Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-24 / 70. szám

Április 4. mailé meiiinngplése m isiin elmélyíti a szovjet és magyar nép testvéri barátságát — állapítja meg a moszkvai rádió Ä Magyar-Szovjet Barátság Hónapja nevezetes esemény voít az uj Magyarország életé­ben. A mag.var nép, amióta fel­szabadult a fasiszta rab­ság alól, a Szovjetunió önzetlen támogatásával nagyszerű eredményeket ért el. A szovjet emberek — mondja a moszkvai rádió hirmagya rázó ja — erkölcsi kötelessé­güknek érzik, hogy a magyar népi demokrácia dolgozóinak segítségére legyenek uj életük megteremtésében, hogy átad­ják tapasztalataikat s hozzá­járuljanak a magyar nép bol dog életének kiépítéséhez. A Magyar-Szovjet Barátság Hónapja még jobban megérő si t ette a testvéri barátság ama kötelékeit, amelyek az uj Ma­gyarországot és a Szovjet­uniót egymáshoz fűzik. A Szovjetunió egész poli­tikájával előmozdítja Ma­gyarország nemzeti va­gyonának gyarapodását és sikeres fejlődését a szo­cializmushoz. Ilyen viszony teljesen el­képzelhetetlen a dollár vi­lágában, ahol egy tucatnyi állam a Marshall-terv igájában az ame­rikai monopolisták eszközévé vált. A magyar nép lelkesen ké­szül Magyarországnak a Szov let Hadsereg áfái történt fel­szabadítása ötödik évforduló iának megünneplésére. Április 4-nek méltó meg­ünneplése. éppúgy, mint a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja, még jobban el­mélyíti a két ország népei között fennálló testvéri együttműködést. Éljen a magyar-szovjet ba rabság! Az imperialista háborús készülődés újabb láncszeme: Adenauer amerikai su almazásra „francia-német uniót11 javasol A nyugatnémet bábállam bábkanceliára, Adenauer, egy amerikai újságírónak adott in­terjújában már háromizben ve­tette fel a francia-német unió gondolatát. Adenauer azt ajánlja, létesítsenek szoros po­litikai és gazdasági uniót Fran­ciaország és Nyugatnémetor­szág között. A Neues Deutschland lelep­lezi és megbélyegzi Adenauer igazi szándékait. Itt kilátszik a lóláb — írja- —Az Adenauer által kívánt francia-német unió csupán újabb láncszeme a nyugati imperializmus háborús készülődésének. Bizonyos, hogy ezt a gondolatot nem Bonnban, hanem Washingtonban szülték- Párizsi politikai megfigye­lők kiemelik, hogy Adenauer kijelentése pontosan egybeesik az úgynevezett „Európa-ta­nács“ strassburgi értekezleté­vel, amelynek e"^ik leglénye­gesebb kérdése éppen Nyugat­németország felvétel'’ a ta­nácsba,. Adenauer sohasem merné javaslatait ilyen nyo­matékosan megtenni, ha ezeket a nyugati külügyminisztérium nem helyeselné — hangsúlyoz­zák a párizsi megfigyelők. A munkásmozgalom árulóinak szövetsége, a COMISCO sem segit az uj háború bűnös összeesküvőin A COMISCO legutóbbi has- tinghsi üléséről irt kommen­tárjában a Búdé Právó kifejt., hogy ezt a szervezetet a világ- békemozgalom ellenmoz- gaimaként indították el Ennek a wall-streeti fizetett bandának most az a feladata- hogy „bebizonyítsák az agresz- sziv imperialista blokk béke- szeretetét“. Mialatt Acheson és Churchill zászlaja .alá tömö. ritetite a De Gaullekat, Fran­cokat, Caldariszoka't, a CO MISCO-nak az a célja, hogy erősítse a Saragatokát és más árulókat — Írja a lap. — De még ez sem segít az uj hábo­rú bűnös összeesküvőin. A Búdé Právó idézi Chur­chill legutóbbi beszédét az alsóházban, amelyben sürgette Németország részvételét a nyugati blokkban, amelyben az , angol-amerikai uj“ politikát ismertette­— Ennek a politikának célja egy militarista Né­metország felállítása, ame­lyet amerikai főparancs­nokság alatt álló náci tá­bornokok vezetnének. Mialatt Churchill arra törek­szik, hogy bevonja Németor­szágot az imperialisták ag­resszív táborába, a békesze­rető Német Demokratikus Rozst ár saság csatlakozott a béke és a demokráciáért har­coló táborhoz. Háromszorosára emelkedett a főiskolai tanulók száma Az Országos Tervhivatal hároméves tervről szóló je­lentése megállapította: „hoz­záférhetővé tettük a tanulást az általános iskoláktól a fő­iskolákig a dolgozók és gyer­mekeik számára-“ Erről be­szélnek a most összeállított adatok is. amelyek szerint a hároméves terv folyamán 1127 iskolát és tanulóotthont állí­tottak helyre, 57 uj iskola- épületet emeltek, 1495 iskolát és tanulóotthont láttak el fel­szereléssel. — 1937—1938-ban 1,096.000 tanuló végezte el ^ a nép-, illetve polgári iskolát, ma már az országban lévő ál­talános iskolák 1,214.000 tanuló számára biztosítják az általá­nos műveltség megszervezé­sét. A középiskolai tanulók száma több mint 30-000-rel emelkedett 1937—38-hoz viszo­nyítva. Megváltozott a tanu­lók szociális összetétele is, igv a többi között a dolgozók gimnáziumaiban 697 osztály­ban tanulnak majdnem kizá­rólag munkások és parasztok. A főiskolai tanulók száma háromszorosan múlna felül az 1937—38-as színvonalat. Megindult Albániában a választási kampány Az egész albán nép nagy lelkesedéssel készül a május 28-ára kitűzött nemzetgyűlési választásokra. A választási kampány megindulása alkal mából Enver Hodzsa hadse­reg,tábornok. miniszterelnök egymásután kapja a távirato­kat a dolgozók széles tömegé­től. A táviratokban az ország dolgozói kötelezettségeket vál­lalnak az állami terv tejesíté­sére és túlteljesítésére. Az al­bán nép tudatában van annak- hogy a legjobban uj munkasi- kerekkel tudja megszilárdítani a nép hatalmát és megvédeí- mezni a békét a háborús uszi tokkal szemben. SZOVJET FALU ­SZOVJET EMBEREK cimü képes füzet szines elbeszé­lésekben a szovjet falu minden­napi eseményein keresztül mu­tatja be a Szovjetunió szocialista élenjáró mezőgazdaságát. Megismerjük a füzet lapjain keresztül is az ujtipusu szocia­lista embereket, a munka hőseit, akik a technika, a tudományok segítségével bátran törnek uj eredmények és mind magasabb életszinvonai felé. Kiadja: Magyar-Szovjet Társaság. 48 oldal, ára: 1.80 Ft. Kapható: MDP pártszervezetek* , ben. Akik félnek a békétől Az Egyesült Államok imperia­listái nagyon szeretnék, ha fél­nének tőlük. A reakciós ameri­kai sajtóban nyüzsögnek az ame­rikai „superbombákról“, £ „rend­kívüli teljesítményű légierődök­ről“ és hasonló támadó fegyve­rekről szóló közlemények. A fegyverkezés ténye mellett lat- bavetip a zsarolást is. Ez olyan módszer, amelyet az imperialis­ták széltében-hoszában használ­nak egy uj'abb háború előkészí­tésére. Az amerikai propaganda egyik fő feladata, hogy idegen országokban a gyenge idegzetű embereket rémitgesse és beléjük oltsa az Egyesült Államok veze­tőinek „mindenhatóságába“ ve­tett hitet. Hogy ezt elérjék, a legképtelenebb hazugságokat ter­jesztik, a háborús gyújtogatok erejét fantasztikus mértékig felna­gyítják. • Ezek a kérdések meg a fegy­verkezésre, agresszióra hivó szé­delgő lármázás közepette külö­nös erővel hangzott fel a Béke Hívei Világkongresszusa állandó bizottságának nyilatkozata. A bizottság azzal a javaslattal for­dult a különböző országok par­lamentjeihez, tárgyalják meg a fegyverkezés általános csökken­tésének és az atomfegyver betil­tásának kérdését. A bizottság egyik küldöttségének az Egye­sült Államokba kellett volna el­mennie. A küldöttség tagjai te­kintélyes haladó közéleti embe­rek, a béke öntudatos hivei: Pi­casso, a hires festőművész, H. Johnson, a canterbury-i érseki helynök, dr. Max Cosins belga tudós, Ivor Montague angol film­rendező és mások voltak. Hogyan válaszolt az Egyesült Államok kormánya a delegáció tagjainak beutazási-engedély iránti kérésére? Egyszerűen meg­tagadta a vízumot a béke hívei­től. Az amerikai imperialisták, akik néhány millió embert tar­tanak fegyverben és óriási tü- kosrendőrsági apparátusuk van, megijedtek ettől a tizenkét em­bertől, akik javaslatokat akartak az Egyesült Államok Kongresz- szusa és népe elé terjeszteni a béke biztosítására. Az agresszö- rok tehát, akik másokat szeret­nének ijesztgetni, nem valami nagy bátorságról tettek tanúsá­got. A háborús uszítok félnek a béke híveinek növekvő mozgal­mától, félnek a haladó eszmék terjedésétől, félnek saját népük­től. Ivor Montague, a Békekon gresszus állandó bizottsága de­legációjának egyik tagja Ache- sc-nhoz intézett nyilt levelében megjegyezte: „Azért fél ön tő­lünk , Acheson ur, mert mi azt az^ eszmét képviseljük. mely előtt be szeretné csapni Amerika kapuját. Ez az eszme -jzt hirdeti: a béke lehetséges.“ Az amerikai nép azonban, el­lentétben az Egyesült Államok vezetőivel, nem fél a békétől. Az Egyesült Államokban a munkások, a farmerek, a tudo­mány és a kultúra munkásai egyre tevékenyebben síkra száll­nak a béke és a nemzetközi együttműködés védelmében. Si­kerrel folyik a millió és millió aláírás gyütése a „hidrogénbom- ba-díplomácia“ elleni tiltakozás­ra. Egyre kevesebb amerikai hisz az imperialisták hazug pro­pagandájának. Hideg félelmet kelt ez az Egyesült Államok ve­zető köreiben. A Wall Street mo­nopolistái megkísérlik, hogy el­szigeteljék az Egyesült Államok népét a külvilágtól. Nem enged­nek Amerikába olyan embere­ket. akik elég bátrak, hogy fel­világosítsák az egyszerű ameri­kaiakat arról hogy az Egyesült Államok vezetőinek mai irányza. ta az amerikai agresszorok csú­fos bukásával végződhet csupán. A külpolitikai vereségekkel egyiaőben az Egyesült Államok­ban a gazdasági válság is növek­szik, hanyatlik a termelés, fo­kozódik a munkanélküliség. Ilyen körülmények között nem csoda, ha az Egyesült Államok vezető köreiben is nyomott han­gulat uralkodik. A san-franciscoi rádió ezt mondta március 7-én: „A kormányban és a Kongresz- szusban és kétségtelen, hogy az egész országban vannak. akik ha sorra veszik, mit is ékek el, levertség és keserűség vesz raj­tuk erőt.“ Az amerikai főkolom­posoknak megvan minden okuk a csüggedésre! „ Az imperializmus táborá­ban komor bizonytalanság és há­borús kalandok szelleme uraik', dik“. — mutatott rá Moh jc szovjet miniszterelnökhelyettes Moszkva Molotov-választókerüle. tében tartott március KM vá­lasztási beszédében. Az amerikai vezetők látják, hogy táboruk gyengül. ezért az agresszióban keresnek kiutat. Arra számíta­nak, hegy háború segítségével meg lehet változtatni a történe­lem fejlődésének útját, meg tud­ják oldani külső és belső ellen­téteiket és nehézségeiket, megerő­síthetik a monopoltőke helyzetét és világuralomra tehetnek szert. Ebből a szempontból jellemző az a beszéd, amelyet Donovan tábornok, a stratégiai Tájékoz­tató Iroda (amerikai kémszolgá­lat) volt vezetője mondott már­cius 4-én a columbiai egyete­men. Ez a hétpróbás kém is kénytelen volt bevallani, hogy a „hidegháború“ politikája kudar­cot vallott. „A háborút, amelyet folytatunk, gazdasági nyomással, politikai manőverekkel és főleg a manőverek propagandaanyag­ként való felhasználásával vív­juk. Ha ez a háború továbbra is úgy alakul, ahogy eddig, köny- •nyen lehet, hogy Amerika egyet­len lövés nélkül elveszti“ — mon­dotta Donovan. De nyomban utá­na tudtul adta. hogy közeledik a „forróháboru“ ideje és felhív­ta az Egyesült Államok kormá­nyát, lépjen fel erélyesebben a béke ügyét védő haladó elemek­kel szemben. Az amerikai háborús uszítok nem férnek a bőrükben. A „New-York Herald Tribune“ köz­lésé szerint Mac Arthur tábor­nok vezérkarának képviselői, amikor beismerik, hogy az ame­rikai imperializmus ázsiai pozí­ciói alaposan megrendültek, arra készülnek. hogy újabb csapat­egységeket vezényeljenek az Egyesült Államokból Távol-Ke­letre, Az Egyesült Államok vezető köreinek politikája egyre jobban kalandor-jelleget ölt. Az Atlan‘i Egyezményben résztvevő orszá­gok felé utbainditott fegyver- szállitmányok, a fegyveres erők feltámasztása Nyugat-Német or­szági: an és Japánban, a gyarmati és függő országokban a nemzeti mozgalom vérbefojtására irá­nyuló kísérletek azt mutatják, hogy az amerikai imperialisták, az Egyesült Államok vezetőinek politikája egy uj világháború ki­robbantására', irányul. Félnek a béliétől. A szilárd és tartós béke egyértelmű a háborús gyújtogatok támadó terveinek kudarcával. S ez a kudarc már nincs is messze. A béke erői fölényben vannak az agresszió erőivel szemben. A béke hivei minden, országban készen állnak arra, hogy teljesítsék nagy és nemes feladatukat — megóvják az em­beriséget egy uj háború 'veszélyé­től.. (T. Girejev cikkéből.) H dalos ítélet a hodonini terrorista perben Háromnapi nyilvános tárgyalás után a prágai államvédelmi bíróság kiküldött öttagú tanácsa szerdán Ítéletet hozott a 14 tagú terrorista, per ügyében. A vádlottakat bűnös- nek találták abbán, hogy terrorist# és felforgató tevékenységet foly­tattak és megölték az Országos Biztonsági Testület egyik tagját. Jaroszláv Vetejskat, a csoport vezetőjét, aki a -rendőrtisztet le­lőtte, halálra ítélték, Josef Pospi- silt és Klouparnét életfogytiglan* börtönre, a többi vádlottat 4—30 évig terjedő szabadságvesztésre ítélték. A vádlottak között v*n 3 nő és 2 pap.

Next

/
Thumbnails
Contents