Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-27 / 225. szám

fjjabb fasiszta- knlák­bandát tartóztattak le Zalában Tóth Gyula, a hírhedi MTP-vesér, nyila» Baross Szövetségi diszelnök és rokonainak lakásán 1700 meter szövetet, kartont, lepedővásznat találtak — Lebukott a zalaegerszegi < feketéző „császár“ is Kemény kézzel sújt ic népi demokráciánk vasökle megyeszer- te dolgozó népünk ellenségeire, a feketéző, árurejtegetö és hábo­rús rémhíreket kovácsoló spekulánsokra. Ezek az elmúlt rendszer idején munkásaik verejtékén megzsirosodott kizsákmányolok hatalmas készleteket vásároltak fel a dolgozók elől -élelmiszerből és más közszükségleti cikkekből.. Amint vallomásukból kitűnt, céljuk a vásárlási láz eszeveszett fokozásával a gazdasági ellátás megzavarása volt, Az egerszegi szódavizgyáros Hegyiné ténsasz- szony például 88 kiló zsírt rejtegetett odahaza, de ő volt a leg­véresebb szájú uszitó és rémhír terjesztő a Husbolt NV előtt, ami­kor már megkapta harmadizben is a szükségleten jóval felüli mennyiségét, hogy „disznóság, hét számra nem ehetik az ember ma már egy jóizü zsíros ebédet;“ Mindezt azért cselekedte, hogv pánikot idézzen elő. Az üzletébo1 elvonta a dolgozók elől a cukrot nagyobb mennyiségű szappant. Azonban őrá is lecsapott a dol­gozó nép ökle: őrizetbe vették. Hegyi József szikvizgyáros oün- listájának az összeállitása még lapzártakor tart. Igazságos, kemény ítéletet! Megyeszerte nagy megelégedés­sel szereztek tudomást a dolgo­zók. népi demokráciánk, alkotó békénk eme gyűlölt ellenségeinek leleplezéséről és követelik a leg- kiméletlenebb megbüntetésüket. ,Őrködjék a mi hatóságunk to­vábbra is ilyen féltő gonddal nyugalmunk felett. Leplezze le élelmiszer- és közszükségleti ellá- ‘ásunk minden egyes rendzavaró iát, a háborús rémhírek terjesz tőit és a sorbanállás megszerve­zőit! És mi további jó munkánk­kal, éberségünk fokozásával tá­mogatjuk munkájukat" — mond­ta Kovács Jánosné Bethlen-utca. háziasszony a megyeszékhely dől gezóinak nevében. Demokratikus igazságszolgálta­tásunk felé pedig Járfás József zalacsébi dolgozó paraszt a me­gye valamennyi dolgozójának ne­vében szólott: „Úgy bánjanak et ezekkel a gazemberekkel, hogy a többi hasonszőrűeknek is végleg elmenjen a kedvük minden spe­kulációtól és rémhírterjesztéstől Igazságos, a legkeményebb itéle tét várjuk!“ Vontatottan halad a megyében az ősziek vetése Lakásukon mázsaszám állt az élelmiszer, de sorbaállást szer­veztek, lázitottak- uszítottak népi demokráciánk ellen. Kíméletle­nül eltiporja azonban dolgozó népünk a békénkre, építő munkánk megzavarására törő belső ellenségeket. Bíróság elé állítja őket és pél­dás ítéletévé* demokratikus igazságszolgáltatásunk úgy bánik el ezek­kel, mint ahogy a nép ellenségei megérdemlik. Hatalmas értéket vont el a nép ellensége a dolgozók elől íme a díszpéldányok egyikének gyűlöletes portréja: Tóth Gyula, zalaegerszegi konfekció-üzemtu- lajdcnos, textilkereskedő. Az Im- rédi-féle csodaszarvas-mozgalom zalai főkorifeusa. Ott éktelenke­dett a fasiszta Baross Szövetség megyei vezetőségében is, kebelba­rátjával, Kokas nyomdatulajdo­nossal. Mindszenty hű csatlósa. Állandóan 16—18 alkalmazottal dolgoztatott. Jelenleg is 6 alkal­mazottat zsákmányol ki. Egyik­nek például 5159 forint munka­bérét csak birósági közbelépésre fizette meg — felében, harmadá­ban! Üzletében áz árukészlet egyre inkább összezsugorodott :az utóbbi időkben, holott hatalmas csoma­gokkal megrakodva tért haza vi­déki kőrútjairól. Mégis egyik napról a másikra kiürült a bolt. Előkerül a karton is végszámra Mint a fábaszorult féreg, úgy acsarkodot.tr ,.Meg kell döglenem, mert a „becsületes kiskereskedőt“ az úgynevezett demokráciában már'nem szolgálják ki/’ Szidta a dolgozó nép hatalmát,­Közben a rokonság és a saját házának padlására, pincéjébe, a szőlőhegyének présházába vándo­rolt mintegy 1700 méter szövet. Egyik ilyen házkutatás során a hatóság emberei rámutattak égy hatalmas csomagra. — Kérem — mondta fogvacog­va ez a kétlábú hörcsög —. az iparhoz szükséges bálésáru van benne. Kiderült, hogy párszáz méter lepedővásznat tartalmazott a ba­tyu. A másik helyen, a Jánka- hegyi villában végszámra feküdt a karton. És csodálkoznak a megye egy­szerű falusi dolgozó parasztasszo­nyai, hogy ezt az anyagot nem tudták beszerezni annak idején. Hát itt van, ezek a fasiszta gaz­emberek, ezek vonták el a köz­forgalomtól! Azt is tudnunk keli erről a megveszekedett hétpróbás fasisz­táról, hogy a nyilasvilág idején csak olyan alkalmazottal dolgoz­tatod, aki „Kitartás testvér“-rel köszöntötte üzemében. WO tojás, zsír bödönszámra a jobboldali szoedem rejlekén A Peyer-nevelte jobboldali sza- ci áldemokrata, Miklós Sándor, Zalaegerszegen az olaji város­rész hirhedt „fekete császárja’1. Világéletében harácsolásból élt. Ezeket az „apróságokat“ — mutatott a házkutatás során nap­világra került hatalmas mennyi­ségű élelmiszerre — azért gyűj­tögettem csupán, mert 18 hónapos kislányomra gondoltam. Lássuk csak, micsoda feltűnően „gondos családapa" ez a feketé- zésért már többizben lezárt hará­csoló. Kezdjük ott, hogy meszes- vizben őrzött 470 darab fojést. És hogy biztosítsa csemetéje részére a józan derűlátást, hát tartalékolt 75 liter pálinkát is néhány demi- zsonban, három hordóban 280 li­ter nemesmuskotály bort, 10 kilós papirzsákokban kocka- és kris­tálycukrot. Majd stafirunk is kell a kicsinek — gondolta — és párszáz darab Horthy-féle ezüst 5 pengőst is kuporgatott. Egy fasiszta időkből származó hangle­mezen ott volt a dal: „Hogyha visszajöttök megint, még az ég­bolt is csókot int ■. y „Összeverejtékezett“ 30.000 forintos ház Ezt ugyan a vele egyhuron pen- dülő jobboldali szociáldemokraták.; népünk gyűlölt ellenségei a kül­földi imperialisták ügynökei hiá­ba várják. Miklós ur felé sem az égbolt int csókot, hanem ő int­het búcsút a letűnt spekuláns időknek. Ha netalán megfájdulna a feje. az elrejtett 270 gram aszpirin ki­húzza a csávából. Az üzleten ki- vüli helyiségekben, a tavaly „ne­héz verejtékkel szerzett“ 30 ezer forintos házában a tűzkőtől a ka­tonai térképig, külföldi valutától a félvég szalonvászonig, fasiszta könyvekig összehordott mindent. Szervezték a sorbanállást Kilószámra a zsír, mázsaszám a liszt. De oda állt a Husbolt NV-hez a felesége, hogy pánikot idézzen elő, odasugta a szerve­zett sorbanállóknak: „háború lesz, gondoskodjatok ijiindenről!‘’ Feljebbcsavarta a lámpa kanócát. Egyet hunyorított a hirtelen tá­madt világosságtól, aztán maga elé terítette az asztalra az újságot és olvasni kezdett. Először a Koreá­ból érkezett hadijelentéseket nézte meg, aztán áttért Visinszkij elvárs felszólalására az ENSz közgyűlé­sén. Sűrűn bólogatott az olvasot­takhoz, de néha a bólogatás rossza­id fejcsóválásba ment át. Egyszer még ki is fakadt: — Itt van-e, hogy a fene . .. harapta el a szó végét, ahogy felesége rosszaló te­kintetével találkozott. Néhány nap ja kicsit ingerült volt köztük a han­gulat, mivel nem hajlotf felesége szavára és kötötte az ebet a karó­hoz, hogy ő ugyan nem lép be a közösbe. Egy kicsit fájt is neki, hogy összekoccantak, de mikor ez a Varga Istvánná úgy telebeszélte a fejet, teljesen elijesztette a tszcs- től. Tovább olvasott, de egyre inge­rültebb lett. Nem tetszett neki. hogy újabb milliárdokat szavaztak meg Amerikában a fegyverkezésre. Két világégést szenvedett végig. Most is végiglúdbőrözött rajta a A begyűjtés és betakarítás üteme sem kielégítő A letenyei járás különösen igyekezzék az őszi árpavetéssel Az őszi munkálatok során a hétfő reggelig- beérkezett jelentések alapján a lenti já­rás került az élre. Az őszi árpa vetését 220 százalékban teljesítették a járás termelő­szövetkezeti csoportjai. Az egyénileg dolgozó parasztok is szívesen vetették a járás­ban ezt az úttörő 7iö vény féle­séget. A gyakorlati tapaszta­ltok meggyőzték őket. hogy a tavaszi árpánál lényege sen nagyobb terméshoza­ma van az őszinek­Állami gazdaságaink szep­tember 20-ra. a miniszterta­nácsi határozatban előirt ba­táridőre 101 százalékban tel­jesítették az őszi árpa vetési dőirányzatát. Példát mutatnak állami gazdaságaink A megye átlagtelj esitése hétfőn reggel 83 százalék volt. Az elmúlt két napban nagy lendülettel indult meg megye­szerte a munka, különösen a letenyei járás területén, ahol a termelőcsoportok vetésered- mónye csak 35, az egyénileg dolgozó parasztoké 21 száza­lék volt. Példát mutatnak a rozsve­tésben ismét állami gazdasá­gaink. Előirányzatukat máris 100 százalékban elvégezték. A tei'melőcsoportok üzemi párt- szervezetei maguk sem vették komolyan ezt a kérdést és ennek a következménye, hogy v'-ldául a letenyei járásban feltű­nően gyenge az előirány­zat teljesítése: 2 százalék! V becsehelyi ..Rákosi“ terme- ’ "szövetkezét viszont eddig 18 holdat vetett< el, a szentliszlói 17 holdat. Viszonylag jól ha­lad a miyika Szécsiszigeten és Mikekarácsonyfán. Párt és tömeg szervezeteink az őszi árpa és a rozs vetés­tervének teljesítését tekintsék harci feladatnak. Az Ígéret még nem elégi Nagyobb gondot . fordítsanak a DéFOSz aktívák a dolgozó parasztság politikai felvilá­gosítására. 'Magyarázzák meg, hogy mennyire előnyös, ha most a napsütéses őszi időben jól -megázott földben vilién a vetőmag. Újabb esőzések jö­hetnek. amik megint csak visz- szavetik a. munkát. Majdnem minden község dolgozó parasztsága vállalta, hogy a tanácsyálasztás ün­nepnapjára mindenféle őszi vetéssel végeznek. Minden ígéret azonban csak annyit ér, amennyit abból megvalósítunk. A szálastakarmány begyűj­tése egyre fokozódó ütemben tart. Zalalövő inintaközség és Zalaegerszeg város eddig elért eredményei messze kimagas- lanak. Megkezdődött a cukorrépa szállítás is A betakarítás jobb ütemben i folyik mint a vetés. A kuko­rica törése 78 százalékban, a < szárvágása 60 százalékba c történt meg. Legjobb a lenti, járás 85 százalékos eredmé­nyével. A lenti és a letenyei járásban befejeződött a nap­raforgó szedés. A vágása át lúgosán a megyében 72 száza­lékot mutat. Vontatottabb n burgonyaszedés üteme: a me­gyei átlag 32 százalék. Meg­kezdődött a cukorrépának • földekről történő szállítása ü. a cukorgyárak által megadni! ütemterv szerint. Huszonegy■ iÜkén Zalaapátiban történi meg az első rakodás. Végeredményben az a teen­dő, hogy megyeszerte fokoznunk kell a felvilágosító mun­kát a gabonabegyüjtés. az őszi árpa. rozs és a bu- zavetés fokozott teljesítése érdekében. különösen a: burgonya szállí­tási szerződéskötésre keli na­gyobb gondot fordítanunk! Az őszi mezőgazdasági mun­kálatokban az utolsó helyen kullogó letenyei járás dol­gozó parasztjai fokozzák a munkaverseny lendületét, hogyha szégyenletes utolsó helyről a verseny élére kerül­hessenek. Békemüszakot szervez az egerszegi víllanyfelep békebízoftsága A zalaegerszegi villany telep béke­védelmi bizottsága az üzem dol­gozóival történő megbeszélés alap­ján minden héten egyizben — szerdán — békeműszakot rendez. Ezen a napon még a munka megkezdése előtt, rövid megbeszé­lést tartanak, megvitatják az elő ző napi munka tapasztalatait és a bekeműszak sikeréért fokozott lendülettel állnak munkába. A versenybe bevonják a telep min­den dolgozóját s vállalják- hogy a békeműszak keretében rende­zett normájukat 150—190 száza­lékra teljesítik. „Ezzel a munkánk­kal mi. a zalaegerszegi villanyte­lep dolgozói a békét akarjuk erő­síteni — írják vállalásukban - és tudatában vagyunk annak hogy a termelésben elért minders újabb győzelmünkkel a Szovjet­unió vezette 800 mirliós békéié - bort erősítjük.“ „Hiszen a bekérő! van szó" hideg, ahogy eszébe jutott egy-két háborús ..élményt. Ránézett a fiá­ra — hát neki is két háborút kell átélnie, és kérdés vájjon átélné-e a harmadikat. Fia is észrevette apja borongás hangulatát. — Na, mi rosszat ol­vasott? — kérdezte gyengéden. — Nem akarnak az°k odaát a bő. rükben maradni. Vér kéne már me­gint nekik, hogy újból dagadtra keressék magukat. A szegény em­ber meg csak dögöljön. Tudom, az anyjuk keserűit, a múlt háborúban is így volt. Mi-kint a fronton éhez­tünk, fáztunk, hulltunk, mint a le­gyek — a kulák, a földesúr, a gyá­ros^ azok Ttieg húzták a sápot a mi szenvedéseinkből. — Más ám most már a világ apám — szólalt meg a fiú—. Per­sze a pofájuk nagy nekik odaát, még fenik is a kardokat, de rajtunk is múlik ám, hogy megfékezzük-e őket. Tóth István szerette a fiát, most is figyelmesen nézett, ahogy ma­gyaráz, az meg folytatta tovább. — Minden attól függ, mennyire le­szünk egységesek, hogyan tudjuk erősíteni magunkat. Látja, a Var- gánénak hitt, aki a lenti pap befo­lyása alatt van. Elhitte neki, hogy a szövetkezetben nem lesz betevőnk se, így meg a 15 holdunkból csak megélünk valahogy, mint eddig. Pedig őbelőle az ellenség hangja beszélt, mert csak nekik nem érde­kük, hogy mi közösen gazdálkod­junk, többet termeljünk, erősítsük népi demokráciánkat. Minden dol­gozó paraszt a békét erősiti azzal, ha rálép a szövetkezés útjára. — Látod — kontrázott az asz- szony is —.Te is a békét akarod, de mit tettél addig az érdekében? Az ellenség szavára hallgatsz, de a béke az kéne. Nem elég ám azt csak kívánni. Harcolni is kell az érde­kében. — Jól van no — szólt engedéke- nytbben Tóth István —, hisz én csak a ti érdeketeket akartam nézni. — Hát pedig ha csak azt nézi, akkor írja alá sürgősen a belép st — töri ki fiából a kívánság —. Nemhogy nem jelent ez áldozatot a békéért, de sokkal jobb sorunk is lesz. Úgy mondják, 30 forint körül lesz egy munkaegység a csoportba:'. Ha már ebben az évben otf dolgoz­tunk volna, ugyanannyit mint a sa­játunkban, legalább mégegyszer annyit kerestünk volna, mint így' Hisz akkor is a miénk lesz u W sőt akkor lesz csak igazán a miénk. Nem is csak 15 hold, hanem mind. ami a csoporté, az a miénk is les:. Másnap este boldog örömmé ! tor­pant be a gazda: — Na ar.szonv. egy téglát én is betettem ta béke bástyájába, aláírtam a belépést De ezen a napon nemcsak Tóth Istvánék 15 holdjával és 5 marrá jával erősödött a lentihó polcai „Dózsa Népe‘‘-tsz. Amig az ember odajárt, az asszony is dolgozott, kó­rom új tagot szervezett be. Hiszen a békéről van szó. ■ . (b. z.) Szerda. 1950. szept. VI.

Next

/
Thumbnails
Contents