asszonyok milyen eredményesen veszik ki részüké- a munkából és hogy az ő munkájuk is a csa iád jövedelmét növeli. Nyom ban megváltoztatták a véle ményüket és ők is aláírták a belépési nyilatkozatot. Még a öreg Kiss István bácsi is kedve: kapóit. Pedig néhány nappal előbb még úgy gondolkodót hogy beteg feleségével átmegy Beleznára a leányához. „Mii is kezdenének velem, eoy öreg emberrel“ — gondolta magában. Később rájött, hogy c nem is olyan öreg és a fele sége gyógykezelését is meg könnyiti, ha benn van a cső portban. „Én sem maradói, le tőletek a munkában“ — fo- gadkozott mosolyogva, amikc aláírta a belépési nyilat'ko zatot.-nKésőbb Beznicz József is meggondolta magát. Gondolkodott azon. amit a szomszéd asszonyok mondtak neki, meg azon, ami! az asszony mondott. Aztán rájött, hogy a feleségének volt igaza most is. És •>efelé szégyenkeze. t azon hogy azt mondta: nem lép be Este a gyűlés u án ő is oda ment a megválasztott vezető séghez. hogy aláírjon. Hamiskásan kacsintott a feleségére, amikor odakanyaritotta a ne A surdi termelőcsoportnak a „Boldogulás útja“ nevét ad- ák. hiszen a dolgozó parasz fok valóban a boldogulás ut jára léptek. Túri János cso- portelnök is megjegyezte: ..Hiszem, hogy a mi csoportunk valóban a boldogulás útja lesz mindannyiunk szármára“. Távira ot is küldtek annak az embernek. aki ezt az utal megmutatta: „Drága Rákosi elvtársi Köszönetét mondunk Önnek abból az alkalomból, hogy községünkben megalakítottuk a „Bodcgulás u1-ja“ termelő- csoportot. Forró szeretetunk száll Ön jelé. aki n nagy Szovjetunió példája nyomán megmutatta nekünk, melyik utat kell kötvetnünk a boldogulás. n felemelkedés felé“. ben és faluban a baráti csomag gyűjtési mozgalomhoz. Segítséget nyújtanak békebizotlsu- gainknak, hogy minél eredményesebb politikai felvilágosító munkát végezhessenek. A megyei békevédelmi iroda kiküldte a csomagutalványokat a be- kebizottságoknak. Most az a fel adatuk: mozgósítsák a dolgo zók széles tömegeit, hogy mi nél nagyobb segítséget tudjv'átadni a harcoló hős koreai k náknak. Még inkább tudaton io nunk kell a koreai nép szabadságharcának jelentőségét, azt hogy ez a küzdelem része a zeke megvédéséért folytatott harcnak. r A csomagutalványok 5 7.50 forint árban kerültek bt s ezeket a megfelelő rovatok v - töltése és a pénzt átvétele 7ú-. a békevédelmi bizottság heten- ként eljuttatja a megyei bCheved elmi irodának s innen tán továbbmegy rendeltetési hevére. Korea hős népe a mi békénkért is harcol, ezért kell, hogv minden erőnkkel támogassuk ezt a harcot. A zalaegerszegi vasút üzemi békebizottsóga ■ eddig is jó munkát végzet: utalványok elküldése terén. Minden dolgozónk saját mun. katerü/efén még a csomagkv d sen kívül, jó munkával is seg:. a béketábor harcát, mert miden jól elkészített munkád arc és minden talpalatnyi felszántott föld újabb csapást jelent a háborús úszííókra. Ezért küzdenek a zalai dók gozók is, amikor jobb és töbt< munkával küzdenek munkahelyükön és küldik a baráti cső magokat a hős koreai katonák nak. BORBÁS FERENC A Défosz megyei titkársága va-1 sárnap a körjegyzőségi székhe-1 iyeken a többi tömegszervezetek j bevonásával értekezletet tartott. Részletesen megbeszélték az őszi mezőgazdasági munkálatok politikái és szakmai előkészítését Dolgozó parasztságunk előtt álló közvetlen feladatok közül különösen a gépi szántás, a vető- magtisztitás, csávázás -dobén, történő elvégzése felé fordultak nagy érdeklődéssel a megjelen' ermelési felelősök, MNDSz. DISz és földmüvesszövetkezeti küldetek. Résznek. Lendvajakabfa küldöttei elmondották például, hogy már feltérképezték a falut, kis- gvü’és-felelősöket állítottak be községeikbe és hazamenve nyomban megkezdik a politikai felvüágo siló munkát Szakmai vonatko zásban pedig gyakorlati tanácsokkal látják el a gazdákat. Lete- nyén különös éberséggel figyelik a kulákok munkáját az őszi szántás-vetés során. Itt már vasúmat este utcánkéit az értekezletei szerzett tapasztalatok alapján két két kisgyülést is tartotak a küldöttek. A lenti járásban a Párt és a járási tanács nagy segítséget nyújtott az értekezletek megszervezéséhez Az ifjúság szépen kapcsolódott be munkába. A íete- fenyei járásban ugyanezt mondhatjuk az MNDSz szervezetekről TótszeiTmártonban a körjegyzőségi értekezleteket összekötöttek a burgonyabegyüjtéssel. Bakon a DéFOSz helyi titkára 4 mázsa kukoricára kö-'ött szállítási szerződést. Általában ezek az értekezletek a gabonabegyüj+ésben ’maradott községekben lendülete ’’dot* begyűjtési munkának, va- arniiit a kukorica és a burgonya ’’’álI-Pási szerződéskötésnek is. Több helyen az előadók keve- •e‘ beszéltek arról, hogy az ellenség is tudja, hogy § jól és időben végzett őszi munka erősiti a béketábor erejét. Éppen ezért minden erővel igyekszik gá'-olni a szántás-vetés menetét. Tehát dol- gazó parasztjaink az eddiginél fokozottabban, éberebben ügyeljenek 3 kulák legkisebb megmozdulására is. A kisgyüléseken ezzel a kérdéssel kimerítően kell foglalkozni minden egyes előadónak! Aranyodon a kulákok már arról beszc’nek. no^y minek a gépi szántás, de a dombos parcellákra fel se tűd mászni 2 traktor, szántson csak mindenki fogattal. Az értekezleten megjelentek egymásután szólaltak fel és rámutattak, hogy az elmúlt esztendőben is géppel szántottak Aranyodon és gazdag aratásban volt részük. Azért beszél a kulák. mert neki nem szánt a gépállomás traktora. Csömödéren 2 géppel való vetés iránt volt nagy érdeklődés, míg Muraszemenyén az ipari növények vetését fogadták szívesen és a megállapított keret felem&Ié- sét kérték, Megyénk dolgozó parasztsága értekezleteken megtárgyalta az őszi szántás-vetési munkákat
