Zala, 1950. július (6. évfolyam, 153-162. szám)
1950-07-11 / 158. szám
Á sárhldai békebizottság megérteti a dolgozókkal: HARC A KENYÉRÉRT — HARC A BÉKÉÉRT Vasárnap van. Ennek ellenére szorgos munka folyik Sárhidán. Az utolsó kereszt gabonákat hordják a szérűbe. Néhány férfi, asszony a községháza felé siet, A község békebizottságának tagjai. Értekezletre jönnek össze, hogy megtárgyalják további feladataikat. — Mert feladat az van bőven — magyaráz már útközben Szarka Jánosné, a békebízott- ság titkára. Az aratással július 3-ra végeztünk, a behordással is készen vagyunk, folyik a cséplés. Doszpot Pál, Árvái Lajos és még egy nchányan már begyűjtési kötelezettségüknek is eleget tettek. A mostani értekezleten még megbeszéljük további feladatainkat a cséplés- sel és a koreai eseményekkel kapcsolatban. Kölcsönös segítség a behordásban Sárhidán valóban jól dolgozik a békebizottság. Ez megmutatkozott a behordásnál is. Megszervezték a község dolgozó parasztsága között, hogy kölcsönösen segítsenek egymásnak fogataikkal. Néhány nap alatt végeztek is vele. A mostani értekezleten sem kell várni egyetlen tagra sem. Néhány perc alatt összejönnek mind a tizen. — Legközelebbi feladatunk — hangsúlyozza Szarka elvtársnő — a cséplőgéptől a földműves- szövetkezetbe — jelszó megvalósítása. Ebben a párttagokkal együtt nekünk, békebizottsági tagoknak kell elől járni. Elfogadtuk a tótkomlósiak verseny- kihívását, hát szégyenbe ne maradjunk. Ezenkívül a becsület is azt kívánja, hogy minden erővel harcoljunk a kenyérért. Jó munkával adunk súlyt tiltakozó szavunknak — Most aztán különösen ki kell tenni magunkért — szól bele Balog József középparaszt —. Koreában a szabadságukért küzdenek az elnyomottak. Amíg a Szovjetunió fel nem szabadított bennünket, én is elnyomott voltam. Át tudom érezni a koreai parasztok sorsát. Éppen azért kötelességünk pontosan betartani a minisztertanács határozatát, mert ezzel nemcsak a mi népgazdaságunkat erősítjük, hanem az egész béketábort és így még nagyobb súlya lesz tiltakozó szavunknak az amerikai rabló orvtámadás ellen. — így helyes — bólogat rá Nagy Pongrác —, ők fegyverrel harcolnak a szabadságukért, mi pedig a munka frontján elért győzelmeinkkel támogassuk őket. Távirat Rákosi eívtársnak Mintha egyszerre születne meg fejükben a gondolat, úgy kiáltanak most fel: — Küldjünk erről táviratot Rákosi elv- társnak! Előkerül a zsebekből a papír, ceruza és már fogalmazzák is a szövegét: „Kedves Rákosi elvtársi Mi is felháborodással, mélységes megvetéssel vettük tudomásul az angol-amerikai imperialisták rablótámadását. KövetelElmélet! színvonalunk emelését segíti elő az Anyag és adatszolgáltatás rendszeres olvasása. jük, hogy takarodjanak ki Körmei területéről. Sárhida község dolgozó parasztsága nevében a békebizottság ígéretet tesz, hogy a Párttal még szorosabbra fűzi a kapcsolatát és a cséplési, gabonabegyüj- tési versenyben becsülettel megállja a helyét abban a munkában, amelyik teljes egészében a béke szent ügyét szolgálja'. Augusztus 1-re végzünk a csépléssel! A batyki DISz fiatalok versenyben A DISz batyki szervezetének^ fiataljai a napokban alakító'Iák meg cséplőbrigádjukat és rögtön versenyre hívták a megye összes cséplőbrigád- ját. A batyki fiatalok többek között vállalják, hogy 20 lóerős erőgéphajtásu 1200-as cséplőgépükkel naponta 180 mázsát csépelnek el, de ha a huzatási időt — és ezt a gyakorlat mutatja meg — csökkenteni tudják, akkor meglesz a napi 200 mázsás eredmény. A szemveszteséget 0-5 százalék alá csökkentik. Jó népnevelő munkát fejtenek ki a dolgozó parasztok között, hogy a gabonát közvetlenül a cséplőgéptől vigyék a raktárba, hogy ezzel is meggyorsítsák a terménybegyüjtést. Ügyelnek a cséplésnél a gabona tisztaságára. Elhatározták, hogy a cséplést augusz[us 1-re teljesen befejezik. „Mi, dolgozó par ászt fiatalok igy segítünk ötéves tervünk sikeres magvalósításában és igy váltjuk valóra a Párt ifjúságának célkitűzéseit. így fejezzük ki hálánkat Pártunknak. a dolgozó nép bölcs vezetőjének, tanítónknak, Rákosi elvtársnak“ — zárják le versenykihívásukat. Gutorföldén jó! szervezték meg a tüzérséget Tüzoltóíecskendőt kérnek a község dolgozói Gutorfölde községben a párt- szervezet a népi bizottsággal együtt működve jól szervezte meg a tüzőrséget. Azt tartották szemük előtt, hogy az ellenség mindenütt jelen van, s komoly károkat okozhatna termésünkben, ha nem vigyáznánk éberen a dolgozó nép kenyerére. Éppen ezért fektettek nagy súlyt az őrség azonnali felállítására, még az aratás megindulása idején- Azóta is úgy oldják meg az állandó őrség kérdését, hogy nappalra beosztják az úttörőket, akik a templom tornyából messze belátják az egész határt. Ezt abból a célból határozták el igy, hogy a felnőtt dolgozókat ne vonják el a munkából. Éjjelre ■viszont kettőzött őrségről gondoskodnak- Két tűzoltót osztottak be az éjjeliőrök mellé s ugyanakkor gondoskodtak arról is, hogy megfelelő menynyiségü viz álljon rendelkezésre tűz eseténMennyivel nagyobb lenne azonban a biztonság, ha a község tűzoltó fecskendője használható állapotban lenne! Már harmadik éve, hogy a községi költségvetésben is feltüntették, mint szükséges beruházást, de minden esetben kiceruzázták az akkori alispá- ni hivatalban. Pedig a fecskendő — amit a község dolgozói olyan régóta kérnek már — nem luxus-célokat, hanem a nép vagyonának védelmét szolgálná. Ebben az évben még megkezdenek ezzel az akadállyal is a község kis- és középpa- rasztjai, de feltétlenül meg kell találni annak a módját, ho^' a meglévővel helyesen gazdálkodjunk, vagy a lehetőségekhez mérten biztosítsuk a község tűzvédelmét. Nagyobb lendületet as üsemi DISx-sservezetek munkaversenyébe ! Megyénk ifjúsága az egységesítő kongresszusra lendületes munkával készült. Az üzemek fiataljai egymásután teljesítették kongrn s,usi felajánlásaikat. Ez a munkalendület azonban a DxSz megalakulása után mm hogy fokozódott volna, hanem alábbhagyott és egyes üzemelőiéi visszaesés mutatkozik- Ezek közé tartoznak a zalaegerszegi üzemek és a nagykanizsai téglagyár. Ezeken a helyeken DTS.- szervezeteink vezetősége nem fektetett kellő súlyt a munkaverseny kiszéle ütésére. Úgy gondolták, hogy az eddig elért eredmények igazolj ík azt. hogy ifjúsági szervezetük k - érdemli azt a nagy megtiszt-ú- tetést, hogy Párt ifjúsági lehessen. Ebből a megelégedettségből1 indult ki minden hiányosság, ami a DlSz-szerveze- tek munkájában megmutatkozik. A kongresszus óta 160 fiatal tett újabb felajánlást. Ezek a termelés emelése, a selejt csökkentése és a minőség megjavítására irányulnak. Ei a szám egyáltalában nem kielégítő a DISz hatalmas tömog- szervezetéhez arányitva. Hogy az ifjúság a termelés rohamcsapatává váljék, nem elegendő egy-egv egyéni magas teljesítmény- Okvetlenül szükséges, hogy a DISz-szervezetek ifjúsága tömegesen kapcsolódjék bele a verseny mozgalom^ ba.Ugy, ahogy a nagykaui- zsai vasutas DISz szervezet fiataljai tették. Itt az ifjúság 100 százalékban tett felajánlási A munkaiéijesitmény 5 százalékos fokozására, a selejt 5 százalékos csökkentésére- Hasonló értékes felajánlást tett a nagykanizsai gépjavitó műhely 53 DISz fiatalja is. Ezeknek a szervezeteknek vezetősége jó munkát végzett. Nem nyugodott bele a koiv gresszusig elért eredményekbe. Tisztán látta maga előtt azt a feladatot, hogy az ifjúság csak úgy képes végrehajtani a ráháruló feladatot, ha a termelés állandó fokozásával segíti győzelemre ötéves tervünketÁllamvédelmi határőreink a cséplés sikeréért A jugoszláv határ mentén élő dolgozó parasztokat egy egész világ választja el attól az országtól, ahol Tito és pribékjei garázdálkodnak s vérbe fojtják az elnyomott dolgozók minden megmozdulását. Ezí akarták nálunk is Rajk és kémbandájának aljas összeesküvői — mondogatják egymásnak Murake- reszturon az emberek, A Murán túl valóban a sötétség rémuralma nehezedik rá a dolgozó népre, terror, nyomor, éhség és nélkülözés kiséri Tito és bandájának népelnyomó, fasiszta uralmát. Amig odaát egyre inkább elviselhetetlenebbé válik az élet, nálunk annál derűsebb, boldogabb lesz. Most arattuk le ötéves tervünk első termését, gazdag a termés, nincs mit tartanunk a jövőtől. A Murán túl? A munkában verítékező parasztok terményét összerekvirálják Jól bevált a darabbér Még mindig magas a selejt Épül a harmadik huta a kanizsai üveggyárban A tiz napos rekkenő kánikulai hő ség után üdifőleg hat a valameny- nyire is enyhébb időjárás. Különösen a nagykanizsai üveggyár dolgozói örültek ennek, ami nem is csoda, mert a kánikulában sokszor 60—70 fokos hőségben kellett a huta mellett dolgozniok. Különösen Lukács Gábor örül az enyhébb időnek. Könnyebben megy a munka, — többet tud termelni és ez anyagilag és* jól érezteti^ hatását számára, mióta bevezették a darabbérezést. — Amig a darabbérezést nem vezették be nálunk, — m0IjjÍa Lukács Gáspár bankafuvó —, addig 123 forint körű] kerestem, most pedig 162 forintnál kevesebb még egyszer sem volt a bérzacskómban. Nemcsak Lukács Gábor, hanem a többiek számára is több kereseti lehetőséget nyujt._ a darabbérezes, A vállalatvezetőség kimutatása szerint az üzem dolgozóinak átlag- keresete a darabbérezés bevezetese óta 11.27 százalékkal emelkedett. A dogozók életszínvonala természetesen csakis a termeléssel együtt, ásnál; következtében emelkedik A most kiértékelt jumy$i termelési eredmény ISO szárak-kQs volt. A termeléssel azonban^ nem állt arányban a termelékenység növekedése és ennek az oka a 40—45 százalék között mozgó selejt. — Az emelkedő selejtünhnek kettős oka van — világítja meg a kérdés hátterét Csábi elvtárs vállalatvezető —, mintegy 25 százalék selejt abból adódik, hogy olyan magas hőfokot kívánó üvegárut gyár. tunk, amit a mostani berendezésünk nem bir el. A fentmaradó húsz százalékos selejt meg a különféle munkafrázisokból tevődik össze és ennek a legfőbb oka. hogy kevés megfelelő szerszámmal rendelkezünk. A szerszámhiány a vállalat szűk keresztmetszete. Az üvegipari központ május 1-i felajánlásában vállalta a nagykanizsai üveggyár szerszámkészletének kielégítését. A felajánlás csak Ígéret maradt. — Saját makunknak kell beszerezni a szerszámokat — mondják az üveggyárban —, pedig már halaszthatatlanul szükség van a különféle befogókra, beégetökre és vizipipákra- Eddig csak annyiban iutottak előre a szerszámkérdés megoldásában, hogy a Gépjavító NV-nyl rendűitek néhány Nehezen megy előre a* yj szerszámok beszerzés«, pedi? most már egyre égetőbb a kérdés. Ugyanis az üzem ismét bővül. A nagykanizsai Magasépítési NV dől. gozói uj szárnyépületet csatolnak az üveggyárhoz. — Itt helyezik el — mondja Csábi elvtárs — a harmadik hutát, melynek üzembeállításával az üzem kapacitása lényegesen növekedik. Ezenkívül az uj épü’etrész- ben kap végleges elhelyezést a raktár. A mérges anyagok számára pedig külön higiénikus keverőhelyiséget állítanak fel. Az üxembövitést örömmel fogadják az üzem dolgozói is- így Szabó Jánosné pattintó is. — Nagyobb lesz az üzem, többet tudunk termelni — jegyzi meg Szabóné —, Nagyobb termeléssel meg hamarabb tudjuk felépíteni a szocializmust. Bár mostanában, amint állandóan olvasom az újságokban, a háborús uszítok egyre élesebben törekszenek a háborúra és a népi demokratikus országokban meg akarják zavarni a békét, jólétet és virágzó életei hozó szocializmus építését. Példa erre az amerikai imperialisták gálád tárna, dása a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen. Mi béke? munkával válaszolunk erre az alj$s merényletre és bízzunk abban, hogy a hős koreai nép is leszámol mielőbb gaz támadóival. annyit annyit Tito janicsárjai, csak hagynak meg — vagy se —, hogy éppen éhen ne haljanak. A murakercszturi dolgozó parasztok ezt mind jól tudják. Azért is siettek az aratással s ezért sietnek most a behordással. Minél előbb elcsépelni, ez most a fődolog. Miközben a határban békésen folyik <t munka, az államvédelmi határőrök éberen őrködnek a község nyugalma felett. Acélos tekintetük messze lát, sakkban tartja az ellenséget. De nemcsak az őrhelyen állják meg keményen a helyüket; a munkában sem maradnak le. A múlt hét elején özvegy Kovács Károlyné gabonáját vágták le — akinek a fia a néphadseregben teljesít szolgálatot — és egymaga képtelen volt a munka elvégzésére. Azután sorrakerültek Pávlicék és Tischlérék. Csak úgy égett a kezük alatt a munka! A falu kis- és középparasztjai megelégedéssel tapasztalták, hogy a nép fiai, akiket a dolgozó nép állított a legfontosabb őrhelyekre, együtt küzdenek velük a gyors betakarítás érdekében. Most elhatározták, hogy a be- hordás és cséplés nagy munkájából is Ugyanúgy kiveszik a részüket és — ahol szükség lesz rájuk — ott segítenek. Ezzel is ki akarják érdemelni azt a bizalmat, amelyet a szocializmust, a szebb, boldogabb jövőt építő dolgozó magyar nép, a földektől, a gyárakba, a műhelyekből kikerült és a munkás- osztályhoz hű fiaiba helyezett. Ahol jól dolgozik a népi bizottság Szentpéterföldén Bem György cséplőgéptulajdonos többszöri felhívás ellenére sem javította ki cséplőgépén a rostát, ami viszont akadályozta volna a cséplés gyors beindítását. A népi bizottság azonban nyomban megtette az intézkedéseket és a kulákot rászorította a szükséges javítások azonnali elvégzésére. Szentpéterfölde dolgozó kis- és középnarasztjai megelégedéssel vették tudomásul a néni bizottság gyors és eredmé^ nyes közbelépését. Kedd, 1950, juiius II.
