Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-03 / 205. szám
nek forditva. A fagy kedvező hatásának biztosítása a szán tás minél nagyobb felületére ‘örekszünk, ezt azáltal érhetjük el. ha a barázdák szélessége 1.4-szer nagyobb, mint azok mélysége. Gyenge von tató erővel ezt elérni nem lehet. Ezért a gépi erőnek kihasználása az őszi mélyszántás minőségi feltételét jelenti, CÁ Minden gazdát érdekel Az őszi mélyszántásról A mi száraz éghajlatún! miatt a talaj vízkészletének gyarapítása és megóvása cél jából rendkívül nagy fontos ságga] bir az őszi mélyszántás nak minőségileg kifogástalan elvégzése. A jól elvégzett őszi mélyszántás eredménye a termésátlagok emelkedésénél mutatkozik meg a legjobban. Éppen ezért ügyelnünk kell arra. hogy az megfelelő mély ségbe és a legjobb minőségbe* legyen elvégezve. Az őszi mélyszántásnak célja elsősor ban a téli csapadék tárolása és 6 mellett a növények fejlődé séhez szükséges ásványi anyagok és sóknak feltárása, hogy ezáltal a növényzet minél több élet szükségletéhez nélkülözhe tétlen tápanyaghoz jusson. Ezt a feltárást végzi el a tél folya mán a talajba került nedves ség a fagy porha,nyitó és mák lasztó hatása. A fentiekből tehát következésképpen adódik az, hogy az őszi mélyszántással minél mélyebb talajrétege minél nagyobb felülettel te • szünk ki az időjárás viszont-ag ságainak, célunkat annál job ban érjük el. A barázdás felü let lehetővé teszi egy részt azt hogy a téli csapadék a talaj felületén el ne folyjék, hanenr a barázdák között a talaj al sóbb rétegébe behúzódjék. A nagyobb felület biztosítja részünkre azt. hogy tökéleteser átfagyva tavaszra hamúszerű, porhanyó. beérett termőtalajt kapjunk. Az őszi mélyszántás minő sége érdekében vigyázni kell arra. hogy a szántás az előző évinél, mélyebb legyen, mert ez a talaj életére és a gyökéi fejlődésére hasznos hatással van. Azokon a területeken ahoi a múlt évben végzet1 mélyszántás nem érte el a 2 —25 cm-t. a mull évj. szántásnál 3 cnrel mélyebben kell az őszi mélyszántást elvégezni. Azokon a területeken pedig ahol a szántás mélysége a 20— 25 cm-t már elérte, a káros- eketalp réteg keletkezésénél elkerülése végett arra kell tő rekedni, hogy a múlt évi' szán tásnál 2—3 cm-el mélyebben vagy sekélyebben -történjék a? őszi mélyszántás, de arra tőre kedjünk, hogy a szántás mélysége 22 cinnél sekélyebb sohase legyen. A jóminőségü Őszi mély szántás következménye, hogy a barázdahasábok jól át legye-1 mert ez adja a legtökéletesebb talajmunkát. A legmélyebben szántja fel a földet, tökéletesen fordítja r hangokat, igy a traktorral ősz szel mélyen felszántott talaj legalkalmasabb tápanyagfel táró munkát tudja kifejteni. A jó őszi mélyszántás nélkül 30—40 százalékkal alacsonyabb terméseredményeket érünk el, éppen ezért már most gondoskodjunk a gépi erő biztosit ásá ról és ezért sürgősen fordul junk e tekintetben is segítségért gépállomásainkhoz. H ja mitten barg: r()álasz a oálaszokui z idén tavasszed nyílt levélben felhívtam a nyugati írókat, hogy harcoljanak az egész emberiség kultúráját fenyegető uj háború ellen. A béke hívei a háború elleni küzdelmei a le.Q- emberibb, leg vitathatatlanabb követeléssel kezdték meg: Tiltsák meg az atomfegyver használatát. Felszólítottam■ a nyugati írókat, — írják alá ők is a stockholmi békefelhi- vást és kezdjék meg ezzel a harcot a háború ellen. Egyes nyugati írók egyetértettek velem és aláírták o stockholmi béke felhívást. Mások jónak látták ha nem m m danak se igent, se nemet. Az iró azonban nem diplomáin Az írónak tudnia kell igent is, nemet is mondania. Ha egyes nyugati írók mégis tiall- aatnak, én hallgatásukat azzal magyarázom., hogy -non dolkodnak, — .« tovább is várom válaszukat. Voltak azonban a kultúra képviselői között olyanok, akik határozott nemmel feleltek. T gy például 109 norvég iró nyílt levélben válaszolt nekem és azt mondják, hogy azért nem írták alá és nem is fogják aláírni a stockholmi béke felhívást, mert az csak az atombomba és nem a háború ellen irányul. Ez persze nem igaz. Levelemben azt javasoltam, hogy Ítéljék el az atombombát, mint a leg- szörnyubb, leg embertelenebb fegyvert. Miközben elítélem az atombombát, természetesen ezáltal nem fogom a közönséges robbanóbombákat védeni, sőt még az aknavetőket, de még az egyszerű puskagolyót sem. Azt mondtam és azt mondom most is, útját kell állni egy harmadik világháborúnak. Ä béke hívei ezt az atombomba betiltásán ah követelésével kezdték. Magától értetődik, hogy ez csupán az első lépés volt. De azt aligha tudja megmagyarázni a 109 norvég iró hogyan lehet megtenni az utat anélkül, hogy valaki az első lépést megtegye. Nem lehet azzal megtagadni az atomfegyver elitélését, hogy a háborút kell általában el ítélni. Nem lehet azzal megtagadni a stockholmi békefelhívás aláírását, hogy nem egy felhívást kell aláírni, hanem általában ellenezni kell az atombomba, használatát. Nem lehet megtagadni egy fontos lépést azzal, lioqy van ennél fontosabb is. Ez oktalanság, vagy képmutatás. . Jl ndre Chamson francia iró, aki többek között szintén válaszolt, azt mondja, hogy az íróknak harcolni kell az ellen, hogy két részre szakítsák a világot, hogy ne lehessen közösen kivívni az Igazságot. Ebben egyetértek vele. Azért is javasoltam és javasolom minden nyugati írónak, hoay csatlakozzék a stockholmi békef elhíváshoz, mert az atomfegyver betiltása megmenti az emberiséget a szörnyű pusztulástól, mert az atomfegyver betiltása; megváltoztatja nz egész légkört, lehetővé teszi az emberek számára, hogu a kölcsönös bizalmatlanság érzése nélkül beszélhessenek eszmei ellenfeleikkel, mert az atombomba, betiltása megkönnyíti a béke megőrzését. Sohasem akartam egész eletemet csupán egyetlen fegyver elleni küzdelemnek szentelni. még ha a legszörnyübb fegyverről is van szó, nem is azt javasoltam és nem is azt javasolom most sem Nyugat íróinak. Békeharcra hívom őket, hogy tiltsák be az atomfegyvert, szüntessék be Ázsiában a háborút, vessenek véget a, ,.hidegháborúnak“ és a növekvő fegyverkezésnek. Követeljék a világ minden országának kormányától és az Egyesült Nemzetek SzervezeOLVASTUK Rádió-banditák a mikrofon előtt A Béke Híveinek mozgalma sok kellemetlenséget okoz a newyorki rádiónak. Akárhogyan is iparkodik ez a hazugsággyár megrágalmazni és sárral megdobálni a békemozgalmat — a tényeken nem tud változtatni. Pedig az amerikai rádió mindent elkövet, hogy a háborús gyújtogatok és cinkosaik nevében rábírják a jóakarata embereket meggyőződésük megtagadására. Amerika Hangja — gazdáinak buzdítására — minap elhatározta, hogy „bomba szenzációt“ hajit hallgatói fejéhez. A rádió hivatásos rágalmazói azt állítják, hogy 12 ezer ember — se nem több, se nem kevesebb — visszavonta béke aláír ásót azért, mert a Pravda egyik száma állítólag felhívta, hogy a béke megvédése érdekében kövessenek el szabotázs-cselekményeket. A szenzációs hír szerzői nyilván arra számítottak, hogy „leleplezésüknek“ óriási hatása lesz. E feltevésükben aligha csalatkoztak. Mert szavaikraik rolóban óriási hatásuk volt. Leleplezték az imperialista hazudozó- kat, akik azt hiszik, hogy hazugságokkal eltántoríthatják a világ békeszeretö népeit a Szovjetunió vezette békeharc táborából. A valóság azonban az, hogy minden rágalom, hazudozás és fenyegetés ellenére az Egyesült Államokban is, másutp is egyre több ember áll a békeharcosok sorába. Oollárszaporitó gépezet Jack London könyveiben számos oldalt szentelt annak idején az amerikai „aranyláznak“. Most egy nj kór ütötte fel a fejét, — az urán-betegség, mely izgalomban tartja az amerikai nyárspolgárokatAz amerikai sajtó egyik-másik orgánuma most már rendszeresen foglalkozik azzal, hogy az egyszerű polgár miképen bukkanhat kellő mennyiségű urániumra, amellyel egyszerűen multimilliomossá válhat. Képes árjegyzékben arról is tudatnak bennünket, hogy az egyik cég már szériában gyártja azokat a zsebben hordható készülékeket, melyek segítségével bárki hozzáláthat az uránérc-kutatásához* „Tartsa ezt a kis gépet órájának világi tó mutatója felé. A fülhallgató recsegni kezd és a neonlámpa kigyuL Ugyanez történik, ba uránia-telep közelébe kerül. Ha a fülhallgató recsegni kezd, ez azt jelenti* hogy ön szerencsés flótás, akinek tízezer dolláros jutalom üti a markát“. — így buzdítja az uj készüléket gyártó cég Amerika polgárait a nagyszerű találmány megvásárlásáraAz ügyesen kihajított reklám-horogra ezer és ezer amerikai akadt fel. A tízezer dolláros jutalomról ábrándozva* sokszor utolsó 67 dollár és 50 centjüket számolták le az áruház pénztárában a csodálatos készülékért. Az uj készülék boldog tulajdonosai most aztán a zsebben hordható műszer segítségével kutatják, mi van mélyebben elrejtve az uránium-érc, vagy a beugrató kapitalisták lelkiismeretetétől. hogy kezdjenek tárgyalásokat a tartós béke megszilárdítása érdekében. Mert még nem késő■ Még útját lehet állni a háborúnak- Tegyük félre azokat, akik pestis-bolhákhoz, vagy kolorádó-bogarakhoz kötötték sorsukat! Tegyük félre a rosszakaratú és kishitű embereket. flf inden becsületes nyugati írónak a béke többi hívével együtt meg kell mentenie az emberi életet, Icultu- rát és jövőt. Az idő sürget. Mindenkinek választania kell, hogy ki mellé áll! Félmillió szeretetcsomag A koreai szeretetcsomag- akció mind szélesebb körben terjed az egész országiban, bizonyítva a magyar dolgozók szeretekét és együttérzését a hős koreai szabadságharcosok iránt. Eddig 515.949 utalványt vásároltak; a biidapesti kerületek 261-847, a nagyüzemek 87-241 és a megyék 166-855 darabot. R. PALME A „NYUGATI CIVILIZÁCIÓ“ VÁLSÁGA* „Az angol polgáruk úgynevezett szabadsága a gyarmatok elnyomásán alapszik.“ Engels: Levél Marxhoz. 1856 május 23. A gyarmati rendszer válsága nemcsak a gyarmati országokban fennálló helyzetet változtatta meg. Megváltoztatta a helyzetei az imperialista országokban is. A nyugati uralkodók leplezetlen ijedelemmel tekintettek az Ázsiában már diadalmaskodó és Afrikában ébredező gyarmati felkelés és felszabadulás áradatára és felismerték mennydörgésében imperialista rendszerük élősdi gazdaságának és a „nyugati civilizációnak’' halálharangját. „A távolkeleti front1' cimmel a Times egy vezércikkében 1949 március 1-én a következőket irta: „A Kelet-Ázsia egészében lejátszódó forradalmi mozgalmak. ímelyek elharapóztak Észak- Kinától le Indonéziáig, isméi •szakra Malájáia és a burmai dombokig, megváltoztatták a üt lág sz’tratégiai és politikai tér* Részlet R. P. Dutt; „A brit birodalom válsága" cimü könyvéből, képét. Közel egy milliárd ember sora függ tőlük. Az a tény, hogy e mozgalmak élén kommunisták állnak, vagy vezetésüket magukhoz akarják regadni, legalább annyira veszélyezteti Nyugat biztonságát, mintha Afrika lázongana .“ Ugyanez a vezércikk durva nyíltsággal kimondja: „Kelet- Ázsia Nyugat-Európa egyik fő bázisa" — ez a dolgok kissé különös beállítása földrajzi és demokratikus szempontból, de teljesen érthető az imperialista gazdaság szempontjából. „Az ázsiai területen lezajló zavargások . . veszélyeztetik a gazdag nyersanyagkészleteket, amelyekre Angliának, Francia- országnak és Hollandiának oly égető szüksége van. Országunk a sterlingterület dcllárfölöslegé- nek tetemes részét szerezte Malája által a háború előtt termelt évi félmillió tonna, gumi hói. a 60.000 tonna ónból, a burmai rizsből, ásványokból.- épületfából“ A New-York Times genfi tudósítója 1949 január 11-én szintén hangsúlyozta * gyarmati uralom nélkülözhetetlenségét a nyugateurópai újjáépítés számára: ,,Európa magas életszínvonala bizonyos mértékben feltétlenül az Ázsiában és Afrikában rendelkezésre álló nyersanyagoktól és olcsó munkaerőtől függ“ A második világháború kimenetele mélységesen megváltoztatta az imperializmus erőviszonyait, A volt japán és olasz birodalom felbomlása Németországnak, mint imperialista hatalomnak letűnése, a keleteurópai népi demokratikus államok kiszakadás^ az imperialista láncból, mindez azt jelentette. hogy az imperializmus területe leszűkült. A fennmaradt imperialista hatalmak — az USA es Nyugat-Európa —1 csökkent területén az erőviszonyok gyökeresen megváltoztak. Nyugat-Euró- pa régi gyarmati hatalmai nagymértékben meggyengültek. Dutt elvtájs a továbbiakban kitér a háborús veszteségekre Európa keleti és nyugati részén, majd kiemeli a gyors újjáépítést Kelet-Európában dollár- segítség nélkül. Megállapítja, hogy a nyugateurópai országok válságának oka a gyarmati rendszer válsága, ami dollár- válság képében jelentkezelt. Ezután igy folytatja: A Marshall-terv volt hivatott a válság külső formáját, a dollárválságot, gazdasági függőség árán ideiglenesen megoldani. A Mashall-terv sem vök
