Zala, 1950. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-28 / 50. szám

civ társ Diósgyőrből e'.mor.doL- ta. hogy kezdetben milyen hi- tétlenkedve nézte a Sztahánov- mozgalmat. De amikor Pozso­nyi elvtárs Diósgyőrben bo­szorkányos gyorsasággal rakta előtte a falra a téglákat, már alig tudta magát türtőzteni. alig bírta, bevárni ,1 bemutatás végét, hogy maga is megkísé­relje és ez általános jelenség. Muszka elvtárs elmondotta, hogy Bikov elvtárs külön le- \ élben megkérdezte tőle. hogy hány munkásnak adta már át tapasztalatát? Hány tanítvá­nya van, mert a Szovjetunióban a jó sztahanovistát nemcsak a saját eredménye után ítélik Az előfeltétel — Az egyéni versenynek alapfeltétele a tervfelbontás, hogy minden munkás tudja, hogy mi az a munka, amelyet tőle személy szerint megköve­tel a tervtelj esités. Nemrégen megnéztem a legnagyobb — Sztálin elvtárs nevéről elneve­zett — moszkvai autógyárat. Ott a terv nemcsak egyes mun­kásokra volt felbontva, nem­csak minden napra, de minden órára tudja a munkás, mennyit kell teljesítenie és mikor telje­sítette túl a tervét. Persze, óráról-órára ki tudja számítani a , keresetét is. Nekünk is ilyen tervfelbontást kell elérni. Fo­koznunk kell a sztahánovisták iskolázottságát, a munkások és értelmiségiek együttdolgozását 'és tapasztalatcseréjét. Rendkí­vül vigyáznunk kell, hogy a sztahánovista mozgalom ne kapjon kampányjelleget. Ne legyen szalmaláng, amely fel­lobban, nagy lánggal ég és utána csak hamu van. A sztahanovis­ták külön vigyázzanak arra, hogy ne szálljon fejükbe a di­csőség. A Párt, a szocialista ál­lam, a munkásság dédelgeti őket, tenyerén hordozza és en­nek következtében egyik-másik megszédül, aféle primadonná­nak tekinti magát. Már hallot­tunk olyan panaszt, hogy a ta­pasztalat átadásra üzembe ér­kező sztahánovista dicsekedve, foghegyről, lenézően kezdett beszélni a munkásokkal és ez­zel természetesen eleve rossz benyomást keltett. Igaza van Kelen elvtársnak, a WM párt- titkárának: a sikertől való meg- szédülés ezen a téren is min­denütt csak kárt okozhat. Legyen éberebb a sztahánovista — A sztahánovista legyen éber az ellenséggel szemben. A sztahánvista mozgalomnak je­lentőségét nemcsak mi ismer­tük fel, hanem az ellenség is és ezért nyíltan, vagy alatto­mosan, de megkezdi ellene a munkát. És ez ellen a munka ellen durva, vagy nyílt táma­dást intéz, amilyen a gyújto­gatás, gépek összetörése, az áramvezeték megrongálása és más hasonlók, amelyekről Gero elvtárs beszámolt. De lehet sokkal alattomosabb és ügye­sebb is. Simor Éva elvtársnő elmondotta,, hogy a nyomdá­ban az ellenség ügyes sajtóhi­bákkal dolgozik. A napokban lefolyt angol-amerikai kémper mutatta, hogy egy olyan nagy gyárban, mint a Standard, ahol százával vannak öntudatos munkások, az éberség hiánya miatt az ellenség tetszése sze­rint szabotálhatott. A sztaha­novista az éberség terén is jár­jon elől és mutasson példát. Fordulatot az újítások kezelésében ■*—. Ne engedjük, hogy aSzta­hánov-mozgálom lendületét a bürokraták csökkentsék és fé­kezzék. Gerő elvtárs tegnap erről a bürokratizmusról már adott kóstolót. Sok helyről hal­ni e.c, hanem aszerint, hány munkásnak adta át tapaszta­latát és milyen eredménnyé!- — A mi dolgunk most, ma­gyar kommunistáknak, hogy minden erővel lovábbfejiesz- szük a lendületben lévő szta­hánovista mozgalmai, melynek jelentősége kétségkívül ha­zánkban is ugyanolyan döntő lesz, mint a Szovjetunióban. Vigyáznunk kell rá, hogy a sztahánovista mozgalom alapja, az egyéni verseny, mely az utóbbi időben kissé ellanyhult, el ne kallódjék. A sztaháno­vista mozgalomnak sokféle for­mája van, de a döntő, az alap­formája az egyéni versenyzés. a fervfelbortfós lőttük, hogy az újítók javasla­tait a gyárii’odák hetekre vagy hónapokra elfektetik, ahelyett, hogy az újításokat, észszerüsi- téseket segítenék és támogat­nák, inkább különböző formá­ban hideg tussal fogadják őket. Fauszt elvtárs a Standardból elmondotta, hogy egy évig senki vele nem törődött. Olyan esetünk is előfordult, amikor az újítást a feltalálótól egysze­rűen elorozták. Másutt kiemel­ték a sztahánovistát és iroda­munkára fogták. Pártunk min­den erővel küzdeni fog a bü­rokratizmusnak a Sztthánov- mozgalommal. szemben tapasz­talható megnyilvánulásai ellen. Becsüljük meg az átfagmunkásoUat — Nagy hiba lenne, hogyha a legjobb él munkások, a mun­ka művészeinek messze kiugró teljesítményei mellek Pártunk és üzemeink vezetői elfeled­keznének azokról, akik rend­szeresen és pontosan végre­hajtják a tervet, akik hónap- ról-hónapra 105—110 százalé­kot teljesítenek. Tudvalevőleg, ez az ipari munkások zöme. Ezenkívül a jövő sztahánovis- táinak jórésze közülük fog ki­kerülni. E tanácskozás folya­mán hány felszólaló mondta el, hogy hosszú ideig még a nor­mát sem tudta teljesíteni, vagy épp, hogy teljesítette, amikor azután valami ujitás vagy a munka átszervezése utján sike­rült neki előretörni. Ha nem vigyázunk erre a rétegre, ak­kor ezek az elvtársak elégedet­lenül tekintenek a Sztahánov- mozgalomra. Erről nem egy hozzászóló számolt be és nem szorul magyarázatra, hogy en­nek milyen hátráltató, milyen fékező a hatása. Teljesítményeink a Szovjetunióéhoz viszonyítva még gyermekcipőben járnak — Feltétlenül fel kell lépni a sztahánovista mozgalommal kapcsolatban a norma minden­féle meglazitása, a minőség minden csökkentése, az anyag, vagy szerszám pazarlása ellen, mert különösen az első időben ilyesmi gyakran előfordult. Ne féljünk attól, hogy a sztaha­novista-mozgalommal kapcso­latos hibákat nyiltan, kommu­nista őszinteséggel megbeszél; jük. Már más területen szó volt arról, hogy például a si­ker hatása alatt bizonyos ön­teltség mutatkozik. Túlságosan k i h angs ul y o zzuk e r eclmény cin - két, kérkedünk, nem vagyunk elég szerények. Ez néha vo­natkozik a Sztahánov-mozga- lomra is. Mi büszkék vagyunk az elért eredményre, de Musz­ka elvtárs például elmondotta, hogy az ő 350—400 méteres se­bessége a gyorsvágásnál a Szovjetunióban csak 100 száza­lékos teljesítménynek felel meg, mert például Bikov elv­társ, akitől ő a gyorsvágást ta­nulta. 1350 méteres sebességgel, szóval nálánál háromszorta gyorsabban dolgozik. Dubjága elvtársnő, textil-sztahanovista, aki tegnap itt felszólalt, el­mondta nekem, hogy megnézte a mi rekordjainkat és némi csalódással látta, hogy ami a Kxstextben a norma 240 szá­zalékos túlteljesítését jelenti, az az ő gyárában bizony csak 100 százaléknak felel meg- Bar­din elvtárs rámutatott, hogy ami acélöntésünk rekordjának számit, csak a felét teszi a szovjet átlagnak. — A mi kiindulási normá­ink. amelyek a kapitalizmus­ban alakultak ki, ugyanolyan elavultak, mint az a gondolko­dás, melyet a termeléssel kap­csolatban a kapitalista időkből örököltünk és a hozzájuk vájó ragaszkodás fejlődésünk egyik legnagyobb gátja. Ezt különö­sen a sztahánovista elvtársak I tartsák szem előtt. Kitaposott u?on haladunk — Befejezésül még arra aka­rok rámutatni, bogy mint a szocializmus sikereinek ál La­lában, a magyar Szíahánov- mozgalom eredményeinek ki­indulópontja is ^ az, hogy a Szovjetunió elvégezte előttünk az úttörő munkát. Már kitapo­sott utón haladunk, bőven me­ntetünk a Szovjetunió ta­pasztalatainak kimeríthetetlen tárházából és bőven kapunk is közvetlen segítséget, mint pél­dám! azoknak az elvtársaknak segítségét, akiknek felszóla­lását tegnap és ma örömmel és bálával hallgattuk. — Örömmel számolhatok be arról, hogy ezen _ a té­ren nincs olyan kérésünk, amelyet a Szovjetunió készsé­gesen . a legnagyobb segíteni akarással ne teljesítene. Es meg kell külön említene."n. hogy ebben a segítésben elöl jár a szovjet nép hős vezére, sokat, szenvedett magyar né­pünk nagy barátja, a szeretett Sztálin elvtárs­— A Szovjetunió segítsége és példája teszi számunkra le­hetővé, hogy a szocializmus építésének ideje nálunk lerövi­dül. Dubjága elvtársnő beszólt tegnap arról, hogy a Szovjet­unióiban 17 év kellett, amíg a Sztabánov-mozgalom előfelté­telei megértek. Nálunk, a népi • demokrácia rövid néhány esz­tendeje már kiérlelte ezeket a feltételeket. — Hozzá kell tennem, hogy a Sztabánov-mozgalmunk nem­csak a Szovjetuniótól, de a szocializmust építő népi de­mokráciáktól is sokat tanul­hat. Itt nemcsak a fejlett ipari országokra, — mint Csehszlo­vákia. vagy Lengyelország — gondolok. Amikor elvtársaink megnézték a. romániai gyára­kat, meglenetéssel látták, hogy ott is a mi számunkra értékes és felhasználható tapasztala­I tót lehet gyűjteni. Ái üzesfl motorjai a kommunisták — A sztahánovista mozga­lom sikerei akkor kezdtek ki­bontakozni, amikor Partunk szervei és tagja; megértettek, hogy ők az ország gazdái nem­csak politikai, de termelési té­ren is. Most kezd átmenni ve­rőkbe "és húsúkba, hogy ők a rájuk bízott üzem gazdái, hogy oolitikai munkájuk eredmé­nyét a termelési számok emei kedése vagy csökkenése eilen- őiii. Ez a felismerés még fa* sem általános-A napokban Za- lamegyében jártam, ahol a képviselői beszámolóm folya­mán sorra álltak fel egy nagy üzem részlegeinek vezetői. A művezető ^ büszkén hivatkozott 200 százalékos eredményére, a mérnök elmondta, hogy az ő osztálya 180 százalékra teljesít hónapok óta. Amikor megkér­deztem, mennyivel emelkedett az egész üzem végső terme­lése. kiderült, hogy semmiféle emelkedés nem volt. Ebben az üzemben még az a szellem, hogy minden vezető csak a maga részlege iránt érdeklő­ik és nem törődik azzal, hogy más részlegekben ugyanakkor nagy lemaradás, sőt szabo­tázs is folyik. Ebben az üzem­ben a kommunisták még csak h részleg gazdáinak érzik, ma­gukat és er egy ik oka annak hogy nem tudtak átütő ered­ményeket elérni. Az üzer- gazdasági vezetőinek feladata — A kommunista párt szere­pe a sztabánov ista-mozgalom­ban nem jelentheti az üzem ve­zetői hétté 'be szoritását, vagy felelősségének csökkentését. Csak az a jó üzemvezető, aki maga vezeti és fejleszti a szta­hanovista-mozgalmat. Igaza van lBiró elvtársnak, a WM igazgatójának, hogy az üzem­ben mindenekelőtt az üzem ve­zetője felelős a Sztahánov-moz- galoroért és ezt a felelős­séget senki a válláról le nem veheti. Mindaz, amit a Sztahánov-mozgalinnnkban elértünk, még csak a kezdet. Gyurkó elvtárs elpanaszolta és Gerő elvtárs megerősítette, hogy bányászatunk, iparunk­nak ez a fontos ága ugyszól­Fej!ődésünkn»k van még modem gépet alTg Ka­pott és vannak más iparágak is, amelyeknek modern, nagy­teljesítményű géppel való ellá­tása még ötéves tervünk jö; veridő feladata. Ismétlem, mi még gyermekcipőben járunk. Hat hónappal ezelőtt harcol­nunk kellett azért az egyszerű teltételért, hogy aki többet ter­mel. többet is keressen. — De a demokrácia gyorsan fejlődik és a hibákat igyek­szünk gyorsan kijavítani. Az ötéves terv, mint mondották, ontani fogja az uj gépeket, meg fogjuk tanulni az uj mód­szereket, kicseréljük saját ta- tapasztalatainkat a Szovjet­unió és a népi demokráciák ta­pasztalataival és meg fogjuk gyorsítani a munkásokból é> parasztokból uj értelmiség fel nevelését. Amíg eddig elértünk — túlzás nélkül mondhatjuk — csigatempó ahhoz képest ami még előttünk áll. lincsenok határai — A szocializmus a korlátlan lehetőségek országa. Amikor tavaly ősszel elhatároztuk, hogy gyökeresen változtatunk eddigi módszereinken és a téli hónapokban is tovább folytatjuk az építkezést, ak­kor a régihez húzó evtár- sak egy része aggódva kér­dezte tőlünk: „jó-jó, de hol lesz az építkezésben a felső ha­tár'.” Én erre azt válaszoltam: az égbolt a felső határ. A szo­cializmus tervszerű építésének nincsenek olyan határai, mint a kapitalizmusnak voltak. A szocializmus ebben is_ különbö­zik a kapitalizmustól. Ezért tervezünk mi bátran, meré­szen. És innen üzenem minden magyar ^ sztahanovistának, munkásujítónak, észszerüsitő­nek: kezdeményezzenek bátran, legyenek nagyvonalúak, ne fél­jenek az uj utaktól, az uj ki- sérletektől, mert mögöttük all teljes erejével az egész ma­gyar kommunista mozgalom, a Magyar Dolgozók Pártja és mögöttük áll a kimentbe tei­len anyagi és tapasztalai: fegyvertárával a hatalmas Szovjetunió. — Ezért tűzött ki ötéves ter­vünk olyan célokat, amilye­nekről a kapitalizmus nem >s álmodhatott. És mindezt még­is tudjuk valósítani, ha jó! el­sajátítjuk a szocialista építés szociali sta munkamódszerei t, ha nem bízzuk el magunkat, ha nem csinálunk súlyos hibákat és ha éberek leszünk az ellen­séggel szemben. Loikes munkamegajár.lásokka! készülünk április 4-r® — A mi nagy tanítónk és vezetőnk, Sztálin elvtárs szü­letésnapjával kapcsolatban lát­tuk az első hatalmas lendületet, a szocialista munkamegnyilvá­nulás1. Most egy másik dátum áll előttünk, hazánk felszaba­dításának ötödik évfordulója, április 4-e. A magyar dolgozó nép csak úgy, mint Sztálin elvtárs születésnapjára, lelkes szocialista munka megajánlással készül ennek a nagy napnak megünneplésére. Tegnap és ma láthatták ennek a lelkes fel­ajánlásnak sok példáját. Nem kétséges számunkra, hogy az április 4-ével kapcsolatos rtj munkalendület nem fog meg- állani, hanem fejlődik tovább. — Ez a mi tanácskozásunk ebben a fejlődésben komoly határkő. Ez a tanácskozás és pozitív eredményei a sztaháno­visták számára és az egész dol ­gozó nép számára világosan és félreérthetetlenül megmutatták, hogy a szocializmus építésének módszerei nálunk is gyökeret vertek, egészségesen fejlődi«1: s jövőnk legnagyobb ígéretét jelentik. A magyar dolgozó nép lelkes örömmel kiséri, fi­gyeli sztahanovistáinknak, él- munkásainknak, újítóinknak munkáját. A magyar nép há­lás ennek az élcsapatnak, mely mint a mozdony a vonatot, ra­gadja előre egész termelésün­ket és ezzel emeli anyagi és kulturális színvonalunkat. Sztahánovisták kitüntetése — A magyar nép háláját, melyet úgy akarunk kifejezni, hogy legjobb sztahanovistáink közül néhányat, akik legjobb példával járnak elől, a legma­gasabb magyar kitüntetésre, a Kossuth-dijra terjesztik elő. 50—60 szt-ahánovistánkat pe­dig, akik szinte kivétel nélkül jelen vannak e tanácskozáson, magas kitüntetésbe részesítjük. Ez nemcsak eddigi érdemeik elismerése és jutalmazása, de egyben serkentés is arra, hogy a "jövőben dolgozzanak még lelkesebben, találékonyabban, szivósabban. Járjanak tovább is az élen és odaadó, jó mun­kájukkal mutassák tovább az utat népünk boldogulására és felvirágoztatására, békénk vé­delmére, a szocializmus teljes győzelmére. A beszéd közben többször hangzott fel a taps. a lelkes ..éljen“! Szí álin elvtárs nevé­nek említésekor a küldök ek helyükről felemelkedve hosszú, percekig él1 ették a haladó em­beriség nagy vezéré', Sztálin elvtársat. Az elnöklő Apró An­tal elvtárs a magyar sztaháno- vis'ák első országos tanácsko­zása résztvevőinek nevében köszönetéi mondott Rákosi Má­tyás elvtársnak irányt műt a" ó beszédéért, majd Mahisek Cyu- láné, a résztvevők lelkes éljen­zésétől kisérve felolvasta a ta­nácskozás résztvevőinek levelét a magyar nép nagy vezető­jéhez, Lenin és Szálin legjobb magyar tanítványához. Rákosi Mátyás elvrárshoz. (E levelet Haditengerészeti minisztérium létesült » Szovj Á Szovjetúnió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége elhatá­rozta. hogy a haditengerészeti erőket különválasztja a Szov­jetunió Fegyveres Erőinek mi­nisztériumától és haditengeré* minisztériumot állít fel- A Legfelsőbb Tanács elnök­sége ugyanakkor elhatározta, hogy a fegyveres erők minisz­tériumának nevét a Szovjet­únió hadseregminisztériumává változtatja. A Szovjetúnió haditengeré­szen miniszterévé fvan Szte­Pancrríes JutnaseV teng^ma­syot nevezték ki. Kedd, 1950. február 28. 3

Next

/
Thumbnails
Contents