Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-27 / 225. szám
Az amerikai agresszorok belgrádi védő Az Egyesült Államok kormánya az ENSz kék lobogója alatt elkövetett véres gaztettei fedezésére .és igazolására, s egyszersmind provokációs célokból mindenképpen igyekszik felhasználni bábjait, köztük a belgrádi. fasiszta diktátort . is. Amit Austin, az amerikai ,.totális diplomácia“ képviselője hosszú időn át nem tudott bebizonyítani a Biztonsági Tanácsban. azt most Tito. az imperialista lakáj próbálja bebizonyítani a jugoszláv népnek. Az amerikai beavatkozók e védügy- védje a napokban nyilatkozott a nemzetközi helyzet kérdéseiről és azt állította, hogy az . északkoreai név harca a, délkoreai név ellen nem hozza meg a kiránt eredményeket, és nem adja meg az országnak a függetlenségetAkárcsak Austin, a belgrádi főkolompos is azt próbálta bizonygatni, mintha két koreai nép lenne, amely egymás; ellen harcol, s az északkoreai . az agresszor- Akárcsak Austin, a provokátor Tito sem emlékezett meg egv Szóval sem arról, hogy a békés koreai nép ellen milyen véres gaztetteket követnek . el az amerikai katonák és tisztek. hogyan dobják le amerikai repülőerődök ezer és ezer tonnányi gyilkos rakományukat a békés koreai városokra és falvakra, s a tenger felől hogyan lőnek, koreai területre az amerikai hajórajok. Tito és Gyilasa hazudósásai Tito és> cinkosai helyeslik. az amerikai intervenciót, fasiszta provdg (indájuk pedig a koreai események magyarázatában szigorúan az^ USA külügyminisztériumának utasításaihoz tartja magát. Nem- ég úgynevezett „békevédő kongresszusthívtak össze, hogy imperialista gazdáikat békés“ szerepben tüntessék fel és pacifista szószátyárkodásukkal elaltassák a jugoszláv nép éberségét. A kongresszuson beszédet mondott Gyilasz, Tito segédje a propagandaügyekben és képmutatóan ezt mondta: „Nincs a világon kormány, amely kifejezetten és nyiltan a háború mellett volnaA A hivatásos csaló és hazudozó érthető okokból hallgatott az USÁ kormánynak agresszív koreai cselekedeteiről, valamint arról. hogy az Egyesült Államok kormánya nyílt felhívásokat bocsátott ki uj véres háborúra. Éppen abban a pillanatban, amikor Gyilasz a pacifista szerepét játszva azt bizonygatta, hogy az imperialisták ,,a világot nem fenyegetik . háborúval.»Amerika Hangja“ a népek fizikai megsemmisítésére bujtogatott, mivel nem akarnak meghajolni a jenkik előtt; az amerikai bombavetők pedig egész koreai városokat és falvakat töröltek el a föld színéről, gyilkoltak gyermekeket a bölcsőkben, öregeket imádkozás közben, férfiakat és nőket a munkapadok és gépek mellett. Hitler nyomdokain Ki ne látpá tisztán, hogy a belgrádi úgynevezett ., békevédő kongresszus“, amelyet a háborús gyújtogatok cinkosai hívtak össze, sajátos ködfüggöny, amelynek az volt a hivatása. hogy palástolja az imperialista agresszorokat. Ki ne látná világosan, hogy Ti- toék prédikálása arról, hogy nincs háborús veszély, csupán egy cél érdekében történik: gyengíteni a földkerekség névéinek békeharcát. „Béke és háború kérdéséről dönteni a kormányok dolga. nem a névokéf1 — üvöltötiék Titoék a koreai események küszöbén. A fasiszta Tito- klikk — a hitleri vroyaganda nyomdokait követve — nem tud belenyugodni abba, hogy a háború és béke kérdésének eldöntése többé már nem a kormányok monopóliuma. Ma valamennyi kontinens névéi békére vágynak és harcolnak a békéért. Ä béke szó ugyanúgy kizökkenti lelki egyensúlyukból az amerikai imperialistákat. akik most nyílt háborús konfliktusokat robbantottak ki rabló terveik megvalósítására, mint a jugoszláv fasisztákat, a háborús gyújtogatok. tevékeny cinkosait. Ezért tiltották meg a jugoszláv népnek a stockholmi békefelhivás aláírását, s propagandájukban a felhívást felszínes és felesleges kezdeményezésnek'1 tüntetik fel. Pussta t,rokonssenv99 Tito és társai amerikai gazdáiknak. a népek szabadsága megátalkodott ellenségeinek segítségére sietnek. Még augusztus elején jelentette az United Press, hogy magas- állású jugoszláv személyiségek arról biztosították Allent, az USA belgrádi nagykövetét, hogy rokonszenveznek az amerikai terjeszkedők koreai céljaival. Rokonszenveznek, többet ugyanis nem tehetnek, mert Jugoszláviában kiéleződtek a belső ellentmondások. növekszik a jugoszláv nép felháborodása a fasiszta klikk ellen. A dolgozók széles tömegei egyre határozottabban fordulnak ^ szembe a fasiszta kormány áruló politikájával — azzal, hogy Jugoszláviát az imperialisták katonai hídfőjévé változtassák. A béke híveinek hatalmas mozgalma, amely határozottan elitéli és leleplezi az amerikai agresszorokat, a szabadságszerető jugoszláv népnek még több erőt és bátorságot ad a fasiszta kormánykörök, az imperializmus zsoldosai ellen vívott harcra. * a Ünnepi est az Operaházban Bartók Béla emlékezetére A Népművelési Minisztérium és a Magyar Zeneművészek Szövetsége Bartók Béla halálának ötödik évfordulója alkalmából hétfőn ünnepi estet rendezett a Magyar Állami Operaházban. Az ünnepség Kodály Zoltán elnöki megnyitójával kezdődött, — Szomorú és felemelő alkalom gyűjtött ma bennünket egybe — kezdte- beszédét Kodály Zoltán —, Szomorú, hogy egy művészt alkotó ereje teljességében ragad el a halál, felemelő, mert csonka élete is olyan gazdag termést hagyott ránk, hogy alig tudjuk áttekinteni, hogyan éljünk vele mindnyájunk javára. Abból az emberfajtából való, amely örök elégedétlenéégtől hajtva mindent meg akar változtatni, mindent szebbé, jobbá akar tenni, amit csaér a földön talál, Bartók müveiben megvan az a titokzatos eleven éltetőerő, ami hiányzik sok, külsőre hasonló műből, — Nemcsak Liszt Ferenc idején, hanem még a mi pályánk indulásán Is. két Út közt kellett választani a magya’ zenészeknek: itthon ckar-r dolgozni, vagv külföldön. Sokam választották az utóbbit. Bartókot is kísértette a külföldi siker, de erős hazafias érzése győzői A és már 22 éves korában, '’’A egy levelében: „Én részemről egész életemben minden téren és ■ enden módon egy célt fogok szol- fölnii a magyar nemzet és a magyar haza javát". — A magyar zeneszerző nem te- . ette azt, hogy egyszerűen beült- rdt. 1950. sscejpt. 27. a szobába és írta egyik művét a másik után, 1867 után a magyar műzenei kísérletek elfordultak a néptől, nem folytatták a reformkor nagyszerű lendületét, A zeneélet főképp idegen művekből táplálkozott, A magyarság tömegeinek egyedüli tápláléka a cigányzene volt. Ilyen elemekből egy, a magasabb zenét óhajtó és tápláló közösséget csak úgy lehet teremteni, hogy a müveit réteget zeneileg magyarrá, a magyar tömegeket zeneileg műveltté kell változtatni. A nép zenéjében való elmélyedés megmutatta, hogy él még itt egy régi, eredeti, értékes, csak fejlődésében megrekedt kultúra, amire lehet magasabb művészetet építeni, Látva a falu népét, az ott kallódó tehetségeket és friss életerőt, feltetszett előttünk egy, a népből újjászületett, művelt Magyarország képe. — Ennek megvalósítására rá-» szántuk életünket. Bartóknak is — mint minden nagy mesternek — vannak alkotásai, amelyeknek járatlan, sőt járhatatlan útjait csak a beavatottak tudják követni, azok sem fáradság nélkül. Bartók diadalmas hazatérésének feltétele a zeneileg művelt ország. Ennek munkálására kell összefogni minden tényezőnek. Művészete mind nagyobb méretekben jut el azokhoz, akiktől ered, a dolgozó néphez. Népünk egyre inkább megérti Bartók művészetét. Ez jelentősen hozzájárul az igazi magyar zenekultúra kifejlődéséhez — fejezte be beszédét Kodály Zoltán, Ezután Szabó Ferenc, a Magyar Zeneművészek Szövetségének ügyvezető elnöke mondotta el emlékbeszédét, majd megkezdődött az ünnepi Bár- tók-est zenei műsora. Közszemlére (eszik a választói névjegyzéket szeptember 27-én, 28-án és 29-én A helyi tanácsok választásához szükséges végleges névjegyzék szeptember 26-ra elkészült. A névjegyzéket 27-én, 28-án és 29-én réggé] 8 órától este 8 óráig, városokban a városi tanács végrehajtóbizottsága. községekben az elöljáróság hivatalos helyiségében közszemlére teszik. A tanácsválasztás során csak az szavazhat akinek neve a névjegyzékben szerepel, ezért mindenkinek érdeke, hogy a névjegyzékbe való felvételéről meggyőződjék. ® Az á választó- akit végleges névjegyzékbe felvettek, de lakóhelyéről szeptember 22-e előtt el költözött, a következőképpen kérheti az uj lakóhelye szerinti névjegyzékbe való átvételét: szeptember 27-től október 2-ig a régi lakóhely szerint illetékes városi tanács végrehajtóbizottságától, községekben az elöljáróságtól tanúsítványt kér arról, hogy ott a végleges választói névjegyzékben szerepelt. Ezzel a tanúsítvánnyal uj lakóhelyén az átírást azonnal elintézik a városi végrehaj főbizottságnál, községeknél az elöljáróságoknál. Nemeth István söpöri kozeppa- raszt mindig a nép ügyét szolgálta. A felszabadulás óta különösen szívesen segített, ha a demokrácia építéséről volt szó. Munkáját példamutatóan végezte el 12 hold földjén. Még 1945-ben választották meg a falu dolgozói a falu tarájának. Biztak benne. Tisztelték. Megismerte a falu, megszerette, ö is ismer mindenkit. Az 1949-es biróválasztáskor is ráadták % szavazatot. így vezeti irányítja öt éve a községet. A gabonabegyüjtésben, is 'az elsők között volt. A neve a dicsőségtáblára is felkerült és most az őszi munkálatok során a búzáját veti. Mint a békebizottság elnöke, aktivan kiveszi részét a békeagitációbóL A koreai szabadságharcosok részére végzett gyűjtésben jó munkát végzett. Legszebb feladat: eredményeinkről beszélni így érdemelte ki, hogy a helyi tanácsba jelölte a népfront bizottság. Nagyon büszke erre a megtiszteltetésre, de ahogy beszédjéből kivesszük, nem eiégszik meg ennyivel. így mondja: — Nagy megtiszteltetésnek veszem, hogy jelöltek a tanácsba. Tudom, hogy ez a jó munkám eredménye. De ennél még többet akarok elérni. A legtöbbet. A továbbiakban igyekszem kiérdemelni, hogy a Párt méltónak találjon a tagjelöltségre. Ha ez sikerült, akkor teljésül legfőbb vágyam. A mostani agi- tációs munkám is ezzel a gondolattal kezdem el. Higyjék el. legszebb feladat a mi eredményeinkről beszélni. A községben nagy izgalommal készülnek a tanácsválasztásra. Erről folyik a szó, a vita, bármerre is járjunk. „Bizalommal szavazunk rák* Kustor János 4 holdas kispa- raszt arról beszél: Németh István megérdemli, hogy jelölték a tanácsba. — Én mondom, hogy, akár mint elnök is megállná a helyét. Bebizonyította ezt öt éven, keresztül. Én mindenesetre az elsők között leszek, aki ráadom a szavazatom — De icy vélekedik az egész utca. Mindenki csak jót mond róla. Borda Ferenc 3 holdas kispa- raszt is legnagyobb megelégedéssel nyilatkozik Németh Istvánról: — Én igazán jól ismerem gyerekkorától fogva. Együtt nőttünk fel. Derék, talpraesett ember. Mindig a dolgozók érdekeiért harcolt. Odavaló a tanácsba. Nem csalódunk benne. Népszerű ember a fiatalok táborában is Németh bácsi. Sípos László DISz-fiatal azt bizonyítja, hogy a fiatalok is Németh Istvánra szavaznak, mert az ifjúsági szervezetet mindig támogatta munkájában. Azt. hogy helyiségük van, nagyrészben néki - köszönhetik. De mindenki tiszteli, becsüli a faluban. Úgy mondják: — Németh Istvánnak továbbra s ott kell lennie a falu vezetői között, mert a mi ügyünkért dolgozott eddig is. Ezért szavazunk rá bizalommal. Kevés a száritószin, sok az elszállitatlan tégla a molnári téglagyárban Az esőzés következtében tönkrement a molnári téglagyárban 100 ezer darab nyerstégla. A nyerstéglát nyiltszi- nen szárították, mivel a fedett száritószinek a megnövekedett termelés következtében megr tebek. Ebben a gyárban nem tartott ■ lépést az államosítás utáni munkaverseny következtében duplájára emelkedett termeléssel a száritószinek számának növekedése. Ez vezetett a körülbelüli 4 ezer forint értékű tégla megsemmisüléséhez. Ez az egyik hiba, amelyet sürgősen ki kell javítani és megszaporitani a fedett száritószinek számát. A másik hiba . amely nem elszigetelt molnári jelenség, hanem csaknem minden téglagyárunkban mutatkozik, az, bogy lassan minden talpalatnyi helyet elfoglal a kiégetett, el nem szállított tégla garmadája. Molnáriban közel 600 ezer kész tégla, a kanizsaiban 1 millió várja felhasználását. Az illetékesek figyelmébe ajánljuk ezt az igen fontos problémát. mert azonkívül, hogy a forint forgási sebességét lassítja, a termelés további menetét veszélyezteti. Sürgősen kell találni megoldást, ami a felgyülemlett tégla felhasználásról intézkedik. Azon légy főleg, hogy más is tanuljon tőled Harmincadik újítását adta be az elmúlt napokban Fonó Ma tyás elvtárs, a nagykanizsai fütőház kiváló főmozdonyvezetője,, akinek nagyjelentőségű újításait az ország számos mozdonyvezetője használja már mozdonyán. Népszerű és ismert ember most már mindenütt Fonó elvtárs, munkástársai szeretik, megbecsülik hiszen azért dolgozik, hogy minél inkább megkönnyítse, segítse a mozdonyvezetők munkáját, vigye előre a szocializmus épülését- a vasút vonalán. A közelmúltban öreg emlékeket felelevenítő levelet hozott a posta Fonó evtársnak. Egy öreg, 70 éves volt mozdonyvezető üdvözölte Barcsról, az akivel valaha együtt .masinázták“ be az országot, Fonó elvtárs mint fiatal tanuló mozdonyvezető, Hcincz Antal, mint élcsszemü masiniszta, aki tanította társát. Most egy kis verset irt fiatalabb társához. Pár sor a versből: „Úgy érzem nekem is közöm van hozzád, tőlem tanultad a vezetés alapját. Mutasd meg, ki a legény a gáton, uralkodj a találmányokon. Azon légy főleg, hogy más is tanuljon tőled, ezzel szebb lesz a masiniszta élet...“ Hirdessen a Zalában . „Bizalommal
