Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-11 / 60. szám

t?G. évfolyam 60, szám. ára 50 fiiSér Rendelet az állami gazdaságok munkaszervezetének szabályozására 1950, március 1 *■ szombat ÖTSZÁZASOK A Szovjetunió válasza az , (T. B.) Ha eredményeinkről, beszélünk, szokás úgy kezdeni a méltatást, hogy „a romok­ból indultunk és minden ko­rábbinál magasabbra jutot­tunk-” így szoktuk kezdeni, mert igy történt- így volt ez gyáriparunknál, mezőgazda­ságunkban, szociális és Kultu­rális viszonylatban, de még sokkal fokozottab o mérték ben áll ez a közlekedésre, ezen belül is a vasútra. A hidak — a folyóhidak csak­úgy. mint a legkisebb átere­szek vagy legnagyobb viaduk­tok — kétségbeejtő, szánalmas roncsokká váltak a fasiszta robbantok tatárdulásáiban. Az ország területén lévő mozdo­nyok lestét amerikai gépfegy­vergolyók és bombarepeszek járták át. személy és _ teher'- vagónáUományunk pedig ócs­kavas és üszkös deszkahal­maz képét mutatta. Ami vas­úti gördülőanyagunk ép ma­radt, azt a nyilas és náci rab­lók nyugatra hurcolták, s a felszabadulás után az ameri­kai, angol és francia tőkések kótyavetyélték el. Rom volt tehát és roncshalmaz _ a ma­gyar vasúti közlekedés min­den felszerelése­Az első jelszót a kommu- nista közlekedésügyi minisz­ter, Gcrő Ernő elvtárs adta ki: ,-Arccal a. vasút felé!” Azt tanulták a magyar kommu­nisták a Szovjetunió bolsevik­jeitől, hogy az újjáépítés sza­kaszéiban első a közlekedés vérkeringésének beindítása. A jelszót, mint minden kommu­nista jelszót, a. tett _ követte: újjáépült közlekedésünk, ben­ne a vasút is. Az első jelszót sok’ más jel­szó követte. Kommunisták tűzték ki valamennyit és a tö­megek a Párt hívó szavára mindig valósággá tették a fel­adatokat. Ahogy segítettek bennünket a Szovjetunió tapasztalatai az ujjáépités korszakában, ugyanúgy mutatták az utat a szovjet vasutasok a szocializ­mus építésének idejében is. Pár héttel ezelőtt érkezett Ma­gyarországra Pányin elvtárs, a szovjet sztahanovista moz­donyvezető és az ország fi­gyelő szeme előtt vezetett egy kétezer tonnánál nagyobb ra- kományu vonatot Budapest­ről Miskolcra. Ezen az utón Pányin elv társ megdöntötte az összes, korábbi magyar vo-. natvezetési normákat: a fe­héráruval megrakott szerel­vényt a szokásos 30—35 kilo­méteres sebesség’ helyett órán­ként átlag 65 kilométert ha­ladva vitte rendeltetésig he­lyére. Megszületett, Pányin elvtárs létrehozta a vasutasok Fiz t aháno v- m o zg'al mának jel­szavát. Pányin elvtárs kezdeménye­zését a ferencvárosi Lengyel- brigád vette át elsőnek és fel­hívást intézett az ország min­den mozdonyvezető brigádjá­hoz a magyar vasutasok Sztahánov-mozgalmának ^ ki­építésére. Ez a Sztahánoy- mozgalom az „ötszáz kilomé­teres” mozdonyok megterem­tésének mozgalma­Mint általában az ipar min­den területén, a vasúton sem lassan, sok időt igénybevevő terjedt el a Sztahán ov-mozga- lom, hanem hirtelen, kirob­ban ássz-crüen jött. létre. Len­gyel elvtárs, a ferencvárosi brigádvezető felhívását a nyugati országrészben első­nek a szombathelyi fütőház Németh-brigádja tette ma­gúévá. Nemsoká rá megmoz­dultak a nagykanizsai, zala­egerszegi, eelldömölki. tapol­cai mozdonyvezetők és me­gyénkből is egylnás után in­dultak ki az ötszázas” moz­donyok. Kezdetben úgy gon­dolták, csak Budapest irá­nyában lehet „ötszázas” moz­donyt indítani. Hamar meg­dőlt ez a vélemény, amikor rá­jöttek, begy az ötszázas-moz­galomhoz tartozik a füíőház- ban való tartózkodási idő fe­lére, harmadára csökkentése, így alakult ki például nem­rég a Szombathely—Nagyka­nizsa. és a Zalaegerszeg—Cell- dömölk közti vonalon a moz­donyvezetők sztahanovista mozgalma. Természetes, a vasutasok Szí ah áno v- m o zg al m ának is éppen úgy megvoltak az elő­feltételei, mint a gyáriparé­nak. Sztálin elvtárs megtaní­tott bennünket arra, hogy ahol „az élet _ vidámabb lett”, ahol a munkás érzi a munká­hoz való megváltozott viszo­nyát, ahol megvan az uj tech­nika, ahol olyan emberek él­nek. r ‘k „megnyergelik az uj technikát”, ott a munka m a g a s abb tér melckeny ségé ­nek kelj létrejönni, ott ki kell fejlődnie a Sztahánov- mozgalomnak, a sztahanovis­ták százainak, ezreinek­A Sztahánov-mozgalom nak a magyar vasutasok életében megvannak a döntő előfeltéte­lei. Az élet magjavult a nem­rég bekövetkezett illetmény- rendezés során is. Vasutasa­ink tudják, hogy az állami vasutak jövedelme nem Hor­thy tőkéseinek zsebét dagaszt­ja, hanem a nép államának segít a szocialista tőkeakku­mulációban az uj gyárak, uj munkahelyek, uj mozdonyok, jobb szociális és kulturális helyzet megteremtése érdeké­ben. Jobbak vasúti felszere­léseink és vannak olyan em­bereink, mint a Németh-, a Kosa-, a Jakab-, a Papp Ist­ván-. a Ludas Ferenc-, a Ko­vács István-brigád tagjai, akik készek a szocializmus érdekében megdönteni a régi technikai normákat és meg- I növelni a munka termelékeny­ségét. Vannak hiányosságai és gátjai vasutasaink Sztakánov mozgalmának. Elsőnek kell megemlíteni a vasúti ,,gazda­sági szakemberek” begyepese­dett koponyáját. Ezek a „szak­emberek” mint ördög a szen­teltvíztől, úgy rettegnek a „régijó” 30—35 kilométernyi átlagsebesség növelésétől és görcsösen ragaszkodnak a te­hervon at-men étrendhez. El ő- fordult. hogy egyik állomás vezetője — noha szabad pálya volt 40—50 kilométeres körzet­ben — nem akarta továbben- gedni a menetrendbeli idő előtt érkező tehervonatot. Eze­ket a „szakembereket” és ve­lük együtt az egész vasúi' bürokráciát nyomtalanul fog­ja elfujni a vasutas dolgozók lendületes kezdeményezése. — Gátolja a mozgalmat és nö­veli az önköltséget az a tény, hogy még nem minden hidat épitettünk fel és az ideigle­nes hidak előtt lassítani kény­telen a szerelvény. Ezt a gá­tat az ötéves terv söpri el. mert minden felrobbantott híd helyére újat épit. — Hi­bája még vasutasaink Szt-ahá- n o v - m o zg aim ának a kellően Nagyhritannia és Franciaország kormányának a Dana-kérdésben Mint ismeretes, 1948 július­augusztusában Belgrádban ülé­sezett az a konferencia, ame­lyet a Külügyminiszterek Ta­nácsa 1946. évi december hó 12-i határozata értelmében a dunai hajózásra vonatkozó egyezmény kidolgozása céljá­ból hívtak össze. A konferencián la Szovjet­unió és a Duna-menti államok, valamint az USA, Anglia és Franciaország képviselői vet­tek részt. Az 1948. évi egyezmény teljesen helyreállította a dunai államok szuvereni­tását s, Duna igazgatása tekintetében, aminek következtében az USA, Anglia és Franciaország le­mondott az egyezményhez való csatlakozásról. 1949 novemberében az USA. Anglia és Franciaország kor­mánya jegyzéket intézett a szovjet kormányhoz, amelyben kijelentették, hogy nem ismerik el sem az .1948. évi dunai egyez­ményt, sem pedig az ezen egyezmény alapján létesí­tett Dunai Bizottság jog­hatóságát és továbbra is az 1921-es egyezményt tekintik érvé­nyesnek. _ Az, USA, Anglia és Fran­ciaország kormányának ál­láspontjához Belgium, Olasz­ország és Görögország kormá­nya is csatlakozott és hason­ló jegyzéket intézett a szovjet kormányhoz. A szovjet kormány március 1-én válasz jegyzéket juttatott el az USA, Anglia és Fran­ciaország kormányához. A Szovjetunió kormányának j egy zékei megáll lapították, hogy az 1948. évi egyezmény, — amelyet a konferencián résztvevő Duna-menti álla­mok egyhangúan elfogad­tak — biztosítja mind a dunai ha­józás szabadságát, mind a dunai államok szuvereni­tását és érvényesíti azt az általáno­san elismert szabályt, hogy a nemzetközi folyamok ha­józásának joga csak a parímenti államokat illeti meg. A szovjet kormánynak a belga, olasz é» görög _ kor­mányhoz intézett válaszjegy­zékei rámutatnak, hogy mi­után a külügyminiszterek ta­nácsa 1946. évi december 12-i határozata értelmében Belgi­-zéles megszervezés f el hány a- :olása. Amikor ötszáz kilomé­ter teljesítésére készül vala­melyik mozdonyvezető bri­gád. elmulasztják a vonatkí­sérők, a forgalmisták és állo­másszemélyzet mozgósítását a tervbe vett teljesítmény előse­gítésére- A sikeres munka mán pedig ugyancsak meg­feledkeznek arról, hogy a bri­gádvezető személyes megbe­csülése, kitüntetése mellett el­ismerjék a kezelőszemélyzet és 7 általában azon vasutas (hl;hozók munkájának elisme­rését. akik tevékenyen bele­folytak az eredmény kiharco­lásába. Az ilyen eljárás nem serkentőleg’ hat a további mozgalomra, hanem ellenke­zőleg: elkeseredést, csügge- dcst vált ki azokból, akik felé d maradt a kiérdemelt elisme­rés. Nem kétséges, hogy az ilyen eljárás ^ a bürokraták álláspontját támasztja alá. A reakció szeretné asrt gon­dolni, hogy a vasutasok kö­zött jó termőtalajra lel. Vas­utas dolgozóinkon áll. hogy elhárítsák maguktól ezt a i n sgb 61 y eg ző ,, el ismerést”. Nem kétséges, hogy a Pányin elvtárstól lanuló és a. Len­gyel, Németh, Jakab, Molnár és más sztahanovista vasuta­sok példáján fejlődő vasuta­sok a széles tömegek általá­nos teendőivé teszik az „öt­százas mozgalom” kiterjeszd sót és megvalósítását. umot, Olaszországot és Görög­országot nem vonták be a du­nai konferenciába , a szovjet kormány nem tartja lehetségesnek, hogy belemenjen a fentemlített három állam kijelentései­nek megvitatásába, amely kijelentések az 1948- évi egyezmény és a Dunai Bizott­ság joghatósága ellen irá­nyulnak. iztálin elvtárs távirata. Groza ml nf sz terei n ft k la öz Sztálin a következő távira­tot intézte Grozához, a Román Népköztársaság minisztertaná­csának elnökéhez: Elnök Ur, kérem, jogadja köszönetemet a jókívánsá­gokért., melyeke' a szovjet­román barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segély- nyujtási szerződés aláírásá­nak második évfordulója al­kalmából hozzám intézett. Meggyőződésem, hogy ez a szerződés a jövőben is szol­gálni fogja °z országunk né­pei közö t fennálló szövetség és barátság megerősítésé1. Kérem, fogadja részemről is a legjobb kívánságokat, mind sajátmaga, mind a Román Népköztársaság kormánya számára. A Lengyel Nemzeti Tanácsok átszervezésének politikai reformjavaslata Cyrankiewitz miniszterelnök március 7-én a lengyel ország- gyűlésben beszédet mondott az egyöntetű államhatalom terü­leti szerveiről szóló törvény­javaslattal kapcsolatban, A reform lényege a népi ha­talom teljesebbé tétele az ál- Icmrendsxer dem okra', izá !á rá. nak elmélyülése, a magasabb típusú demokrácia kialakítása A most javasolt reform értek móben a nemzeti tanácsok a maguk területein irányítani fogják a gazdasági, «szociális és kulturális tevékenységet- A Nemzeti Tanácsok feladata őrködni <, közrend megőrzése felett, törődni a demokratikus törvényességgel, megőrizni a szociális tulajdont és a polgá­rok jogait, továbbá együttmű­ködni az állam megvédésének megerősítésében • Győzelemmel végződött 80 ezer amerikai antraciibánvász bérharca is Az amerikai rádió jelentése szerint 80 ezer amerikai antracit- bányász bérharca győze­lemmel végződött. Washingtonban aláírták az uj kollektiv szerződést, amely a barnaszenbányászokhoz ha­sonló munkabéremelést és munkafeltételeket ad az ant- racitbányászoknak, akik de­cember 5. óta háromnapos munkahétben voltak hajlan­dók dolgozni. A nyugatnémet dolgrozsók t dmegese sc ti& 1 ak oss bb so.k az aog'olok robbantásai tusait A brit hatóságok rendelke­zésére csütörtökön gyorsított ütemben folytatták Wartens- tädt-Salzgitter város terüle­tén a kohóművek épületeinek és berendezéseinek felrobban­tását, Az angolok páncélos felderítő gépkocsik oltalma alatt folytatták vandál mó­don a robbantásokat. Sokezer német munkás munkahelyé­nek elpusztítása szerte Né­metországban hatalmas tö­megtiltakozásokat váltott ki. A Német Nemzeti Front ber­lini bizottsága határozatban hívta fel a Nemzeti Front nemzeti tanácsát, szólítsa fel a német dolgozók millióit, te­gyék magukévá a pusztulás­ra ítélt iparüzemek _ dolgozói­nak önvédelmi harcát.

Next

/
Thumbnails
Contents