Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-24 / 70. szám

A kanizsai HL körzet új vezetőséggel épít, karcol tovább „A Párt a proletariátus harci vezérkara“ — idézi a faion az egyik felirat Sztálin elvtárs mondását. Ennek a vezérkarnak egy sejtje, a nagykanizsai III. körzet az uj vezetőség megválasztá­sára készül. Mit jelent ez? Mines senki, aki ne tudná. „Ünnep­nap számunkra — igy mondja a titkár elvtárs beszámolójában, _ a szocialista építés feladatai sikeres megvalósításának alapköve.“ Ez a tudat teszi ünnepélyessé a taggyűlést, ez öltöztette ünnepi díszbe a körzet székházát. A teremben a tagság lelkes odaadás­sal figyel, s a titkár beszámolója nyomán gyakran tör fel a Párt, Sztálin és Rákosi elvtársak éltetése. Kint, az ablakok alatt pár- tonkivüliek állnak, akik — ha nem is hallják a bent elhangzó szavakat — mindenesetre jelen akarnak lenni annál a nagyszerű eseménynél, amikor a Párt egyik alapszerve ismét megerősödik. felszólaló szavaival élve — azzal a tudattal jöttek volna el, hogy „felesleges a vezetőségvá'lasztás. úgyis elég jó az eddigi vezető­ség“. így aztán a felszólalások általános jellegűek, voltak. Hang­zott el egy felszólalás, amely megpróbálta helyes mederbe te­relni a tagság hozzászólásait. ..A taggyűlésen feltétlenül kri­tikát kell gyakorolni a vezetőség eddigi munkája felett — jelen­tette ki Csáder Sándor elvtárs, Pártunk megyei bizottságának tagja. — Azonban a lelépő veze­tőség felett nemcsak kritikát kell gyakorolni, de ezzel segíteni kell az uj vezetőséget is munkájá­ban.“ A vezetőség eddigi munkája felett gyakorolt bírálatot Szend- rői Géza elvtárs, aki rámutatott arra, hogy a vezetőség nem for­dított kellő gondot a pártsajtó terjesztésére és nem fektetett súlyt arra, hogy a „százezrek ke­nyere“ valóban ott legyen min­den dolgozó asztalán. Székely Lajos elvtárs arról beszélt,, hogy a vezetőség NEM ÉRVÉNYESÍTETTE A PARTONBELÜLI DEMOKRÁCIÁT. A vezetőség tagjainak változá­sakor jutott kifejezésre, amikor I a tagságnak egyszerűen tudomá-1 A vezetőségválasztó taggyűlés első feladata: az elnökség, majd a jelölőbizottság tagjainak meg­választása. Az utóbbi azzal kez­dődik, hogy — nőt nem jelölnek- Szerencsére a hibát észreveszik és tüstént ki is javítják. Karsics elvtárs titkári beszámolójában őségesen ismertette, hogyan ja­vult meg a körzet munkája Rákosi elvtárs beszéde óta. Bár a beszámoló nagy általánosság­ban azt mondta el, amiről már a Rákosi elvtárs beszéde után megtartott első taggyűlésen is szó volt, mégis HASZNOS ÚTMUTATÁS volt az újonnan megválasztandó vezetőség felé: hogyan dolgoz­hat a távozó vezetőség munká­ja nyomán még eredményeseb­ben. Rámutatott a titkári beszá­moló a körzet eredményeire, de nem nélkülözte a hibák felfedé­sét seip. Viszont ezek a hibák olyan hibák voltak, amelyektől már megszabadult a körzet. A beszámoló mégsem keltette az önelégültség látszatát, mert be­bizonyította, hogy Rákosi elv­társ beszédének tanulságai meg­változtatták a körzet munkáját. A taggyűlés következő mozza­nata : hozzászólások a titkári beszámolóhoz. A felszólalások nagy általánosságban nem vál­tották be a hozzájuk fűzött re­ményeket. Több, mint 20 felszó­lalás hangzott el. s közöttük csak KEVÉS ÉPÍTŐJELLEGŰ KRITIKA VOLT. Valahogy olyan színezetük volt a felszólalásoknak, mintha a tagság idegenkednék a bíráló hangtól és mintha — az egyik A pártonbelülü demokrácia az cserszegi elméleti pártnapon 200°l„-ot vállalt, , de 300°\o-ig meg sem áll a kanizsai vasat Tánesies-brigádja A nagykanizsai fütőház kocsi­javító műhelyében dolgozik az asztalosok „Táncsics“-brigádja. Pár héttel ezelőtt, amikor meg­alakultak, vállalták, hogy ápri­lis 4-ére, felszabadulásunk év­fordulójára, a dicsőséges Szov­jet Hadsereg iránt érzett hálá­nak jegyében 200 százalékot fog­nak elérni. Közel négy hét telt el az em­lített felajánlás óta, még kettő vissza van belőle. Vájjon hogyan állnak a teljesítésével az ut há­romnegyed részén? Alap: a sztálini műszak Kint a mellékvágányokra tolt megrongált teherkocsikon dolgo­zik a brigád két tagja; Perendi József és Erdélyi György aszta­losok. Az egyik kocsi oldalbur­kolatát hozzák éppen rendbe. — Amikor a felajánlásunkat tettük — mondja Perendi József —, a sztálini műszakban elért eredményeinket vettük alapul. Én akkor 260 százalékot teljesí­tettem. Most mertem vállalni a 200-as átlagot. Ugyanígy gondolkozott Erdélyi György is. S hogyan állnak most a felajánlással? Beszéljen helyet­tük a most végzett munkájuk. A falburkolást kerek hatvan perc alatt végezték el, ami 230 száza­léknak felel meg. ' Egy kis észszerüsités — A napi átlagunk 220 száza­lék körül mozog — jegyzi meg Erdélyi György. — Még több lenne, ha lennének megfelelő szerszámaink. Bizony itt is, mint általában a vasúton az a legnagyobb hiba, hogy kevés és elavult a szer­szám. Egyetlen fúró áll az asz­talosok rendelkezésére, amit a lakatosok is használnak. Sokszor előfordul, hogy várni kell a fú­róra és emiatt értékes időt vesz­tenek az asztalosok, de a lakato­sok is. — így aztán még fontosabb a munka jó megszervezése — vi­sa tovább a szót Perendi Fe­renc. Elmondja, hogy a munkát folyamatosan szervezték meg. Ha az egyik kocsin végeznek, mennek a másikra. Sorba vannak állítva a javításra váró kocsik. Nem kell mászkálni a kocsik kö­zött, mig ráakadnak arra, amit javítani kell. ’ Csökkent a selejt Felajánlásukban ígéretet tettek arra Perendiék is, hogy a selejtet is 2—3 százalékra lecsök- kentik. — Ezen a téren is jó eredmé­nyeket értünk el — jelenti ki Perendi —, de még kell jegyez­nem, “hogy a selejtes munkának egyik főoka az volt, hogy a_ szer­számaink nem korszerűek. Enél- kül is azonban sikerült a selej­tet < lecsökkentenünk. Itt elértük a....2 százalékot. _ .A többiek most vidéken dol­goznak. De amint megtudjuk Nagy művezetőtől, a Táncsics- brigád minden tagja azon van hogy az áprilisi felajánlásának maradéktalanul eleget tegyen. Pontos adatokkal még nem tu­dok szolgálni — mondotta —, de az biztos, hogy a 200 százalék már megvan. Én bízom benne amit az egyik brigád-tag mon­dott. hogy 200-at vállaltak és április 4-ére 300 százalék lesz belőle. Az Arany Bárány nagyter­mét ezúttal is zsúfolásig meg­töltötték Zalaegerszeg dolgozói s a második elméleti pártnap alkalmával már kevésnek bi­zonyult a hely. A hatalmas érdeklődésre jellemző, hogy a pártonkivüliek sokkal na gyobb számban képviseltették magukat, mint az első elmé­leti pártnap alkalmával. Ezen a pártnapon megnyilvánuló hatalmas érdeklődés mellett olyan központi kérdés került megvitatásra, mint Lenin és Sztálin tanításai a pártonbo- Wili demokráciáról, bírálatról és önbirálatról, amely ma már nemcsak a párttagságot, ha­nem a pártonkivüliek széles tömegeit is nap mint nap fog­lalkoztatja, s amelynek be­ható tanulmányozását ma­gáévá tette. A bírálat és önbirálat erősiti Pártunk tömegbe folyását Molnár Ferenc elvtárs, a Központi Előadói Iroda elő­adója vázolta az előttünk álló komoly feladatokat és ki­hangsúlyozta a pártonbelüli demokrácia elmélyítésének elsőrendű fontosságát. Idézte Rákosi elvtárs szavait és meg­állapította, hogy ahol a kri­tika és önkritika nem érvé­nyesülhet szabadon, ott elvész a Párt és a tömegek egészséges kapcsolata s az at ott előbb- utóbb lefelé vezet.- Hiba volt ezért — mon­dotta —, hogy a zalaegerszegi körzeti alapszervezetekben a itkár elvtársak politikai be­számolót tartottak a legutóbbi taggyűlések alkalmával, ahe­lyett, hogy a végzett munká­ról számoltak volna be a tag­ságnak. A bírálat és önbirálat nem öncél, hanem mindenné- í pos munkánk ^ velejárója, jól végzett munkánk elengedhe tetlen előfeltétele- Az épitő kritikától való irtózás, ön telt ség, hiúság nem a kommunis ták tulajdonsága, ellenkező leg: az ellenség behatolási ki sérleteinek rései. fektetnek nagy súlyt a párt­szervezetnek fiatal, uj erők­kel való megerősítésére. — Mi, pártonkivüliek — mondotta Hosszú Józsefné — örömmel követjük a Pártot, mert tudjuk, hogy a mi ne­vünkben is cselekszik, s min­den törekvóso oda irányul, hogy a mi gyermeke Lüknek már boldogabb jövőt biztosít­son. Éppen ezért a mi ügyünk is a vezetőségválasztás, meri ha a Párt erősebb lesz, erő­sebb lesz a béke frontunk is­Ifjak és nők előretörése Tamás József elvtárs, a pos­ta dolgozója hangsúlyozta- hogy az arra legérdemeseb­bek, a párttagság bizalmát él­vezőket kell a pártszervezetek élére állítani, akik már eddigi jó munkájukkal is kiérdemel­ték nemcsak a párttagság, ha­nem a pártonkivüliek szerc- tetét és megbecsülését. A fiatalságnak és a nőknek a párttagság soraiba való fo­kozott bevonásával foglalko­zott Huszár Aladár SzÍT-ista. Rávilágított ama, hogy az öregek sokszor nem. nézi] Napközi otthont kapnak a kanizsai vasutasok gyermekei Már hosszabb ideje tárgyal Vasutas Szakszervezet az illetékes tényezőkkel az irány­ban, hogy a lebombázott Moz­donyvezetők Otthona helyén egy modern napközi otthont építenének a vasutas dolgozók gyermekei számára. A tervet közlekedésügyi miniszté­rium illetékes szerve jóvá­hagyta és május 1-én megkez­dik a napközi otthon építésé­nek munkálatait. A tervek szerint a napközi otthon mel­lett rendeznék be a korszerű üzemi orvosi rendelőt is. Eddig az OTI-orvosok látták el kör­zeteikként a vasutas dolgozók kezelését. Most a népiólé* i mi­nisztérium újabb elgondolása alapján ismét rövidesen újból pályaorvosok fogják kezelni a vasutas betegeket. Péntek, 1950- március 24. A vesetőségválassiás legyen njobb győzelem Éppen ezért helytelenül fogta fel a jószándéku birála tot a IV. körzet titkára, aki személye elleni támadást gya nitott a vezetőség munkája felett gyakorolt kritikáknak természetesen minden ok nél­kül. Mindenesetre hiba volna, ha nem tanulmányoznák újra és újra Sztálin, Lenin elvtár sak tanításait és nem mélyed- nénk el Rákosi elvtárs beszé­dének megértésében, anná] is inkább, mert a vezetőségvá­lasztások egyáltalán nem le­becsülendő hatalmas felada tok elé állít bennünket, ame­lyeket pedig sikeresen kell megoldanunk- Pártszerveze teink, funkcionáriusaink a pártaktivákkal karöltve has­sanak oda,^ hogy a vezetősé gek választása ismét megerő­sítse Pártunkat, szilárdítsa meg a tömegekkeli kapcsola­tainkat, mert ez njabb győzel­meinknek záloga — fejezte be értékes előadását Molnár elv­társ. Bürokrácia a tagfelvételnél Az előadást követő számos figyelmet, érdemlő hozzászólás megmutatta, hogy az elmé­leti pártnap résztvevői meg­értették Pártunk, Rákosi elv- *árs útmutatásait és felszóla­ló sarkat is a fokozottabb fele- ’ "«ségérzet hatotta át. ívj. Málek József elvtárs, a '■ian-asépitési NV dolgozója foglalkozott az építő és hely­telenül alkalmazott birálat ragdelenési formáival, majd vi fedezésre juttatta, hogy a vállalatnál is megránt átkozik az ifjupáersral “való foglalkozás hiánya, különösen a tagjelölt­évé teleknél erörditenek aka- iályt a fiatalság elé azzal, ■'brr* üír-riiket _ _ ,u> szemmel Zalaegerszegen az ifjúság előretörését. Ezt az álláspontot azonban mielőbb meg kell változtatni és szük­séges, hogy az utánpótlást biztositó fiatalság és nők so­raiból minél többen kerülje­nek közel a Párthoz, vagy tag­jelöltként a Pártba. ’ Koller Imre- kollégista, a kollégiumban. tapasztal]) a t ó hibákra ép a kollektiv szellem hiányosságaina.k okaira mu­tatott rá és megállapította, hogy a bírálat, és önbirálat felületessége eredményezte, hogy nagy általánosságban foglalkoztak ugyan a hibák­kal, de azok kijavítására csak most került sor, miután a Párt nekik is irányt mutatott. Amit még ki kell javítani Pető elvtárs, a Magasépítés) NV dolgozója őszintén fel­tárta a vállalat kebelén belül uralkodó és a pártszerveze1 munkájának elégtelenségéből fakadó komoly hibákat. Elő­fordult — mondotta —, hogy idősebb szakmunkások lehetet­lennek tartották a Sztahápov mozgalom kiszélesítését és a Sztahánov-münkamódszer al­kalmazását. Ennek oka abban keresendő, hogy maguk a kom­munisták sem végeztek jfy munkát, sőt nem egy esetben alaposan lemaradtak a pár­tonkivüliek mögött. A Párt­hoz való laza kapcsolatuk megmutatkozott abbán is, hogy egyes taggyűléseken a tagságnak csak alig egyötöde jelent meg Rákosi 'elvtárs be­széde előtt- Bizony, van még ezen a téren nagyon sok javí­tanivaló s alaposan fel kell - készülnünk a vezetőségyála,sz- fásra. A néhány kiragadott hoz­zászólás a párttagság és dol ­gozóink komoly politikai fej­ődéséről tett tanúbizonyságot, tmely egyben biztosíték is arra, hogy Pártunk tömegbe­folyása a birálat és önbirálat elmélyítése révén napról-nap- ra erősödik és maga mögé tö­möríti dolgozóink legszéle­sebb tömegeit. A termékeny vita után Mol­nár élvtárs megadta a vála­szokat. majd az Intern acio- 1 álé hangjaivá] végétért Za­laegerszeg második elméleti pártnapja. A MAORT-dalúrda a Rádióban A MA ŐRT dolgozóitól alakult ,Jószerencsét“ dalkört különös megtiszteltetés érte. A dalárdát meghívta a Rádió egyszeri szerep­lésre. Már műsorba is iktatták a kanizsai dalosok szereplését. Ap­his 15-én énekelnek a rádióban, s műsorukat az egész ország dolgo­zó^ hallgatják. Az énekkart ráaió­__ szereplése alkalmából Enge János el hnzzák, nem • karnagy vezényli. A hosszúra nyúlt taggyűlés nagy érdeklődés mellett zajlott „Rákosi elvtárs útmutatása ny éssel kisérték a kanizsai alap- szervezestek titkárai, akik sok hasznos tapasztalatot gyűjtöttek ah­hoz, hogy saját taggyűléseiket még jobban vezethesék le.. Az uj vezetőség nevében Karsics elvtárs köszönte meg a bizalmat: ,yRákosi élvtárs Útmutatása nyomán jobb lesz párt életünk, még szilárdabban helytállhatunk a bé kefrontban, s még szorosabb kap­csolatot építhetünk ki a Szovjetunióval— igy kerülünk közelebb a szocializmushoz.“ sül kellett csak venni egy-egy változást. Kolontári József elv. társ felhívta a vezetőség figyel­mét, hogy többet kell törődni a népnevelőkkel, de különösen a kiskanizsai népnevelőkkel, akik közül nem is egy többször nem teljesiti vállalt feladatát. Széli János elvtárs viszont helveselte, hogy a Párt foglalkozik a kis­üzemekkel, megvizsgálja munká­jukat és felderíti hibáikat Malachowszki Lászlóné elvtárs nő az uj vezetőség felé fordult- kisérjék figyelemmel a pedagó­gusok munkáját és azt az ifjusá got, amelyet ők nevelnek, s ame­lyet az ő kezükből a Párt vesz át A régi vezetőség lemondása után a jelölőbizottság ismertet- te. kiket ajánlanak az uj vezető­ség tagjaiul. A tagság a jelölést elfogadta. Felszólalásaikban azon­ban csupán arra szorítkoztak, hogy az ujjonnan megválasztott vezetőségi tagok erényeit felso­rolják. Az egésznek szinte hizel- gés-ize volt már. A tagság azon­ban egyhangú lelkesedéssel emel­te minden egyes névnél a ma­gasba a párttagsági könyvet, s ezzel fejezte ki: ÖRÖMMEL FOGADJA AZ UJ VEZETŐSÉGET, amelyet képesnek tart arra, hogy, a III. körzet' párttagságát eredményesen vezesse. Kik az uj -vezetőség tagjai? Angyalosi Zoltán elvtárs, élmunkás, a Köz- társasági Érdemrend, bronzfoko- zafának tulajdonosa, aki már a felszabadulás előtt tevékeny részt vett a mozgalomban. Kar­sics elvtárs, az eddigi titkár, ifj. Farkas Dániel, Szekeres Jánosné, Köbl János, Malachowszki László­né és Kustán Ferenc elvtárs, aki 19-es vöröskatona, azóta is hűséges harcosa a mozgalomnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents