Zala, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-13 / 187. szám

Uj életet kezdenek Baktüttősön Siposnét várják a Szovjetunióból

flz Alkotmány ünnepére Ismét elsők leszünk

— ezt fogadják Zalavég dolgozói

Mostanában nagyon keresett ház a Siposék háza Baktüttö- sön. Igaz, azelőtt sem kerülték e! a falubéliek Siposékat, de hát a mostani, az egészen más természetű látogatás. Szinte kézről-kézre megy a kilincs, mintha csak összebeszéltek volna a községben az emberek: már most nem hagyják nyugton Sipos elvtársat, ha tetszik neki, ha nem. Meg is van ennek a maga nyomós oka. Mi is lenne hát az első kérdés, amikor benyitnak a konyhába, mint az, hogy

„mikor jön már meg írén néni ?"

Mert bizony Siposné elvtársnőről van szó, akit kiküldtek a Szovjetunióba, hogy helyettük is nézze meg. milyen az élet a virágzó kolhozokban. Mondogatták is. amikor útnak eresztették. „Aztán vigyázz magadra.' nehogy megbe' egedj a sok utazásban. De még többen voltak azok, akik ilyenformán bocsájtották el; „sokat láss. sokat tapasztalj, mert mi is meg akarunk győződni arról, hogy a kulákok hazudnak, ellenünk és a szövetkezés ellen uszítanak“.

Mint a szikes föld az esőt, úgy várják Siposnét a falu kis- és középparasztjai. Már azt is találgatják, hogy melyik nap toppan be a faluba; többek szerint az Alkotmány ünnepére megérkezik a várva-várt „vendég“, mások azt mondják: gondoljatok csak arra, milyen hosszú idáig az ut, beletelik abba két hét is, amig ideérnek.

— Mindegy az szomszéd — így szólt a minap a pipa mellől Zsohár Péter hat holdas gazda — csak jöjjön minél előbbi — Azután hunyorogva ránéz Sipos elvtársra, úgy mondta: — Nézd, én mindig íallgattam a feleségedre, hr ;zen DéFOSz-elnök' is, nép- ’rontbizottsági tag is, hát okos tsszony, no. Ha ő is úgy ^ja, óbb lesz uj életet kezdeni, hát ikkor én nem sokat gondolko- lok!... Es te Ernő ? Határoz- ál már? — vetette oda félol- talról az öreg.

— Érne? A legelső leszek, jártam én, hogv dolgoznak a órántháziak. Akkora a ka- aljuk, hogy alig lehet rá felézni. A gabonájuk is adott

holdanként vagy 12—14 mázsát,

ztán jövőre meg még többet, zépen megférnek egymással, ündenük van, tele lesz a

amrájuk, szépen ruházkod* dk. hát mi ke\l még egyéb? sak a rövidlátó ember kapar- 21 4—5 holdon és *didi is va- m't, meg nem is. Igaz-e?

— Igaz az, Ernő — hagyja elybe özvegy Varga Vendelné. ekem is maradt az örökségül hat hold földem, dolgunk benne szorgalmasan.

lányom alig birja már a unkát és mégsem megyünk mmire. És a csoportban? óbb idejük van a gyerme- >kre az asszonyoknak, tanúidnak, művelődhetnek. Hiába ?m jól van ez igy; változtatni ‘ll az életen.

Elgondolkodik. Maga sein dja. hogyan, de eszébe j litt, hogy szeptemberben már 2klvMősön is megáll majd a mar. A régi világban hiába irt ék. nem adták meg. De posné azt is kijárta, no meg ába. a demokrácia más. mint

a földesurak országa volt.

— Ügyes asszony, annyit meg kell hagyni — ismeri el magában. — Kiváncsi vagyok.

mit hoz haza a Szovjetunióból.

De nemcsak Vargáné kiváncsi. Maga Sipos néni is. Ernő édesanyja. Hej, de szeretne újra húsz éves lenni, elölről kezdeni az életet Hatvannyolc kemény, robotmun- kában eltöltött esztendő van már a háta mögött, de azért a felszabadulás óta eltelt öt év sokat bepótolt abból a 68 esztendőből. Talán senki sincs nálánál büszkébb a faluban, hogv éppen az ő menyére esett a választás. Leginkább az érdekli. hogyan termelik a kolhozokban a gyapotot, milyen gépekkel dolgoznak a földeken. Akarva-nemakarva felsóhajt.- — ez lesz nálunk is az igazi élet, csak azt érjem meg, hogy a mi földjeinken is kombájnok arassanak és csépeljenek.

— Még azt megérheti Sioos néni — biztatja Toplak Pé- terné is, aki még nem döntött véglegesen.

De a várás visszafojtott izgalommal teli hangulatában érik itt -is a vetés. Viz$i Pál hét holdas ujgazda is gyakran elbeszélget erről az asszonynyal és igy kettesben latolgatják a jövőt.

„Jó lenne termelőcsoportot alakítani“

— vetette fel egy alkalommal Vizsi Eleknek, akinek hét hold földje van. „Jöhetnél te is, próbáljuk meg, nem vesztünk rajta.“ Ez a gondolat foglalkoztatja Furján Jánosnét és Pelikán Istvánt is. Mindketten hat holdas ujgazdák. Pető Sándor és Olasz Ernő már elhatározták. hogy uj életet kezdenek. De még többen vannak a

faluban, akik csak Siposnéra várnak. Egyre több dolgozó parasztban érlelődik az az elhatározás, hogy rálépjenek a felemelkedés, a szövetkezés útjára.

A Megyei Békevédelrui Bizottság felhívással fordult megyénk dolgozóihoz és a járási, valamint községi békevédelmi bizottságokhoz.

A felhívás rámutat arra, hogy az imperialisták fokozódó háborús agressziója az eddiginél sokkal nagyobb erőfeszítéseket, több áldozatvállalást követel meg tőlünk. Ezért gyors ütemben kell fokozni, rendszeressé kell tenni a békevédelmi bizottságok munkáját,

Minden békevédelmi bizottsági tag végezzen állandó népnevelő munkát a dolgozók nők, fiatalok között.

A koreai orvtámadás megindulásakor kifejlődött tiltakozó, szolídaritásmozgalmat ki kell szélesíteni. Tudatosítani a dolgozók között, hogy nem elég az imperializmus aljas terveinek elítélése, hanem a termelés, a munka harci lendületének fokozásával, minden becsületes hazafinak ott kell erősítenie a béke táborát, ahol dolgozik.

Ü/'ra és újra le kell leplezni békevédelmi bizottságainknak a termelés emelése ellen szövetkezett jobboldali szociáldemokratákat, a kulákokkal paktáló klerikális reakciót,

Ezeket a feladatokat a békevédelmi bizottságok csak úgy tudják megoldani, há felszámolják munkájuk kampányszerüsé- gét és a legszorosabb kapcsolatot építik ki párt- és a tömegszervezetekkel.

Az ellenség most a normák rendezésével kapcsolatban

A községháza nagytermében gyülekeznek Batyk és a körjegyzőséghez tartozó Zalavég dolgozó parasztjai. A felső faluvég felől jön Tóth István elvtárs. a helyi párttitkár és vele többen. Menetközben beszélik meg az eseményeket.

igyekszik elégedetlenséget kelteni üzemeinkben. A békevédelmi bizottságok leplezzék le ezeket a bomlasztó kísérleteket, mutassanak jó példát az új normák túlteljesítésével.

Dolgozó parasztságunk is a begyűjtés gyors teljesítésével ünnepli Alkotmányunk napját. A békevédelmi bizottságok feladata, hogy szervezett agitcciót végezzenek a begyűjtés sikeres végrehajtásáért. Kövessenek el mindent, hogy augusztus 15-ig minden szem felesleges gabona a raktárakba kerüljön. Ebben járjanak elöl jó példával a bé- kebizoitsági tagok.

Értekezleteiket rendszeresen tartsák meg, beszéljék meg a soronkövetkezö feladatokat, Ismertessék a sajtónak a békével kapcsolatos cikkeit. Szervezzenek olvasóköröket. Ezekre vonják be a dolgozó asszonyokat is, akiknek ugyanúgy érdekük egy újabb háború szörnyűségeinek megakadályozása. Kapcsolódjanak be az augusztus 20-i Alkotmány-ünnepségekbe,

Hatalmas feladataik végzésében adjon erőt az a tudat, hogy mögöttük áll, győzelemre viszi a béke nagy ügyét a hatalmas Szovjeiúnió, a világ dolgozóinak hős vezére, a nagy és szeretett Sztálin.

Békevádelmi Bizottságok! Előre Pártunk, Rákosi elvtárs vezetésével a béke megvédéséért, az imperialisták háborús tervei ellen.

Zalame?yei Békevédelmi Bizottság.

__________(S—ő.) _______________

„E

lőre Pártunk vezetésevei a béke megvédéséért!“

A Megyei Békevédelmi Bizottság felhívása

Az izmok megfeszülnek, a számok emelkednek Koreáért, a békéért, a Népköztársaságért

Az egyik falon ott függ Korea hatalmas térképe a nagy- kanizsai Gépjavító NV gépműhelyében. Most is többen körülállják- Dobos idómsze- rész vastag ujjaival húzza meg az arevonalat:

— Tegnap még csak itt voltak. Ma már felszabadították Phohang-ot is és már közelednek Puszan kikötője felé — ismerteti a hadihelyzetet.

42 óra idomegtakcritas

Dévényi József is megnézi a térképet. Ahogyan ö mondja egy kis erőt merit belőle a munkájához- A gvaluspad előtoló kapcsolójának megjavításához is ez adott neki erőt

— Idáig igen sok baj volt vele — meséli Dévényi elv- társ —, állandóan összezáró- dot.t és hosszadalmas munkával kellett kijavítani. Egy „Ferrodó“-betét alkalmazásával segítettem a dolgon és ezzel havonta 42 óra idő megtakarítást érünk el a javításnál és ugyancsak 42 órával többet is tud termelni a gépDévényi elvtárs szereti olvasni a „Magyar Technikát“ Vagy kétszáz szépirodalmi és műszaki könyve vari Szeret olvasni, különösen a szovjet reálista szépirodalmat szereti és a szakmájába vágó- mű- szaki könyveket.

— .,Ferrodó“-s újításomhoz is igy szereztem tapasztalataimat — mondja Dévényi elvtárs.

Bedö Vilmos elvtárs is szereti magát képezni szakmailag, de politikailag is. Jelenleg előadói szemináriumot hallgat.

Ár elmélet segít a munkában

— A tanulásnak igen nagy hasznát veszem a munkámban is. Úgy érzem, ha politikailag képezem magamat, a munkám is jobban megy Most a békeműszakban in igyekszem a normámat túlteljesíteni. Múltkor^ is kaptam egy csavar elkészítésére 10 percet. Hat -perc alatt el tudtam végezni- Magam kértem, hogy vegyenek vissza négy percet, így is túlteljesítette® a normámat

Büszkén újságolja Marta János esztergályos, hogy- s hékeműszakban _ 133 százaléka - teljesítményt sikerült elém — uj munkamódszérrel.

— Egy percet sem lógok mondja komolyan. Eddé ugyanis Marton Jánosnál elő fordult, hogy néha a műnk-- helvett a viccelődésre fordi tóttá a figyelmét, Bájött arra. hogy ez helytelen és fieá öntudatos dolgozóhoz való

— Amikor a koreai nép és e béke ügye mellett kell megmutatni harcos együttérzésünket, még fegyelmezettebben kell dolgozni — mondja- Mennyire megváltozott, azt mutatja az is, hogy oktatja az ipari tanulókat- Sokat ta- . itgatja Cseh Magdát, az ifju- munkás esztergályos lányt. Cseh Magda figyelemmel hallgatja az oktatást és fel is- <!asxnálja munkajában.

Cseh Magda megtalálja az egyenjogúságot

— Egy éve vagyok itt az esztergályos műhelyben — mondja —. Sokat tamiltam azóta. Augusztus 20-a nevezetes nap számomra, hiszen V épköztársaságunk akkor foglalta-'alkotmányba a nők ■^yenjogpságát.

Elmeséli, hogy ez a neve- •etes esemény uj forduló pon- üot jelentett, életében. Ennek 'atására. választotta életpályául az esztergályos mester- ~ égét.

— Annak idején sokan azt "uoudták, hogy az esztersá- yo's mesterséget nem a nőknek találták ki. nem a nőkvaló munka. Egy év alatt riintafanszor meggyőződtem mól hogy ebben a nranká- >an én is megállóm majd a elvemet- Most a koreai mű- 'akban is azon igyekszem, ’>ogy szakmámat minél jobban elsajátítsam, hogy az alkotmány ünnepén büszkén I számolhassak be magamnak: jól tudtam élni a jogommal. I

Tóth elvtárs viszi a szót.

— A begyűjtés kezdetétől a járásban, tartottuk az első helyet, Most Szenlpéterur megelőzött bennünket. Ezt nem hagyjuk annyiban, és visszaszerezzük elsőségünket! A kis csoport hangosan helyesli Tóthi elvtárs nézetét.

A zsúfolásig megtelt helyiség a DISz fiatalok vig forra^ dalmi indulóitól hangos.

Tóth elytárs beszámolójában örömmel jelenti be. hogy a község teljesítette az Alkotmány ünnepére tett felajánlását. Beszél Alkotmányunkról, amely a dolgozó nép érdekét védi és buzdítja a falu dolgozóit még jobb eredmények elérésére. Szabó Gyula, a DlSz-szervezet titkára szól hozzá elsőnek.

— ..Az ifjúság nevében szólok a‘ falu dolgozóihoz. Eddig is bebizonyítottuk, hogy híven követjük a Párt útmutatását a tőlünk telhető, legjobb munkával. Úgy készüljünk Alkotmányunk egyéves évfordulójára, hogy terménybegyüjtésünket tovább fokozzuk. Soha nem tudunk annyit adni. amennyit kapunk Alkotmányunktól és a Párttól. Nekünk, fiataloknak, hatalmas segítséget nyújt, jogot és lehetőséget ad a tanuláshoz. amit a múltban csak a kiváltságosok élvezhettek. És,, hogy ezzel él is a fiatalság, ennek kézzel fogható bizonvi- tékai vannak Üt a községünkben is. Ódor Imre öt holdas kisparaszt fiából soha nem lehetett volna katonatiszt a múltban. Vagy ott van Szilasi Endre kisparaszt fia, aki szintén a Kossuth Akadémiáról került néphadseregünkbe. Laki Árpád és Németh Vilmos pedig a közgazdasági egyebemen tanulnak. Mindezt az Alkotmány lefekteti és a Párt a dolgozók széles tömegeivel ,váltja valóra. Ünnepeljük Alkotmányunk egyéves évfordulóját újabb eredményekkel!

Liszjtes Jánosné MNDSztag a koreai nép hős szabadság- harcáról beszél. — A koreai nép — mondja, lelke-en — a mi szabadságunkért, békénkért is harcol. Mi pedig ió munkánkkal segítjük győzelemre- hős harcukat. A terménybe* gyűjtés további fokozásával harcoljunk a békéért, hog^ férjeinknek és gyermekeinknek ne kelljen egy újabb háborúba menni.

Most Török Károly kisparaszt emelkedik szólásra: — A béke ügye elválaszthatatlan Alkotmányuktól' szabadságunktól. És ezeknek megtartásáért kemény harcot kel] vívnunk. Alkotmányunk ünnepére bizo- nyi-L.uk be, hogy a nép államának hű harcosai vagyunk. C-vételi jegyre elért 101 százalékos eredményünket 20-áig 15 százalékkal emeljük. Egyben hívjuk ki versenyre Szent- péterur községet és mulassuk meg nekik, hegy az Alkotmány ünnepére megint mi leszünk az első helyen a tárásban.

Én az eddig elért 646 százalékos gabonabe adási eredményemet 1000 százalékra emelem, újabb 8 mázsa gabona beadásával.

A körjegyzőség dolgozói hatalmas lelkesedével fogadják el Török Károly javaslatát.

Vasárnap, 1950. aug. 13