Zala, 1950. július (6. évfolyam, 153-162. szám)
1950-07-11 / 158. szám
U 3 munkamódszerek a szovjet teherpályaudvarokon Vasutaink az őszi csucsforga- | lomra készülődnek. A gabona- I szál itás időszaka minden esz- I íendőben a vasúti dolgozók nagy erőpróbája. Vasutasainknak — hogy a vállalt háromnapos fcocsi- fordulót teljesíteni tudják — elsősorban tanulniok kell a világ legfejlettebb közlekedésétől, a szovjet vasúttól. Alább három igen jelentős Szovjet módszert ismertetünk, amelyet a szovjet vasutak széles körben alkalmaznak. 1. Az üres kocsik csoportosítása A kocsiforduló idejének jelentős részét az foglalja le, hogy a be. és kirakodási helyeken a szerelvényeket bizonyos ideig visszatartják. A szovjet vasutasok nagy figyelmet fordítanak arra. hogy ezt az időt minél jobban lecsökkentsék. A rakodási munka, a gépesítések következtében. a szovjet vasutakon aránylag kevés időt vesz igénybe, ezért az állomások dolgozói elsősorban arra törekszenek, hogy a többi munkát rövidítsék meg. A nagy teherpályaudvarokon széles körben alkalmazzák Pável Szemerikov javaslatát. Szemeri- kov a permi vasút állomásán végzi a szerelvények összeállítását. Ez az állomás szolgálja ki a kiverovoi szénmedence bányáinak egy csoportját. A szenet rendszerint 3—4 bányatelepen rakják a kocsikba. Szemerikov, hogy a szerelvény összeállítását meggyorsítsa, a rakodás után úgy osztja el a megrakott kocsikat, hogy a tehervonati gyorsan útnak indíthassák. Munkamódszere az, hogy az üres kocsikat úgy csoportosítja, amilyen sorrendben állniok kell az egyes bányáknál a menetirányban. Az együvé tartozó kocsikat egyheiyre helyezi, hogy a megfelelő állomáson ezeket a legkevesebb tolatással lehessen rákapcsolni a szerelvényre. Azokban az esetekben, amikor f rakományt különböző állomásokra szállítják, a kocsik átadása ugy_ történik, hogy a tehervonat két vagy három kocsicsoportban álljon, amelyek egy irányban mennek a megfelelő állomásra. Az üres kocsik össze- válogatásánál számításba veszik a kocsik veszteglésének idejét a különböző rakodóhelyeken és azt is figyelembe veszik, hogy a kocsik egyetlen csoportja se legyen lekötve túlságosan a többire való várakozásban. 2. A tolatás megszervezése Szemerikov módszere a tapasztalat bizonysága szerint a szerel vény összeállítását az előirányzott időnek egyharmada alatt teszi lehetővé. A tolatások megszervezésében fontos újítást hozott az odesszai Ivan Rojk is. A kocsik rakodá sára való átadásának idejét ő azzal gyorsítja meg, hogy a szerelvényt nem az érkezési parkban bontja fel, mint ezt áltálé ban teszik, hanem közvetlenül azoknak a vágányoknak a végén, amelyek a rakodási helyhez vezetnek. Ilymódon a szétbontás mindig egybeesik a kocsiknak rakodásra való átadásával. Ivan Rojk módszere felére csökkenti a kocsik tolatását, jelentékenyen csökkenti a kocsik futását az állomáson. s egyben lehetőséget teremt arra is. hogy az állomás vágányait jobban ki lehessen használni. A kocsik elosztása igy csaknem kétszeresen meggyorsul 3. A kocsik folyamatos kezelése Jelentős mértékben hozzájárul a rakodó-állomások munkájának megjavításához Filip Lancsak moszkvai szerelvényösszeállitó is, aki kidolgozta és bevezette a kocsik folyamatos kezelését a teherpályaudvarokon. Lancsnak módszere abban áll. hogy a kocsikkal végzendő egész tolatási munkát az érkezés pillanatától elindításig előre pontosan megtervezi. Módszere szerint a kocsinak állandóan mozgásban kell lennie előre, mintegy futószalagon. Minden tolatás; műveletnek előbbre kell vinnie a kocsit: — a kocsiparktól a csoportosító vágányokig, a raktárak mellett a kirakodási raktártól addig a .raktárig, ahol Kolhoztagok, mint magánkönyvtárosok. A Csuvas Autonóm Köztársaság „Gigant“ nevű kolhozában a kolhoztagok legtöbbjének lakásában a látogató az első pillanatban azt hiszi, hogy nem is kolhozistánál, hanem könyvtárban van. A kolhozislák a könyveket szeretik, értékelik és olvassák. Erről beszélnek az asztalon nyitva fekvő könyvek és jegyzetek. A legtöbb kolhozistának 200—300 kötetes könyvtára van, amelyben Sztálin müvein, mezőgazdasági Szakkönyveken és a jelenlegi szovjet Írók könyvein kívül megtalálhatjuk az orosz klasszikusok műveit is. Nagyteljesítményű vízierőművek a kolhozokban A Kopet-Daga előhegyeiben lévő Szekiz-Jab folyónál befejezték az uj kolhoz-vizierőmű építését. Az erőmű a Geck-Tepi ni terület 8 kolhozát látja el villanyárammal. A szomszédos Alti-Jab a terület további 11 kolhozát látja majd el villanyárami mai s igy lehetővé válik, hogy az eddig, még nem villamosított termelési ágakat a jövőben villamosítják. Siessünk a tarlóhántással. Most fejeztük be az idei jó aratást, de máris gondoskodnunk kell arról, hogy jövőre még jobb termésünk legyen. Ezen a téren a legelső teendőnk az, hogy idejében és jól végezzük el a tarlóhántást. A tarlóhántásnak nagy jelentősége több okból adódik. Mindenekelőtt a kikelő gyomnövényeket elpusztítja a tarlóhántás, ugyanakkor a gyommagvakat sekélyen alászántva, csírázásra kényszerítjük és az őszi mélyszántással ezeket teljesen kipusztitjuk. A tarló maradványai, amelyeket a tarlóhántáskor lefordítunk, elkorhadnak és fontos tápanyagokkal gazdagitiák a talajt. A talajban levő növényi kártevőket viszont felhozza a tarló- hántás. Ezek a kártevők, a napvilágon elpusztulnak. Végül, de nem utolsósorban fontos a tarlóhántás azért is, mert a talaj felső rétegét ezzel porhanyóvá tesszük és megakadályozzuk a kiszáradást. A tarlóhántást egészen sekélyen, tárcsával, vagy ekével kell végezni. A felhántatt tarlót azonnal fogasolni, vagy hengerezni kell. A tarlóhántás munkáját leggyorsabban és legolcsóbban a gépállomások gépeivel tudjuk elvégeztetni- A gépállomás traktorai el tudják végezni a munkát úgy, hogy a nappali cséplés után éjszaka hántják a tarlót. A jól végzett tarlóhántás mintegy 15—20 százalékos terméstöbbletet jelent, tehát minden gazdának érdeke, hogy azt minél hamarabb végrehajtsa. Szembe kell szállni azokkal a híresztelésekkel, hogy „szárazságban nem érdemes szántaujból megrakják, s ettől a raktártól az indítási helyig. Lancsak módszere, amint a tapasztalat mutatta, lehetővé teszi a kocsik kezelési idejének 25—30 százalékos megrövidítését. A szovjet vasutak teherállo- másai széles körben alkalmazzák ezeknek a vasúti újítóknak a munkamódszereit. A sztahánovi kezdeményezések nemcsak a gyakorlati munkát teszik egyszerűbbé, hanem a közlekedés legcélszerűbb felhasználásának elméletét is továbbfejlesztik.. Minden gazdát érdekel Hírek a Szovjetunióból A fakitermelés gépesítése. Az arhangelszki körzet kogz- kovoi fakitermelő telepére megérkeztek az arhangelszki erdészeti főiskola tudományos dolgozói és tervezői, valamint a szovjet mérnökök egy csoportja. A főiskola dolgozói a fakitermelő dolgozóknak átadlak azt az uj villanyfürészt. melyet nemrégiben készítettek s melynek súlya mindössze hat kilogramm. Az uj fűrész három kilóval könnyebb, mint az a tipus, amit jelenleg használnak az északi területek fakitermelésénél. Ez a látogatás egybeesett azzal a jelentős eseménnyel }s, hogy a koszkovoi fakitermelők munkáját a vil- lanyfürészek, traktorok As gép kocsik alkalmazásával most már teljes mértékben gépesítették. Egy markolás — 364 tégla. Iván Sirkcv moszkvai Sztálin- dijas kőműves olyan hélrészes téglaszállitó eszközt szerkesztett, amely egyszerre 364 téglát szállít. Az uj gépezet bármilyen építkezésnél megkönnyíti a téglák szállítását. A szakemberek kiszámították, hogy az uj készülék alkalmazásával a tégla a kőmű vés munkahelyéig az eddiginél tízszer rövidebb idő alatt jut el. ni,“ A valóság az — bármit is mondanak a kulákok, — hogy a tarlóhántás időben való elvégzésével saját magának és a dolgozók országának hoz hasznot minden dolgozó paraszt. Négy forintos felár a korai beadásért. Az „A‘!, „B“ és ,;C“ vételi jegyre beadott búza, rozs, kétszeres, ároa és zab után a megállapított termelői árakon felül métermázsánként 4 forint jutalmat fizetnek a ter- ménybegyüjtők, ha a beadás augusztus 12-ig megtörténik- A korai terménybeadás tehát jelentékeny anyagi előnnyel jár. Gondosan raktározzuk a szalmát és a pelyvátSúlyos hibát követ el az, aki az aratásnál, csépléspél a szem mellett nem vigyáz a szalmára, pelyvára is-_ A tavasziak szalmája ugyanis kitűnő- takarmány, az őszieké^ pedig alom és több istállótrágya alapja. A len-,, zab- és buza- peb'va szénaértékü _ takarmány, hasonlóan értékes a borsó pelyvája. Mit kell fizetni a gépi munkákért? Igen kedvező fizetési feltételek mellett lehet tál aj művelési szerződést kötni az állami gépállomásokkal- A tarlóhántást azonnali fizetés mellett holdanként 22 5 kg búzáért, jövőévi betakarításkor! ^ fizetés esetén 25 kg búzáért, készpénzzel való fizetés esetén pedig 24 forintért végzi a gépállomás. Ugyanez a munka^ iera- erővel elvégezve legalább 52 forintba kerülne .a gazdának. Nein vsií éber a pártszervezet szabotált a buták Példás büntetést kapott Kónya Untai, teskándi kólák »Ahol mi nem vagyunk jelen, ott helyet talál, vagy oda furakodik az ellenség11. Mintha Rákosi elvtárs miránk, teskándiakra mondta volna ezeket a szinigaz szavakat — mondják a község dolgozó parasztjai, kissé szégyenkezv$ Már a múlt hét szombatján el kellett volna kezdeni a csép- lést, csakhogy nincs, aki szervezze a munkát. A kulákok viszik a hangot. Szeretnék megakadályozni, hogy minél hamarabb a szövetkezetbe kerüljön aa elcsépelt gabona. De hol van a helyi pártszervezet, a munka, a termelés irányitó ereje?! Hol a DéFOSz-szerve- zetf A békebizottság? Nem volt népnevelőmunka Pesti Gyula elvtárs, a párt- szervezet titkára a szállítási szerződések megkötésének fontosságára, előnyeire nem oktatta ki kellő módon a népnevelőket. így a nagyközségben a felvilágosító munka nem megy. Az eredmény csupán 84 mázsa. Nincs útmutatás, nincs szervezés. A kulákok viszont nagy mellénnyel járnak. Kónya Antal kulák is 1942- ben már márciusban hozzáfogott a cséplője megjavításához. Most meg harmadszorra sürgette mar juuius végén az ellenőrző bizottság, hogy a dobot és kalászvágót javitassa meg— Üzemanyag?! Mi az istennek az — mondogatta baráti körében- — Nem érdekem nekem a, korai cséplés. Jó az a nép ahogy van. Nyolc évig semmi baja se voltPesti elvtárs árnyékában őkelme biztosan húzódott meg. Neki azt hazudta, hogy rendben a masina. Ö pedig elhitte. A gép felelős ellenőrének eny- nyi is elég volt! Nem ellenőrizte a kulákot. A falu dolgozó parasztságának segítségére siettek a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának ellenőrei. Feljelentette a kulákot a rendőrségenA vádlottak padián A vádlottak padján sunyi pofával lapul a dolgozó nép kenyerére törő kulák— Most operáltak, kellett a vénz. Itt van ni, tanú rá a se- bem! — És mdv vethöződifc is• — Miért nem a cséplőgépét mutatta meg másfél hónappal ezelőtt, hogy rendben van-e — vágja a szemébe a megyei biró. A védő Lux ügyvéd is megpróbál minden fogást a Kulák érdekében. A kihallgatott ellenőrző bizottsági tagot is meg akarja téveszteni. A kulák segítségére sietett Pesti „elvtárs“ is csúfosan xelsult a. maga ,,jó kulákjá- nak“ a támogatásával A megyei bíróságot nem lehet megtéveszteni! Ott ülnek a nép által beküldött bírák is. Két tábor csatája ez a tárgyalás... Tehetetlen dühében rikátoz. vitát provokál, hazudik, szemtelenül viselkedik a kelepcébe került kulák. Többször megintik- Olyan ez a kép, mintamikor egy patkány csabdába esik. 3 éyi börtön és mellékbüntetés Ez a példa tökéletesen igazolja, hogy a kulák ellen egy pillanatra sem szabad megszüntetnünk a harcot. A falusi osztályharcban nincs légüres tér. Ott kell lennünk éberen mindenütt. Ha valami kis rés támad, a kulákok abban a pillanatban ártani igyekeznek népi demokráciánknak. . A nép akarata, demokratikus igazságszolgáltatásunk kemény kézzel sújtott le a szabotáló kulákra. Példamutató Ítéletet hozott. Kónya Antal kulákot 3 évi börtönbüntetésre, a cséplőgarnitura elkobzására és 1000 forint vagyoni elégtétel megfizetésére ítélte. Okulásul... A gépet átadták a gépállomásnak. Tökéletes kijavítása egy-két nap múlva megtörténik és a község dolgozó parasztsága boldogan tehet eleget a saját államával szemben vállalt terménybeadási kötelezettségénekTeskándctn a pártszervezet megfeledkezett arról az alapvető lenini-sztálini tanításról> hogy a szocializmus erőinek gyarapodása együtt jár a kapitalista ellenség a kulák mindelkeseredettebb támadásával, okuljon tehát minden falusi pártszervezetünk a teskándi példából. Pártunk parasztpolitikájától egy jottányit sem térjünk el! Megjegyzés egy egerssegi f Urnánkéiról Zalaegerszegen a Magyar- Szovjet Társaság filmankétot rendezett a „Vidám vásár“ cimü szovjet filmről. Az ankétet Hadnagy László elvtárs nyitotta meg. — A szovjet fám feladata — mondotta —, hegy visszatükrözze, híven ábrázolja az uj világ és az uj ember születésének alkotó folyamatát, ábrázolja a ^szocialista építés és harc hőseit, \negmutassa az alkotó munka szépségét, a szocialista hazáért és a kommunizmus eszméiért, az önfeláldozást, odaadást. Jelentős eseményhez értünk a „Vidám Vásár“ bemutatásával — folytatta. — Uj szovjez film, mely a filmművészet legmagasabb fokát érte el. A nagy sikerrel fogadott bevezető előadás utón került sor a film lepergetésére. A hosszú kísérő műsor miatt az ankét sokat vesztett az értékéből. A filmelőadás ideje emiatt annyira elhúzódott, hogy a dolgozók nagyrésze a vita kezdetét be sem. várva elhagyta helyét, a hozzászólásokban is nagy ban éreztette hatását a túl késő re nyúlt idő. Fontos lett volna valamennyiünk számára, hogy a „Vidám: Vásár“ mondanivalóit a mi számunkra megbeszéljük s a film útmutatásait a mi nagy feladatunk. az aratás, cséplés, ter- ménybegyüjtés harcához s az imperializmus elleni küzdelmünkhöz kiértékeljük és alkalmazzuk. A film minden képe azt sugározta, hogy ilyen a szovjet ember, akinek a munka becsület és tisztesség dolga, aki érzi életének hasznos voltát, tehát tud örülni az életnek, tud boldog lenni. Tanulság: A következőkben nem szabad a filmankétot kisérő műsorokkal teletömni, akkor szívesen maradnak a dolgozók, hogy kiértékeljék a látottakat és igy elérjük azoknak valódi célját. Olvasd és terjeszd a Zalát
