Zala, 1950. július (6. évfolyam, 153-162. szám)

1950-07-12 / 159. szám

NAGYKAPORNAK VERSENYRE KELT ,?I5 szúzalékkal több felesleges gabonái (HÍinih öe, mint tavaly C vételi jegyre Jól esik a fülnek, olyan egyenletesen biíg Emmer Fe­renc 3 holdas kisparaszt asz- tagja mellett a cséplőmasina. A gazda feleségével együtt vi­dám arccal áll a gép farán Őnálnk nyomtat először a g'ép. A zsákba ömlő kövér szemek­ből a tenyerükbe vesznek né­hányat. — Hát apjuk, van ez még 84-es fajsúlyú is. Keresztje át­lag 38 kilót ad — mondja bol­dogan Emmer né. Pista bácsi, az etető, egyen­letesen ereszti a dobba a ké­vét. A szem veszteségre pedig becsülettel ügyel a gépész. Egyenest a szövetkezet magtárába l — Fél százalék szemvesztesé­get vállaltunk, de én még azt is ott szeretném látni a zsák­ban — jelenti ki hamiskásan. Közben az utolsó kévét is el­nyelte a dob. A mázsálásnak is vége. 22 mázsa és 53 kiló 2 holdról. Máris ott a fogat. — Ez a fejadag, ez a vető­mag — rendezi el a gazda. — Ez a 8 zsák egyenesen meny a szövetkezeti magtárba. — A kocsiderékba kerülnek a zsá­kok. Közben Emmer elvtárs eltűnt, öt perc múlva ünnep­lőben tér vissza. — Nem apaszt. Nem lesz láb alatt a háznál. Még a 6 forin­tos prémiumot is megkapom érte. Aztán a szántási dijat ebből vidáman kifizetem. így kímélem magamat, meg az ál­latokat is. Tavaly is a traktor szántott, vetett. Lám itt az eredmény. — így beszél. Az utolsó mondatot már a kapun kigördülő kocsi bakjá­ról kiáltotta vissza, Odakiáltom: Takarodjanak Koreából! Fellobogózott, kivirágzott szövetkezeti magtár fogadja az első terménybee-vüjtőt. Ot van a falu apraja -^"yja. Emmer elvtárs nem készült fel ekkora ünnepélyes fogad­tatásra. így hát a maga egy­szerű szavaival, — miután át­adta minden felesleges gabo­náját — ezeket mondta: — Nemcsak a 0 forintos ju­talomért teszem, de nem cipe­lem fel a padlásra. Hiszen drá­gább úgy sem lesz a gabona. Én itt Nagykapornakon a terménybegyüjtés pontos telje­sítésével erősítem a nagy Szovjetunió által vezeteti bé­ketábort, amíg az angol, ame­rikai imperialisták ellen a hős koreai nép fegyverrel kezében harcol függetlenségéért. Az én szavam csak egyetlen em­ber szava, de 800 millió ember szent akarata. Odakiáltom azoknak, akik az emberi jogo­kat lábbal tiporják, ártatlan asszonyokat, gyerekeket gyil­kolnak, hogy takarodjanak ki Koreából! A szemekben izzó gyűlölet ég. Összeszoritott öklök emel­kednek a levegőibe, amikor az amerikai és angol kapitalis­tákat emliti Emmer elvtárs- Egy idős paraszt bácsi szava hallik ki a csoportból: Versenyre hívjuk a környék községeit ! — Emberek, még jobban fog­juk meg a dolog végét és így mutassuk meg a külső és belső ellenségnek a nti erőin­ket. így mutassuk meg, hogy a. koreai felszabadító demokra­tikus hadsereg győzelemsoro­zata a mi sikereinket is erősi­ti. Teljesítsük a terménybe- gyüjtést mindannyian példa­mutató módon. Hívjuk ki ver­senyre Nemesrádó, Pacsa és Szentpéterur községeket. — Elfogadjuk! — volt azggy. hangu lelkes válasz. Vállalták, hogy a tavalyi „C“ vételi jegyre leadott ga­bonamennyiségnél most 35 százalékkal többet szállítanak be íi földművesszövetkezet rak­tárába, A Párt népnevelői ígérték, hogy jó népnevelő munkával és személyes példa­Megyénk dolgozó parasztsága soha nem látott hatalmas len­dülettel végezte ötéves tervünk első aratását. A járások és községek egymással versenyben állva folytatták le ezt a mun­kát. A Megyei Tanács Végre- hajtóbízottságának mezőgazda- sági osztálya most értékelte ki a versenyeredményeket. Eszerint az aratásban az első járás a letenyei lett, ahol már ötödikén reggel teljesen végez­tek mind a rozs, mind a búza vágásával. Csupán néhány órá­Megyénk valamennyi gép­állomásán a csépléshez leszer­ződött munkások számára az étkezést a megyei tanács me­zőgazdasági osztálya biztosí­totta. A pölöskei gépállomásnál dolgozó cséplőmunkások ré­szére csupán sa kenyérsütést nem tudták megoldani, meg­felelő kemence hiányában. Ezért a lisztet kiadták a bucsuszent- lászlói péknek feldolgozásra. Hivatalosan 1 kilogramm liszt­Az aratás csatájának sikeres megvívása után a nagykanizsai járás dolgozó parasztsága uj harcba indult a behordás, csép- lés, tarlószántás, terménybe- gyüjtési munkák sikeres, idő­ben való elvégzése érdekében. A SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉSEK julius 8-i zárlatakor a járás el­érte a 120.5 vagonos kenyér­gabonakötést, Ezzel a teljesít­ménnyel a járás a zalaegerszegi után másodiknak végzett a ver­senyben. A kétségtelen lema­radás okát abban lehet keresni, hogy a népnevelő munka nem elég korán indult el, eleinte csak szórványosan folyt, s a zömét az utolsó hétre tartogat­ták. A szállítási szerződések­ben Nagyrécse község érte el a legjobb eredményt S05 mázsás kötésével, ami annál is inkább kitűnő eredmény, mert a község egv héttel a zárlat előtt még igen hátul kullogott. A Párt és lapunk kritikája nyo­mán azonban a népnevelő­munka nagy lendülettel indult el, s ennek tulajdonítható, hogy a község olyan falvakat hagyott maga után, mint Hahót, ahol a múlt hét elején már hat va­gonos volt a kötés és hét vé­gére 716-ra emelkedett, mint Balatonmagyaród, ahol 746 má­zsára kötöttek szállítási szer­ződést a dolgozó parasztok. A GABONABEIIORDÁS munkája az aratás után nagy lendülettel indult el és ^ leg­utóbbi jelentés szerint 54.3 szá­zalékban végezte el a járás. A behordás sikeres elvégzését nagyban meg fogja gyorsítani Nagybakónak község verseny- felhívása, amelyben a Népfront bizottság a község dolgozó pa­rasztsága nevében versenyre mutatással úgy segítik győze­lemre vinni a négy község kö­zött megindult terménybeadá­si versenyt, hogy abból Nagy kapornok kerüljön ki győzte­sen. val maradt le a lenti járás. Itt a déli órákban fejezték be a munkát. A harmadik a kanizsai, a negyedik pedig a zalaeger­szegi járás lett. Ebben a versenyben a sereg­hajtó szerep jutott a zalaszent- gróti járásnak, ahol kezdetben jól indult az aratás és az elsők között voltak, később önelégült­ség lett úrrá rajtuk. Elhanya­golták a népnevelő és felvilá­gosító munkát és igy a munka befejezésekor az utolsó helyre csúsztak vissza. bői 1 kiló és 40 deka kenyér süthető. Ennek ellenére a bu csuszentlászlói pék 1 kiló lisztért, csupán 1 kiló kenyeret ad ki a gépállomás dolgozóinak. Megengedhetetlen, hogy 40 szá­zalékos haszonra dolgozzon valaki akkor, mikor a gép­állomás dolgozóiról van szó, még abban az esetben is, ha ebben a 40 százalékban a sü­tési és munkadij is bentfoglal- tatik... hívta ki a járás valamennyi községét, hogy a kenyérgabona behordását, gondosan asztagba rakva 12-re befejezi és ezzel a Zalamegyei Tanács Végrehajtó- bizottságának versenyfelhívását határidő előtt teljesiti. A TARLÓSZÁNTÁS terén a járásban bizonyos le­maradás tapasztalható. Az elő­irányzat szerint julius 15-re kell befejezni a tarlóbuktaíást, s eddig mindössze 35.5 száza­lékát szántották fel a learatott tarlónak. Ebben a munkában élenjár Nagyrécse és Hahót 600—600 hold felszántott tarló-- val, Balatonmagyaród 500 hold­dal, mig igen nagyfokú lemara­dás tapasztalható Zalaujlakon, ahol 10, Nemespátrón, ahol 20, Bajcsán, ahol 50 holdat szán­tottak fel eddig csupán. Nép­nevelőinknek meg kell magya­ró zniok, hogy a jövő évi jó, ter­mést veszélyezteti az, aki nem szántja fel idejében tarlóját. A CSÉPLÉS az egész járásban folyik, s vele együtt megindult a termény­begyüjtés is. Ezen a vonalon kiemelkedő eredményt ért el már eddig Komárváros több mint 2 vagon mennyiségű ga­bona beadásával, Murakeresz- lur 148 mázsás terménybeadás­sal, Zalaszentbalázs 51 mázsá­val. A dolgozó parasztok álta­lában igen szívesen viszik mind­járt a cséplőgéptől a leadásra szánt gabonájukat a íermény- begyüjtőbe. Ez is a jó nép­nevelőmunka eredménye, ame­lyet természetesen még fokozni kell, hogy a nagykanizsai járás méltó legyen tavalyi eredmé­nyéhez. Szerda, 1950. julius 12, Aratási versenyben első lett a letenyei, utolsó a zalaszentgróti járás Fékezzük meg ezen a téren is a spekulációt 1 nagykanizsai fárás dolgozft parasztsága áilfa a Imml Ami egyharmad millió többletbevétel mögött van (B- Z.) Pártunk, kormányza­tunk soha nem látott előnyö­ket biztosított az 1950-es gaz­dasági évben dolgozó paraszt­ságunk részére. Azok a kis- és középparasztok, akik junius 15. és julius 9 között szállítási szerződésen keresztül előre el­adták felesleges gabonájukat a nép államának, a mázsán - kénti ár felett külön 6 forintos jutalomban részesülnek. Mi tette lehetővé — vetődik fel a kérdés, — hogy amúgy is magas gabonaárainkon felül népgazdaságunk külön pré­miumot nyújt ezen az utón dolgozó parasztságunk részé­re1? A felelet rövid: a, magyar munkásosztály áldozatkészsé­ge­Gerő elvtárs emlékezetes be­szédében szólott iparunk soha nem látott fejlődéséről. Gyá­rainkban, bányáinkban, üze­meinkben a munkaversenyek, a sztahánovista-mozgalom uj, mindezideig rejtett akkumu­lációs forrásokat nyitott meg gazdasági életünkben. Pár­tunk, a Szovjetunió Kommu­nista (bolsevik) Pártjának ta­pasztalatai nyomán, további fejlődésünk legdöntőbb lánc­szemének jelölte meg iparunk fejlesztését. M unk ás osztályunk tudatában vau ennek jelentő­ségével. Az újítások ezrei, tíz­ezrei, a többszáz, sőt többezer százalékos norma-tulteljesité- sek jelzik fejlődésünk útját. Ezek jelzik, hogy a bányák, a gyárak munkásai a szocializ­mus építésének élharcosai. Ez a következetes harc. min­den percért, minden százalé­kért, minden újításért, tette lehetővé, hogy amellett, hogy a világ legdrágább kenyerét esszük, külön jutalomban tud­juk részesíteni dolgozó pa­rasztságunk legiobbjait, legön- tudatosabbjait. Azokat, akik visszaverték az ellenség ^ szer­ződéskötés ellen irányuló tá­madásait, a nép államának be­csülettel előre felajánlották terményfeleslegüket. Zala megyében most foglal­ják össze a szerződéskötés vég­eredményeit. A nem teljes adatok szerint ^ több mint ^ 500 vagonra tehető az ilymódon eladott gabona mennyisége. Több mint 50.000 mázsa. Ez azt jelenti, hogy egyharmad mil­lió forint vándorol megyénk dolgozó parasztságának zsebé­be, csupán a hat forintos ju­talmakból. A szocialista^ ter­vek világában hozzászoktunk a nagy összegekkel való szá­moláshoz, de mégis _ érdemes efelett elgondolkozni. Ez _ azt jelenti, hogy 3000 pár cipővel, vagv 500 darab kerékpárral hídnak többet vásárolni ebben az évben ebből az összegből megyénk dolgozó kis- és kö­zépvar ászt jai. ' Ezt mind munkásosztályunk versenylendülete, szocialista öntudata tette lehetővé.^ De nem utolsósorban dolgozó pa­rasztságunk áldozatkész, s?>a,lC' szerű munkája, melyet a Part útmutatása alapján végzett, azoknak a gépeknek felhasz­nálásával, melyet munkásosz. tályunk bocsátott rendelke­zésére. Dolgozó parasztságunknak nem szabad erről megfeled­keznie. Még jobb, még oda- adóbb munkával kell meghá­lálnia ezt a hatalmas összeget a terménybegyüjtés gyors- és pontos teljesitésével is. Pártszervezeteink, tömeg- szervezeteink felvilágosító munkája nyomán falvaink dolgozói meg is értették en­nek jelentőségét. Kitünően dolgoztak elvtársaink Zalalö- vőn, Becsehelyen, ahol 10 vá­gón fölötti eredményt értek eb De ugyancsak jól dolgoztak a kicsiny Mikosdpusztán, ahol két és fél vagonra kötöttek szerződést. Termelőszövetke­zeti csoportjaink szocialista jellegű szektorhoz illően tette!; eleget ezen hazafias kötelezett »egüknek. Ebben is élen jóra mutattak példát egyénileg dolgozó parasztságunknak. Eredményeink mellett meg mutatkoztak a hiányosságok is. Er>-’r>s községekben a szállí­tási szerződéskötést nem te­kintették egyben poliWcai har­ci feladatnak. Ez jellemző volt Gyülevész munkájára. A kisgyüléseket teljesen elhanyagolták, a házi agitáció is laza volt. A nép­nevelő munkát nem töltötték meg politikai tartalommal, nem dolgoztak ki maguknak konkrét érveket. Teljesen gé­piesen végezték munkájukat. Hasonló hiányosságok voltak még Tűrje és Botfa községek­ben. A gyenge népnevelő munkát kihasználta az ellenség. Külö­nösen Tűrj én. Nagyon sok községben elvtársaink az ara­tás kellő időben való teljesí­tésére állították rá minden ere­jüket. Ebben a munkában si­kereink tagadhatatlanok, de nem lett volna szajbad ennek a szállítási szerződéskötés rovár- sára történni, ami az aratási munkától elválaszthatatlan feladat. 500 vágón szép eredmény* Ha lehetőségeinket vizsgáljuk, akkor azonban azt tapasztal­juk, hogy nem használtuk^ ki teljes mértékben az adottságo­kat. Ez az oka, hegy a legjobb meo—ék közötti versenyben le­maradtunk. Feladatunk most, hogy kiér­tékeljük munkánk eredmé- nveit, hiányosságait. Gyako­roljunk ezek felett kommunis­ta önkritikát. További mun­kánkban pedig használjuk fel ennek tapasztalatait és szerez­zük vissza megyénknek azt az előkelő helyezést, amit az ara­tási munkáknál a dolgozó pa­rasztság versenylendületc Zala megye számára biztosított. Gyors és pontos terménybe; ■‘•vüjtéssel öregbítsük a zalai dolgozó parasztság jó hírné­vé b Fokozzák gépállomásaink « tarlóbnktatás ütemét! Lassú ütemben végzik gép­állomásaink a tarlóbuktatást megyénk termelőszövetkezeti csoportjaiban. A hiányosság oka, hogy nern szervezték meg kellő alapossággal ezt a döntő fontosságú munkát. Az időjá­rás pedig ugyancsak sürgeti ennek a nagyjelentőségű fel­adatiak az elvégzését, hiszen ezzel is sok értékes nedvesség marad a földben, ami nagy mértékben befolyásolja egész jövő évi termésünket. Különösen javítania kell munkáján a le­tenyei gépállomásnak, amely­nek körzetében még alig indult meg a tarlóbuktatás. A lete­nyei járás kullog utolsó he­lyen a tarlóbuktatási munka­vérsenyben. A sorrend igy alakul; 1. Nagykanizsa, 2. Za* laszentgrót, 3. Zalaegerszeg, 4. Lenti, 5. Letenye. Állami gazdaságaink ebben a munkában is élen járnak, példát mutatva termelőszövet­kezeti csoportjainknak és egyé­nileg dolgozó parasztságunk* nak. Megyénk állami gazdasá­gaiban eddig 1100 holdon tör­tént meg a tarlóhántás. A csép* lés ugyancsak jó ütemben fo­lyik . mindegyikben. A munká­latokat jól megszervezték. Magtáraik is teljesen készen, fertőtlenítve várják azt a ga* bonát, mellyel biztosítjuk dol­gozóink ezévi kenyerét,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents