Zala, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-27 / 199. szám

LOVÁSZI, A TERV VÁROSA

Újításokkal, jobb munkával hálálják meg a dolgozók, hogy ez a üzem is az övék lett

Lová»%L

Ez a délzalai olajváros uralja itt az erdőövezte táj dimbes-dombos oldalát. Fenségesen széppé teszi a szocialista munka, amely a ter- mészéf- kincsét aknázza ki és számtalan egybeolvadó zaja har- mónikusan tölti be a levegőt. Nagyszerűvé teszi a Terv, amely. Jyel épül, bővül- Miét egy hatalmas fa sötét koronája, terjeng a füst a koromgyár felett- a hároméves terv építette fel, bővitette naggyá. Az ezüst fehér fényében csillog a gazolintelep sok-sok tartálya: az ötéves terv sokszorosította meg őket. A domb legtetején, nem messze attól, ahol a dolgozók gyermekei lubickolnak a strand hűvös vizében, a harmadik pontház épül: Mind a három az ötéves terv ajándéka a dolgozóknak. Kettőben már laknak. Munkások. — El sem akarták hinni, hogy ez nekik készül — jegyzi meg Apáti elvtárs, termelési felelős- Persze, hiszen az amerikaiak is építettek házakat itt, a vezetőknek, a mérnököknek, a munkásarisztokra,táknak, akik hi- ven szolgálták őket. A munkás, aki a nagy munkanélküliségben az alkalom szüleményeként az ország túlsó végéről idekerült. 10— 20 kilométerről, a környező falvakból, ki, hol helyet kapott kerekezett, vagy baktatott hajnalban munkahelyére.

”Akkor nem

is volt más a munkás gondja, mint a műszak vége, amikor jól berúghat fenn a kocsmában — mondják a régi „melósok“. Kellett a búfelejtő itt „a világ túlsó végén.* Aztán az uj rendszerre ennél a pontnál is nagy harc várt- Átalakítani a munkást, akinek sajátja már az üzem, A politikai munka sikeres volt, mert a fegyelem megjavult, most az ötéves terv anyagi segítsége*, is adott ehhez. Lakása van a munkásnak, szép. fürdőszobás. Nagyszerű dolog ez.

Vagy inkább természetes!? Hiszen már uj szemmel nézünk. Uj szemmel nézzük a házakat, amelyek a munkásoknak épültek- Természetes, hogy azoknak, hiszen az ő üzemük, az ő országuk ez. Mert a munkás uj szeme Lovásziban mindjobban meglátja ezt. Uj szemmel nézi a munkát, amely nem teher többé, hanem dicsőség. Kőbli József elvtársnak ott a gumiműhelyben úgy nézett ki a dolog valaha, hogy ő csak' ott marad léleklelenül, »egyik nap a másik után* — hangulatban padja mellett s eszébe sem jut. hogy változtasson munkáján. Minek? Kinek? Nincs annak semmi értelme. Vagy, hogy takarékoskodjon- Ugyan, a tőkéseknek csak nem fog takarékoskodni?

Esek a gumipakolások,

amelyeket gyárilag sütnek, nem iartanak valami soká. Van olyan, amelyik három nap alatt is tönkre megy. Kőbli elvtárs, próbáljon elhasznált autógumiból faragni ilyeneket — mondták neki innen, onnan, a túrósoktól, gazolinosoktól Kőbü elvtárs faragcsálta L. Nehezen ment. Eltartott egy tömítés kivágása 1 ó>ra 20 percig is — magyarázza most. — így gondoltam, nehezen tudom majd túlteljesíteni az uj normát.

Talán akkor, amikor egy kis koreai város békésen alvó lakóira a banditák íoszforbombát dobtak, született meg Kőbli elvtárs újítása. — Felajánlást tettem a koreai népért, akik szenvednek értünk. Gondoltam, segítek azzal, ha szerkesztek egy gépet ennek a gu- mitömitésnek vágásához — mondja komolyan. — Egyféle késsel csináltam meg. 250 százalékot értem el vele. Most továbbfejlesztem a dolgot. Olyan ez. mint egy nagyobb fúrógép, előtolása is van. Most különféle formák, kések lesznek majd és mindenfajta tömítést, tuskót tudok vele vágni. Azért is jó ez, mert ebből az

anyagból, ami selejt volt eddig, 2 hónapig is eltart egy. Sokat lehet vele megspórolni.

Megtakarítani

ez a lényeg, hiszen ezzel lehet emelni a termelékenységet, ennyivel több jut másra, ennyivel gazdagabbak leszünk. Dombos, Schlosser csoportja a lyukbefeje- ző II-nél arra gondoltak, hogy az a 250 méter termelöcső, amely már ott hevert a selejt között, becementeződött belsejével, nagy kár, mert nagy ára van az ilyen csőnek, — Több jut uj gépekre,

furjuk ki ezekből a csövekből a cementet — vállalták ezt és 260 méter csőből fur^k ki a berakódott cementet. Most azzal dolgoznak. — Nem lesz többé selejt termelőcső — mosolyognak élénken, magabiztosan.

Fúrások, termelők, torony szerel ők, gépmühelyi munkások. Uj emberek, akik uj szemmel néztek a régi normát és figyelő szemmel az újat. a régit legyőzte bennük az uj. Messze látnak, egészen a szocializmusig, újításokkal söprik el maguk elől az akadályokat.

Ezen javítson a lenti 3B

Helytelen normák az építőipari normakönyvben

A minisztertanácsi határozat sikeres megvalósításának érdekében a nagykanizsai Magas- építési Vállalatnál a népnevelők és a bizalmiak már tavában folytatják a politikai előkészítést.

Hiányos előkészítő munka

A tapsonyi építkezéseknél is megindult az előkészítő, felvilágosító munka.-— Közel három hét óta — mondja Gödér elvtárs. — Hetente kétszer tartunk röpgyű- léseket. Egyéni agjtációt is folytatunk a dolgozókkal.

A beszélgetésből kiderül az is. hogy csak nagy általánosságban folyt a politikai tudatosító munka. Helyileg nem tudták konkrétizálni a normarendezés fontos kérdését.

— Most kaptuk meg az uj normákat — szól közbe Góber Ferenc munkavezető-helyettes. — Még kihasználjuk a szombati napot és akkor teljes egészében rámegyünk az uj normák ismertetésére.

Bizony elkéstek Tapsonyban az uj normák ismertetésével, de elkéstek a többi munkahelyen is. A késést felhasználta az ellenség. A normarendezés, a laza normák megszüntetése helyett béremelésről beszéltekSúlyos hibák az uj normakönyvben

— Mi is felismertük ezt a hibát — jegyzi meg Patakfalvi elvtárs. ÜB titkár. — össze hívtuk a bizalmiakat és elláttuk őket megfelelő tanácsokkal. Megmondtuk. hogy nyíl tdn tárják a dolgozók elé hogy a normarendezés átmenetileg bércsökkenéssel jár:

A normaosztályon megnéztük az uj normákat. Egyes normákat nem éppen a legszerencsésebben állapítottak meg. Ez tűnik ki Haszon Károly normás szavaiból is— Az építőiparban az egyes szakmákban túl lazák voltak eddig a normák. Különösen a tetőfedőknél, a villanyszerelőknél és az ácsoknál, ahol szinte játszi könnyedséggel érték el dolgozóink a magas 250 százalékos teljesítményeket. Az uj normakönyv alapján a legtöbb munka normáját a valóságnak megfelelően állapították meg. Vannak azonban hibák is.

Bizonyítékul fellapozza a régi és az uj normakönyvet, amelyből kitűnik, hogy a régi normakönyv szerint a müpala- tetof’elésr» lio órát utalványoztak. Ami pénzben 258.30 .forint keresetet jelentett. A dolgozók 60—70 óra, alatt végeztek a munkával. ami közel

200 százalékos teljesítménynek felelt meg.

— Vártuk ennek a kétség telenül laza normának a he lyes megállapítását — mondja Haszon Károly. — Meglepetésünkre az uj normakönyvben vátozatlanul megmaradt továbbra is a 110 óra. Sőt az alapbér 311.30 forintra emel kedett. De nem ez az egyetlen hiba. A villanyszerelők és az ácsok egyes munkáit is égé szén lazán állapították meg Szeretnénk, ha ezekre a hibákra az illetékesek is felfigyelnének.

Nem akarunk igazságtalan bért

Azonos véleményen van Tó feji József tetőfedő is.

— Magam is csodálkozom, hogy a tetőfedésnél néhány helyen változatlanul megma radt a laza norma. Nem köny- nyü keresethez akarok jutni hanem a becsületes munkával megdolgozott bérhez. Én mindenesetre igyekezni fogok hogy az uj normámat túlteljesítsem.

Pártunk megyei lapjának két munkatársa járt a napokban a lenti járásban. Mielőtt azonban bárhová is elmentek Volna, szükségesnek tartották, hogy felkeressék a Járási Pártbizottságot és az őket érdeklő kérdésekről beszél jenek a JB tagjaival. Míg ez lebonyolódott, két érdekes meglepetésben volt részük.

Az egyik az, hogy a lenti JB- nál — úgy látszik ~ ismeretlen fogalom az éberség. Munkatár saink otijártakor legalább iS „szünetelt'“. Az elvtársak ugyani» az igazoltatás legcsekélyebb szándéka nélkül — hitelt adva a puszta bemondásnak — hajlandók voltak bármilyen adatot ki szolgáltatni.

Azt nem kell külön hangsúlyoznunk, hogy lenti a határsávban fekszik, ahol fokozegtabo mértékben érvényesíteni kell az éberség elvét. Ez sokszorosan ál1 az olyan pártszervezetre, mint a Járási Pártbizottság, ahová —- a jelek szerint — akárki bemehet s megtudhat bármilyen, esetleg bizalmas adatot. Ez az „akárki“ ’ehet ellenség is, aki az ilyen alkalmat kitünően fel tudja használni aljas céljaira- A 'lenti Já- ási Pártbizottság tehát sürgősen változtasson eddigi módszerén és az elvtársak kérjenek igazolás' azoktól, akik a járásra vonatkozó kérdésekről érdeklődnek.

A másik meglepetés a megbeszélés során érte lapunk munkatársait. Ez pedig az volt, hogy a járás egyes községeiben megalakulhatott termelőszövetkezet, amiről a JB szövetkezeti felelőse nem tudott. Kerkafalváról, a járás termelőszövetkezeti községéről van szó, ahol néhány nap leforgása alatt minden dolgozó parasz

belépett ?. szövetkezetbe. A szövetkezeti felelős elvtárs határozottan kijelentette, hogy „nem is tudtunk a szövetkezet alakulásáról és csak utólag értesültünk erről“

Ez a néhány szó azt jelenti, hogy az elvtársak egy hé-ig nem látogattak el ebbe a községbe, ahol éppen ez alatt a hét alatt fordult döntően a dolgozó parasztság a termelőszövetkezeti mozgalom felé. Mert Kerkafalván is meg kellett érnie a szövetkezeti eszmének, mielőtt a szövetkezet megalakulhatott. Kerkafal- vának pedig éppen ezekben a nagyjelentőségű napokban kellett nélkülöznie a JB segítségét. A kerkafalvi dolgozó parasz1ok azonban magukra voltak utalva ennél a kérdésnél és n saját józan belátásuk, saját élettapasztalataik — és egy-két szomszéd- községbeli elvtárs politikai munkája — segitetve elő, hogy Kerka- falva az ország első szocialista községeinek egyike legyen.

Ez mindenesetre a lenti járás eredménye, de aligha irható a JB javára.

A JB feladata most az. hogy — kiküszöbölve ezt 0 csorbát — minél hathatósabb politikai támogatásban részesítse Kerkafalvát és a környékbeli kisebb községeket, amelyek mind a szocializmus útjára lépjek és javarészt pártszervezet nélkül vannak

De a kerkafalvi példa figyelmeztetés legyen arra is, hogv a JB ossza meg munkáját ilyen nagyjelentőségű kérdéseknél a járás valamennyi községe között és ne maradjanak a járás térképén üres foltok, amelyek azt jelzik. hogv itt. vagy ott hiányzik a JB politikai munkája.

Újabb 4 községben rendezik meg az árubemutatókat

A közelmúltban rendezne meg a SzövOSz a megyében az első árubemutatókat dolgozó parasztságunk hatalmas érdeklődése mellett. A magyar ipar termékei tet. szetőségükkel, jó minőségükkel megnyerek a dolgozók tetszését A bemutatók hű tükörképét adták népgazdaságunk rohamos fejlődésének. életszínvonalunk gyors emelkedésének, A szinpompá'S

sátrak nemcsak tartalmukban, de külsőségeikben is méltók voltak a bemutatók ünnepségeihez. Most azonban további községekben folytatja útját a bemutató. E hónap végén: augusztus 31-től szeptember 3-ig Surdon, szeptember í-től 4-ig Szécsiszigeten és 2- től 5-ig Zalacsányban és Balaton- magyaródon rendezik meg az árubemutatókat.

Elaludt az osztályharc Nemesrádón - a csoport ellen agitál a kulák-biró

A nemesrádói Dózsa György“-termelőcsoport múlt év márciusában alakult. Ak- koí még 96 hold volt a fölcjjük és 9 a taglétszám. Azóta nagyot változott a helyzet. Ma mái* a földjük 152 hold és a tagok száma is 34-re emelkedett. Szépen fejlődik a csoport. A kezdeti nehézségeken már túl vannak. 96 darab szép sertésük, 18 darab tehenük, 2 pár lovuk és két szép csikójuk van. A gabonatermésük is jóval felülmúlta az egyénileg gazdálkodókét. Egyszóval

eredményes munkát végeztek.

Valahol mégis hiba van, A csoport sikerei ellenére is csu- oán két tagot tudott eddig beszervezni a tszcs-be. Ha figyelemmel kísérjük a község életét, mindjárt világosan láttuk a helyzetet.

íme, egypár eset a község életéből:

—• Igen. elvtársak, így van — mondja Völgyi János, a tszcs egyik tagja. — A helyi vártszervezet alszik, nálunk meg eddig még nem alakult me- az üzemi pártszervezet. Pedig van vagy Öt párttag, meg 12 tagjelölt. A járási pártbizottság sűrűn kijár hozzánk, de hogy még kéne alá- kitani a pártszervezetet. ez még nem jutott eszükbe. Hej, pedig de nagy szükség lenne rá, mert a kulákok csak nem maradhatnak veszteg.

Pék István jókedvűen ballag végig a falu főutcáján. Árra gondol, hogy ő iis rálépett az uj útra, amely nyu- godtabb. gondtalanabb, boldogabb élet felé vezet. Tagja lett a termelŐGSoportnak. Ezen jár a gondolata, amikor melléje lép Szarka Imre, a község 45 holdas kulák ja,. 1^- kezdi „felvilágosító“ munkáját— Na. most már látom, hogy megbolondultál Nem tudtál várni még pár napigf Legalább addig, mig mi a. község legjobbmódu gazdái meg nem alakit rak a magunk szövetkezetét. Téged szívesen közénk vettünk volna.

— Engem? — huzza a szót Pék István, aztán megvetően végignéz a kulákon. — Én, közétek? Hát minek nézel te engem, mi? örülök, hogy megszabadultam tőletek. —■ Aztán faképnél hagyta a kulákotir

— Hát nem- látod az eredményeinket? Nem látod menynyire többre megyünk mind az egyénileg dolgozók? — Tóth Jánosné kisparaszti egy- ideig csak hallgatja Rejdin- ner Boldizsámét, a termelőcsoport tagját■ Aztán lassan megered a szava.

Dehogy nem látom, de mégse lépek be. Megmondta nekem Tóth Aladár, hogy ne lépjek be. mert. megbánom. Uay mondta, hogy ö csal: jót akar nekem. Ha neki 40 hold földje is van, azért ő jó ember.

Rejdingerné hiába is beszélt neki, a kulák uszályába került.

'k

Nem az egyetlen eset volt ez. Hiszen a falu bírája is igy vélekedik: — Termelőcsoport? Csak nem bolondultam meg, hogy oda adom a földemet.

Nem csoda, hogy igy beszél Szarka Károly, a falu bírája. Hiszen 30 hold földje van, alkalmazottat tart, na meg a cséplőgarnitura. Ö is a nép ellensége, kulák.

Vannak párttagok a csoportban. Iliiért nincs üzemi párt- szervezet? Miért alszik a. községi pártszervezet? Mivel foglalkozik a párttitkár, ha azt sem veszi észre, hogy a község vezetése kulák kezében van? Miért jár ki a járási pártbizottság olyan sűrűn„ ha a hibák gyökerét nem fedi fel?

Gyors orvoslásra van szükség t Mindennek az alapja: Megalakítani a tszcs-ben a várt Szervezetet! Legyen irányitója, vezetője a. községnek, vigye nz asztőlyharcot és kémén u ököllel sújtson le a támadó kulák okra. A község élére pedig egn becsületes dolgozó varaSzt kerüljön.

Ez a hibák megszüntetésének orvossága!

Vasárnap, '/950. aug. 27-