Zala, 1950. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-28 / 50. szám

világ. vaknak a« alamizsna-, még sok nyoma van a munkások agyában is. Tegnap hal- lottuk. őszinte önkritikával legjobb ; sztahanovistánktól, Muszka elvtárstól, hogy egy esztendőn keresztül eltitkolta gyorsvágási módszerét csak azért, hogy a vándorzászlót valamelyik jobb tanítványa el ne vigye tőle. Gátolja a sztahanovista mozgalom fejlődését a régi időkre való emlékezés. A tőkés időben a legtöbb uji- tás, vagy észszerüsités azonnal a munkásságnak fokozott kizsákmányolását jelentette. -Gondoljunk csak a Bedo-rcnd- szerre- A munkásság ezért, önvédelemből is elutasítóan állott a legtöbb újítással szemben. Ebben legtöbbször igaza is volt. mert az újítás nem neki használt, hanem a tőkés profitját gyarapította. Arról, hogy törje a fejét jobb, észszerűbb munkamódszeren, a tőkés világban, szó sem lehetett- Tucatszámra hallottuk^ éppen ezért a sztahá- n ovista-m ozga! om len d iiletbe lövése óta régi munkásoktól, hogyha a tőkés időben rájöttek valami hasznos újításra és közölték a mérnökkel, az akkor durván rájuk formed t, hogy ne üssék az orrukat olyasmibe, amihez nem értenek, vagy a jobbik esetben egyszerűen kisajátították a munkásság találmányát és a saját zsebükre hasznosították.

A sztahanovista nemcsak jobban keres, de meggyorsítja a szocializmus építését

— Csak a szocializmus az a rendszer, ahol a munkás érdeke és a termelés érdeke egybevág. Csak a szocializmusban lehetséges a Sztahánov-munka- módszer, amelyben a munkás egyéni gazdasági érdeke- életszínvonalának és keresetének emelése egybevág a köz érdekével, á szocializmus építésével.

— A marxista tan eilenál 1- hafatlau vonzóereje abban állott, hogv a. kapitalizmus az elnyomott, állati sorsban élő munkásaival meg tudta értetni,' szervezkedésük a filléres bér emelésére, a munkaidő megrövidítésére, az emberibb létért, nagyobb darab kenyérért szervesen összefügg azzal a hatalmas küzdelemmel, amely^az uj, a szebb, a szabad a szocialista jövőt fogja hozni. A marxizmus az egyes munkás ösztönös harcát a jobb létért össze tudta kötni az egész emberi haladás ügyével, És ez az összekapcsolás adott uj tartalmat, uj lendületet, a fiatal, szóéi ali sia m u nkásm o zga lo m- nak.

—-.Hasonló folyamat játszódik le most a sztahanovista mozgalomban, amikor a mun- kásujitók, az élraunk'ás, az észszerű sitő uj tórmeiési módokon töri a fejét, anyagot takarít meg, jobban kihasználja a gépet, ezzel nemcsak saját élei szia vonalát növeli, nemcsak jobban keres, de egyben meggyorsítja, megszilárdítja a szocializmus építését. Ez a felismerés szemben a kapitalista világban szerzett tapasztalattal változtatta meg a szocialista munkás beállítottságát a généhez. a munkájához. Ez világítja meg számára, azt- a kapcsolatot, ami a maga egész munkája és a szocialista ország építés között van- Sőt. tovább megyek: ez mutatta meg neki az összefüggést, ami a maga napi inunkája és az imperialisták ellen vívott nemzetközi’ harc között fennáll- Hányszor hallottuk például ennek a ta- nácskozásnak folyamán, hogy „tudatában vagyok annak, hogy jobb munkámmal védem a békét, hogy jobb munkámmal harcolok az imperialisták ellen/’

A dolgozók derűlátása bizonyosság, hogy ötéves tervünket megvalósítjuk

— Ez a felismerés ad hatalmas" lendületet, pátoszt, uj értelmet annak a munkának, ami a kapitalizmus idején gyűlölt, kényszerű robot volt. A gép,-.amelynek a kapitalizmus -alatt a munkás függetlenségé rabja volt. csak most a szocializmusban vált a dolgozó szolgájává.

— Az elvtársak gyakran maguk sem veszik észre, hogy ezeket a nagy összefüggéseket, mindennapi életükben is alkalmazzák. Nagyon helyesen követeljük a terv felbontását. Azt, hogy az egész tervet bontsuk fel a.z utolsó munkásigDe lópten-nyomon hallunk egy más tervfelbontásról. Nem egy elvtárs elmondotta, hogy miket szerzett a saját, egyéni hároméves terve folyamán, mit szándékozik beszerezni abban az ötéves tervében, amelyről a Tervhivatal nem tud: uj bútort, prémbundát a feleségének. rádiót, könyvtárat, stb. Ez is tervfelbontás, az ötven milliárdos ötéves beruházási tervünknek egyéni felbontása, amely felbontásban benne van a derűlátás, annak a bizonyossága, hogy hatalmas tervünket meg is fogjuk valósítani.

Á Szíahánov-mozgalcm elv© : többet ésszel, mißt erővel

— Az imperialisták, akik irigykedve látják a szocializmust építő országok felszabadult munkásainak hatalmas termelő lendületét. igyekeznek hajszálat találni1 a malterban és folyton azt hánytorgatják fel nekünk, hogy a fokozott teljesítmények a munkásság fokozott kizsákmányolásával járnak. Az itt elhangzottak ennek az ellenkezőjét bizonyították. Nem egyszer hallottuk a tanácskozás folyamán, hogy észszerüsí- tés következtében, könnyebb lesz n munka, több lesz a szabad idő az önművelés lehetőségére. A Sztahánov-módszer nem az ember fizikai erejének fokozott megfeszítésén, nem a munkás fizikai fáradságán

alapszik, hanem elve a régi magyar közmondás, hogy többet észszel. mint erővel. Az újító azzal éri el eredményeit, hogy észszerű,sít, kiiktatja, kiküszöböli a fárasztó, felesleges mozdulatokat, felesleges iárkálást, haj long ást. Ez azt

eredményezi, hogy emelkedő termelése sokkal kisebb fizikai fáradságba kerül.

— Én tegnap tréfásan mondtam néhány gömbölyű sztahánovista elvtársnönek, hogy a dolgozók jobban szeretik a kövér sztahanovistát, mint a soványát. mert a kövér puszta megjelenésében is mutatja, hogy többet dolgozik ésszel, mint erővel— A szocializmusban végre a gép nem kizs&kmányolója. hanem segítője, szolgája a dolgozónak.

— Ez a tény megváltoztatja a munkás viszonyát * gépéhez. A kapitalizmusban a kizsákmányolt, elkeseredett munkás gyűlölte a gépét, amely a vérét szívta és ennek megfelelően úgy bánt vele, mint rossz kocsis lovával. Ezzel szemben hasonlítsuk ösisze azt a módot,

amit Linder elvtárs a pécsi mozdonyvezető sztahanovista beszélt a gépéről, hogyan ápolja. hogy viseli gondját, mintha eleven lény volna, hogy olajozza meg és gondozza minden csavarét, mert érzi, hogy a gép az övé, a gép mintegy ele ven munkatársa- Hozzá tehetem. hogy ez világszerte így van ott, ahol a szocializmust építik.

A munkások és tudósok együttműködése elengedhetetlen tartozéka a szocialista termelésnek

— Elolvastam Bortkevicnek, a Sztálin-dijas ifjúmunkás-gyorsvágó vasesztergályosnak történetét. Ami. kor az ő gyárukban uj esztergapad érkezett, a fiatal munkások csillogó szemmel állták körül és nézték, mint a művész az uj hangszert, amelyből uj hangokat és uj dallamot fog ,'kicsalni. Bortkevicnek a töriénetét nemsokára magyarul is kiadjuk, mert szemléltetően megmutatja, hogy a szellemi és fizikai munka a szocializmusban mennyire elválaszthatatlanul össze van fonódva, milyen kölcsönhatásban ál! egy. mással.

— Amikor Borfkevic első gyorsvágási sikereit elérte, rögtön segítségére jöttek a gyárnak legjobb mérnökei, segítettek neki megállapítani, hogy milyen szeg alatt állítsa be a kést. Tanácsokat adtak a köszörülésre. Bevonták a tanácskozásba a lenihgrádi műegyetem tanárait. Ök magúié is tanultak belö'le, utána

elküldték Bortkevicet Moszkvába, ahol Bortkevic összehasonlíthatta módszerét a nálunk is ismert Biko. véval. Majd az akadémikusok és legjobb munkások jelenlétében újra kipróbálták. Az ügy az iparügyi miniszter elé került, aki uíasitotia a géptervező mérnököket, hogy tanulmányozzák Bortkevic tapasztalatait, tanuljanak tőle s uj konstrukciójú esztergapadokat készítsenek a tanulságok, alapján.

— A munkások és tudósoknak a fizikai és szellemi dolgozókkal való összeműködése elengedhetetlen tartozéka a szocialista termelésnek. A szocialista termelés ennek megíele. leien a műszaki értelmiség viszonyát is mégváltoztatja a munkásokhoz és a munkához. A szocializmus feloldja és megszünteti azt az ellentétet, mely a szellemi és fizikai munkás közölt fennállt, azt az ellentétet, amelyet a tőkés kizsákmányoló tudatosan és mesterségesen szított.

Á szocializmusban rohamosan emelkedik a dolgozó nép szellemi színvonala

A szocializmusban a gép segítője, szolgája a dolgozónak

— Ugyanez mutatkozik a mezőgazdaságba#. 1 Néhány nappal ezelőtt Zalában egy fiatal traktorl&ta lány elmoíul- ta, hogy mivel akarták őt elijeszteni attól hogy traktorra üljön. „Leesel róla és összcKedd. 19W1. február 2*.

töröd magad“ — mondta nck: a7 atyja. „Megszakadsz a nehéz munkában“ — jövendölték néki. ő mag?. Pedig'azt mond* tg: ,Azelőtt, ha marolcszedő voll am vagv kapáltára, es te maid leszakadt n derekam, most Pedig, ha munka után leszállók a traktoromról, alig érzek fáradságot''. .

jeten volt ezen. a sztahanovista tanácskozáson, annak nem kell magyarázni, hogy milyen kimeríthetetlen, lelkes, találékony tartalékhadseregét jelent a magyar szocialista épités számára a nőmunkás. Sorra vonultak fel itt a jobbnál-jobb sztahánovista nők és nemcsak olyan női szakmából, mint mondjuk a textil, hanem öntőnők, csillések. A dolgozó nő nálunk, a szocializmus építésében nemcsak tudását és munkaszeretetét, ügyes, finom munkára teremtett kezeit hozza, de egyúttal füti a vágy, hogy évtizedes, sőt évszázados elnyomás után felszabadulva megmutassa, hogy a teremtő munka területén is egyenrangú társa a férfinak. Ez a gondolat az itt felszólaló női sztahanovistáknál csakúgy, mint például falun a traktorista leányoknál, százféle változatban kicsendült,

— Kíméletlenül fel kell lépni azokkal a maradiakkal, ós* diákkal szemben, akik meg akarják gátolni, hogy a magyar szocialista építés erejébe friss vér kerüljön, hogy ebben, korlátlanul és szélesen hömpölyögjön a dolgozó nők áradata. A magyar kommunisták, a Magyar Dolgozók Pártja nem fogja kímélni erőit, hogy a dolgozó nőket akadályozó korlátokat kíméletlenül ledöntse és szélesre tárja a kapui minden területen a jelen és jövő legtöbb munkásai, a dolgozó nők előtt.

... és az ifjusáq fokozott bevonása

— Ugyanez vonatkozik az if jakra is. A régi kapitalista világ emlékeinek hatására nem egyszer magtik a munkások is a mai ifjú dolgozóban a régi inast látják, aki mindenkinek a szolgája volt, akit nyugodtan lehetett ide-oda küldözgetni, letorkolni, rugdalni, aki emiatt bátortalan, félszeg, ügyetlen volt. A mai ifjúmunkás természetesen egészen más típus és az öntudatos kommunista, a szocializmust, építő munkás máskép viszonylik hozzá. Bátorítja, segíti, hónaalá nyúl, gondoskodik róla, megkapja mindazt a tudást, ami a szocializmus jövő építőjének kijár. Meg kell tanulni, hogy az ifjúság lelkesedését, lendületét, tanulékonyságát, hajlékonyságát teljes erővel a szocializmus építésének szolgálatába tudjuk állítani. A nők mellett az ifjú dolgozók serege a magyar szocializmus egyik legnagyobb tartaléka.

— A magyar ifjak még eddi# nem tudták az építés frontján elfoglalni azt a fontos szakasz,!. amelyet például a Szovjetunióban a Komszomol olyan sikerrel épít és fejleszt. De most nálunk is megvalósulás előtt áll a Szovjetunió dicső Koraszomol.iánoz hasonló egységes ifjúsági szervezet, amely az ifjúsági mozgalom új lendületével fel fog nyomulni nálunk is a szocialista építés frontján.

Pártunk egyik legfontosabb munkája a Szfahánov-mozgalom és a sztahanovisták támogatása

— Fel kell hívnom a figyel- met a kielemzésekre, amelyeket nem egy sztahánovistánk n tanácskozás folyamán tett arról, hogy termelésének a növekedése politikai öntudatának növekedésével járt együtt. Azt hiszem nem szorul magyarázatra. hogy a kettő kölcsönhatásban áll egymással. Az, hogy a sztahánovista tisztán látja szocialista országának kérdéseit és e kérdések összefüggését a termeléssel, munkájára csak serkentően hathat. Nem véletlen, hogy sok párt önki vuli sztahánovista termelésének növekedésével egyidejűén kéri a Pártba való felvételét. Ezt azért teszi: mert lópten-nyomon tapasztalja, hogy a politikai tudás elősegíti munkájában, mert meggyőződött arról, hogy Pártunk nemcsak politikáikig, de a termelésben is minden erővel támogatja. Szervezeteink egyik legfontosabb munkája lesz a

jövőben is n sztahánovista mozgalmat általában és az egyes sztahanovistákat külön teljes erővel támogatni. Őrizkednünk kell azonban attól, hogy a Színűén ov-mozgahn at azért, mert

p„ legjobb sztahánovisták rendszerint Pártunknak tagjai, tiszta kommunista mozgalommá változtassuk. A Szíahánov- mozgalom az egész szocializmust építő dolgozó nép mozgalma. amelyben növekvő számmal fognak kitűnni nem párttag újítók, élmunkások és ész- szerüsítők. Az a körülmény, hogy nagyon sok sztahanovista nem volt azelőtt tagja Pártunknak, egyben figyelmeztető legyen pártszervezeteink titkárainak és kádereseinek arra, hogy nem volt eléggé nyitva a szemük, nem látták meg a legjobb munkásokat és nem vesznek idejekorán irányt arra, hogy ezeket a későbbi sztahanovistákat Pártunkba beneveljék.

— Rendkívül nagy súlyt Leli helyezni a tapasztalat átadására. Muszka elvtárs becsületes önkritikával elmondotta, hogy egy teljes esztendeig tartotta Vissza hiúságwM rendkívül fontos tapasztalatát. Szerencsére az ilyen egyre ritkább. Minden sztahánovista kezdi felismerni, hogy a példa ragadós, hozzálehelem: a jópélda külön ra#ad&