Zala, 1950. július (6. évfolyam, 153-162. szám)
1950-07-12 / 159. szám
Gyarmati uralmi rendszer Dél-Koreában K orea fél évszázadon keresztül japán elnyomás alatt sínylődött. A második világháborúban a hős szovjet csapatok Korea népének is elhozták a felszabadulást és kiűzték az ország területéről a japán fasiszta gyarmatosítókat,. A potsdami egyezmény értelmében ezután a felszabadító Szovjet Hadsereg csapatai Észak-Koreában a SS ik szélességi foktól északra helyezkedtek el, mig a később partraszálió amerikai csapatok- a 38-ik szélességi foktól délre eső területeket szállták meg. A koreai kérdés az 1945-ben Moszkvában megtartott külügyminiszteri értekezleten került napirendre- A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagybritan- nia külügyminiszterei ezen az értekezleten megegyeztek abban, hogy megteremi.ik az egységes, független demokratikus Koreát. A Szovjetunió — miután felszabadító küldetését teljesítette — még 1948 végén kivonta csapatait Észak-Koreából. Az amerikai megszállók megszegve a külügyminiszteri értekezlet határozatait továbbra is. bennmaradtak Dél-Koreában' és a japán gyarmati uralomhoz hasonló* de fa Ián még annál is brutálisabb rendőri uralmat-létesítettek. A Szovjetunió csapatai koreai tartózkodásuk alatt megteremtették a demokratikus, független Korea megvalósításához szükséges lehetőségeket. Korea északi területén biztosították a demokratikus szabadságjogokat, megalakult a népi demokratikus koreai köztársaság, nagyszabású földreformot hajlottak végre, megszüntették a földesurak uralmát, az ipart társadalmasitoiták, alkotmányt adtak a népnek, megteremtették a gazdasági és kulturális felemelkedés lehetőségeit. Ä z Egyesült Államok ezzel szemben 1348 májusában Dél-Koreában önkényesen hamis választásokat rendezétt az úgynevezett nemzetgyűlés megalakítása céljából és az elnöki székbe az Egyesült Államokból „szállított“, megrögzött reakciós LL- Szin-Mant ültették. Az amerikai imperialisták ezzel is törvényesíteni akarták beavatkozó politikájukat, amely arra irányul, hogy Koreát katonai felvonulási területté alakítsák és bevonják támadó ázsiai terveikbe, a Szovjetunió és Kina ellen. Li-Szin-Man hivatásszerűen árulással foglalkozó klikkjének hitele a koreai nép szemében napról-napra kisebbedik. A délkoreai báb klikk az ország szuverenitásával és nemzeti gazdaságával kereskedik. Még az elmúlt év december 10-én aláírták azt az „egyezményt“, amelynek értelmében Dél-Korea a Mar- shall-terv keretében amerikai „segélyben“ részesül. A megegyezés első és kilencedik cikkelye rámutat a „segély“ lényegére. Eszerint a dél-koreai ( kormány köteles minden jogot megadni az Egyesült Államok kapitalistáinak arra, hogy ott tőkebefektetéseket eszközölhessenek, valamint köteles biztosítani az exportra dolgozó iparágak lehető leggyorsabb fejlődését. Ez a megállapodás tehát jogilag megerősítette az amerikai monopóliumok uralkodó pozícióit Dél- Korea gazdasági életében. A dél koreai iparvállalatok több mint 30 százaléka amerikai társaságok kezében van. Az amerikai terjeszkedők és koreai bábjaik buzgalma eredményeképpen Dél-Korea gazdasági. életében maradéktalanul megvalósultak a gyarmatokra jellemző vonások. Például az acéltermelés az 1944. évi 75 ezer tonnáról 1947-ig 9.072 tonnára, a legutóbbi időkig pedig majdnem nullára csökkent. Á leghatalmasabb ipar, a textilipar szintén bukás előtt áll és termelése alig éri el a háboru- előt -- színvonal egyhatodát/ D él. Korea tehát mindazokban a „segélyekben“ részesül. amit általában a Mar- shall-terv jelent, tehát drágaságban, egyre fokozódó munkanélküliségben. éhínségben, stb. A munkanélküliek száma napról- napra növekszik, de az infláció által előidézett katasztrofális áremelkedés következtében a dolgozók helyzete sem sokkal jobb. Az elmúlt év folyamán az árucikkek árának emelkedése három és ■, félszeresen múlta felül a munkabérek emelkedését. A délkoreai parasztság helyzete pedig egyenesen kétségbeejtő. Délen nem osztottak földet, megmaradt a földesúri hűbéruralom. a parasztoknak csak igen kis százaléka rendelkezik földdel és ezeket. valamint a bérlőket olyan nagymértékben sújtják a különböző adók, hogy alig vannak jobb helyzetben, mint a teljesen földnélküli parasztság. Az amerikai reakció pontosan meghatározott céllal ültette a gyarmati rendszert Dél-Kcrea nyakába. A cél: Koreát az amerikai imperializmus ázsiai előretolt állásává kiépíteni. Az amerikai imperializmus a dél-koreai hadsereget, beleértve a fegyveres rendőrséget, valamint a fasiszta tipusu, katonai kiképzésben részesülő szervezeteket, ugv tekinti, mint minden kalandba bevonható ágyutölteléket. A Li-Szin- Man klikk deficites költségvetésének nagyobb részét hadicélokra fordították. Emellett az Egyesült Államok egyezményt kötött arra vonatkozólag is. hogy az amerikai megszálló hatóságok létszámát olyan mértékben növelheti Dél-Koreában, amilyen mértékben akarja. Eél-Kcrea amerikai megszállása a dél-koreai népnek havonta mintegy 10 millió yenes külön meg'erhelést jelent. a koreai nép tisztán látja, mit jelent az amerikai megszállás és mit jelent az amerikaiak által kinevezett báb politikusok klikkjének uralma. A koreai nép sohasem tudott és nem is tud megbékülni azzal, hogy országában idegenek uralkodjanak. A koreai nép északon és délen egyaránt egységesen követeli a független, demokratikus Korea megvalósítását. A nép széles rétegeinek halaszthatatlan követelése feltétlen bukásra ítéli az amerikai terjeszkedők és koreai ügynökeik minden aljas manőverezését, amellyel meg akarják akadályozni az Egységes Demokratikus Korea létrejöttét. • Béketünfetés készfii a csehszlovák-osztrák határon Práf/úból jelentik : A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség és a Szabad Osztrák Ifjúság Szövetsége augusztusban béketüntetést rendez a csehszlovák Ceskevelenieeben, a csehszlovák-osztrák határon. Bff tóKaprai, ha ébren vagyunk, cselekedeteink logikusan folynak egymásból, mig az álomképekben néha nagyon különös, értelmetlen gondolatokba és cselekedetekbe éljük bele magunkat. Az álomképekben nincs semmiféle" logikai törvény: a halottak feltámadnak, az öregek megfiatalodnak, az ábrándok valósággá válnak. Némely álomban teijesen egykedvüek maradunk, másokban meg a leghevesebb érzéseket tapasztaljuk: sírunk,’ .félünk, gyűlölünk, örülünk- Egyes álmok olyan sz-inesekj bogy nem is lehet őket elmondani. Az embert mindig érdekelte a kérdés: mi is tulajdonképpen ,az álomlátás? A mi távoli őseink azt hitték, hogy az egy „másik“, titokzatos világból érkezik, az alvó ember lelke alvás közben elrepül vándorol, más emberi leikekkéi találkozik, halottakat látogat. És az álomlátást is azzal magyarázták, hogy az éppen az elröppent lélek élete, annak élményé. Ezért az alvó embert sohasem ébresztették fel, se meg nem fordították, mert hátha alvás közben elszáll a lelke és visszatérve, nem találja meg a visszafelé vezető útját. Némely törzsek úgy képzelték) hogy a lélek kirepül az emberből és más alvó testébe költözik azért, hogy azt gyötörje, vagy pedig ízért, .ogy valamely veszedelemtől óvja, vagy utasítsa, hogy ebben, 4 Szerda, 1950. július 12. Az álomlátás vagy abban az esetben hogyan járjon el. Ezért az álomlátásoknak az életben nagy jelentőséget tulajdonítottak-. Nagyon komolyan vették Azokat és azt tartották, hogy az álomlátomást az istenek küldik és az ember természetesen, köteles hozzájuk igazodniDe vájjon csak az ember szokott álmodni? A tudósok azt állítják, hogy alvás közben’ sok állat is átél valami álomlátás-félét. így például' a kutyák morognak, nyöszörögnek, reszketnek, stb. Az állatok álmukban hol örömükről, hol elégedetlenségükről tesznek tanúságot. Azt tartják, hogy a vadászkutyák álomlátásai bonyolultabbak. A tapasztalt vadász állítólag abból, hogyan viselkedik kutyája álmában, meg tudja állapítani, miről álmodik: nyúl- vagy ró- kavadászatról-e. De nemcsak a kutyák álmodnak. Seaton Thompson jró állatokról irt elbeszéléseiben azt állítja, hogy a krokodilok is'almodnakAz embernél az álomlátás nem jelentkezik mindjárt születésekor, hanem jóval később, mint •egy hat hónap múlva; ekkor kezd a gyermek álmában mosolyogni, fel-felkiáltani, csámcsogni, Almodik-e mindenki? Egyesek azt állítják, hogy ők soha semmit sem álmodnak. Nero római császár azt állította- hogy soha nem látott álmot. A kérdésnek ilyen irányú tanulmányozásánál egyes tudósok megállapították, hogy száz ember közül öt ember nem álmodik. Egv ismert filozófus ezt lehetetlennek tartotta és kimutatta, hogy nincs alvás álomlátás nélkül. Azt állította, . hogy azok az emberek, akik azt mondják, hogy nem álmodnak egyszerűen elfelejtik álmukat. És valóban, tudjuk magunkról, hogy az álmokat gyorsan elfelejtjük és az alvás létezésére más határozott bizonyítékunk nincs, csak az álomlátás; mégis nyilvánvaló, hogyha erősen és mélyen alszunk akkor nem álmodunk. Az agy alkotó munkája alvás- közben sem szünetel. Alvás k ö a h e n szervezetünkben végbemenő változások leírásából tudjuk, hogy az ember idegrendszere ez idő alatt aktivan él. Emlékezzünk csak álmainkra: néha feladatokat fejtettünk meg, életterveket szőttünk, máskor rendkívül találékonysággal kikerültünk a legnehezebb helyzetekből. Alomban néha olyan gondolatok születnek, amelyeket aztán a valóságban is felhasználunk. Feltalálóknak' álomban támadtak zseniális eszméik, művészeknek képtémáik. Ta- rantini, az olasz zeneszerző, egy bonyolult álmában alkotott néhány szonátát; reggel, amikor leírta azo. kát, meglepődött dallamuk szépségén, Dante hires „Isteni színjáték“, ját álmában gondolta ki. Köztudomású, hogy Puskin sok költeménye álom közben alakult ki. Fazekas elvfárs feljesífí kötelességét Fazekas Józsefnek ott van a földje „a püspök mezőn“. Öt éve ápolja gondosan, amióta a demokrácia juttatta neki. Igaz, h°gy a felszabadulás előtt is ott dolgozott, de akkor a munkája gyümölcsét a szombathelyi püspökség harácsolta el. Rajta is maradt a múltból az a név, hogy „püspöki mező“. De most már azoké, akik megművelik. — Másképp is megy most a munka — mondja jókedvűen Fazekas bácsi. — Elvégre magamnak dolgozok, aztán most legalább tudom, hogy a föld nekem terem, érdemes vele jól gazdálkodni. Szakszerűen megművelem. Olvasom a Szabad Népet, Szabad Földet, no meg a Zalát. Magam is a Párt tagja vagyok. Ez meg annál in* kább is kötelez. Elvégre nekünk kommunistáknak példa.- mutatással kell elöljámunk. Nekem például már az udvar-' ban áll a gabonám, csak a gépet várom. De nem állok tétlen addig sem, amíg a gép hozzánk huzat. Már el is ve*1 tettem a másodnövényeket. Egy-kettőre felszántottam itt ezt a két hold földet — mutat a földje felé. — 600 ölet csa- lamádénak, 1 holdat meg feJ lesbe kerékrépával és kölessel vetettem be. Most aztán erre sincs gondom. Már nyügod- tabb vagyok. Tudom, hogy becsülettel teljesítettem kötelességemet. így a jó munkámmal hálálom meg a nép államának, hogy földhöz juttatott. Miért nem csépelnek JN agy paliban? A környező községekből oda- hallatszik a cséplőgépek bugása Nagypáliba, csak éppen ott nem csépel a gép. Pedig a gazdák szívesebben látnák gabonájukat kicsépelve, mint kévében. Miért nem csépel a gép? Hiszen kettő is ki van rendelve. Az egyik cséplőgép ott áll árván a falu végén, a tulajdonosát nem lehét előkeriteni. — Valami Vas nevűé — igy emlegetik a faluban —, de eddig csak kétszer látták. A másik gép Nagy Istváné, de bérbe adta a nagykutasi földműves- szövetkezetnek. Aztán most csak úgy félvállról beszél, ha sürgetik a cséplés indítását-. Hol a Jiiba ? — Nem rajtam múlik, hogy nem tudunk indulni — huzza fel a vállát. — Nem hozhatom ide nyakuknál fogva a géphez szerződött munkásokat. Egyébként voltam mindegyiknél és arra hivatkoznak, hogy ők aratásra is szerződtek és még a behordássl . nem végeznek, hiába is várják őket. Abba pedig beletelik még két nap is. A nagykutasi földművesszövetkezet még az üzemanyagot se küldte át, pedig már többször üzentem nekik. így nyilatkozott Nagy István. Most aztán nézzük meg, honnan is erednek a hibák. A szervezetlenség jelei megmutatkoznak a szerződtetett munkások körül- Vájjon mit csinált a DéFOSz, amikor a szerződést megkötötték? Hiszen tudnia kell arról, hogy ezek a munkások leszerződtek aratásra. Nem gondoltak arra, hogy ez összeütközésbe kerül a cséplés és behordási munkálatoknál? ! Nem különb a helyzet a nagykutasi földművesszövetkezet körül sem. Meg is van a látszata. mert a gép tulajdonos kulák most a szövetkezettel takarózik. Teremtsünk rendet! A földművesszövetkezet még ezideig nem gondoskodott üzemanyagról. A legkisebb jelét sem mutatta annak, hogy lépéseket tegyen annak érdekében, hogy a gép a lehető legrövidebb időn belül induljon. Pedig ez nagy hiba. Most, amikor jövő évi kenyerünk biztosításáról van szó, nem tűrhet halasztást ilyen ügy. De a helyi pártszervezet vezetőségének is előbb fel kellett volna figyelnie erre a körülményre. Nem most, amikor már körmünkre ég a munka és a község dolgozó parasztjai is követelik a cséplőgép beindulását. Most a helyi pártszervezet titkára jelentést tett ebben az ügyben a Járási Pártbizottságnál és a DéFOSz-nál. Az ügy kivizsgálás alatt van. Feladat: a falu dolgozói kérésének eleget tenni, mielőbb beindítani a cséplést Nagypáliban is. „Ez a jutalom és megbecsülés fokozza kötelességérzetünket" Nálunk a pedagógus munkája is becsület, dicsőség és hősiesség dolga. Ennek a munkának népi demokráciánkban anyagi, és erkölcsi megbecsülés a, jutalma. A nemzet napszámosából, a nemzet felelősség- teljes feladattal megbízott, a dolgozó nép előtt megbecsült tanítója lettünk. Ezt a megbecsülést tapasztaljuk minduntalan, s ez a megbecsülés jut kifejezésre , kormányzatunk, dolgozó népüiik, Pártunk által kitüntetésként adott jutalmakban, Én először a ,,Nevelj jobban11 mozgalom, keretében könyv és oklevél, most. pedig 600 forint és szintén oklevél ju- talmat koptam számos pedagógustársammal együtt. Köszönet érte Pártunknak, köszönet népi demokráciánknak és szakszervezetünknek. Ez a megbecsülés, ez a jutalom még fokozza kötelesség ér zetün kei. Hiszen ránk pedagógtisokra nagy feladatok várnak. Mi rakjuk le alapjait a szocialista iskolának, mi neveljük a magasabbrendü szocialista embertípust, aki a kollektiv érzéstől áthatva építi népünk boldogabb jövőjét és ezzel saját jövőjét is. Munkánkban követendő mintaképül áll előttünk a hatalmas Szovjetunió szocialista hazaszeretettel dolgozó pedagógusai, sztahánovis- tái és a mi gyárainkban m,unkaversennyel dolgozók legjobbjai. Ez a jutalomkiosztás is megmutatta, hogy népi demokráciánk a néphez hű pedagógust az öt megillető helyre állította és munkáját értékeli. Mi ezt becsületes, önzetlen munkával igyekszünk meghálálni. Ehhez a munkánkhoz kérjük °ov db tora is Pártunk támogatását és hasznos útmutatását. BURJÁN KALMAN ált. iskolai igazgató, szakfelüavelő•
