Zala, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-27 / 199. szám

LOVÁSZI, A TERV VÁROSA Újításokkal, jobb munkával hálálják meg a dolgozók, hogy ez a üzem is az övék lett Lová»%L Ez a délzalai olajváros uralja itt az erdőövezte táj dimbes-dombos oldalát. Fenségesen széppé teszi a szocialista munka, amely a ter- mészéf- kincsét aknázza ki és számtalan egybeolvadó zaja har- mónikusan tölti be a levegőt. Nagyszerűvé teszi a Terv, amely. Jyel épül, bővül- Miét egy hatal­mas fa sötét koronája, terjeng a füst a koromgyár felett- a három­éves terv építette fel, bővitette naggyá. Az ezüst fehér fényében csillog a gazolintelep sok-sok tar­tálya: az ötéves terv sokszorosí­totta meg őket. A domb legtete­jén, nem messze attól, ahol a dolgozók gyermekei lubickolnak a strand hűvös vizében, a harma­dik pontház épül: Mind a három az ötéves terv ajándéka a dolgo­zóknak. Kettőben már laknak. Munkások. — El sem akarták hin­ni, hogy ez nekik készül — jegy­zi meg Apáti elvtárs, termelési felelős- Persze, hiszen az ameri­kaiak is építettek házakat itt, a vezetőknek, a mérnököknek, a munkásarisztokra,táknak, akik hi- ven szolgálták őket. A munkás, aki a nagy munkanélküliségben az alkalom szüleményeként az or­szág túlsó végéről idekerült. 10— 20 kilométerről, a környező fal­vakból, ki, hol helyet kapott ke­rekezett, vagy baktatott hajnalban munkahelyére. ”Akkor nem is volt más a munkás gondja, mint a műszak vége, amikor jól berúghat fenn a kocsmában — mondják a régi „melósok“. Kellett a búfelejtő itt „a világ túlsó vé­gén.* Aztán az uj rendszerre en­nél a pontnál is nagy harc várt- Átalakítani a munkást, akinek sa­játja már az üzem, A politikai munka sikeres volt, mert a fe­gyelem megjavult, most az öt­éves terv anyagi segítsége*, is adott ehhez. Lakása van a mun­kásnak, szép. fürdőszobás. Nagy­szerű dolog ez. Vagy inkább természetes!? Hi­szen már uj szemmel nézünk. Uj szemmel nézzük a házakat, ame­lyek a munkásoknak épültek- Ter­mészetes, hogy azoknak, hiszen az ő üzemük, az ő országuk ez. Mert a munkás uj szeme Lovászi­ban mindjobban meglátja ezt. Uj szemmel nézi a munkát, amely nem teher többé, hanem dicsőség. Kőbli József elvtársnak ott a gu­miműhelyben úgy nézett ki a dolog valaha, hogy ő csak' ott ma­rad léleklelenül, »egyik nap a má­sik után* — hangulatban padja mellett s eszébe sem jut. hogy változtasson munkáján. Minek? Kinek? Nincs annak semmi értel­me. Vagy, hogy takarékoskodjon- Ugyan, a tőkéseknek csak nem fog takarékoskodni? Esek a gumipakolások, amelyeket gyárilag sütnek, nem iartanak valami soká. Van olyan, amelyik három nap alatt is tönk­re megy. Kőbli elvtárs, próbáljon elhasznált autógumiból faragni ilyeneket — mondták neki innen, onnan, a túrósoktól, gazolinosoktól Kőbü elvtárs faragcsálta L. Ne­hezen ment. Eltartott egy tö­mítés kivágása 1 ó>ra 20 percig is — magyarázza most. — így gondoltam, nehezen tudom majd túlteljesíteni az uj normát. Talán akkor, amikor egy kis koreai város békésen alvó lakóira a banditák íoszforbombát dobtak, született meg Kőbli elvtárs újí­tása. — Felajánlást tettem a ko­reai népért, akik szenvednek ér­tünk. Gondoltam, segítek azzal, ha szerkesztek egy gépet ennek a gu- mitömitésnek vágásához — mond­ja komolyan. — Egyféle késsel csináltam meg. 250 százalékot ér­tem el vele. Most továbbfejlesz­tem a dolgot. Olyan ez. mint egy nagyobb fúrógép, előtolása is van. Most különféle formák, kések lesznek majd és mindenfajta tö­mítést, tuskót tudok vele vágni. Azért is jó ez, mert ebből az anyagból, ami selejt volt eddig, 2 hónapig is eltart egy. Sokat le­het vele megspórolni. Megtakarítani ez a lényeg, hiszen ezzel lehet emelni a termelékenységet, ennyi­vel több jut másra, ennyivel gazdagabbak leszünk. Dombos, Schlosser csoportja a lyukbefeje- ző II-nél arra gondoltak, hogy az a 250 méter termelöcső, amely már ott hevert a selejt között, becementeződött belsejével, nagy kár, mert nagy ára van az ilyen csőnek, — Több jut uj gépekre, furjuk ki ezekből a csövekből a ce­mentet — vállalták ezt és 260 méter csőből fur^k ki a berakó­dott cementet. Most azzal dolgoz­nak. — Nem lesz többé selejt ter­melőcső — mosolyognak élénken, magabiztosan. Fúrások, termelők, torony sze­rel ők, gépmühelyi munkások. Uj emberek, akik uj szemmel néztek a régi normát és figyelő szemmel az újat. a régit legyőzte bennük az uj. Messze látnak, egészen a szocializmusig, újításokkal söprik el maguk elől az akadályokat. Ezen javítson a lenti 3B Helytelen normák az építőipari normakönyvben A minisztertanácsi határozat sikeres megvalósításának érde­kében a nagykanizsai Magas- építési Vállalatnál a népnevelők és a bizalmiak már tavában folytatják a politikai előkészí­tést. Hiányos előkészítő munka A tapsonyi építkezéseknél is megindult az előkészítő, felvi­lágosító munka.-— Közel három hét óta — mondja Gödér elvtárs. — He­tente kétszer tartunk röpgyű- léseket. Egyéni agjtációt is folytatunk a dolgozókkal. A beszélgetésből kiderül az is. hogy csak nagy általános­ságban folyt a politikai tuda­tosító munka. Helyileg nem tudták konkrétizálni a norma­rendezés fontos kérdését. — Most kaptuk meg az uj normákat — szól közbe Góber Ferenc munkavezető-helyettes. — Még kihasználjuk a szom­bati napot és akkor teljes egé­szében rámegyünk az uj nor­mák ismertetésére. Bizony elkéstek Tapsonyban az uj normák ismertetésével, de elkéstek a többi munkahe­lyen is. A késést felhasz­nálta az ellenség. A normaren­dezés, a laza normák megszün­tetése helyett béremelésről be­széltek­Súlyos hibák az uj normakönyvben — Mi is felismertük ezt a hi­bát — jegyzi meg Patakfalvi elvtárs. ÜB titkár. — össze hívtuk a bizalmiakat és ellát­tuk őket megfelelő tanácsok­kal. Megmondtuk. hogy nyíl tdn tárják a dolgozók elé hogy a normarendezés átmene­tileg bércsökkenéssel jár: A normaosztályon megnéz­tük az uj normákat. Egyes nor­mákat nem éppen a legszeren­csésebben állapítottak meg. Ez tűnik ki Haszon Károly nor­más szavaiból is­— Az építőiparban az egyes szakmákban túl lazák voltak eddig a normák. Különösen a tetőfedőknél, a villanyszere­lőknél és az ácsoknál, ahol szinte játszi könnyedséggel ér­ték el dolgozóink a magas 250 százalékos teljesítményeket. Az uj normakönyv alapján a legtöbb munka normáját a va­lóságnak megfelelően állapí­tották meg. Vannak azonban hibák is. Bizonyítékul fellapozza a régi és az uj normakönyvet, amelyből kitűnik, hogy a régi normakönyv szerint a müpala- tetof’elésr» lio órát utalvá­nyoztak. Ami pénzben 258.30 .forint keresetet jelentett. A dolgozók 60—70 óra, alatt vé­geztek a munkával. ami közel 200 százalékos teljesítménynek felelt meg. — Vártuk ennek a kétség telenül laza normának a he lyes megállapítását — mondja Haszon Károly. — Meglepeté­sünkre az uj normakönyvben vátozatlanul megmaradt to­vábbra is a 110 óra. Sőt az alapbér 311.30 forintra emel kedett. De nem ez az egyetlen hiba. A villanyszerelők és az ácsok egyes munkáit is égé szén lazán állapították meg Szeretnénk, ha ezekre a hibák­ra az illetékesek is felfigyelné­nek. Nem akarunk igazságtalan bért Azonos véleményen van Tó feji József tetőfedő is. — Magam is csodálkozom, hogy a tetőfedésnél néhány helyen változatlanul megma radt a laza norma. Nem köny- nyü keresethez akarok jutni hanem a becsületes munkával megdolgozott bérhez. Én min­denesetre igyekezni fogok hogy az uj normámat túltelje­sítsem. Pártunk megyei lapjának két munkatársa járt a napokban a lenti járásban. Mielőtt azonban bárhová is elmentek Volna, szük­ségesnek tartották, hogy felkeres­sék a Járási Pártbizottságot és az őket érdeklő kérdésekről beszél jenek a JB tagjaival. Míg ez le­bonyolódott, két érdekes megle­petésben volt részük. Az egyik az, hogy a lenti JB- nál — úgy látszik ~ ismeretlen fogalom az éberség. Munkatár saink otijártakor legalább iS „szünetelt'“. Az elvtársak ugyani» az igazoltatás legcsekélyebb szán­déka nélkül — hitelt adva a puszta bemondásnak — hajlan­dók voltak bármilyen adatot ki szolgáltatni. Azt nem kell külön hangsú­lyoznunk, hogy lenti a határ­sávban fekszik, ahol fokozegtabo mértékben érvényesíteni kell az éberség elvét. Ez sokszorosan ál1 az olyan pártszervezetre, mint a Járási Pártbizottság, ahová —- a jelek szerint — akárki bemehet s megtudhat bármilyen, esetleg bizalmas adatot. Ez az „akárki“ ’ehet ellenség is, aki az ilyen al­kalmat kitünően fel tudja hasz­nálni aljas céljaira- A 'lenti Já- ási Pártbizottság tehát sürgősen változtasson eddigi módszerén és az elvtársak kérjenek igazolás' azoktól, akik a járásra vonatkozó kérdésekről érdeklődnek. A másik meglepetés a megbe­szélés során érte lapunk munka­társait. Ez pedig az volt, hogy a járás egyes községeiben megala­kulhatott termelőszövetkezet, ami­ről a JB szövetkezeti felelőse nem tudott. Kerkafalváról, a járás termelőszövetkezeti községéről van szó, ahol néhány nap lefor­gása alatt minden dolgozó parasz belépett ?. szövetkezetbe. A szö­vetkezeti felelős elvtárs határo­zottan kijelentette, hogy „nem is tudtunk a szövetkezet alakulásá­ról és csak utólag értesültünk erről“ Ez a néhány szó azt jelenti, hogy az elvtársak egy hé-ig nem látogattak el ebbe a községbe, ahol éppen ez alatt a hét alatt fordult döntően a dolgozó pa­rasztság a termelőszövetkezeti mozgalom felé. Mert Kerkafalván is meg kellett érnie a szövetke­zeti eszmének, mielőtt a szövet­kezet megalakulhatott. Kerkafal- vának pedig éppen ezekben a nagyjelentőségű napokban kellett nélkülöznie a JB segítségét. A kerkafalvi dolgozó parasz1ok azonban magukra voltak utalva ennél a kérdésnél és n saját jó­zan belátásuk, saját élettapasz­talataik — és egy-két szomszéd- községbeli elvtárs politikai mun­kája — segitetve elő, hogy Kerka- falva az ország első szocialista községeinek egyike legyen. Ez mindenesetre a lenti járás eredménye, de aligha irható a JB javára. A JB feladata most az. hogy — kiküszöbölve ezt 0 csorbát — minél hathatósabb politikai támo­gatásban részesítse Kerkafalvát és a környékbeli kisebb községe­ket, amelyek mind a szocializ­mus útjára lépjek és javarészt pártszervezet nélkül vannak De a kerkafalvi példa figyel­meztetés legyen arra is, hogv a JB ossza meg munkáját ilyen nagyjelentőségű kérdéseknél a járás valamennyi községe között és ne maradjanak a járás térké­pén üres foltok, amelyek azt jel­zik. hogv itt. vagy ott hiányzik a JB politikai munkája. Újabb 4 községben rendezik meg az árubemutatókat A közelmúltban rendezne meg a SzövOSz a megyében az első árubemutatókat dolgozó paraszt­ságunk hatalmas érdeklődése mel­lett. A magyar ipar termékei tet. szetőségükkel, jó minőségükkel megnyerek a dolgozók tetszését A bemutatók hű tükörképét ad­ták népgazdaságunk rohamos fej­lődésének. életszínvonalunk gyors emelkedésének, A szinpompá'S sátrak nemcsak tartalmukban, de külsőségeikben is méltók vol­tak a bemutatók ünnepségeihez. Most azonban további községek­ben folytatja útját a bemutató. E hónap végén: augusztus 31-től szeptember 3-ig Surdon, szeptem­ber í-től 4-ig Szécsiszigeten és 2- től 5-ig Zalacsányban és Balaton- magyaródon rendezik meg az áru­bemutatókat. Elaludt az osztályharc Nemesrádón - a csoport ellen agitál a kulák-biró A nemesrádói Dózsa György“-termelőcsoport múlt év márciusában alakult. Ak- koí még 96 hold volt a fölcjjük és 9 a taglétszám. Azóta na­gyot változott a helyzet. Ma mái* a földjük 152 hold és a tagok száma is 34-re emelke­dett. Szépen fejlődik a cso­port. A kezdeti nehézségeken már túl vannak. 96 darab szép sertésük, 18 darab tehenük, 2 pár lovuk és két szép csikójuk van. A gabonatermésük is jó­val felülmúlta az egyénileg gazdálkodókét. Egyszóval eredményes munkát végeztek. Valahol mégis hiba van, A csoport sikerei ellenére is csu- oán két tagot tudott eddig be­szervezni a tszcs-be. Ha figye­lemmel kísérjük a község éle­tét, mindjárt világosan lát­tuk a helyzetet. íme, egypár eset a község életéből: —• Igen. elvtársak, így van — mondja Völgyi János, a tszcs egyik tagja. — A helyi vártszervezet alszik, nálunk meg eddig még nem alakult me- az üzemi pártszervezet. Pedig van vagy Öt párttag, meg 12 tagjelölt. A járási pártbizottság sűrűn kijár hoz­zánk, de hogy még kéne alá- kitani a pártszervezetet. ez még nem jutott eszükbe. Hej, pedig de nagy szükség lenne rá, mert a kulákok csak nem maradhatnak veszteg. Pék István jókedvűen bal­lag végig a falu főutcáján. Árra gondol, hogy ő iis rálé­pett az uj útra, amely nyu- godtabb. gondtalanabb, boldo­gabb élet felé vezet. Tagja lett a termelŐGSoportnak. Ezen jár a gondolata, amikor melléje lép Szarka Imre, a község 45 holdas kulák ja,. 1^- kezdi „felvilágosító“ munkáját­— Na. most már látom, hogy megbolondultál Nem tudtál várni még pár napigf Leg­alább addig, mig mi a. község legjobbmódu gazdái meg nem alakit rak a magunk szövetke­zetét. Téged szívesen közénk vettünk volna. — Engem? — huzza a szót Pék István, aztán megvetően végignéz a kulákon. — Én, közétek? Hát minek nézel te engem, mi? örülök, hogy meg­szabadultam tőletek. —■ Aztán faképnél hagyta a kulákot­ir — Hát nem- látod az ered­ményeinket? Nem látod meny­nyire többre megyünk mind az egyénileg dolgozók? — Tóth Jánosné kisparaszti egy- ideig csak hallgatja Rejdin- ner Boldizsámét, a termelő­csoport tagját■ Aztán lassan megered a szava. Dehogy nem látom, de mégse lépek be. Megmondta nekem Tóth Aladár, hogy ne lépjek be. mert. megbánom. Uay mondta, hogy ö csal: jót akar nekem. Ha neki 40 hold földje is van, azért ő jó ember. Rejdingerné hiába is beszélt neki, a kulák uszályába ke­rült. 'k Nem az egyetlen eset volt ez. Hiszen a falu bírája is igy vélekedik: — Termelőcsoport? Csak nem bolondultam meg, hogy oda adom a földemet. Nem csoda, hogy igy beszél Szarka Károly, a falu bírája. Hiszen 30 hold földje van, al­kalmazottat tart, na meg a cséplőgarnitura. Ö is a nép el­lensége, kulák. Vannak párttagok a csoport­ban. Iliiért nincs üzemi párt- szervezet? Miért alszik a. köz­ségi pártszervezet? Mivel fog­lalkozik a párttitkár, ha azt sem veszi észre, hogy a község vezetése kulák kezében van? Miért jár ki a járási pártbi­zottság olyan sűrűn„ ha a hi­bák gyökerét nem fedi fel? Gyors orvoslásra van szük­ség t Mindennek az alapja: Megalakítani a tszcs-ben a várt Szervezetet! Legyen irá­nyitója, vezetője a. községnek, vigye nz asztőlyharcot és ké­mén u ököllel sújtson le a tá­madó kulák okra. A község élé­re pedig egn becsületes dolgo­zó varaSzt kerüljön. Ez a hibák megszüntetésé­nek orvossága! Vasárnap, '/950. aug. 27-

Next

/
Thumbnails
Contents