Zala, 1950. július (6. évfolyam, 153-162. szám)
1950-07-11 / 158. szám
Mi sül első a faluban? Iberpakker bácsi 14 mázsa szerződőit gabonával segíti a koreai dolgfozők győzelmét Széles mosoly terül el az arcán. Bajuszát elégedetten simogatja, azután peckesen hátra tolja kalapját, jelezve, hogy a terméseredményt illetően legteljesebb a megelégedése. Már hogyne lenne elégedett Iberpakker József zalaapáti 12 és fél holdas középparaszt, amikor a búza tizenegy, a rozs meg 12 mázsára futott fel holdanként. Nem kicsiség ez, a gazda gondossága, jó munkája fekszik benne. Meg azután a Párt is segitett, felvilágosította, hogy a korai vetés* jó trágyázás, az időben való aratás eredményez jó termést. Ha valaki most büszke a faluban, akkor talán Iberpakker bácsi a legbüszkébb mindannyiuk között. — Hát aztán mire olyan büszke, Jóska bácsi? — kérdi tőle Druskóczi Ferenc elvtárs, az ellenőr. — Én-e? — feszíti meg mellét az öreg. — Meglátszik most, ki a fala első gazdája. Elsőnek huzatott be hozzám a gép, még Kuczogi Pistát is megelőztem, pedig az sincs az utolsók között! Ej, no. Ahol ilyen nagy az önérzet, ott alapjának kell lenni! Látszik az öregen, hogy valami nagy mondanivaló húzódik még meg a kalap alatt, amivel csak pár percnyi csendes elégedett szemlélődés után rukkol ki. — Nézd, öcsém — mutat bütykös ujjával a hombárba ■—, látod ott azokat a tömött zsákokat? No, az kereken 14 mázsa jófajta gabona. Szerződéses gabona. Még ma beviszem a szövetkezetbe. Nekem nem kell a házamnál a felesleg. Az öcsémmel, Jenővel úgy határoztunk, hogy ami még ezenkívül marad, azt is beadjuk minden szemig. Elvégre mi népnevelők vagyunk, jó példával kell elöl- jámunk. A Jenő amellett még benne van a nép bizottságban is, mit szólnának a faluban, ha mi csak beszélnénk és nem tennénk semmit. -Én ugyan pártonkivüli vagyok, de tudom, mi a kötelességem. A te Pártod az én Pártom is, mindnyájunk vezetője. Igazé? Iberpakker bácsi megtörü verejtéktől gyöngyöző homlokát, azután még csendesen elmondja maga elé néhányszor: Párt... Párt. Hirtelen felcsillan a szeme. Túl van már a hatvanon, de olyan fiatalos hévvel mondja, hogy szinte el sem hinné az ember. — Amióta kitették a szűrét Sehwarczéknak és FischUék- nek — a község vámszedőinek —, más vagyok én is. Jobban bízom a Pártban, hiszen annak köszönhetjük] hogy ezeket az ellenségeinket félreállitot- tuk utunkból. Látom, a Párt a szivén viseli a mi ügyünket. Druskóczi elvtárs megértő- leg bólint rá egyet. — Igaza van, Jóska bácsi — erősiti meg. — A Párt mindannyiunk vezetője, irányitója. Ha előbb adjuk be a gabonát csak magunknak teszünk vele jót. Hiszen ^minden szem gabonával erősebbek leszünk. Minden kiló búzával segítjük a koreai dolgozókat, akik keményen harcolnak most szabadságukért, függetlenségükért. Ha mi erősebbek leszünk, erősödik az ő harcuk is. Ha segítjük őket a győzelemben, akkor is mi erősödünk Nagyobb lesz a béketábor. Nagyobbat üthetünk a Truman-félékre, békénk ellenségeire. — No. éppen ez az -— világosodik meg Iberpakker bácsiban a gondolat. — Milyen szépen elmondod, öcsém. Erre gondoltam én is, amikor reggel megnéztem a szállítási szerződésemet. Most mindjárt kocsira ülök, viszem a gabonát a szövetkezetbe! Nem várok én senkire és semmire! Úgy is tett, ahogy mondta. Felpakolt a szekérre valami 18 zsákot és behajtott a szövetkezetbe. Egy percig sem várt. mert •— mint mondta — minden perc nyereség meggyorsítja Korea dolgozó népének végső győzelmét! (S-ő.) Ki az amerikai orvtámadokka! Koreából! A Népboltok dolgozóinak tiltakozása A Zalamegyei Népbolt NV dolgozói egyöntetűen utasítják vissza az amerikai imperialisták aljas provokációit a koreai orvtámadással kapcsolatban s mély felháborodásuknak az alábbiakban adnak kifejezést: „Mi, a Zalamegyei Népbolt NV dolgozói megbélyegezzük az amerikai imperialisták aljas terrorcselekményét. Nem engedhetjük meg, hogy koreai városokat, falvakat bombázzanak az amerikai repülőgépek, ártatlan gyermekeket és asszonyokat gyilkoljanak le. Tiltakozunk a háborús uszi- tók e gyalázatos tette ellen. Mi, a Népbolt dolgozói a béke megvédése érdekében minden áldozatra készek vagyunk- Termelőmunkánk fokozásával, a munka jobb megszervezésével, a klerikális és kulák reakció és a jobboldali szociáldemokrácia elleni kíméletlen harccal még szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat győzelmeink szervezőjével, Pártunkkal és a béke legfőbb őrével, a Szovjetunióval. — Pártunk útmutatásával küzdünk a békéért a ránkeső front szakaszon, mert tudjuk, hogy a'világ pro- letáriátusának összefogása vé- gülis győzedelmeskedik majd az amerikai háborús uszítok és csatlós, láncos kutyái felett.“ A Népboltok dolgozóinak nevében: KISCHNER BÉLA vállalatvezető. MÁRKUS KÁLMÁN ÜB titkár. ígérjük Rákosi elvtársnak: Vigyázunk a nép kenyerére A zalaegerszegi járás csép- lési ellenőrei értekezletet tartottak Egerszegen. Mos/í, a munka teljes ütemü beindulása előtt mégegyszer átbeszélték feladataikat, A megnyitóbeszédet Gondos Ferenc elvrtárs, a DéFOSz megyei titkárságának tagja tartotta, Beszélt azokról a szempontokról, melyeknek végrehajtásával minden ellenőr becsületes munkát végezhet, — Az ellenőr — mondotta — ne csak egyszerű adminisztrációs ellen- őrzőmunkát végezzen, hanem harcos, politikai felvilágosító munkát is. Segítse elő, hogy a csépeltető gazdák megismerjék, mi a gyors terménybegyüjtés jelentősége. Beszédét igy fejezte be: — Pártunk vezetésével, Rákosi elvtárs irányításával a legkisebb szemveszteséggel történő cséplés és gyors terméhybe- gyüjtés sikeres végrehajtásáért induljon harcba minden Csép- lési ellenőr, A hozzászólások foglalkoztak a még fennálló hiányosságokkal és ezeknek kíküszöbö- lési módjával. Végül egyhangú lelkesedéssel az alábbi levelet szövegezték meg és küldték el Rákosi elvtársnak: „Kedves Rákosi elvtárs! Ötéves tervünk első évi aratását sikeresen befejeztük. Az ellenség: a kulákság és a klerikális reakció ezekután még fokozottabb dühvei támad, hogy hátráltassa munkánkat. A kulákság és a klerikális reakció elleni harcból mi, cséplési ellenőrök is kivesszük részünket. Mi, az egérszegi járás cséplési ellenőrei jó felvilágosító munkával bekapcsolódtunk a szállítási szerződések kötésébe is. Tudjuk, hogy még jobb munkát kell végeznünk. Harcolunk azért, hogy a szemvcszieséget a legkisebbre csökkentsük. Megmagyarázzuk dolgozó parasztjainknak, hogy saját érdeke, ha gabonáját a géptől a szövetkezeti raktárba szállítja. Éberek leszünk, mert tudjuk, hogy az ellenség még vadabbul támad ígérjük, hogy munkánkat kommunista becsülettel végezzük, mert tudjuk, hogy jó munkánkkal mi is nagyban hozzájárulunk ötéves tervünk sikeres végrehajtásához, a világbéke megvédéséhez. Kérjük Rákosi elvtársat, juttassa el a szabadságukért harcoló északkoreai dolgozóknak harcos, forró üdvözletünket. Mi mindannyian velük vagyunk hiszen az ö harcuk a miénk is. A. cséplési ellenőrzés területén végzett jó munkával fejezzük ki a béke megvédése, a népek szabadsága érdekében való harcos kiállásunkat“. A szocialista versenyszenzödés ellensége: a bürokrácia Üzemeinkben nagy lendülettel indult meg az uj szocialista versenyszerződések kötése» amelyben a dolgozók az ötéves terv első esztendejére szóló, hosszúlejáratú vállalásokat tesznek tervük teljesítésére, normájuk túlteljesítésére, a nyersanyag megtakarítására, a selejt csökkentésére, munka- módszer átadásra illetve átvételre, hulladékanyag feldolgozására, egyszóval mindarra, ami előreviszi üzemeinket a szocializmus építésében, a munkaversenynek mélyebb tartalmat adnak és hozzájárulnak ötéves tervünk első esztendejének idő előtti teljesítéséhez, illetve tnl teljesítéséhez- Ezek a szocialista versenyszerződések, amelyeket a dolgozók kötnek saját államukkal a termelékenység fokozása, az önköltség csökkentése érdekében, igen nyílt lehetőséget biztosítanak arra, hogy üzemeink kiküszöböljék azokat a hiányosságokat, amelyek rányomták: idáig a munkaversenyre bélyegüket, azaz kampányszerűvé tették, nehezen ki értékelhetővé bürokratizálták, ezen keresztül megnehezítették a verseny nyilvánosságát, tehát további eredmények elérésére ösztönző hatását- Dolgozóinknak ez a hosszúlejáratú szocialista kötelezettségvállalása a nép államával szemben döntő fordulatot kell, hogy hozzon ezen a téren, hiszen éppen a kampányszerüség megszüntetését célozza a hosz- szu időtartamú vállaláson keresztül, rubrikáiban áttekintő képet ad a vállalás mindenkori teljesítéséről és ezzel megkönnyíti a termelés vezetői nek a verseny nyilvánossá tételét. Dolgozóinknak: a szocialista versenyszerződésnek ezt a jelentőségét kell tisztán és világosan látniok, hogy bátran, a szocialista munkáshoz illő előrelátással, a tudásával és erejével tisztában lévő munkás meggondoltságával tegyék meg vállalásukat, tisztán látva azt, bogy a munkaverseny a szocializmus építésének állandó eszköze, s a béketábor ereje fokozásának hatalmas tartaléka. Ha ezen a vonalon nézünk körül üzemeinkben azt látjuk, bogy a dolgozók nagy többsége látja a szocialista versenyszerződés komoly jelentőségét és e szerint teszi meg vállalását. A Vasvázasban peRlául Danes Ferenc esztergályos többször meggondolta milyen vállalást tesz- ínért „nem akarok felelőtlenül szerződést kötni, hiszen a dolgozók államával kötök szerződést és ha nem teljesítem, vagy ha leértékelem képességemet, saját magamat csapom be,“ — mondta. A^ kanizsai fü.tőház b an Fonó Mátyás elvtárs, a kiváló mozdonyvezető mát az őszi csúcsforgalom lebonyolitására gondolt, amikor a két mosás közti javítások csökkentését Zalacsányban is bug a cséplőgép A múlt hét végén Zalacsányban is megkezdődött a búza és rozs cséplése. Ezzel az alkalommal bensőséges ünnepség" keretéi ben kezdték meg a eséplcs! Simon Istvánná dolgozó kisparaszt házánál. Tódor István elvtárs. áz--MDP helyi szervezetének elnöke bevezetőjében .üdvözölte a cséplőmunkásokat, majd kifejtette, hogy Pártunk, mint mindig, most is utat mutat dolgozó parasztságunknak. A munkás-paraszt szövetség megszilárdításán kérésziül hathatós segítséget kapnak dolgozó lris- és középparaSzt- jaink. Ez megmutatkozott abban is, hogy az üzemekből. műheKedd, 1950. julius 11. 1 lyekből számos aratóbrigád segédkezett az aratási munkálatok ban. Rövid üdvözlő beszéde után a pártszervezet és a DéFOSz vezetősége, a község elöljárósága a gazdával együtt ünnepélyesen •szállították be az idei első gabonát a helyi földmüvesszövei- kézet raktárába. A pártépifés munkájának nélkülözhetetlen fegyvere a PárlmÉás OLVASD TERJESZD vállalta mozdonyán és teljesítményének 40 százalékos emelését határozta el. Az előbbiek kiragadott példák a sok közül, de ennek a versenyszerződésnek a kötése kapcsán komoly hibákat is lehet észlelni. Az első az, hogy nem mindenki van annyira tisztában, mit is jelent a versenyszerződés, mint Danes Ferenc. Nézzünk talán meg egy beszélgetést a Vasvázasból. — Hát Lovrek bácsi ez egy szocialista versenyszerződés, biztosan olvasott már róla, hiszen maga szokott újságot olvasni — mondta Illés Lajos, az ÜB termelési felelőse. — Nem, nem tudok róla — felelte illő figyelemmel Lovrek József, — No nem baj, ez most országos viszonylatban indult el a munkaverseny miatt — mondta Illés elvtárs. — Hát mit is akar vállalni? — Én semmit, nem is tudom mi ez — tiltakozott Lovrek, — meg nem is merek vállalni. Én mindig kommunista módon dolgozom, selejtem sincs, de hadd menjek vissza, dolgozni. — No várjon csak. írja elvtársnő. „Mindig 100%-os munkát végzek. Selejt nulla, minőségi munka lesz, kinek is adja át tapasztalatát? — Hát akinek szüksége lesz rá! — No de ki van ott maga mellett gyengébb munkás? így folyt le a versenyszerződés kötése, megállapították ki a gyengébb munkás, beírták a nevét, igy könnyen az is előfordulhat, hogy a következő szerződő ,azt fogja mondani, hogy ő Lovreknek adja át tapasztalatát, munkamódszerét. Ez persze közel sem volna baj, hiszen a tapasztalatcsere igen hasznos dolog, de nem igy kijelölésre kell elhatározni, mert az életképtelen. A nagyobb hiba az, hogy a Vasvázasban, de a vasúton, magasépítésinél, az üveggyárban hasonlóképen nincs eléggé tudatosítva a szerződéskötés jelentősége. A népnevelők, bizalmiak nem végeztek elég átfogó, egyénekig menő agitációt a szocialista kötelezettségvállalás ismertetésére. így aztán Lovrekon kívül van még sok becsületes dolgozó, aki nem ismeri, mi is a szerződés lényege, miért is kötik, hirtelenjében nem is tud mit^ vállalni, meirt nem gondolta át. Ez az egyik igén komoly hiba. A másik viszont az, hogy úgy folyik_ a szerződéskötés, mint egy kihallgatás- A művezetői irodákban ül egy szakszervezeti ember, mellette egy titkárnő, sorba hivatja be a dolgozókat, akik munkaversenyben dolgoznak és felszólítja őker tegyék meg vállalásukat TV nem vasvázasi specialitás, ha- nem általános jelenség, bob);' Pártunk világosan rámutató*' hogy a szerződésnek ott- munkapad mellett kell me köttetnie, a bizalmiak, népo--. velők által1. A mostani lehn nyoütás bürokratikus megV dás, nincs köze az élethez, , munkához, élvonalkor ta > : légkörben, elvonatkoztatok módon zajlik. Ezen pedig sürgősen változtatni kell, mert a szerződés lényegét cáfolja meg. Tehát a szocialista verseny- szerződések kötésénél üzemi szakszervezeti vezetőink, bizalmijaink korántsem lettek meg mindent, ami a sikert minden- vonatkozásban biz'O'.itja- i ol- téti énül rá kell ánnia e kérdés kirívó hibáinak ki>ü?zcbölcsére pártszervezet vezetőinknek, szakszerve z «.ti bízott--i- gainknak, és mihamarabb pó- tolniok kell azokat a f elviiá - gositásbeli hiányosságokat, amelyek fennállanak és változtatni a szerződés technikai lebonyolításán. Ezt igy követeli meg Pártunk, ötéves tervünk, a szerződés sikere. ÁUBJ
