Zala, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-27 / 199. szám

JUaqíjcn diák a Sző nie hűti éh a n Jletiincfiád, a fj%nadai&mbáLejjáfa Leningrádot a forradalom böl­csőjének nevezik. Itt kezdődött el az emberiség történetének uj kora- Hősi város. Munkásai az első sorokban harcoltak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején, a szocialista építés évei­ben pedig elől jártak a példamu­tatásban. Leningrád népe a kö- rülzárás 900 napja alatt a hősies­ségnek és a kitartásnak eddig nem látott csodáit, művelte: éhe­zett. dolgozott, harcolt, de a fa­siszták nem tették be a lábukat Leningrádba. 1703-ban „ svédek elleni hábo­rú idején telepítette Nagyi Péter cár a Péter-Pál erődöt és vetette meg alapját PéJerburgnak, ahogy akkor nevezték Leningrádot. A város két évszázadig volt hordo­zója a cári önkényuralomnak, a a agy orosz kultúrának, itt virág­zott a kapitalizmus és teremtette meg sirásóját, a hős péterván proletárokat. A forradalmi város összeforr Lenin nevével. A háza­don kis emléktáblák hirdetik, hol lakott Lenin, az üzemekben emléktáblák, ahol fellépett s a munkások előtt. A sztálini ötéves tervek alatt Kirov és Zsdánov eiv ársak vezetésével Leningrád a Szovjetunió egyik legnagyobb gépgyártó és vegyészeti ipari vá­rosa lett. Leningrád nagy kultur- központ is. Van kb. félszáz egye­temi tanintézet, másfélszáz tu­dományos kísérleti hivatal, sok értékes muzeum, közöttük a vi­lághíres Ermitázs (Télipalota) és az Orosz-muzseum. A sok hábo­rús kárt szenvedett Leningrád- nak így szabta meg az építését a háború utáni ötéves terv: „Helyreállítani Leningrádot, mint hatalmas ipari és kulturközpor.t- jáf az országnak". És leningrád újjáépült Kirov szerette monda­ni, hogy Leningrádban minden megváltozott, régi csupán a pé- ter^ári munkások dicsőséges for­radalmi tradíciója maradt, a le- ni-ngrádi munkások munkájukkal bizonyítják be, hogy hű őrzői ezeknek a hagyományoknak. A Szverdlov üzemből került M a gyorsvágási módszer együk kez- ceményezöje Bortjkevks eszter­gályos. Leningrád szépen parkosított, fásított város., A Felkelés teréről elindulunk. Leningrád főutcáján, a Nyevszki-n, Sok mozi a Nyevszki-n, az egyikben éppen a . Tűz“ c. magyar film megy^ igen agj sikerrel. Majd az allan- ióan telt házak előtt_ játszó drá-. mai színház tűnik elő 5 balolda- on, utána a Szaltükov-könyvtár, 'iajd Leningrád hatalmas vásár- sarnoka a Passzázs és -P Gosz- nnij udvar. Gyönyörű kiraka- ok, kitűnő árucikkek,- itt inin- en kapható. Szükséges dolgain- t'at-i mi .is - itt. szoktuk vásárolni, nf például egy márkás -JPobéda“ evü órát vettem, magamnak 400 ubelért, voltak akik öltöny, ru- át vettek 500-ért, fényképező­gépet 700-ért, stb. Továbbmenve a fő utcán q Kázánszkij-székes- egyház szép, oszlopos, félkörben épített épületét látjuk. Itt pihen Kutuzovnak, a nagy orosz had­vezérnek. Napoleon legyőzőjének a holtteste. Most pedig átmegyünk * Téli palota előtti térre, azon a kapun amelyiken a forradalmi csapatok vonultak 1917-ben „ Téli palota ellen. Előttünk a világon a leg­magasabb, egyetlen gránittömb­ből épült Alekszandrov-oszlop. Itt ezen a téren hangzott el a sor- tüz 1905. január 9-én a cári csa­patok fegyvereiből a fegyvertelen munkásokra, akik jobb életet akartak kérni * cártól. Ez a sor- tüz indította el az 1905-ös forra­dalmat. Már a Téli palota sok- számu termeit járjuk, i,tt volt a cár. trónterme, itt tartóztatták le az ideiglenes kormányt, ezek voltak Nagy Péter eszközei, itt a cámők kincsei, ékszerei, Minden a helyén, ahogy a cárok otthagy­ták, a bolsevikeknek nem kellett a sok kincs személyi használata, muzeum most ez a nagy épület. Megnézzük a Péter-Pál erődöt. Itt vannak a cárok eltemetve, itt voltak rettenetesen emberkinzó bőit önökben a cári rendszerben a politikai-bűnözők bezárva, Gor­kij, Lenin bátyja is többek kö­zött. Csak a bolsevikok és a nép hű harcosai voltak olyan erős- akaratu emberek, hogy ebben a kinzókamrában éveket kibírtak- - A Szmolnijnál fejezzük be le- ningrádi kőrútunkat. Kertjében a Lenin emlékmű. Belül szobák, ahol a forradalmi haditanács tagjai dolgoztak,, ahol dolgozott és élt a forradalom lángelméje: Lenin. Az Akt ovi j teremben ol­vassuk az emlékezetes Lenin idézetet a forradalom győzelmé­ről a munkások és parasztok ta­nácsa küldötteinek első kon­gresszusán: „Elvtársak! A mun­kások és parasztok forradalma teljesítette elengedhetetlen fel­adatát, amelyről a bolsevíicok minden időben beszéltekEzzel a győzelemmel a történelem uj szakasza kezdődött el és hála Leningrád hőseinek, szovjet haza hőseinek, Sztálinnak, ez az uj kor nálunk is beköszöntött a felszabadulással. NÉMETH JÓZSEF (Következik: Látogatás a szov­jet kolhozokban.) A bolsevik sajtó példájára szervezzük levelezőhálózatunkat Pártunk megyei lapjának nemcsak az a feladata, hogy a dolgozók tömegeit tájékoz­tassa a kül- és belpolitikai eseményekről, hanem az is, hogy mozgósítson az előttünk álló feladatok végrehajtására, közvetítse- Pártunk politikáját a dolgozók .felé. Ismertetnie kell eddigi eredményeinket, rá kell mutatnia azokra arányos­ságokra, amelyek akadályozói szocialista építő munkánknak. Éles harcot kell folytatnia a letűnt kizsákmányoló osztá­lyok maradványaival, a külső é§ belső ellenséggel .egy­aránt. Sajtómunkánknűik tehát olyan szervezettnek kell len­nie, hogy a dolgozók tömegeire támaszkodva gyorsan, mozgé­konyán oldhassa meg komoly feladatait. Mindenekelőtt is meg kell vizsgálnunk, hogy eddigi mun­kánk során milyen eredménye­ket értünk el és melyek azok a hibák, amelyek még kijgvr Zalaiövőn és második A. kulturotthon-mozgalom terén máris Számottevő ered­mények mutatkoznak me­gyénkben. Dolgozó parasztsá­gunk megnövekedett kultur- igényei fokozott követelmé­nyek elé állítják kulturottho- nainkat. A falu Szocialista fejlődésének egyik igen fontos bázisa a község középpontjába elhelyezett kultúrotthon. A fény és kulturn forradalmi megnyilvánulásai máris arra mutatnak, hogy dolgozó kis- és > közévparasztjaink élni is akarnak Alkotmányunk adta jogaikkal: megnövekedett a tanulási vágy a magasabb műveltség meg­szerzésére irányuló törekvés könyvet ad a dolgozók kezébe. Újszerű élet kezdődik fal va­uikban, az eddigi elmaradott­ságot lépésről-lépésrc szőrit ja vissza a diadalmasan előrenyo­muló kulturforradalom. Bak község dolgozói eddig úgyszólván alig éltek kultur- életet. Villany sem volt a fa­luban, sem ^ glyan lehetőség, amely hozzásegítette volna a tanulnivágyó fiatalokat, asz- szonyokat és öregeket a kultú­ra kincseinek megszerzéséhez. Most azonban nagyszerűen be­rendezett kulturotthont kap­tak és a villanyt is bevezették a községbe. A.z otthon ma már állandó gyülekező helyévé a dolgozó kis- és középpa­rasztoknak. A kényelmesen berendezett és , 300 kötetes Bakon is már a dolgozók otthona a kultúrotthon könyvtárral ellátott olvasóte­remben kézről-kézre járnak a jobbnál jobb könyvek. A nagyteremben beépített színpadon a DISz fiatalok próbálnak esténként. Tanul­nak. szórakoznak. Az avatás utáni napokban vetítették le az „Aratás a nagyszénási ter- melőcsoyortbarí‘ eimü diapo­zitív sorozat egyik részét- Nemrégiben készült el a szer­tár is, ahol a mozigépet he­lyezik el. Hamarosan keskeny- film vetítőgépet kapnak. így válik valóra az ezeréves álom, emberibb, szabadabb élet kez­dődik falvainkban. A megye mintaközségében, Zalaiövőn, ugyancsak a kultu­rális megmozdulások közép­pontja az otthon. A DISz fia­talok itt tartják a Rákosi-pert tanulmányozó olvasókörüket. A tömegszervezetek kultur- gárdáiból összetevődő színját­szó csoport állandó találkozó helye a kultúrotthon. Elhatá­rozták, hogy minden második héten nagyobbszabásu kultúr­műsort adnak a falu dolgozói­nak szórakoztatására. A 900 kötetből álló nagyszerű könyvtárt egyre több dolgozó paraszt ve­szi igénybe. Á mintaközsóg nem akar lemaradni a kultur- forradalomban. Tudják, hogy a Szocializmus megvalósításá­ért és a béke megvédéséért folytatott harcban a kultúra olyan fegyvert ad kezükbe, amelyre mindig biztosan szá­míthatnak a falu kizsákmá- nyolói ellen vívott osztály­harcban. Művelt Nép sikere a megyében: eddig 506 előfizető Közel öt hónap +elt el azóta, hogy egyik legszínvonalasabb kuL turf oly óira tunk, a Művelt. .Nép el­ső száma megjelent. Ez alatt az aránylag rövid idő alatt ez a tar­talmas, színes kiadvány dolgo­zóink egyik legkedveltebb lapjává testi- Egyre több munkás, dolgozó paraszt asztalán látjuk ma már a Müveit Népet. Terjesztését tár, radalmi munkában végzik lelke­sen kulturaktiváink. A jó politi­kai felvilágosítás . nyomán me­gyénk az élvonalba került az elő- fizetésgyüjtésben elért eredmé­nyeivel. Eddig 506 előfizetője van Zalában a Művelt Népnek. Ezzel azonban nem elégednek meg kul- turmunkása ink, célül tűzték ki, hogy a jelenlegi példányszámot rövid idő alatt 700-ra emelik fel. A község neve aligha fontos nőst. Hiszen lehelne akár Alsó- zenterzsébet vagy Felsőszent- i zsebet, esetleg Ramocsa, 'agy ... Elég az hozzá, hogy ikadt valaki a községben, akit ’.evezhetnénk Tóth Józsefnek ’ppen úgy, mint Kovács Ká- ‘■olynak, vagy bárki másnak, és ez a valaki végre kimondta azt, ami hosszú idő óta vala­mennyiük szivét mázsás súly­ként nyomta. Kimondta, hogy a kis par cellákon nem lehet meg­élni, hogy a kenyéren kívül egyébre sem jut, hogy nincs szórakozás, nincs pihenés, nincs öröm, csak örökös robot. Mert amit csinálnak, az már nem munka, hanem idegőrlő rőbot. fis kimondta azt is, hogy mind­ezt csak egyféleképpen lehet megszüntetni: termelőszövetke­zetet kell alakítani. Mert akkor meg lehet élni. a kenyéren kí­vül jut sok mindenre: ruháira, cipőre, könyvre... És akkor lesz szórakozás, pihenés, lesz Ili élet kezdetén öröm. Vidám lesz a munka is és könnyű, mert lesz gép is. Csak erre vártak, hogy valaki ezt kimondja és ime, egyszerre megindult a nép. Ott tülekednek a kis asztal körül. „Én is, én is..." Egymás kezéből ragad­ják ki a tollat, a ceruzát és ve­tik oda a papírra nehézkes be­tűkkel a nevüket. Aki még nincs itt, az is eljön. Biztosan eljön, ha nem is hívja senki. És csak­ugyan jön, itt van már. Körül­néz, jól megnézi a sokat látott, ismerős arcokat, aztán kicsit dacosan, de nagyon büszkén mondja: ,,Ha ti beléptek, én sem maradok ki belőle’*. És ott van már az ő neve is a többi mellett. A nevek pedig sorakoz­nak szépen egymásután. Már sokan vannak, többen, mint akik még nem jöttek el. Számolgatják: „Nem jött el még a Jóska, János bácsi sincs itt, pedig azok is eljönnek, bizto­san eljönnek és mellénk állnak." Itt vannak már ők is, alá is ir% nak. És még mindig jönnek. A kis csoport szemlátomást erősö­dik. És még mindig jönnek. Aztán hirtelen csend támad. Valaki elkiáltja magát: „Száz százalék!" Az asztal körül állók pedig harsány éljenzésbe tör­nek ki. A kiáltás messze száll: „Éljen a Párt, éljen Rákosi. .. Éljen Sztálin!’* Az arcokról bol­dogság, öröm sugárzik. Nem látni egyetlen szomorú embert sem. Mintha mind elfelejtették volna eddigi nehéz, küzdelmes életüket, mintha mind újjászü­lettek volna. A felszabadult em­berek örömujjongása ez a min­dent elsöprő lelkesedés. Elsöpri a régit és helyébe hozza az újat, ami szép, ami jó, ami végre emberré teszi az embert. Amikor idejöttek, még a köz­ség is más volt, mint most. Itt a kisasztal körül _ujtipusu em­berek alakulnak ki, ujtipusu köz­ség született. Tudják ezt vala­mennyien, érzik a változást. Már tervezgetnek és arról be­szélnek, hogy uj, korszerű is­tállókat építenek, gazdasági épületeket emelnek, idehozzák a villanyt, kulturházat rendeznek be. Szóba kerül az is, hogy a munkát is nagyüzemileg kezdik. Elhívják a gépállomást, mert gépekkel művelte,tik most már a földet, a tehén kell■ fejelésre. Lesz olyan, amelyik 20, 30, eset­leg 40 liter tejet ad naponta. És lesznek szép gömbölyű hízók, lesz baromfitelep. Már egészen rájuk esteledik, de még mindig együtt vannak és tervezgetnek. De most már nem magukról és a falujukról van szó, hanem az egész or­szágról. Büszkén mondják ők is: „Lesz szocialista Magyaror­szágunk!" lásra várnak. Kétségtelenül az elmúlt három hónap alatt ko­moly eredményeket értünk el a szervezés és a propaganda munka terén. de. ez még ko-i rántsem jelenti-azt, hogy saj­tómunkánkban nincs még sok tennivaló. A Párt megyei lapja iránymutatást ad. dolgozóink­nak. tömeg szervezeteinknek. Jelszinre hozza azok hibáit s egyuPal hozzá is segít a hibáíc kijavításához. A lap kritikai hangja azonban időnként nem tükrözi vissza az osztálybarc élesedését; gyakran elsiklunk felette, mint ahogy ez a kulák- ság elleni harcban is megmu­tatkozik. Elvtársink beleestek abba a hibába, hogy elválasz­tották egymásból a klerikális reakció és a kulákság elleni küzdelmet. Meg kell tanul­nunk egyszerre több fron*on is harcolni a Párt határozatainak sikeres végrehajtásáért. Ebből a nagy feladatból ko­moly rész hárul megyei lapunk munkás és paraszt levelezőire. A „Zala“ szerkesztőségébe nap mint nap érkeznek leve­tek. amelyek irói beszámolnak elért eredményeikről, rámutat­nak a hibákra, leleplezik a dolgozó nép ellenségéit. Ezek a levelek kincset érőek. ezek a levelek alkotják a lap mun­kájának aranytartalékait. A beérkezett leveleket a leggon­dosabban kell kezelni, ügyelni kell arra, hogy közülük egyet­len egy se kallódjon el, vagy maradjon válaszolatlanul. Hiá- nyoságok mutatkoznak leve­lezőink részéről is. mert a lap formáját, tartalmát, cikkeit nem bírálják. Arra kell töre­kednünk, . hogy levelezőinket csak úgy, mint a dolgozók tö­megeit aktivan behapcsoljuk a lap szerkesztésébe, _ Bővítsük még (szélesebbre levelezőháló­zatunkat, vegyünk példát a bosevik sajtóról és úgy szer­vezzük meg a lap munkáját hogy munkás- és p&rasztleve* lezőink a mostaninál sokkal nagyobb részt kérjenek és kapjanak a sajtó munkájából. Fel kell vetni még egy kér­dést: a sajtó terjesztését. E te­kintetben a legfőbb hiányos­ság, hogy eddig a lap terjesz- tése mechanikusan törént. A sajtóterjesztők nem az egyéni agitáció módszerét h a s z- n á 11 á k és ha használ­ták is, hiányzott munkájuk­ból a politikai alátámasztás. Részükre nem nyújtottunk ko­molyabb segítséget sajtó aktí­vák beállításával. A továb­biakban nagy súlyt kell fék- Tetnünk mind a levelezők tá­borának szervezésére és bőví­tésére. mind pedig a sajtóolva­sás rendszeressé tételére. E kettő szinte elválaszthatatlan egymástól. A levelek utján el­jut hozzánk dolgozóink bírá­lata s ez komoly segítséget nyújt a lap politikai színvona­lának (emelése szempontjából. A sajtómunka területén is vég­re kell hajtanunk a Párt ha­tározatát olymódon, hogy a széles dolgozó tömegeket is mozgósítjuk ennek megvalósí­tására. A még fennálló hibák kijavítása pedig a bírálat és önbirálat fegyverének alkal­mazásával biztosítható. Ebben a harcunkban segít és támogat bennünket dolgozóink kriti­kája. Jó munkánkkal hozzájá­rulunk ahhoz, hogy dolgozó né­pünk tisztán lássa a szolializ- mus építésének és a béke vé­delmének feladatait 9 a Párt vezetésével folytasson kemény harcot minden területen a bé- » kéért, a szocializmusért. Orsós Jutat

Next

/
Thumbnails
Contents