Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-11 / 60. szám

Rendelet az állami gazdaságok munkaszervezetének szabályozására ötéves gazdasági tervünk elő­írja a mezőgazdaság elmaradott­■ ságának felszámolását. Ebben a munkában komoly feladat hárul az állami gazdaságokra. Szocia­lista építésünk jelenlegi szaka­■ szóban az állami gazdaságok Legfontosabb feladata, hogy a szovjet agrártudomány ta­pasztalatainak alkalmazásával olyan fejjelt nagyüzemi gaz­dálkodást valósítsanak meg, mely a doígozó parasztság ' előtt példaképül szolgál és kézzelfogható eredményekkel biztosítja a nagyüzemi gazdálko­dás fölényét ,a parcellagazdálko­dással szemben. Állami gazdaságaink — jólle­het már eddigi eredményeikkel igazolták a szocialista nagy­üzem fölényét , az egyéni gazda­sággal szemben —, de a munka megszervezésé terén még- nagy­mértékben el vannak maradva. Az állami gazdaságok jelentős részében az állandó brigádok és munkacsapatok kialakítása, a munkának a szocialista mun­kaszervezés elvei szerint való megszervezése vagy egyálta­lán nem történik meg,' vagy helytelenül történt. Az állami gazdaságok feladataikat csak abban az esetben 1 valósít­hatják még, ha .a • magasabbfoku technika és az agrártudományi módszerek hővezetését összekö­tik az üzemek 'szocialista mun­kaszervezésénél«: módszereivel. E tekintetben is a Szovjetunió élenjáró állami gazdaságainak (szovhozainak) követendő példá­ja áll előttünk.« Ezért az állami gazdaságokban a tavaszi munkák megkezdésével egyidejűleg alkalmazni kelj a szocialista munkaszervezés módszereit. •E feladat sikeres, megvalósítását segíti elő, az ehhez szükséges alapot adja meg a földművelés- ügyi miniszter most megjelent rendeleté. BRIGÁDOK ÉS MUNKACSAPATOK A rendelet kimondja, hogy minden állami gazdaságban áí- t landó .jellegű munkaszervezeti ■egységeket, brigádokat kell ala­kítani. A brigádok az állami gaz­daságban azt a .szerepet töltik be, amit az ipari üzemben a műhelyek. A brigádok tehát az állami gazdaságban nem mozgalmi szervezetek, hanem a gazdasági munka szer­vezeti egységei és azok megala- . kitása a gazdaságok feladata. Olyan munkaszervezeti egység, melynek tagjai a termelési fel­adatokat szervezetten és íerv- . szerűen hajtják végre. A rendelet szerint a brigádo­kat állandó jelleggel egy évnél hosszabb időre, de legalább egy évre kell meg­szervezni agy, jho-gy személyi összetétele lehetőleg változatlan maradjon. A brigádokat az agronőmus és a gazdaság. vezetője szervezi meg. Mindenegyes brigád rendszeresen brigádérliakezletet tart, amelyen a tagok megbeszélik az időköz­ben • végzett munka tanulságait, az elvégzendő munkákat. Elöad- ' iák javaslataikat, észrevételeiket, megbeszélik az alkalmazott mun-. kapiódszereket és azok alkalma­zása, átadása •tekintetében javas­latokat tesznek a brigádok veze­tőinek. A brigád ,a szükséges munka­eszközöket működése idejére sa­ját kezelésébe kapja és ezért fe«- ielős. A brigádok létszáma üzem­áganként változik. Egy-egy üzemág — különösen a növénytermelés — brigádjainak létszáma időközönként is válto­zik 'a soronlévő -mezőgazdasági munkáknak megfelelően. A bri­gádokat úgy kell összeállítani, hogy .lehetőleg egyenlő erők osu* . .portoSiiljanak minden egyes bri­& ,ümmi... „r rr,w+tj*' Szombat, 1980. mire. ll. gádban. Ugyanakkor gondoskod­ni kell arról is, hogy a brigádokban és vezetésben a nőknek és fiataloknak megfe­lelő heíy legyen biztosítva. A brigád élére rátermett és szakképzett, vezetőt kell állítani. A brigádvezetőt a gazdaságveze­tő 3 dolgozók közül jelöli ki szakmai és politikai képességé­nek, valamint korábbi munkájá­nak alapján. Az ő feladata, hogy elkészítse az agronómussal a brigádok munkatervét. A munkatervet munkacsapatra, amennyiben lehetséges egyéni dolgozókra, bontsa fel úgy, hogy azt a brigád a leggazda­ságosabban tudja teljesíteni. Leltár szerint veszi át a brigád munkaeszközeit és felelős érte. A brigádvezető szervezi meg a munkacsapatokat és jelöli ki azok vezetőit. Naponta átveszi a munkacsapatok által elvégzett munkát, irányítja és minőségi­leg, mennyiségileg ellenőrzi a munkák elvégzését. Mindenegyes brigád munkacsa­patokra oszlik. A munkacsapat csak, mint a brigád része műkö­dik. A munkacsapat a brigád tervéből -a rá eső részt 'teljesiti. Általában egy évre alakul, de a brigád tagjaiból egy-egy különleges feladat elvégzésére hosszabb-rövidebb időre (csép- iés, permetezés, stb) szintén kell munkacsapatot alakítani. A brigádon belül az egyes mun­kacsapatok egymástól eltérő, kü­lönféle feladatokra is alakulhat^ nalc. Például állattenyésztő bri­gádon belül tehenésze, borjune- veiő, stb. munkacsapat. A mun­kacsapat különösen az állatte­nyésztésben . és a kertészetben a brigádnál: adott vagyontár­gyakból megkaphatja azokat, amelyek a munkál: végzéséhez szükségesek. A munkacsapatvezeto a bri­gádvezető utasításai alapján végzi munkáját és ,közvetlenül annak fertőzik felelősséggel. Fér Lelős a munkacsapat munkájá­nak minőségéért és p munkacsa­pat tagjainak kiadott munkaesz­közökért. A munkacsapatvezeto hatáskö­rébe tartozik a munkacsapaton belül ?. munka megszervezése és szétosztása, annak irányítá­sa és ellenőrzése. Gondoskodik annak kellő időben való elvégzéséről. A munka aka­dályait és a változtatásokra irá­nyuló javaslatát közli a brigád­vezetővel. Ugyancsak közli a munka befejezését, hogy a so* ronkövetkező munka kiadásáról időben gondoskodni tudjon. Min­dennap jelenti a brigádvezető­nek a munkacsapata által vég­zett munkát. NÖVÉNYTERMELÉS Az állami gazdaságban folyó növénytermelési munka terme­lékenységének növelését és a jő munka vezetését p gazdaság nö­vény teremtési munkatervének brigádra és ezen belül munka, csapatok között tervszerű fel­bontásával kell biztosítani. A brigádok részére lehetőleg az égisz vetésforgó tartamára, de legalább egy évre kell meg­határozott területet megműve­lésre kijelölni. Az így kijelölt területen hajtják végre növénytermelési brigá­dok az állami gazdaság növény­termelési munkatervének a rá­juk eső részét a gazdaság vezető irányításával. Az egyes brigádok munkáját úgy kell megszevezni, hogy a különböző körülmények között dolgozó brigádok munká­ját össze lehessen hasonlítani, Áz egyes brigádok létszámát és annak változásait úgy kell elő­irányozni, hogy a brigád a maga területén ter­melt növények munkáját min­denkor ti tudja végezni, .ugyanakkor a bngs4ok tágjai ál* lanáőan íogialkcztetya legye­nek. Éppen ezért a növényter­melési brigádok létszáma az év folyamán a mezőgazdasági mun­kálatok igényeinek megfelelően változhatnak. A gazdaság területét a brigá­dok között az agronóinusnaU úgy keli felosztani, hogy a ve- , tésforgó mindenegyes szakaszá­ban lehetőleg minden egyes brigádra egyenlő rész jusson. Területileg széttagolt gazda­ságban a tényleges termelési vi­szonyoknak megfelelően úgy kell felosztani a területet a brigádok között, hogy egy-egy brigádra nagyrészt összefüggő terület jus­son. A brigád munka tervében ai egyes munkacsapatok között a br iga övezető és a munkacsapat­rezei 6 bevonásával kell feloszta­ni a területet. Az egyes munka­csapat részére az igy kijelölt te­rületet egész éven át lehetőleg ugyanarra a munkacsapatra kell bízni. A munkacsapat részére kijelölt területet a munkacsapat tagjai között általában nem keli szét- osztani. Egyes növényeknél azonban (gyapot, ricinus) ajánlatos .5 te­rületeknek a munkacsapat tagjai között való szétosztása. A kapás, növények megművelésénél a munkacsapatokra e£ő feladat­részt'a csapat dolgozói között fel kell bontani, gazdaság muska- terye szerint a soronkövetkező munkákat adja ki a brigádok ré­szére. Ez év májusig el keit érni, hogy a munkák kiadás« hetenként történjék. Mind a brigádvezető, mind a munkacsapatvezeto az elvégzett munkát pontosan köteles felmér­ni és feljegyezni. A végzett munkáról a munkacsapatvezető a brigádvezetőnek naponta, a brigádvezető az agronómusnak hetenként köteles számotadni. A növénytermelő brigádok fo- gatszükségletót az állattenyésztő brigád, kocsis munkacsapata biztosítja. A fogatok igénybevé­telénél feltétlen törekedni kell arra, hogy ugyanannál a brigád­nál, lehetőleg állandóan ugyanaz a fogat dolgozzék, mert igy a ko­csis személyes felelőssége éle­sebben határolható el. A beosz­tott fogat helyes kihasználásáért a brigádvezető felelős és annak munkáját ő igazolja. Ugyancsak a növénytermelő-brigád tartózd; a traktorok munkáját ugv elő­készíteni, hegy a gépi munka célszerűen beosztható és jói végeztető legyen. Itt is a brigádvezető felelős a traktorok teljes kihasználásáért. Úgy a fogat-, mint a traktorszük­ségletet £ növénytermelő brigád vezetője minden alkalommal idejekorán az agronómusíól igényli. A brigádoknak kölcsönösen se­gíteni kell egymást, ha ezt ,q természeti adottságok, vagy bizonyos idénymunkák szükségessé teszik. Az ilyen ösz- szevonás végrehajtásáról az ag­ronőmus az érdekelt brigádve­zető meghallgatásával ad utasí­tást é:$ az érintett brigádok kö­telesek azt teljesíteni. A kölcsönös segítésnek azon­ban nemcsak a munka végzésé­ben, vagy esetleg munkaesz­köz kölcsönadásában van helye, hanem ennek még határozottab­ban meg keil nyilvánulnia az uj munkamódszerek, taoa zta latok, újítások kölcsönös kicse­rélése terén. A brigád az általa kipróbált és bevált uj munkamódszereket kö­teles mégismertetni az állami gazdaság.:k t^bbi munkasz:eve­zeti egységével is. A brigádok, munkacsapatok ép egyes dolgozók munkáját teljesítményük alapján keli el­számolni és fizetni. A brigádvezelő és munkacsapat­vezető jelentéséből az egyéni teljesítményeknek teljesen ki kell tűnniük, kivéve ezt az ese­tet, ha a munkacsapat vagy an* Pák «fyjpéfe mefhatargjtetx munka elvégzését' kifejezetten csoportban vállalja. A gazdaság dolgozóinak mindenkor ismerni­ük kell a saját és munkatársaik munkatel jesiményét. Különösen súlyt kell helyezni arra, hogy a legjobban dolgozó brigádok, munkacsapatok és dolgozók műn- kateljegitményét a gazdaság , minden dolgozója megismerje. Növénytermelési brigádhoz hasonlóan a kertészetben is brigádokat kell szervezni. Abban az esetben, ha az állami gazdaság kertészete kisebb terü­leten fekszik akkor ennek meg­művelését a szántóföldi brigád egyik munkacsapatára kell bíz­ni. A kertészeti brigádot lehető­leg két-három évre kell megala­kítani, mig a zöldségtermelési brigádot lehetőleg a vetésforgó egész idejére ítéli alakítani. A gyümölcsösben dolgozó ker­tészeti brigád munkáját a külön­leges szakképzettséget lgónyrs munkák figyelembevételével kel] munkacsapatokra szétbontani. Viszont a kertészet egyes idény­jellegű munkáit (metszés, perme­tezés, stb.) úgy kell munkacsa­patokra beállítani, hogy lehető­leg mindig ugyanazok az embe­rek végezzék ezt a munkál, mi­vel ezeknek a munkáknak elvég­zéséhez feltétlen szükséges a szakértelem és a gyakorlat. ÁLLATTENYÉSZTÉS Az állattenyésztési brigádokat hosszabb időre, két-három év tar­tamára keli megszervezni, hogy állattenyésztés minőségi és meny- nyiségi fejlődését biztosítsuk, Az állattenyésztő brigádok meg. szervezésének két fő formáját, nió. de,zatát határozza meg a rendelet. Az egyik szerint az állattenyésztésben dolgozó­kat a. gazdaságban tenyésztett állatfajonként kell brigádba szervezne A brigád egyes munkacsapatai a munkát egymás közAt? tenyésztési feladatoknak megfelelően osztják szét. így például a szai vasrnariia- 'enyésztő brigádnak tehenész, üsző nevelő, göbölyös marik v:«s.«patai le. beinek, A más;# mód «>:, hogy az állattenyésztésben foglalkoz­tatott dolgozókat munkahelyük területi elosztása szerint kelj brigádokba szervezni. Az igy szervezett brigád munka­csapatai a munkát egymás között állatfajonként osszák szét. A két mód közül lehetőleg az elsőt kelj alkalmazni. Az állattenyésziő brigád feladata a tenyésztés irányítása. Felügyel állatok takarmányozására az agro- nómus irányifása mellett, megál­lapítja az egyes állatfajták istálló rendjét, figyelemmel kiséri az ál­latok egészségi állapotát, fejlődé­sét, szükség esetén állatorvost vesz igénybe, ellenőrzi az állatok megfelelő vízellátását, trágyakeze. lését., valamint az istálló karbantar­tását és ellenőrzi a megtermékenyh téseket és elléseket, az egyes mun­kacsapatok munkakörének megfele. lő nyilvántartásokat, igy a tejköny- yet, ícdeztetési-naplót stb. Részletesen intézkedik a renddel az egyes munkacsapatok létszámá­ról. valamint az állattenyésztő brj. gád felosztásáról és megállapítja, hogy az állattenyésztő brigád lehe­tőleg 4—6 munkacsapatból áll­jon és egy-egy munkacsapat létszáma 5—10 fő jegyen. Az állattenyésztési munkacsapat létszám az előírtnál kevesebb csak akkor lehet, ha egy-egy tenyészté­si ág kevesebb dolgozót foglalkoz­tat és ennek telepe a többi áUatte. nyésztési ág telepétől messze esik. Ugyanakkor megállapítja a rende­let, hogy a munkacsapat egy-egy tagja a lehetőség szerint egész idő alatt ugyanazokat az állatokat gon­dozza. Az ál’áttenyésztő brigádok mun­katervét munkacsapé lukra és sze­mélyekre kell felbontani. A rende­let meghatározza a továbbiakban az egyes munkaköröket, melyeket az állattenyésztő brigádon belül fel kell osztani. Külön brigádokat kell lehetőleg szervezni a szarvas­marhatenyésztés, sertéstenyésztés vonalán, viszont a juh- és lóte­nyésztőknek, valamint a folyamatos munkát végtő dolcQZÓknek egy-egy «építibem kell tömörülni, stel u állatok létszáma ezt indokolttá tel szM A gazdaság egész állatállomá­nyának takarmánnyal való eiládi. sár« takarmányelőkészitő munka­csapatot keli létesíteni, melynek feladata nemcsak a takar, mány közvetlen előkészítése, hanepa annak lekaszálása, beiakaritása, ke. jelese és megfelelő adagolása is. Az egyes állattenyésztő brigádok meghatározott feladatokat teljesjte. nek és éppen ezért szükséges, (rogy az ott dolgozók minél hosszabb ideig maradja­nak ugyanabban a munkakör, ben, hogy egyrészt elsajátítsák az állat- tenyésztő eljárásokat, és igy azt tovább tudják fejleszteni,1 másrészt a szakmai oktatással is elő tudják ■segiteni az állatok fokozottabb gon­dozását. traktoros-brigádok SZERVEZÉSE Minden állami gazdaságban *— függetlenül a traktorok számától — egy traktoros brigádot kell 6zer. vezni. Külön súlyt kell helyezni f- ra. hogy a -traktoros-brigádnak .d. landó tagjai legyenek, személyi változtatásokat csak kivételes esetben lehet alkal­mazni. A traktoros-brigád és a Traktorok traktort egy szántóföldi (kertésze, ti) brigád1 mellett lehetőleg úgy kell beosztani, hogy egy területen mindig ugyanaz a traktor végezze el a gépi munkát. Ezzel egyrészt kidomborodik az egyéni felelősség, másrészt a. ta­lajviszonyok ismeretével eredmé­nyesebb munkát lehet végezni. A traktoros-brigád és a traktorok munkatervét a traktoros-brigád ve. zetője készíti és ugyancsak ö gon. doskodik az üzemanyagellátásról cs ellenőrzi az üzemanyagelosztást (js. Átvizsgálja a traktorokat és ellen­őrzi a traktorok munkáját, gépeik karbantartását. Az ő feladata a traktorosok oktatása a traktor és mezőgazdasági gépek helyes keze­lésére, A traktoros-brigádnak nagy^ sze. repe van a termelékenység fokozá. sában és ezért mindent el kell kö­vetnie. hogy munkáját kellő időben és jól végezze el, Hogy ezáltal a termelési terv telje­sítését előmozdítsa. E főfeladaton belül nagy súlyt kell helyeznie arra, hogy csökkentse az üresjáratokat és megtakarításokat érjen el az üzemanyagelosztásban. Ezért együtt kell működnie azzal a brigáddal, amelynek területén dolgozik és -munkáját jól, szerve­zetten, helyes munkamódszerekkel keil végeznie. Végül a rendelet előírja, hogy a brigádok és munkacsapatok szerve, zését azonnal meg kelj kezdeni, hogy a tavaszi munkákat a gazda­ságok dolgozói már az uj munka- szervezetben végezzék el. Felhívja a miniszter az állami gazdaságok valamennyi fizikai és szellemi dolgozóját, hogy e rendeletben foglaltakat a termelés további megszeryezé* se érdekében tekintse elsőren­dű feladatának és segítse elő azok minél gyorsabb és helyesebb alkalmazását. A csehszlovák parlament megszavazta az állambank létesítését A csehszlovák parlament, miután meghallgatta Kabes pénzügy miniszter expozéját, csütörtökön délután a költ­ségvetési előirányzatokat a parlament megfelelő szakbi­zottságai elé utajta- Rövid vita után a nemzetgyűlés egy­hangúlag- jóváhagyta a Cseh­szlovák Állambank létesítésé­ről szóló törvényjavaslatot A HŐMÉRSÉKLET EMEL­KEDIK Várható időjárás Megélén­kül fjsél, ttelhős idő. &9k hó, ha vaseső, eső. A hőmér­séklet- átmenetileg kissé emel* kedni fog.

Next

/
Thumbnails
Contents