Zala, 1950. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1950-02-28 / 50. szám
A Sztahánov-mozgalom kifejlesztése a szocializmus építésének eszköze Gero Ernő eívtárs beszéde a sztahánovísták tanácskozásán Vasárnap délután került sor Gerő Ernő elvtárs beszédére a sztahánovísták tanácskozásán. Gerő elvtárs bevezetőben kifejtette, hogy a Sztahánov-moz- galom Magyarországon — éppen úgy, mint 15 évvel ezelőtt a Szovjetunióban — hirtelen, „ki- robbanásszerüen” jött létre. Ezután igy folytatta Gerő elvtárs: — A magyar Sztahár.ov-mozgalomnak említett, hirtelen ki- robbanásszerü megjelenése azt bizonyítja, hogy országunkban ez a mozgalom nem mesterséges dolog, hanem olyasvalamiről van szó. ami társadalmunk és népgazdaságunk szerkezetében bekövetkezett alapvető változásokban gyökerezik. De persze, a mozgalom hirtelen kirobbanás- szerű megjelenése nem azt jelenti, hogy spontán folyamattal állunk szemben, hogy ez a mozgalom magától keletkezett volna. Ellenkezőleg, a Sztáhánov-mozga- lomnak Magyarországon éppen úgy megvoltak é;; megvannak az előfeltételei, mint ahogyan megvoltak és megvannak a Szovjetunióban. Egyesek ?zt gondolják, hogy ezek a feltételek ■ nálunk lényegesen- különböznek azoktól a feltételektől, melyek a Szovjetunióban a Sztahánov-mozgalom létrejöttét megelőzték, hogy a mi Szíahánov-mozgalrnvnk a ?zovj st Sztahán öv-mozeálcm tói lényegesen eltérő vonásokat mutat fel. Az ilyen nézetek azonban teljességgel helytelenek. Gerő elvtárs ezután Sztálin elvtárs 1035-ben mondott beszédéből idézve bebizonyította, hogy nálunk, a magyarországi Szíahá- nov-mozgalom kibontakozásának ugyanaz a négy előfeltétele volt és van meg, ami annakidején megelőzte a Szovjetunió Sztahá- nov-mozgalmának létrejöttét. Ez <i. négy előfeltétel a következő: 1. Gyökeresen megjavult a munkásosztály anyagi helyzete és a jobb élet jobb munkakedvet teremt. 2. Megszűnt a kizsákmányolás, megváltozott a munkásoknak a munkához való viszonya. A magának dolgozó munkás lényegesen jobb és iermeléke- j nyebb munkát végez. 3. A hároméves terv végrehajtása során a helyreállítások végrehajtásával egyben korszerűbbé tettük üzemeinket, uj műhelyeket, uj gyárakat építettünk és a régi gépek ezreit cseréltük fel modern gépekkel, 4. A negyedik előfeltétel: „az emberek, akik a technika mestereivé váltak, akik a technika minden csinját-binját ismerik, akik teljes mértékben elsajátították s technikát a maguk területén és ki tudják préselni belőle mindazt, ami benne van. Megvannak-e nálunk ezek az emberek? Igen. megvannak’* — mondotta Gerő elvtárs. Az előfeltételek -maradéktalan jelenléte tanúsítja, hogy a Szía- hánov-mczgalom nem valami spontán dolog, amely magától jött volna létre. — Súlyos hiba volna azt gondolni és arra irányt venni, hogy a Sztaháncv-mozgalcm további fejlődése, megerősödése, kitérőből yesedése magától fog menni — folytatta Gerő elvtárs —. A Sztahánov-mozgalo-m további kifejlődése egész sor olyan körülménytől függ, amelyeknek megteremtése, biztosítása rajtunk., a Párton, a szakszervezeteken, társadalmi és tömegsz.ei'vezeteinken és nem, utolsó sorban kormányzatunkon, s a termelés vezetésén múlik. A Párt természetesen mindent irányit és irányítja a rmmkavcrseny-mo/.galmat, a Sztahánov-mozgahnat is, mint a munkaverseny-mozgalom Dg lom fejlődése további feltételeinek megteremtése _elsőso rban az üzemi vezetés, s ezen túlmenően általában a termelés vezetésének fc!- adata. magasabb formáját. L)e_a Sztafíánov-rnozgalom közvet len megszervezése, a mozga Kedd. i'Hniár 28. És ezen a téren nálunk még távolról sincsen minden rendben. Előfordul, hogy egyes üzemekben vagy iparágakban megindul a Sztahánov-mozgalo-m. és utána visszaesés következik be. Ez történt bizonyos mértékig a bányászoknál és bizonyos mértékig az építkezéseknél. Ezután az alberttelepi bányászok Sztahánov-mozgalma hibáinak okát fejtegette Gerő elvtárs: a bányászszakszervezet, ahelyett, hogy a helyszínen segítette, szervezte volna az alberjjelepi szta- hánovisták kezdeményezéseit, nyugodtan ült Budapesten, a szakszervezet központjában. Emellett a helytelen bérezési módszer és a szén elég gyors elszállításának hiánya is közrejátszott az alberítelepi szíahánovis- ták visszaesésében.— Az említett jelenségek nemcsak azt bizonyítják — folytatta Gerő elvtárs —, nálunk még a munka megszervezésével távolról sem áll minden a legjobban, hanem arra is mutatnak, hogy minden valószínűség szerint számos olyan rendellenességben, amely a munkarverseny kifejlődését, sztahanovistáink jó munkáját megakadályozza, az ellenség keze is benne van. Megbocsáthatatlan bűn volna feltételezni. hogy mert nálunk népi demokrácia, proletárdiktatúra van. hogy mert üzemeink teljesen állami kézbe kerültek, az ellenség nem próbál behatolni üzemeinkbe és tétlenül, ölhetett kézzel nézi a Sztahánov-mozgalom kifejlődését országunkban. Mindez arra uta, hogy alaposabban körül kell néznünk az üzemeinkben is, hogy nyitva kell tartani szemünket, hogy fokozottabb éberségre van szükség, mint amit eddig tanúsítottunk. A inunkavcrseny és a Szta- hánov-mozgalom további ki- fejlesztésének és megerősítésének igen fontos feltétek a termeléshez szükséges anyag folyamatos biztosítása. Az anyagellátás kérdésében sem szabad azonban sémákhoz ragaszkodnunk. Nem szabad egyszerűen tudomásul vennünk, ha az anyaghiányra hivatkoznak, mint ami akadályozza a munkaver- •Sony és a Sztahánov-mozgalom I jobb és gyorsabb kifejlesztését... Kétségtelen, hogy az esetek nagyobb részében, különösen a nehéziparban és főként a gépgyártásnál, amikor az anyaghiányra hivatkoznak, mint a munkaverseny és a Sztahánov-mozgalom kifejlesztésének akadályára, nem abszolút anyaghiányról van szó, hanem saját szervezetlenségükről, bürokratizmusról, a z előrelátás hiányáról, fejetlenségről. A Győri Vagóngyár példáját hozta fel itt bizonyítékul Gerő elvtárs, aztán igy folytatta: —... az anyaghiányra va.ló hivatkozás igen sokszor csupán arra szolgál, hogy ezzel takargassák a szervezetlenséget, a rendetlenséget, a vezetésnek a hibáit a műhelyben, az üzemben, vagy esetleg a minisztériumban A Sztahánov-mozgalom s ál- talában a munkaverseny kifejlesztésénél igenfontos szerepet játszik a gyárvezetés, a gyártás gondos megtervezése. előkészítése, az előrelátás a gyártás megter- vezéséné!. A Sztahánov-mozgalom nem utolsó sorban helyes munkamegosztás is jelent. Jelenti számos esetben az egyes gyártási műveletek felbontását, vagy pedig azt, hogy egy-egy egyszerű munkafolyamatot, amelyet azelőtt minden dolgozó saját maga végzett, most egy vagy két dolgozó végzi el valamennyiül: számára. A sztahánovista szakmunkásoknak segédmunkásokkal történő ellátásáról a következőket mondta Gerő elvtárs: —... s. munkamegosztásnak döntő szerepe volt o Sztahánov- mozgalom keletkezésekor a Szovjetunióban, amikor Sztahánov aha íyett, hogy maga végezte volna a bányában az ácsolást, csak a fejtés sei foglalkozott és ezzel tízszeres, tizenkétszeres eredményt ért el, míg ugyanakkor az ácsolást más, erre a célra beállított munkás végezte. Hasonlóképpen a kőműves sztahanovistáknál a sztahánovista kifejezetten magas minősítésű szakmunkát végzi, mig a kisebb szaktudást igénylő munkát erre a célra beállított segédmunkás végzi el. Ilyen módon együttes termelékenységük többszöröse annak, mint amit akkor érnének el, hogyha az egész munkafolyamatot egy-egy ember valósítaná meg. A csoportnorma felbontásával kapcsolatosan a műszaki vezetők kellő képzettségének kérdésére tért át Gerő elvtárs. Rámutatott arra, hogy a Sztahánov-mozgalom kifej- lődése igen nagy mértékben függ attól is, hogy emeljük a m unka sok_ szakképzettségét, hogy növeljük a termelésben a műszaki képzettségű emberek, művezetők, mérnö- kök, stb. számát és szerepét. Ezen a téren nálunk még nagyen-nagyon sok a tennivaló, de a megoldásra lehetőséget ad a Minisztertanács ismeretes határozata a szakmai továbbképzésről. Az üzemek belső tisztaságának és rendjének kérdésével kapcsolatosan a körültekintőbb és gondosabb üzemvezetésre hívta fel a figyelembe Gerő elvtárs, majd a mezőgazdaságnak a Szíahánov- mozgalommal kapcsolatos vonatkozásaira tért át. — Nem szükségszerű jclen- ség — mondotta —, hogy nálunk a mezőgazdaság s*e- ciajista szektorában a Sztahánov-mozgalom rnég szinte teljesen ismeretien. A Sztahánov-mozgalom a mezőgazdaságban is „ki fog fejlődni a négy ismeri sztálini feltétel alapján, amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben mezőgazdaságún!: szocialista szektarában is megvannak és ki fog fejlődni Pártunk irányításával, az üzemi vezetés és a szakszervezetek hathatós közremyöd ésével, az egyéni munkaverseny kifejlesztésével, tömegversennyé válásával.“ A munkások és műszaki értelmiségiek közös munkájának fontosságáról, a Sztahánov-mozgalom tömeges elterjedéséről beszélt Gerő elvtárs, majd azzal fejezte be, hogy a további jó munka, a hibák kiküszöbölése Sztahánov-mozgalmunk segítségével lényegesen meggyorsítja szocializmusunk építését. A Párt és a Minisztertanács fogadása a sztahánovisták tanácskozása alkalmával A Magyar Dolgozók Párt ja Központi Vezetősége és o Magyar Népköztársaság xMinisz- tertanácsa a agyar sztahánovisták első országos tanácskozása alkalmából vasárnap este az Országház kupolacsarnokában fogadást rendezett. A vendégeket a magyar dolgozó nép nevében Olt Károly, a Központi Vezetőség tagja, pénzügyminiszter, „ Minisztertanács nevében Dobi István miniszterelnök fogadta. A fogadáson megjelentek Rákosi Mátyás elvtárs. » Magyar Dolgozók Pártja főtitkára. Szakasits Árpád elvtárs, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. * Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának, a Minisztertanácsnak tagjai, valamint „ uo lifikai. művészeti és kulturális életünk kiválóságai, a legkivá lóbb sztahanovista dolgozóink, a kongresszus résztvevői. Jelen voltak * szovjet delegáció tag- jí i is, élkön Iván Pavjovics Pávdin elvtárs professzorral, a Szovjet Tudományos Akadémia aj elnökével. A fogadáson r észtvett Andersen Nexö. a világhírű dán író isMao Ce Tung és Csu-En-Lai elvtársak elhagyták a Szovjetunió területét Mao-Ce-Tung elvtárs, a Kínai Népköztársaság központi kormányának elnöke és Csu-En-Lai elvtárs, ülügyminiszter február 26-án Oíbor határállomásnál kíséretével együtt elhagyta a Szovjetunió területet. Mao-Ce-Tung elvtárs a határról a következő táviratot küldte Sztálin generalisszimuszhoz: „Közeledünk a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság határához. A Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége hatalmas országát elhagyva nagv hálámat fejezem ki Önnek es a szovjet kormánynak a mele? és baráti vendégszeretetért. Erősödjék és virágozzék az Ön vezetése alatt a Szovjetunió. _ /> MAO-CE-TUNG.» A kínai népi kormány határozata a földreform végrehajtására A kínai központi népi kormány közigazgatási tanácsa határozatot fogadott el, amely többi közt megállapítja, hogy a mezőgazda- sági reform, amely kiküszöbölte GRÚZIA H uszonkilenc évvel ezelőtt a grúz munkások és parasztok győzedelmes forradalma megsemmisítette és kiűzte az országból az ellenforradalmárokat. Megalakult a Grúz Szovjet Köztársaság. Az ország, ipara, mezőgazdasága és kultúrája csodálatos fejlődésnek indult. Az évszázados elmaradottságot teljes egészében felszámolták. Grúzia ipari állammá alakult. Több, mint £00 korszerűen berendezett nagyipari vállalatot építettek a sziálini ötéves tervek folyamán. A regi gyárakat újjáépítették, kibővítették és felszerelését korszerűsítették. Uj iparágak keletkeztek: gépgyártás, bányászat, nyersei«jterrnelo és felloígoző, vasolvasztó, textilkemia, papír, tea, konzerv, illóolajipar, stb. A. forradalom előtt Grúziának nem volt * ^ egyetlen vizierőműve sem, pedig az ország nagyon gazdag folyókban és vízesésekben. Most sok nagy és többszáz helytelentőségü villanyerőmű van a köztársaságban. A grúz fold kimeríthet ellenül gazdag ásványi kincsekben. A csiaturi mangánlelőhely érce elismerten a legjobb a világon Óriási fejlődésen ment át a mezőgazdaság is. A kolhozok, a szovhozok és a gépállomások megalakítása átformálta, a kiváló agrotechnika Q magasfejlettségü mezőgazdasági állammá tette Grúziát. Hatalmas öntözőművek épültek. Lecsapolták és termékeny földdé alakították át 20 ezer holdnyi területet, többek '-ürött a kőimet lapálj't a Fekete-tenger partján. ruzia fővárosa, Tbiliszi ipari és kulturális központ Lakosságának száma több mint 519.000. Nem messze tőle fekszik Gcri, I- V. Sztálin szülővárosa. A sztálini gondoskodás által Grúzia a haladó kultúra országa lett. A köztársaság 4 ezer középiskolájában 510 ezer diák tanul, a főiskolái: száma 27-re emelkedett a forradalom előtti ország egyetlen főiskolájával szemben. A Grúz Tudományos Akadémia 1941-ben kezdte meg működését. Ez nagyjelentőségű esemény volt a grúz nép tudományos, és kulturális életében. KI agyjelentőségü a grúz filmgyártás, képzőművészet, irodalom, zene és a művészetek más ágai, A forradalom előtt Grúziában mindössze 5 színház volt, de 1945-ben 39 színház terjesztette mér a szocialista kultúrát a grúz nép széles, tömegei számára. Grúzia u kitűnő és gyönyörű üdülőhelyek országa is. Dzsava, Borz-:oni, Mendzsi, Sivi stb. ismert fürdőhelyek egész Európában. a kizsákmányolok feudális és félfeudális rendszerét, helyenként teljesen befejeződött. Az ujpnnan felszabadított területek egyes részein befejezés előtt áll, vagy most hajtják végre. A határozat ismerteti a végrehajtás részleteit. A többi közt hangsúlyozza, hogy a földesurak földjét, a zsíros parasztok által bérelt földeket a városépiíkezes és az ipar fejlődésének érdekében állami tulajdonba kell venni. Igazgatásuk ?. helyi népi kormányzat feladata.. Használatra ki kell osztani 3 földeket a szegény vagy földnélküli parasztok között. Ugyancsak a parasztok között ki kell osztani a földesurak igásálialait és gabonakészleteit. A határozat hangsúlyozza azt is, hogy mindazoknak, akik állami tulajdonban lévő földön dolgoznak a külvárosban, nem kell többé bért fizetnie!:, hanem csupán mezőgazdasági illetéket a hatóságok rendetetei szerint. 1 A földreform végrehajtószer* vei a parasztság képviselőinek gyűlésein, vagy közvetlenül a parasztok gyűlésén, vagy n törvényhatósági és kerületi népi hatóságok vezetésevei általuk megválasztott bizottságok lesznek. Minden megművelhető parlagot egységesen kell elosztani a szegény, vagy földtelen -parasztok között. Az ilyen parlagok megmüvelőit 1—3 év tartaméra a mezőgazdasági illeték alól is felmenthetik.
